Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

1978. AUGUSZTUS 30., SZERDA

«*r

MECIHT -fja/r W

’K/i man

Heti jogi tanácsok

• Lehet-e gycrmektartásflijat letiltani a gyermekgondozási segélyből?

Egyik olvasónk azzal keresett fel bennünket, hogy az a ritka eset következett be, miszerint nem a volt férjnek, hanem a feleségnek kell gyermektartásdíjat fizetni. A házassági bontóperben ugyanis olyan megállapodás született — és a bíróság is úgy találta, hogy ez a megoldás a gyermek érdekeinek is megfelel —, hogy a három gyermekeit az apánál helyezték el, és utánuk az anya fizetésének ötven százaléka erejéig, gyermektartásdíjat fizet.

Egy darabig rendben is ment így. Az élet azonban nem áll meg, mindkét fél újból házasságot kötött, és itt is, ott is, gyermekek születtek. Az anya most azzal állt elő, hogy csökkentsék le a gyermektartásdíjat, mivel a gyermekek száma növekedett, és a saját háztartásában levő gyermek eltartásáról neki kell gondoskodni. Csökkentették a tartásdíj ösz- szegét, és most már négy gyermek osztozott a feleség jövedelmének 50 százalékán. Vagyis elvált férje kevesebbet kapott a gyermekek után a volt feleségtől, és a lefaragott ősz- szeg a feleség háztartásában maradt. Alig telt bele néhány hónap, a feleség ismét tartásdij csökkentését kérte, mondván, hogy a következő hónaptól gyermekgondozási segélyezésben részesül, tehát nem tudja fizetni a mintegy 1200 forint összeget az első házasságból származó három gyermeke után. Így most az apa az első házasságából származó és saját háztartásában nevelődő három gyermeke után a volt feleségtől — aki egyébként rendezett körülmények között él — az eredetileg megállapított 1500 forint körüli összeg helyett (amely később 1200 forintra csökkent), most mindössze 300 Ft körüli összeget kap majd. Az apa nagyon igazságtalannak tartja a döntéseket, főleg azért, mert még az anya nincs is gyes-en, másrészt nem 5 indította ezeket a pereket, és mégis 200 forint perköltséget sóztak a nyakába.

Az a kérdése, lehet-e gyermekgondozási segélyből egyáltalán letiltani gyermektartásdíjat, megállapítható-e százalékosan az anya mindenkori jövedelméből a kötelezettség mértéke. Előfordulhat ugyanis, hogy az anya rövid idő után munkába áll, és erről az apa mit sem tud, így elesik a magasabb tartásdíjtól. Azt is igazságtalannak tartja, hogy állandóan ö kísérje fiavelem- mel, az anya dolgozik-e vagy még mindig gyes-en van. Ha ugyanis százalékosan állapítják meg a tartásdíj mértékét, aKKor ő biztosítva van, hog> nem károsodnak a gyermekeit, és neki pedig nem kell bíró Sághoz fordulnia.

A gyermektartásdíjról a 12/ 1974. (V. 14.) MT. számú rendelet, és végrehajtásáról pedig a 8/1974. (VI. 27.) IM. számú rendelet rendelkezik. Eszerint a gyermektartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a 20 százalékát. Az ösz- szes érvényesíthető tartási igény azonban a munkabér és a juttatások 50 százalékát nem haladhatja meg. A körülményekre tekintettel, ennél alacsonyabban és ennél magasabban is megállapítható a tartásdíj. Ennek azonban megvannak a maga indokai, amelyekről más alkalommal már írtunk. Annyit azonban ennél az esetnél is meg kell mondanunk, hogy két vagy több gyermek tartásánál, különösen, ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ezt a szempontot követte a bíróság, amikor első ízben — amikor az anya újabb házasságából megszületett a negyedik gyermeke —, csökkentette a tartásdíjat. Az is törvényes volt, amikor ismét csökkentésre került sor, mert az anya

MOZIMŰSOR

AUGUSZTUS 31-TÖL SZEPTEMBER 6-IG

CEGLÉD, Szabadság

31— 3: Fuss utánam,

hogy elkapjalak*

4— 6; délutáni előadáson:

A sólyom nyomában 4— 6; esti előadáson: Felkavart víz**

CEGLÉD, Mese

31— 6: Vadnyugati mackókaland

CEGLÉD, Művész

31— 3: Tanulmány a nőkről 4— 6: Ritus*«

GÖDÖLLŐ

31— 3: Fantozzi*

4— 6; délutáni előadáson:

XXI. Olimpiai játékok 4— 6; esti előadáson:

A jónevű senki*

SZENTENDRE

31— 3; délutáni előadáson:

XXI. Olimpiai játékok 31— 3; esti előadáson:

A jónevü senki*

4— 6: Fantozzi*

VÁC, Kultúr

31— 6: Abba

ABONY, Szabadság

31— 3: Piedone Hong-Kongban 4— 6: A bosszú**

ABONY, Mese

2— 5: Púpos lovacska

ABONY, Művész

2— 5: Itt a sarkcsillag alatt I—II.

BUDAÖRS

31— 3: A keselyű három napja**

2— 3; délutáni előadáson: Robin Hood nyila 4— 6: Ahová lépek, ott fű nem terem*

DABAS. Kossuth

31— 3: Már-ez is probléma?

4— 5: Csigalépcső**

DUNAHARASZTI

31— 1: Két fenekű dob*

2— 5: Abba

DUNAKESZI, Vörös Csillag

31— 3; délutáni előadáson:

A dal ugyan az marad 31— 3; esti előadáson:

Ház a sziklák alatt**

4— 6; délutáni előadáson:

Pét^r cár és a szerecsen 4— 6; esti előadáson:

Puha ágyak, kemény csaták**

DUNAKESZI, Rákóczi

31— 1: Akasztaiiivaló bolond nő*

2— 3: Cséplő Gyuri 4— 5: A folyó vonala

ÉRD

29-31: A küzős bűn*

3— 4: A leigázottak bolygója 5— 7: Száguldás

gyilkosságokkal*

FŐT

31— 3: Száguldás

gyilkosságokkal*

4— 5: Cséplő Gyuri

GYAL

31— 1: Csendes otthon 2— 3: Már ez Is probléma?

4— 5: Hattyúdal

KISTARCSA

31— 1: Dominó elv*

2— 3: Limonade Joe 4— 5: Lucky Lady**

LEÁNYFALU, Kert

31— 1: Bombasiker 2—3: A kétfenekű dob*

4— 5: Sherlock Holmes

legkedvesebb bátyjának kalandjai

NAGYKATA

31— 3: A javíthatatlan 4— 6; délutáni előadáson: Szarvacska manócska 4— 6; esti előadáson:

Közös bűn*

PILISVOROSVAR

31— 1: Csizmáskandur a világkörül 2— 3: Noszty fiú esete Tóth Marival 4— 5: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk*

POMÁZ

31— 1: Limonade Joe 2— 3: Dominó elv*

4— 5: A kétfenekű dob*

RÁCKEVE

31— 3: Ahová lépek, ott fű nem terem*

4— 5: Dominó elv*

SZIGETSZENTMIKLÓS

31— 1: Abba

2— 3; délutáni előadáson:

A bűvös kör és a csodakút 2— 3; esti előadáson:

Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk*

4— 5; délutáni előadáson:

Nyugalmazott ezredes 4— 5; esti előadáson:

2x2 néha 5

• 14 éven aluliaknak nem ajánlott!

•• Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felülieknek!

gyermekgondozási segélyezésben részesül. Az már azonban vitatható, hogy nem volt-e idő előtti az a döntés, hogy a gyes alapján állapító.ták meg a tartásdíjat, holott még az anya szülési szabadságon van, és csak a következő hónaptól kerül gyes-re, feltéve, ha kéri. E vonatkozásban úgy gondoljuk, helyénvaló lenne egy fellebbezés. Ugyanez vonatkozik a perköltségre is.

Megnyugtathatjuk olvasónkat, hogy a gyes-bői is le lehet tiltani a tartásdíjat. Ha a dolgozó nő munkabér helyett gyermekgondozási segélyt kap, a munkáltató köteles a folyósított szervet értesíteni arról, hogy a dolgozó nő tartásdíjat fizet, továbbá közölnie kell a folyósító szervvel, hogy a levont összeget kinek a kezéhez kell fizetni. A munkáltatók ezt azonban gyakran elmulasztják. Ezért e cikk keretében hívjuk fel a figyelmüket, hogy e mulasztásért felelősséggel tartoznak.

Természetesen olvasónkat nem nyugtatja ez teljesen meg, mivel elég kevés az az összeg, amit hosszú időn keresztül kap majd a három gyermek tartására. Ha az anya a gyermek hároméves koráig gyermek- gondozási segélyen van, és máshonnan jövedelme nincs, akkor sajnos be kell érnie ezzel.

Nézzük tehát a másik legfontosabb kérdést:

Sértett-e törvényt a bíróság, amikor nem százalékosan, hanem meghatározott összegben állapította meg a tartásdíjat.

A jogszabály szerint, a bíróság az összes körülmények gondos mérlegelésével állapítja meg, miiyen esetben indokolt a tartásdíjat százalékosan, vagy meghatározott ősz- szegben meghatározni. Mellőzni kell a tartásdij százalékos megállapítását, ha az a jövedelem nagyarányú változása folytán méltánytalan eredményre vezetne, vagy ha 3. behajtásnál különös nehézséget okozna.

Az üggyel kapcsolatban az a véleményünk, hogy az ítéletből ki kell tűnnie, hogy a bíróság miért állapította meg a tartásdíj összegét meghatáro- I zott összegben. Ha ez az indokolásból nem állapítható meg, akkor véleményünk szerint amiatt lehetne helye fellebbezésnek, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Ebben az esetben majd a II. fokú bíróság hoz megfelelő döntést.

Dr. M. J.

A Legfelsőbb Bíróság elöntései

Hallgatólagos albérlet

Egy vidéki városban lakó háztulajdonos az egyik különálló udvari helyiségét, amelyben mosdó és WC is volt, fia. talembernek albérletbe adta. Néhány hónap múlva az albérlő élettársa, aki korábban ugyanabban a városban édesanyjánál lakott, odaköltözött és rövidesen megszületett az egyik, majd a másik gyermekük. Időközben azonban házasságot kötöttek. Már másfél éve laktak ott, amikor a ház- tulajdonos az albérleti jogviszonyt azzal az indokolással mondta fel, hogy a fiatalember hez felesége az ő hozzájárulása nélkül költözött be. A pert kiterjesztette az asszony édesanyjára is, akit arra kért kötelezni, hogy lányát a lakásába fogadja vissza.

A járásbírósági tárgyaláson az ifjú pár kijelentette: nincs hova mennie, a menyecske anyja pedig arra hivatkozott, hogy lányával, amiért élettársi kapcsolatot létesített, megszakította az érintkezést, egyébként sincs nála hely, mert lakása egy részét albérletbe adta. A bíróság ítéletében a házaspárt a lakás kiürítésére, az anyóst pedig arra kötelezte, hogy lányát fogadja vissza. Még azt is kimondta, hogy a fiatal pár rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó, ezért elhelyezkedésükről maguknak kell gondoskodniuk. Ezt az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta.

Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte.

— Ha valaki a tulajdonában álló és általa használt lakás egy részét bérbeadja, akkor is az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni — hangzik a határozat. Az eljárt bíróságok azonban elmulasztották annak a nagy jelentőségű ténynek tisztázását, vajon á bérbeadott helyiség a háztulajdonos által használt lakás részének minősül-e vagy önálló épület. Az utóbbi esetben ugyanis a felek jogviszonya bérletnek és nem albérletnek minősül. A bíróságok azt sem vizsgálták, hogy a háztulajdonos hallgatólagos magatartásával nem járult-e hozzá ahhoz, hogy bérlője élettársát, illetve későbbi feleségét a lakásba befogadja. Ennek tisztázása azért lényeges, mert albérleti jogviszony a bérbeadó hallgatólagos magatartásával is létrejöhet. Ezt alátámasztja, hogy a háztulajdonos, legkésőbb az első gyermek megszületésekor, tudoÚj vásárlói kalauz

A fizető-vendéglát

A televízió Jogi estek műsorában egy ízben láthattuk, milyen bonyadalmakkal járt, ha valaki a fizető-vendéglátás keretében bérelt lakásból nem akart kiköltözni. Az új szabályozás ezért kimondja, hogy a fizetővendéglátás időszakos szálláshelyet nyújt, és nem a lakásszükséglet kielégítése a célja.

A fizető-vendéglátás lényegéből következik, hogy a vendég részére mindig meghatározott időre biztosítják a szálláshely használatát. E határozott időtartam lejárta előtt a szerződés csak akkor bontható fel, ha a vendég a szálláshely díját nem fizeti meg, vagy a szálláshely használata során a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsít, a szálláshelyet vagy a használatba adott tárgyakat rongálja, rendeltetés- ellenesen használja. Ebben az utóbbi esetben a szerződést a szállásadó közvetlenül is felbonthatja, noha nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban a vendéggel.

Megtörténik, hogy a turizmus céljait szolgáló szálláshelyet lakásként használják. Ezzel veszélyeztetik a lakásigények kielégítésének társadalmi rendjét, és súlyosan sértik a fizető-vendéglátás intézményét is. Ennek megakadályozására a jogszabály rövid eljárást tesz

lehetővé. Kimondja, hogy azt a vendéget, aki a szerződés időtartamának lejárta után a szálláshelyet nem hagyja el, a bíróság nem peres eljárás során hozott — tehát formaságoktól mentes — végzéssel kötelezheti arra, hogy a szálláshelyet haladéktalanul ürítse ki. A végzést a bíróság kézbesíti a végrehajtónak, aki karhatalom kirendelését kéri, és a szálláshelyet haladéktalanul kiüríti.

G. Zs.

mást szerzett a fiatalasszony ottlakásáról. Ennek ellenére csak egy év múlva„ amikor lakóival rossz viszonyba került, mondott fel.

— A bíróságok a menyecskét tévesen kötelezték arra, hogy költözzék vissza édesanyja lakásába. A jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy:

csak akkor kötelezhető arra, hogy térjen vissza régebbi lakásába, ha korábban lakással rendelkezett. A fiatalasszonynak azonban saját lakása nem volt,.mert anyjánál, mint családtag lakott. Egyébként visz- szaköltözésre már csak azért sem lett volna kötelezhető, mert anyja időközben lakásának egy részét albérletbe adta.

Termékértékesítési szerződés

Termékértékesítési szerződést kötött az egyik ÁFÉSZ egy gazdálkodóval. Ebben az illető vállalta, hogy exportra meghatározott mennyiségű. AA minőségű gyümölcsöt szállít. A termelő az árut az ÁFÉSZ által rendelkezésre bocsátott ládákba csomagolta és a vasútállomásra kivitte, ahol vagonba rakták. Közben megjelent a külkereskedelmi vállalat megbízottja, aki a gyü~ mölcs ellen minőségi kifogást emelt, nem volt hajlandó átvenni és a vagonból kirakatta. Végül is az árut a gazdálkodó a kereskedelemben értékesítette.

Ilyen előzmények után az ÁFÉSZ és a termelők között per keletkezett. A szövetkezet az átadott ládák és csomagoló anyagok ellenértékét követelte, a termelő viszont kártérítést kért, mert az áru átvételét szerinte indokolatlanul tagadták meg. Elmondta, hogy a szövetkezet felvásárlója a gyümölcsöt többször megtekintette és exportra alkal masnak találta. Ezért küldött szállításra, szolgáló ládádat és egyéb csomagolóanyagot. Később a felvásárló közölte vele, hogy a gyümölcs az eredetileg tervezett exportra nem alkalmas és felszólította, hogy a küldeményt más rendeltetésű szállításra csomagolja át,

Ennek is eleget akart tenni, azonban két héten át, másodnaponként hiába fordult az AFESZ-hez, hogy az árut vitesse el, nem intézkedtek. Az átcsomagolás és az időmúlás következtében a gyümölcs vesztett minőségéből, a csomagolóanyag egy része pedig felhasználhatatlanná vált.

Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. Határozata indokolása szerint a perben eljárt bíróságok nem foglalkoztak a termelő védekezésével, pedig az az ügy kimenetelére döntő lehet. Téves az az álláspontjuk, hogy a gazdálkodónak, amikor terméke ellen minőségi kifogást emeltek, nyomban a helyi tanács elnökéhez kellett volna panasszal fordulnia.

— A mezőgazdasági termék- értékesítésből származó minőségi vitákról szóló rendelet ugyanis nem határozza meg, hogy ilyen esetben melyik fél köteles az illetékes hatósági szervhez fordulni — hangzik tovább a határozat. — így tehát nemcsak a termelő, de az ÁFÉSZ és a külkereskedelmi vállalat képviselője is mulasztást követett el, amikor nem vett fel jegyzőkönyvet és az illetékes államigazgatási szerv állásfoglalását nem kérte Jci.

A tárgyalásra várva

Betörések és egyebek...

Ez év április és május hónapban Pilisvörösváron, Pilis- szentivánon és Tokodon elkövetett bűncselekmény-sorozatot göngyölítettek fel a rendőri szervek. Egymást követték az ismeretlen tettesek elleni bejelentések, személygépkocsik, autóbuszok, segédmotorkerékpárok ellopásáról, továbbá áruház- és eszpresszóbetörésekről, valamint vállalati páncélszekrény feltöréséről.

A gyors és határozott intézkedések eredményeként letartóztatták a fiatalkorú H. Zoltánt és Pálinger János pilis- vörösvári lakosokat. Mindketten már korábban is vétettek törvényeink ellen. A fiatalkorú H. Zoltánt lopásért 15 évesen először próbára bocsátották, majd nyolchónapi szabadságvesztésre, és harmadszor egy évi és két hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Szabadulása után rövid idő alatt három munkahelye volt, kimaradozott, italozott. A rendőrség márciusban verekedés miatt ezer forint pénzbírsággal sújtotta.

Pálinger János 1971-től, 15 éves kora óta gyakran állt a Pestvidéki Járásbíróság előtt: lopásért és más bűncselekmények miatt eddig hat esetben jártak el ellene, legutóbb múlt év szeptemberében szabadult kétévi szabadságvesztéséből. A fiatalember rövid ideig dolgozott csupán, majd március köTíz nap rendeletéiből

Az őszi érésű étkezési burgonya fogyasztói áráról a 4/1978. (VIII. 15.) AH számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 53. száma.)

Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. Korm. sz. rendelet végrehajtására kiadott 35/1971. PM sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről a 16/1978. (VIII. 17.) PM rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 54. száma.)

A vállalati munkarend időszakos változtatásának feltételeiről és módjáról a Miniszter- tanács 1025/1978. (VIII. 15.) sz. határozata rendelkezik.

(Tanácsok Közlönye 37. száma.)

Az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett és a nyugdíj megállapítása nélkül teljes munkaidőben továbbfoglalkoztatott dolgozók pótszabadságáról a Tanácsok Közlönye 37. számában olvashatják az érdekeltek a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 108. számú állásfoglalását.

A vállalati műszaki fejlesztés költségeinek elszámolásáról, a műszaki fejlesztési alap képzéséről és felhasználásáról a 13/1978. PM rendelet rendelkezik. (Pénzügyi Közlöny 16. sz.)

zepétől ném vállalt munkát, idejét — mint azt a kihallgatásakor elmondta — „sétával, olvasással és mozilátogatással

töltötte.”

A fiatalkorú H. Zoltán és Pálinger János régebbről ismerik egymást. Május elsején este együtt italoztak, mivel nem volt pénzük Tokodot szemelték ki — Pálinger János javaslatára — üzletbetörésre.

Még azon az éjszaka Pilisvörösváron egy autóbuszt feltörve elindultak a járművel Tokodra. Útközben még Solymáron megálltak és betörtek a Templom téri eszpresszóba. Az üzletből ezerforintnyi készpénzzel, továbbá italáruval, cigarettával és ruhaneművel távoztak. Tokodra tartva a fiatalkorú az autóbusszal nekiütközött az egyik váróhelyiség falának.

Tokodon behatoltak az Esztergomi Kiskereskedelmi Vállalat divatáruházába, mivel pénzt nem találtak, IS ezer forint értékű ruhaneműt vitték magukkal. Az arra ' haladó rendőr járőrt észrevéve azonban a helyszínen hagyták a zsákmányt, futásnak eredtek.

A fiatalemberek önállóan is követtek el bűncselekményeket. Pálinger János korábban a Kőfaragó- és Épületszobrászati Vállalat pilisszentiváni üzemegységénél dolgozott. Ismerte az épület irodáinak elhelyezését, s azt is, ahol a pénzt őrzik. Egyik éjszaka felfeszítette a vasráccsal védett pénztárhelyiség ajtaját, majd hosszabb próbálkozás után kinyitotta a páncélszekrényt: nyolcezer forinttal és az asztalról elvett 4 ezer 500 forint értékű zsebszámológéppel távozott. A pénzt italozásra, szórakozásra költötte. A bűnlajstromán még erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete is szerepel.

A fiatalkorú H. Zoltán szenvedélyesen szerette a járműveket. Április végén, valamint május elején különböző esetekben három autóbuszt indított el parkolóhelyéről, majd két személygépkocsit és öt segédmotorkerékpárt lopott.

A fiatalkorú H. Zoltán és Pálinger János előzetes letartóztatásban várják a tárgyalás kitűzését.

O. F.