Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
9frr iHF.crr.r 6 1918. AUGUSZTUS 21., VASÁRNAP Akik hátrányokkal kezdik A Pest megyei NEB vizsgálta A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb azt vizsgálta: Mi az oka annak, hogy sok gyerek kimarad az iskolából? Mit tesznek ennek megakadályozására, az iskolák igazgatói és a tanácsok? Iskolaelökészítő 1 A megyében, az ötéves gyerekeknek 97,2 százaléka járt óvodába, vagy iskolaelőkészítő tanfolyamra, az elmúlt évben. Mind több az olyan iskola, ahová, majdnem minden gyereket felkészülten vesznek föl, de a száz százalékot még csak Ecseren, Nagymaroson, és Vámosmikolán érték el. A ceglédi járásban viszont a gyerekeknek csak 70—75 százaléka kap előképzést. Az iskolaelőkészítő tanfolyamok személyi feltételei mindenütt adottak, a tárgyi feltételek már kevésbé. Pedig évenként és személyenként 400 forintos támogatás illeti meg az iskolákat a megyei költségkeretből. A NEB javasolja a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának, hogy ezeket az összegeket minden esetben bocsássák az iskolád rendelkezésére, mert, hogy milyen hasznos a tanfolyam, azt az első osztályban . oktató nevelők tudják a legjobban: a gyerekek köny- nyebben beilleszkednek az iskolai környezetbe, kialakulnak a társas kapcsolatok, bátrabbak, ügyesebbek. Az iskolaérettségi vizsgálat sok helyen formális.. Legtöbb esetben a testi fejlettség a mérvadó. Ha az iskolaéretlen gyerek bekerül érettebb társai közé, máris hátránnyal indul, így valószínű, hogy később lemorzsolódik. Behatás után Az iskolákat fenntartó tanácsok általában hiinááb segítséget megadnak a tankötelesek számbavételéhez. De kimutatásaik néha pontatlanok. Cegléden a tanulók 20, Vácott 5 százalékuk nem szerepelt a tanácsi kimutatásban. Kisebb községekben a tanulók és a nevelők helyismerete segíti a munkát. A cigánygyerekek egy részét leszámítva, így végül minden gyereket beíratnak az első osztályba. A vizsgált iskolákban a tanulók átlagosan nyolc napot mulasztanak, ennek tíz százaléka igazolatlan hiányzás. Az osztályismétlések okai között gyakori a differenciálatlan beiskolázás, a korrekciós osztályok hiánya, az átlagosnál jóval gyengébb szellemi képesség. Sorrendben második ok a hiányzás. A pedagógusok több módszert alkalmaznak a lemorzsolódás csökkentésére. A gyengébbekkel való egyéni foglalkozás, és a differenciált óravezetés, lehetőség a felzárkózásra. A korrepetálásokat sem hanyagolják el. Az 1976 , —77-es tanévben a nyáron korrepetált tanulók 86 százaléka sikeresen vizsgázott és felsőbb osztályba került. Rendszeresek a családlátogatások is. A ráckevei járásban gyermekvédelmi munka- bizottság alakult; végső esetben felkeresik a szülő munkahelyét is. A gödöllői járásban a patronáló szülők mozgalma nyújt segítséget. Másutt a tanácsiak beszélgetnek el a felelőtlen, vagy nehéz körülmények között élő szülőkkel, ez sokszor hatásosabb, mint a büntetés. Sok helyen segélyezéssel, díjak átvállalásával mozdítják elő a gyerekek rendszeres iskolába járását. Felmentettek Több megyei fórumon is elhangzott már, hogy a szociális okból történő felmentés ma már nem indokolt. Annál is inkább, mert még mindig vannak olyan felelőtlen szülők, akik csak azért, hogy a család szabaduljon az eltartás terheitől, kiveszik az iskolából és dolgozni küldik a gyereket. Általánossá vált, hogy a felmentett tanulók csak akkor kapnak munkakönyvét a tanácstól, ha ehhez az iskola is hozzájárul. A munkahelyre került felmentett tanulót az iskola és a vállalatok igyekeznek esti iskolába irányítani. Gyakori, hogy a gyerekek csak addig maradnak első munkaadójuknál, amíg ott volt iskolájuk felügyel rájuk; 16 évesen kilépnek. Ahogy a tanulásban, úgy a munkában sincs kitartásuk. Intő jelek ezek: a pedagógusok sokszor megkönnyebbülten veszik tudomásul, hogy többé nincs gond a nehezen kezelhető, túlkoros gyerekekkel, akik bomlasztják a fegyelmet, akadályozzák a tanítást és rossz hatással vannak a többiekre. Éppen ezért a gyengékért való harcot akkor kell elkezdeni, amikor az első, a későbbi fejleményekre utaló jelek mutatkoznak. Az elhatalmasodott problémákat jóval nehezebb megoldani, az esély az idő előrehaladásával egyre csekélyebb. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a megyében nem egységes sem az iskolaérettség, sem a felmentés elbírálásának a gyakorlata. Ezért javasolta a NÉB a megyei művelődési osztálynak, hogy keressék az egységes végrehajtás módját és ellenőrizzék a gyakorlatát. Ezernyi variáció A NEB jókora példatárat állított össze a tanulással, az iskolával valamilyen módon hadilábon álló gyermeksorsokból. A levonható általános következtetés csak ennyi: az iskolát el nem végzett fiatalok rendezetlen életvitelű családokból kerülnek ki, a szülők között feltűnően sok az iszákos, és az elvált, de nem könnyebb a nagy családokból származó gyermekek sorsa sem. Lássunk néhányat, a vizsgálatban felsorolt harminc eset közül: Sz. J. gyenge képességű, nem is szorgalmas. Szülei képzetlen emberek, családi körülményeik zavarosak. A fiú verekszik, durva, a társai nem kedvelik. Napokra eltűnik az iskolából. Lopott is. A legnagyobb baj: az édesanyjának sem lehet mindent elhinni. ők semmiről sem tehetnek — mondja —, mindenért az iskolát hibáztatja. A gyerek hajlamos a rosszra, de maga nem kezdeményez. T. J. ezzel szemben jó képességű, de nem szorgalmas. Tanyáról jár be, szülei csak este vannak otthon, ez alkalom a csavargásra. Napokra eltűnik, sok az igazolatlan mulasztása. Á felnőttekkel szemtelen. Testileg erős, verekedéseket provokál, gondozatlan, az osztály megveti. Ezért édességgel kínálgatja őket. Pénze mindig van, kérkedik vele. R. L.-nek 11 éves korában már volt élettársa, most a másodikkal él. Anyja éveket töltött a börtönben, ezért a kislány „munkájára” szükség volt. Nem akar tanulni. öt testvére van. Az első osztályt a magyar nyelvtudás hiánya miatt ismételte, a másodikat a sok hiányzás miatt. K. J. szülei elváltak, apja nem fizet tartásdíjat, anyja egy idős férfival él együtt, aki nem fogadja el a gyereket. Osztályfőnöke tamulópárba szervezte, a differenciált foglalkozás következtében a gyerek eredményei javultak. O. A. nyolcgyermekes család tagja. Piszokban él, állandóan tetves. Ügyes, erős, értelmi képessége közepes. Az iskola nevelői időnként fertőtlenítik, a család segélyt kap, az osztályfőnök többszöri látogatása után rendszeresebben jár iskolába. B. E.-t az elvált anyja és az iszákos, mostoha apja neveli. A gyerek zaklatott, elvadult; átkerült a kisegítő iskolába. Tavaly új osztályfőnököt kapott, az törődik vele, jnáris sokat változott a magatartása. A példákat folytathatnánk, a felsoroltak, azonban tartalmazzák azokat az elemeket, amelyekből a további esetek — ezernyi variációban — összeállnak. A szülők felelősségérzetére kel] apellálni, s a példában is megfigyehető: a pedagógusok lelkiismeretes nevelő munkája nagymértékben csökkent- heti azoknak a gyerekeknek a számát, akik az általános iskola elvégzése nélkül, hátrányokkal kezdik az életet. Hatos Erzsébet Befűzik a talajba Gázvezeték műanyagból A földgáz vezetékes továbbítását korszerűsítő eljárásokat dolgozták ki' a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szakemberei egyetemi és akadémiai tudományos kutatók közreműködésével. Az új eljárások elsősorban azt célozzák, hogy megkönnyítsék a műanyag csővezetékek alkalmazását. A műanyagból készült gázcsövek felhasználása ugyanis az acélcsővel szemben kilométerenként 800 ezer forintos megtakarítást jelent, s megháromszorozza az élettartamot. A műanyag csövek lefektetésére kidolgozott új technológia, amely elsősorban a mezőgazdasági területek földgáz- ellátását gyorsítja meg, lehetővé teszi, hogy a vezetéket előzetes árokásás nélkül helyezzék el a földben. Az erre a célra átalakított nagy teljesítményű erőgép segítségével egy-másfél méteres mélységben valósággal befűzik a talajba a műanyag csövet. Az újonnan szerkesztett automata hegesztő-, illetve hőfokszabályozó berendezés pedig a legideálisabb állandó hőfokot biztosítja a hegesztéshez. Vulkánok a gyűjteményben A világ több mint ötszáz vulkánjánál járt már Varga Gyula geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa. Útjai során több mint kétezer fotót készített, illetve gyűjtött össze, amelyeken működő és már kialudt vulkánok láthatók. E. Várkonyi Péter felvétele Egy betöréssorozaf vége Rajtavesztett Szent Antal perselyén — Egy iskola kifosztása, erre saját gyermekkoromból jól emlékszem — tűnődött el R. — óriási esemény. A tanárok remegő idegessége, a detektívek megjelenése és a nyomozókutyák szimatplása fölborítja a ház gondosan őrzött méltóságát. A betörés nyomán , az iskola falai közé beszivárog egy merőben új és hátborzongatóan titokzatos valami, amiről a tankönyvekben nemigen esik szó: a bűn. T ettenérés a páncélszekrénynél Az ügy — amellyel talán kapcsolatba hozhatók R. bíró ez esetnél jóval korábban elmondott szavai — egy január végi napon vett váratlan fordulatot. Éjszaka volt. A vaksötét iskola egyik ablakában hirtelen cigaretta parázslóit fel. Az éjszakai fűtő megdermedt. Várt. Hamarosan ismét felizzott a vörös pont, majd újra és újra. A tanáriban van valaki — vonta le a következtetést nyomban a fűtő. Lám, ellenőriznek. Ronda dolog. Akkor most ráköszönünk a tanár úrra, döntötte el a férfi és elindult. A fűtő, aki egyébként jómodorú ember volt, kinyitotta az ajtót, köszönt, majd felkapcsolta a villanyt, de gyorsan távozott. A páncélszekrénynél a „műtét” félbeszakadt. A hidegvágó, a pajszer és az ólomkalapács egy elegáns aktatáskában elmerült, s amikor néhány perc múlva megérkeztek a rendőrök, a bilincs, a kábító spray és a nyomozókutya már teljesen felesleges kelléknek bizonyult. A megyében hetek óta tartó betöréssorozat legújabb színhelyén, a felfeszített lemezszekrények körül ismét csak a bűnügyi fotósoknak és a daktiloszkópusnak (ujjlenyomat-szakértőnek) akadt dolga. De a nyomok továbbra sem „vallottak”. Az ujj- és tenyérrajzolatok nem szerepeltek a kapitányság gyűjteményében, ám a szentendrei középiskola fűtőjének a két mackósról adott személyleírása meglódította a nyomozást. A sren kerek ugyan még tovább „dolgoztak”, s ezalatt újabb iskolákat dézsmáltak meg, de csakhamar elkövetkezett a bűncselekmény-sorozat templombetöréses fináléja. Korócz- ki Istvánt, az ügy vezéralakját Szent Antal pomázi perselyének kiürítése után fogta el a rendőrség. Börtönből börtönbe A Koróczki-félék lebukása mindig újabb és újabb rést üt a börtönök nevelő szerepéről szóló elméleten. Koróczki priusza így fest: 1966. — lopás, 1 év 2 hónapi börtön; 1970 — Újítások, találmányok Elutasították - megvalósították Egy városközpont létesítésének beruházója a tanács építészeti osztálya, lebonyolítója építőipari vállalat. A közművek bekötésével kapcsolatban három mérnök újítási javaslatot terjesztett elő, amit elutasítottak, ennek ellenére két év alatt 18 épületnél megvalósítottak. A megtakarítás az első évben 2 millió 600 ezer, a másodikban 2 millió 800 ezer forintot tett ki. Ezek után az újítók találmányi díj kifizetéséért mind a tanács, mind a vállalat ellen pert indítottak. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a tanácsot 182 ezer forint megfizetésére kötelezte. A beruházási újítás feltétele, hogy alkalmazása folytán a kivitelezés költségei csökkenjenek — hangzik az ítélet. — Ebben az esetben ez megvalósult. Szakértői vélemény szerint a javaslat viszonylag új, nem tartozott a mérnökök munkaköri kötelezettségei közé, megvalósítása hasznos eredménnyel járt. Fogyasztói érdekeket sértő minőségromlást nem okozott. Az újítással azonos megoldást korábban nem alkalmazták, de nem is tervezték. Fölhasználása az építőipari szerelést és a később szükséges karbantartási munkálatok elvégzését egyszerűsíti. Műszaki-szellemi színvonalára, népgazdasági jelentőségére, továbbá a munkakörülményekre és a termelékenységre gyakorolt hatására, valamint a lakáskérdés fontosságára figyelemmel az újítással az első évben elért hasznos eredmény hét százaléka jár. Az ítélet rámutatott arra, hogy a beruházási újítás díjazásának legkisebb mértéke az első évben elért hasznos eredmény egy százaléka. Ezúttal azonban díjkulcsnövelő tényezők magasabb százalék megállapítását indokolják. Egyébként a díjazásnál a szerződési gyakorlatot is figyelembe kell venni, ami általában nem haladja meg az öt százalékot. A Legfelsőbb Bíróság által megállapított hét- százalékos díjkulcs ugyan nagyobb a szokásos mértéknél, viszont az újítás jelentőségén kívül ezt az is indokolja, hogy az eredmény nemcsak egyetlen beruházásnál, hanem éveken át jelentkezik. Vita volt arról, hogy az újítókat egy vagy két év hasznos eredménye alapján illeti-e meg a díjazás. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: előfordult, hogy valamely újítás eredménye csak hosszabb idő után mutatkozik. Lehetséges, hogy az első évben elért vállalati haszon a tényleges eredményt nem tükrözi híven. Nem fejezi ki azt a valóságos gazdasági előnyt, amit az újítás alkalmazása jelent, mert minden előnye valamilyen okból az első évben még nem érvényesült. Az első év lehet az úgynevezett „felfutás”, a „kibontakozás” éve. Ezért ilyenkor indokolt a következő vagy a későbbi olyan év eredményének alapul vétele, ami az újítás gazdasági jelentőségét reálisan tükrözi. Ebben az esetben azonban az első és a második év eredménye közötti eltérés megfelel az újítások alkalmazásánál általában szokásos ingadozásoknak — hangzik tovább az ítélet. — Tehát a díjazás alapjaként a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredményt kell figyelembe venni. Az újítás a beruházásnál járt hasznos eredménnyel. Ezért az építőipari vállalattal szemben a keresetet el kellett utasítani, míg a tanácsot a találmányi díj megfizetésére kötelezni. lopás, 4 évi börtön; 1974 — jogtalan behatolással elkövetett lopás (betörések), ismét 4 évi börtön, vagyis az utóbbi 12 esztendőből kilencet fegyintézetekben töltött a most 29 éves férfi. Koróczki legutóbb tavaly szeptember 7-én szabadult, de már szilveszterre három betörés volt mögötte. A zárspecialistának mondott bűnöző előbb — egy azóta nyomaveszett társával — 17 ezer forint napközispénzt vitt el az egyik rákoscsabai iskola lemezszekrényéből, majd a várbeli Behram presszó árukészletét.. csapolták meg Johnie Walker és Camus konyakokkal. A fővárosi' bűn- cselekmények után pedig a letartóztatástól félő Koróczki megkezdte csövezéssel vegyes nagy szériáját. A férfi egyes, páros és csoportos vállalkozásokban egyaránt részt vett, s másfél hónap alatt mintegy 60 épület feltörésében közreműködött. Az útvonal Nagykovácsi—Nagymaros—Zebegény— Ci nkota—Solymár—Csömör— Tata és Szentendre volt, vagyis meglehetősen sűrűn változtatták székhelyeikét a nyaraló- és iskoladézsmáló Koróczkiék. A fővádlott képzettsége — Koróczki zár lakatos volt — azonban egyáltalán nem tükröződött a bűncselekményekben, hiszen álkulccsal vagy más trükkel a csoport sohasem „dolgozott”. A mintegy 70 ezer forint értéket zsákmányolt bűnszövetség pere csütörtökön kezdődött el a Pestvidéki Járásbíróságon. Az elsőrendű Koróczkin kívül a szentendrei Farkat fivérek: László, Vince és Tibor, valamint Nagy Jozefa é> a 16 éves Gy. Pál ül a vádlottak padján, míg a hetedik gyanúsított, az eltűnt ötvö. József 22 éves bagaméri lakos ellen elfogatóparancsot adott ki a rendőrség. R. bíró intelme — Ha emlékszik még, felejtse el, amit mondtam — szólt néhány nap múlva R. —, csal: játék volt a gondolatokkal az egész. Bosszúbetörések?, á, ez ostobaság. Az ember hajlamos arra, hogy mindent megmagyarázzon magának. Erőlködik, hogy értse a bűncselekményeket. Néha még az is eszembe jut, hogy ezek a ví- kendház-betörések, valahogy a vagyoni különbségek ki- egyenlítését szolgálják. De mondom, mindez bolondság fantazmagória. A magyarázal nyilván jóval egyszerűbb: fl bűnözők, bűnözők, és azért kedvelik a téli n-a^alótelepe- ket, mert elhagyatottak. Az is- kolabetörések pedig azért gyakoriak. mert az iskolák egyformák és ott mindenki ismerős, Ennyi az egész... Babus Endre — Az iskolai betörők — ’ mondta egyszer R., a bíró — sohasem öreg srenkerek. Ez a terep az íratlan alvilági munkamegosztás szerint a fiataloké. És a „sulibalhék” időnként egészen különös esetek, ahol nemcsak lopnak, hanem szinte kéjelegve rombolnak a tizen- és huszonévesek. Nehéz fiúk bosszúja? — Persze, ne felejtse el, hogy ezek az emberek néhány éve még csaknem kivétel nélkül az iskolák 'nehéz ’fiúi közé tartoztak. Ők voltak a bukottak, a túlkorosuk, és nem utolsósorban a tanárok rémei. De hiába tartották rettegésben esetleg még a pedagógusokat is, mégiscsak évtizedes kudarcsorozat színhelye volt nekik az iskola. Az emberben időnként felmerül a furcsa gondolat, hogy olyan ez az egész, mintha bosszút állni mennének vissza ezek a betörők. Mintha korábbi sérelmeiket torolnák meg, amikor szétdobálják az osztálykönyveket, amikor pénz után kutatva széttrancsírozzák a tanárok fiókjait és az igazgató szekrényét.
