Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

Modern, pontos műszerekkel I i ipssa»r’ f f # Az A FIT ceglédi szervizében motorrevíziót, futómű-beállítást, fékhatásvizsgálatot és szá­mos más műveletet végeznek a nagy pontosságú, modern műszerek segítségével. A képen: Fekete Sándor szerelő egy Lada motorját ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele JÁ i tudja, hány bírósági ügy-1*- kezdődött békés, baráti borozgatással, vidám névnap­pal, baráti összejövetellel, melynek résztvevői leggyak­rabban csupán ostoba virtus­ból mérték és válogatás nél­kül nyakalták az italt, mi­közben vékony mázként per­gett le róluk kulturált maga­tartásuk legutolsó rétege is, s ott maradtak pőrén, primitív indulataiktól, ösztöneiktől ve­zérelve. Azután elszabadult a pokol, garázdaság, verekedés s az erőszakos cselekmények nemegyszer legdurvább formá­ja lett az eredmény. önmaguk áldozataivá vál­tak ők, nemcsak az alkoholé, melynek káros, pusztító hatá­sával éppúgy tisztában voltak, mint mások. Csak a mérté­ket nem ismerték, azt a ha­tárt, ahol a hangos jókedvet már a közönséges hangoskodás, gátlástalan dorbézolás váltja fel. Talán maguk sem észlel­ték a változást, s csak utólag döbbentek rá, amikor már ké­ső volt. A legkézenfekvőbb pszichi­kai magyarázat: az alkohol hatására elvesztik személyi­ségük kontrollját, azt az egyéb ■ ként, normális körülmények között legtöbbször jól működő lelki mechanizmust, mely visszatart az ön- és közösség- ellenes cselekedetektől. Nemrégen volt látható a megyében az a kiállítás, amely megdöbbentő adatokkal, té­nyekkel és dokumentumok­kal tárta a látogatók elé az alkohol és a bűnözés kapcso­latát. Az előbbiek alapján, e sajnálatos összefüggés aligha szorul bizonyításra, még ha akadnak is esetek, melyekben az egyik nem következik a másikból, azaz nem minden italozás végződik bűncselek­ménnyel s nem minden bű­nöző alkoholista. Köztudott, hogy az ittas ál­lapot, éppúgy, mint a törvény nem ismerete, enyhítő körül­ményként nem jön számítás­ba, sőt, a közlekedési bűncse- lelcmények esetében súlyosbí­tó tényező. Nagyon természe- tes ez, a társadalom így is vé­dekezik az alkohol támadása ellen. Kellő szigorral, követ­kezetességgel vonja felelős­ségre azokat, akik önmagukat és környezetüket veszelyeztet- ve, ittasan vezetnek járművet, súlyos, tragikus balesetet okoz nak, vagy részegen garázdái kodva, erőszakos, durva tettel, re ragadtatják magukat. önként adódik persze, c kérdés: miként előzhető meg ezek az esetek, mi az ami leginkább visszatartan' egynémely embertársunka: akik között az alkohol, nemre és korra való tekintet nélkül pusztítja a testi és a szellemi egészséget? Adottak természetesen ad­minisztratív eszközök, módsze­rek, melyek azonban többnyi­re csak a már megtörtént-eset vagy esetek után alkalmazha­tók, az újabbak megelőzésé­re. A kényszerelvonó-kezelés, a járművezetéstől való eltil­tás azonban, ha nem találko­zik ag illető jószándékával, csak időleges, bár megismétel­hető, meghosszabbítható meg­oldás. Az eredményesebb és a cél­ravezetőbb az egyéni és a köz­felfogásban is gyakran fellel­hető elnézés, megbocsátás, sok esetben cinizmus felszámolása lenne. Ez azonban aligha ér­hető el adminisztratív módon: az oly sokat hangoztatott tár­sadalmi összefogás, a környe­zet visszatartó ereje lenne szükséges hozzá, ami valljuk meg, még igen sok esetben hiányzik. J oggal kérdezhetik: miért vállaljuk át a felelősséget azokról, akik nincsenek tekin­tettel ránk? Önmaguk keresik a bajt. viseljék hát következ­ményeit is. Ez így is van. Nem akadt példa, hogy a tár­sadalmi együttélés kodifikált szabályai az említetf esetek­ben a vétlent tartották volna vétkesnek. Ám itt voltakép­pen nem is erről van szó. In­kább arról, hogy az italozást követő randalírozások soltak szemében virtusnak számíta­nak, az ittas vezetést büntetés nélkül megúszó járművezetőt legtöbben még mindig szeren­csés embernek tartják, s csak akkor háborodnak fel, ha sze­mélyüket vagy környezetüket éri ilyen durva szabálysértés miatt sérelem. Pedig az alko­hol miatt mások kárára bekö­vetkező szerencsétlen esetek éppoly elszomorítóak és el­CEGLÉDI APROHIRDETESEK Elcserélném kettő szo­ba. konyhás családi házamat szövetkezeti­ért. Minden ajánlat érdekel. Választ ..Sür­gős 103 204” jeligére kérem a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltsé­gére Cegléd. Teleki utca 30. ____________ Ma gányos, idős báps1 gondozását vállalnánk a téli időszakra 1 szo­ba, konyhás lakásért. Cím: Szabó Józsefné, Nyársapát. Körösi út 3. sz. ________________ Sz oba, konyha albér­letbe kiadó. Cegléd. Szala« utca 4.______ El adó hegesztőtrafó, kompresszor, kéziko­csi. vasajtó, tetőcso­magtartó. Cegléd, Kép Utca 10/a. Szoba, konyhás lakást keresek albérletbe, esetleg eltartással is. Cegléd. Kámán utca 41. (Budai út).________ Gy engefias tehén el­adó. Ecseri Imrénél, Cegléd XIII. kér. Le­nin Tsz. újház sor. Szolnoki úti rész. Tudatom a lakosság­gá1. hogy üveges szak­mában szolgáltatáso­kat megkezdtem. Mű­helyeim : Jurászik Bé­la. Cegléd. Szőlő utca 17. Lakcím: Cegléd, oéllő utca 19. Tele­fon: 10-110. ___________ Ga rázs kiadó sze­mélygépkocsinak kö- vesúton. Cegléd, Fel­szegi út 8.____________ Te lek eladó. Cegléd, Arany utca 5. Törteién, Kinizsi Pál utca 10. szám alatt új lakás, varrógép, hűtő- szekrény és egy Wart­burg IF rendszámú, megkímélt állapotú, műszakilag vizsgázott, eladó.__________________ Bo ntásból fenyőfa- rönk eladó. Cegléd, Alszegi út 37. 800 négyszögöl sző-lő eladó. Érdeklődni: Cegléd III.. Juhász Gvula utca 32.________ Ha sznált epedás fotel­ágy. 2 fotel eladó. Kossuth Ferenc utca 61. A épület. 3 léocső- ház. I. 3. Egvekiék. Beépíthető sarokház­hely és süldőmalac eladó. Cegléd. Vasvári utoa 18. gondolkodtatóak, mintha mi lennénk szenvedő alanyai. An­tal is inkább, mert igen gyak- an csupán a véletlenen mű­je, hogy nem magunk lét­ünk az áldozatok. C itt különös hangsúllyal ^ vetődik fel a társadalon Alelősségének a kérdése nert a kocsmában, vendéglő­jén elcsattanó pofonok, or szágúton bekövetkezett tra gédiák igen sok esetben c mi vállrándításunk, közönyün következményei is. Khim Antal Érvényesítik e busz igazolványokat A Volán 20-as Válla1? megkezdte az autóbusz-ig- zolványök 1 érvényesítését é kiadását az 1978—79-es tar. évre. Az igazolványokat a pénz tárnál lehet megváltani. PEST MEGYEI HÍRLAP. KÜLÖNKIADÁSA Hím A CEGLÉDI JAPÁS ÉS I A iROS R£­XXII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 29., KEDD Brigád a kertészeiben Paradicsesüszedás, lucemaszárítás Késik a pritaminpaprika Nem panaszkodhatunk mos­tanában az időjárásra: .napsu­garas a nyár, s ez idő tájt megsokasodik a munka a szö­vetkezetekben. Például a ko- cséri Üj Elet Termelőszövet­kezetben is. A falu központ­jától két kilométernyire levő majorba tartunk, a szarvas­marha-istállóhoz és a csirke­nevelő részleghez. Ám neun találjuk az állattenyésztés ve­zetőjét. — Talán, a juhászaiban van — igazítanak útba. Körülnézünk a tiszta tehén- istállókban, megfigyeljük a sütkérező borjakat. A csirkenevelőkben, három hatalmas épületben, megszám­lálhatatlan aprójószáig. Gon­dozójukkal arról váltunk szót, mennyire jövedelmező a szö­vetkezetnek a csirke? Délután, a tikkasztó meleg­ben, először az Üj Élet Tsz kertészetében érdeklődtünk, nilyen munkát ad a föld? — Múlt héttőn kezdődött a aradicsomszürpt — mondja J'.pos Istvánná kertészeti bri­ll vezető. — A bizonytalan lőjárás miatt egy kicsit elhúzódott a paradicsom szedése, 3 nem okoz gondot, hisz tei- 3'en gépesített a munka. Iárom paradicsomszedő kom- áj.n dolgozik majd a 163 .ektámyi területen. — Milyen termést várnak? — Az első héten 6—7 vagon olt naponta, később napi 12 -15 vagonra számítunk. Mi ■ 'ítjuk elő a paradicsomlevet amit azután 50 hektós tar- ’yokban szállít a szövetke­rt gépkocsija a Kecskeméti Konzervgyárnak. A szövetke­zet más mezőgazdasági mun­káiban is segédkezünk, pél­dául a széna és a szalma be­takarításában. A paprikát már leszedtük, s kisebb terü­leten, ahová a gépek nem jut­nak el, kézzel is szedjük a paradicsomot: már megkezd­tük a magtermelő vállalatok­nak a paradicsommag tisztí­tását, szárítását is. — Hogyan tevékenykedik szocialista brigádjuk? — A Májusi Hajnal elneve­zésű közösségünk, a szakma kiváló szocialista brigádja, 45 tagot számlál. Gyakran ki­rándulunk közösen, most pél­dául Pécsre és Harkányba utazunk. Egy termelőszövetkezet kertészetét is meglátogat­juk, ahol alkalom nyílik majd a tapasztalatcserére. Dolgozóink közül néhányan Jugoszláviában, Bulgáriában és Romániában is megfordul­tak a nyáron. Magam szintén jártam külföldön, s az ott szerzett kertészeti tapasztala­tokat igyekszem majd hasz­nosítani itthon — mondja be­fejezésül Sipos Istvánné. A gazdaság takarmányszá­rító üzemében monoton gép­zúgás fogad. — Jelenleg lucernát szárí­tunk — mondja Ihász György, a műszak vezetője —, takarmányt keverünk. Itt­hon van erre szükség, mint ahogy a learatott gabona egy része is Kocséron marad. A többit a Gabonatröszt vette meg. — Hányán dolgoznak a szá­rítóban? — Most hatan, a keverőben pedig kilencen. Két műszak­ban. A nagyobb munkálatok idején éjszaka is. A központ felé indulunk, közben betérünk az áfész fel- vá-sárló'elepére is. — Milyen a forgalom? — Majd mindennap zsúfolt a telep — mondja Bogi Jó­zsefné. — A kistermelők sok és sokféle terményt hoznak. Igaz, tavaly ilyenkor már a pritamiopaprikából is érke­zett bőségesen, ám az idén még nem láttunk belőle. B. T. HÉTSZÁZNÁL TÖBB FELVÉTELI KÉRELEM Névsor az óvodák kapuin NYITÁS: SZEPTEMBER TIZENÖTÖDIKÉN Felelősségteljes feladatot lát el ezekben a napokban a mű­velődésügyi osztály által ösz- szehívott közös óvodái felvé­teli bizottság. A tavalyi 1420 óvodásból 492 lép az idén ősszel az iskolák első osztá­lyaiba. Helyükre 700-nál is több gyermek felvételét ké­rik. A felvettek névsorát szep­tember elsején, pénteken, 8 órakor függesztik ki az óvo­dák kapuin. A gyerekek szeptember 15- től, péntektől kezdve mehet­nek először óvodába. A gimnáziumban latint, bölcseletét tanított Nagy ember, kiválé nevelő veit Emlékét márványlábla is megörökíti Jegyzet A közöny és következményei TANÁR VOLT, a Tanács­köztársaság hónapjaiban ki­fejtett tevékenységéért bör­tönbe került, és amikor kisza­badult, nem foglalhatta el többé gimnáziumi állását. Mégis tanított, marxista tan­széke volt a vasasok és nyomdászok budapesti szak- szervezetében, munkásokat nevelt vezetői feladatokra. A harmincas évek gazda­sági válsága, a munkanélkü­liség és a fasizmus előretöré­se idején nem kis dolog volt a munkásegyetemet fönntar­tani. A rendőrség nyomukban járt, mert alig volt hallgatója, aki meg nem járta volna po­litikai magatartása miatt Sombor-Schweinitzerék bör­tönét. Többen rendőri fel­ügyelet alatt állottak, ezeket nem vehették fel, de Braun Soma vállalta a kockázatot, titkolta, nem írta be őket a tanulók névsorába. Ideológiát, gazdasági, tár-^ sad almi és történelmi tárgyat, néprajzot, természettudo­mányt, irodalmat, esztétikát és képzőművészeti ismerete­ket tanított. Igyekezett a munkásokkal megismertetni az emberiség évezredes, osz­tályharcokkal terhes fájlodé? sét, művelt emberekké akarta nevelni őket. Az iskola há­roméves volt, alsó, középső és felső tagozattal. Hetenként három alkalommal tartott előadást, este héttől kilencig. A hallgatók egész napos mun­ka, nehéz testi megerőltetés után üLtek az asztalokhoz. Miután a tanítást befejez­te, Braun Soma szívesen tért be egy-két pohár borra ve­lük a közeli kocsmákba, ott folytatta tovább az oktatást, kötetlen beszélgetés közben, akár az ókor nagy tanítómes­terei. Tanár és tanítványok egymásra találtak, Braun So­ma magas műveltsége, hatal­mas elméleti tudása ötvöző­dött a munkásmozgalom va­lóságában élő hallgatóinak ta­pasztalataival. A munkások a tőkés kizsákmányolás szorí­tásáról!, az állástalanságról, az éhezésről, nélkülözésről és az embertelen munkakörülmé­nyekről beszéltek neki, ő a tudás tiszteletét oltogatta be­léjük. Alapelvül hirdette: ku­tatni, figyelni, elemezni és összehasonlítani! Fáradhatat­lanul, huszonkét év alatt szá­zával nevelte a káderokat. Közülük számosán országos vezetőkké váltak a felszaba­dulás után. \ A munkássajtóba cikkeket írt elméleti kérdésekről, köz- művelődési ügyekről, és szép- irodalmi alkotásokat fordított németből, angolból, franciá­ból. Upton Sinclair, Jack Lon­don, Theodor Dreiser, Hans Fallada egyes világsikerű mű­veit általa ismerjük még ma is. KÖZÉPMAGAS VOLT, ha­ját kettéválasztotta, szenvedé­lyesen dohányzott, még előadás közben is cigarettázott. Maro­sán György Tüzes kemence cí­mű önéletrajzában így jellem­zi: „Okos szeméből hol nevetés, hol szigorúság és fegyelem su­gárzott. Viselkedésében, egész emberi megjelenésében hol elnéző, - hol meglepően szigorú volt. Néha úgy éreztem, hogy játszik velünk, mint valami nagy gyerek, de sohasem bán­tón. Amíg le nem ült a he­lyére, egy méhkas volt a tan­terem, ha leült, olyan mély csend uralkodott, mint egy elhagyott kápolnában. Szünet előtt mindig megkérdezte, hogy ki az, aki nem ért vala­mit. Jegyzetet diktált, hogy az ismereteket rögzítse, másrészt a toliforgatáshoz nem szokott munkások íráskészségét fej­lessze. Növendékeibe tudást és szilárd szocialista világné­zetet akart oltani, és politikai érzéküket maximálissá fej­leszteni, hogyha eljön az ide­je, hallgatói vezetőképes em­berekké váljanak. Csak azt mondhatom róla. nagy em­ber, kiváló nevelő volt __” BR AUN SOMA 1913-ban készítette el doktori disszer­tációját, 1914-ben latin—ma­gyar szakon tanári vizsgát tett. A következő évben be­sorozták és a háború végéig katona maradt. 1918 decem­berében kinevezték a ceglédi gimnáziumba, latint, magyart és bölcseletet tanított, majd a hittanórák eltörlésével, szo­ciológiát. Növendékeivel mar­xista teoretikusok műveit ol­vastatta. Részt vett a ceglédi szociál­demokrata párt munkájában, a pártvezetőség művelődési ügyekben kikérte tanácsait. Tagja volt a munkás-, kato­na- és paraszttanácsnak, őt választották meg közoktatási vezetőnek. Közreműködött az ifjúmunkások szakszervezete létrehozásában, e szakszerve­zetben hetenként egy-egy dél­után, három órán át szocioló­giai, közgazdasági, történelmi, földrajzi és természettudomá­nyi ismereteket tanított. Elő­adója volt az agitációs iskolá­nak és marxista szellemű elő­adásokat tartott a pedagógu­soknak. Egy alkalommal, nagy nyil­vánosság előtt, a gimnázium tornacsarnokában, a szovjet rendszert ismertette. A helyi újságnak, a Népakaratnak szenvedélyes hangú cikkeket írt az aktuális politikai fel­adatokról, a tanulás fontos­ságáról és a kulturális forra­dalomról. A tanácsválasztást így értékelte: „Ma miénk minden hatalom! Ma magunk fogunk hozzá a mi világunk fölépítéséhez. Megválasztot­tuk a dolgozó tízezrek meg­bízottjait, akik a mi ellenőr­zésünk alatt fogják intézni sorsunkat.” Többször is fölutazott Pest­re, közreműködésével szer­kesztették a magyar jakobi­nusokról írt tanulmányköte­tet. Forrad almi ságáért, bátor föllépéséért a ceglédi értel­miségiek közül őt sújtotta leg­jobban az ellenforradalom vészbírósága. A bukás nem csüggesztette el, a két háború között előre látta és hirdette a fasizmus vereségét és a tár­sadalom változását. Szavajá- rása volt: „Gazdag jövőt érünk meg. ha életben mara­dunk!” 1942-ben, egy ukrajnai bün­tetőszázadban lelte halálát. A PÁRTTÖRTÉNET KU­TATÓI földerítették életútját, tanulmányok, cikkek jelednek meg róla. Emlékét Cegléden, a gimnázium előcsarnokában márványtábla hirdeti. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom