Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
Elromlott a magnóm — mondja Rosta István. — Szeretném, ha gyorsan megjavítanák... Szabó Imréné a pult másik oldalán már tölti is ki a munkalapot. Egy darab KD—130 Eixton típusú magnetofont javításra átvettünk. Eközben Sipos Imre éppen egy VEF ZOo-os típusú rádiót vett kezelésbe. Lássuk csak, mi a hiba... Varga Irén felvételei Moziműsor Rézhegyek királynője. Színes, magyarul beszélő szovjet film. Kísérőműsor: Az idő egésze. Előadás kezdete: 4 óra. A jónevű senki. (A stróman) Színes, magyarul beszélő amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Kísérőműsor: Népművész. Előadások kezdete: 6 és 8 óra. Hosszú búcsú. Színes, mar gyárul beszélő amerikai krimi. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 10 óra. liíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Dinnye Törteiről A fővárosba is szállítanak zöldséget Nagy forgalom a telepen A ZÖLDÉRT nagykőrösi ki- rendeltségén nagy a sürgésforgás ezekben a napokban, ám úgy tűnik, kevesebb zöldség és gyümölcs érkezik a telepre, mint tavaly ilyenkor. — Valóban kisebb a forgalmunk a tavalyinál — mondja Bíró Istvánné telepvezető-helyettes. — A vörösszilvaszezon most már lassan véget ér. A köze pes termést az Áfész vásárolta fel hazai fogyasztásra és szeszipari célra. A napokban kezdődött meg a kékszilva felvásárlása 4,50 forintos áron. A kékszilvából az idén 47—50 vagonnyi termésre számít a kereskedelem. E gyümölcsből/ nagyobb mennyiség kerül kon, zerválásra is, ezért érthető! hogy érését érdeklődés élői meg. — Milyen volt a zöldségfélék forgalma eddig? — Uborkából eddig 21 vagonnyit vásároltunk fel. Most már lassan fogy a termés. Ezekben a napokban a kovászos uborka ára 3, a salátauborkáé pedig, mely 50 fillér is volt, 1,80 forintra emelkedett. Burgonyából a Mészáros János Tsz-nél több mint száz vagonnyit kötöttünk le. A Dé- siré burgonyát már szedik, de a fehér burgonyát már a napokban kezdik szállítani. Az étkezési paradicsomból eddig 10 vagonnal szállítottunk el. Görögdinnyét a környékről hozunk a városba. Tegnap is 50 mázsányi érkezett a ceglédi telepről, melyet Törteién és környékén termesztettek. Az üzletekben 7 forint a dinnye. — Sok munka adódik itt, a telepen az áru csomagolásával is. Most vöröshagymát és burgonyát csomagolunk kilós adagokban hálóba. A helybeli üzleteken kívül ezekből a fővárosba és a Balatonra is szállítunk. — Hogyan alakult a termény- és táptakarmány- üzletek ellátása az utóbbi időben? — Korábban voltak nehézségeink,’ ám azóta sokat javult az ellátás. Tegnap is 5 vagonnyi árpát és ugyanennyi táptakarmányt kaptunk. Bízunk benne — mondta végezetül Bíró Istvánné, hogy az ellátás továbbra is legalább ilyen jó lesz. K. L. Fokozódott a tanulási kedv Politikai oktatás a konzervgyárban A konzervgyárban néhány év óta marxizmus—leninizmus középiskolát is szerveznek. Korábban egyévesek voltak a tanfolyamok, tavaly azonban megindították az első kétéves tanfolyamot is. Ezzel a kezdeményezéssel az oktatás igazodott az igényekhez. Az új oktatási forma első évfolyamát 17-en végezték el, közöttük 11 munkás. Az idén már 33-an jelentkeztek az első osztályba. A 33-ból 23-an szakmunkások. Javult a tanulni vágyó nők aránya is. A 17-ből hat, a 33-ból viszont már 17 a nődolgozó. Több mint ötven százalék! Ezek az adatok alighanem a pártoktatás sikerét is bizonyítják, azon túl, hogy a tanuláshoz való vonzódás csaknem minden emberben benne él... — Valóban örülünk a jelentkezők száma gyarapodásának — mondja elégedetten Harsányi Lászlóné, a konzervgyári MSZMP-szervez-et végrehajtó bizottságának tagja, személyzeti osztályvezető, ám a vállalatnál folyó politikai képzést nem lehet csak ezekből az adatokból megítélni. Nálunk a pártbizottságnak és az alapszervezeteknek ötéves oktatási terve van. Jelenleg az 1975-től 1980-ig terjedő tervidőszak feladatait igyekszünk valóra váltani. Hogy mit tartalmaznak ezek a tervek? Egyrészt meg kell szerveznünk a tömegoktatást, a párttagok szeminárium formájú világnézeti, politikai oktatását, másrészt lehetőséget kell teremtenünk a magasabb politikai képzettség megszerzésére is. — Közeledik az oktatási év kezdete. Tavaly 362 párttag vett részt a politikai oktatásban. Ez a párttagság 84 százaléka. Igen szép eredmény. Mi várható az idén? — A tömegpropaganda-tan- folyamokra, 19 szemináriumban eddig 211-en jelentkeztek. Ezeken a szemináriumokon szó esik majd gazdaságpolitikai kérdésekről, a szocialista társadalom fejlődéséről, kulturális életünkről, világnézeti ési etikai problémákról, társadalom- és államelméleti kérdésekről. — E 211 tanulóhoz jön még a bevezetőben említett ötven marxizmus—leninizmus középiskolába járó. — No és azok is, akik a marxizmus—leninizmus esg egyetem hároméves általános tagozatát végzik. Ők most 22-en vannak. Közülük hat az első éves. Marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosítóra egy párttagunk jár, kettőt pedig most vettek fel. ők az ősszel kezdik a tanulást. Speciális kollégiumra ketten nyertek felvételt. A marxista világnézet alapjai tanfo- iyamot pedig öten végzik. — Segíti-e a pártszervezet a pártonkívüliek politikai, világnézeti fejlődését? — Ez legalább olyan fontos feladatunk, mint a párttagok továbbképzése — vélekedik Harsányi Lászlóné. Most indítunk 60 résztvevővel politikai vitakört, melyen mindig aktuális kül- és belpolitikai, ideológiai kérdéseket dolgozunk fel. Egyébként a vállalatnál nagyon gondosan összehangoljuk a különböző oktatási formákat. Egységes elképzelések alapján szervezzük a párt, a KISZ és a szak- szervezeti oktatást. F. P. Sikeres szereplés Népdal az ifjúsági építőtáborban Kedves levelet kaptunk a minap Gyóni Ilona olvasónktól, az Arany János Művelődési Központ asszonykórusának tagjától, melyben arra figyelmeztetett, hogy elfeledkeztünk hírt adni az Absolon Sarolta KISZ-építőtábor és a kórus kapcsolatáról. Ezúttal pótoljuk a mulasztást az országos népzenei fesztiválra készülő kórussal szemben. Az asszonykórus és a citera- zenekar valamennyi táborozó csoportot felkereste. Gyóni Ilona levele a negyedik találkozásról tudósít. Mint írja, vastapsot kaptak, s az estet rendhagyó énekórával fejezték be. A budapesti fiatalok örömmel ismerkedtek meg a Nagykőrösön élő népdalkinccsel, a Bartók és Kodály kijelölte úton haladó kórus munkájával. Gratulálunk a sikeres szerepléshez, s reméljük, hogy a két együttes a jövőben is nagyszerű eredményeket ér majd el. Elhunyt dr. lenkő András Dr. Benkő András, a legidősebb nágykőrösi orvos, hosszas betegeskedés után elhunyt. Aradon született 1902-ben, s családjával együtt 1927-ben költözött Nagykőrösre, ahol az orvostársadalom megbecsült tagja lett. 1950 óta az SZTK rendelőintézetben dolgozott és iskolaorvos volt. Temetése ma, augusztus 26-án, szombaton délután 2 órakor lesz. Piaci jelentés A pénteki piacra sok árut hoztak, s a kereslet is élénk volt. A szemestermény-piacon a búza és a morzsolt kukorica literje 4,30—4,50, az árpa 4 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a csemegeszőlőt 18, az almát 6—12, a körtét 8—12, az őszibarackot 8—14, a ringló- szilvát 10—12, a vörösszilvát 4, a sárgadinnyét 7—10, a görögdinnyét 6—7, a zöldpaprikát 8—16, a paradicsomot 5, a burgonyát 4—5, az uborkát 3—6, a kelkáposztát 4, a fehér káposztát 3, a vöröshagymát 8—10, a zöldség csomóját 3—4 forintért árulták. A baromfipiacon a tyúk párja 140—160, a japán kacsa 110, a vágócsirke 70—90, a súlyosabb csirke 100—120, az egyhónapos növendékcsiríke 40, a tyúktojás darabja 1,60 forint volt. A halászati szövetkezetnél az élő halat 36, a csirke- és libaaprólékot 24, az egész csirkét 39, a tyúkot 36, a csirkecombot 45—60, a csirkemellet 54 forintért mérték. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Hét végi sportműsor Atlétika Cegléd: területi ifjúsági ösz- szetett bajnokság. Kézilabda Vac: V. Fonó ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi, NB-s férfi bajnoki mérkőzés. Szeged: a Volán tröszti spartakiád országos döntője. Kosárlabda Balatonfűzfő: a Nk. Pedagógus SE férfi csapatának előkészületi mérkőzése. Sporthorgászat Csongrád: a KISZÖV Kupa országos döntője. Sportlövészet Budapest és Szentendre: vidéki bajnokság. Nyíregyháza: a MEDOSZ—MHSZ versenyének országos döntője. VASARNAP Atlétika Cegléd: területi ifjúsági ösz- szetett bajnokság. Gödöllő: a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók versenyének megyei döntője. Debrecen: a KPVDSZ-hez és MESZÖV-höz tartozók országos döntője. Kézilabda Tiszaföldvár: T. Tsz SK— Nagykőrösi Kinizsi, NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Szeged : a Volán tröszti spartakiád országos döntője. Gödöllő: a MEDOSZ versenyének megyei döntője. Kosárlabda Balatonfűzfő: a Nk. Pedagógus SE csapatának előkészületi mérkőzése. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Kinizsi ifi—Albertirsai VSE ifi, 16: Nk. Kinizsi—Al- bertirsa, megyei bajnoki mérkőzés. Sporthorgászat Csongrád: a KISZÖV Kupa országos döntője. Sportlövészet Budapest és Szentendre: vidéki bajnokság. Nyíregyháza: a MEDOSZ—MHSZ versenyének országos döntője. Gödöllő: a MEDOSz versenyének megyei döntője. Sakk Érd: a kisiparosok versenyének országos döntője. Teke Gödöllő: a MEDOSZ megyei versenye. Természetjárás Zselicség: az Nk. Kinizsi túrája. Vállalás: rövid határidőre re vállalják a javításokat. Ennek megfelelően nagy a forgalom is. A Gépjavító és Faipari Szövetkezet híradástechnikai szervizrészlegében rövid határidőmeddig őrizzenek. A többiek jóval tanácstalanabbak. Ez azonban csak adminisztratív tanácstalanság, melyen valamiféle helytörténeti klub, szakkör, csoport könnyen segíthetne. A fontos az, hogy dolgoznak. Papírra kerül az úgynevezett „jött-mentek" és az igazi körösiek véleménye is. Brigádnaplóban, levélben, panaszban, kérvényben. Ma is, holnap is. Jó volna, ha akadnának összegzői ennek a mának, holnapnak, s természetesen tegnapnak is. Olyan botcsinálta helytörténészek, akiknek nincs alkalmuk beülni a levéltárba, de emlékeznek arra, hogy miként épült a Vági István lakótelep, a Kossuth Lajos . utca, a víztorony, a Toldi iskola, az Arany iskola négy tanterme, s miként fogadta a város lakossága az általános rendezési tervet, az ötödik ötéves tervet, a negyediket, a harmadikat... Nem, senki nem ígérheti, hogy ezekért az emlékezésekért, helytörténeti munkákért jutalom, pénz, elismerés járna. Nem is erről van szó. Csupán a nagykőrösi önismeretről. Arról, hogy a látogatóba érkezők, a betelepülők és a kezdettől fogva itt élők mankót kapjanak a kezükbe. Mert ahogy nem rossz nagykőrösi- nek lenni, éppúgy nem visszataszító nagykőrösivé válni, vagy egyszerűen csak ismerkedni ezzel a várossal. Múltjával, tegnapjával, jelenével ... 'T'eljesen más kérdés, hogy x a tősgyökeresek, a betelepülők és az átutazók is gyakran elégedetlenek. Az elégedetlenséget szerencsére rendszerint a jobbítás szándéka fűti. Nagykőröst szidni majdnem azt jelenti, mint .Nagykőröst szeretni. Mindenesetre, jó volna, ha száz és száz helytörténész munkájából pontosabban tudnánk, hogy mit is szidunk és mit is szeretünk Nagykőrösön ... Farkas Péter HÉT VÉGI JEGYZET Helytörténet legfeljebb színesítik azt. Ez az árnyalatnyi különbség táplálja mégis a nagykőrösi patriotizmust, ez ad munkát a helytörténészeknek, ha túl akarnak tekinteni a tényeken s értékelésre is vállalkoznak. Ez a szín, a hász- városi, cívisvárosi önállóság emléke k készteti a betelepülőket arra,, hogy megismerjék a város múltját, talán néha alaposabban is, mint ahogy az itt születettek ismerik. Azonosulni akarnak. Mert tudják, hogy nem ez a fontos. Mert tudják, hogy mégis ez kell a mindennapokhoz, a barátsághoz, az ebédfőzéshez. Mert ugye a lebbencslevest paradicsommal kell főzni. Nem véletlen hát, hogy a helytörténészek jelentős hányada nem is nagykőrösi. Ügy lettek helytörténészek, hogy rá akartak jönni arra, amit a helybeliek sem tudtak, csak éppen megéltek, éltek, követtek, tovább adták. Rá akartak jönni arra, hogy mit jelent nagykőrösinek lenni... Nem könnyű feladatra vállalkoztak. S nem könnyebb a dolga a helybeli helytörténészeknek sem. A különbség mindössze annyi, hogy egyikük belülről, másikuk kívülről akarja ugyanazt a diót feltörni. Mindkét kísérlet hasznos és eredményes lehet. A lényeg, hogy mind több kísérletező akadjon a városban. Ilyen is, meg olyan is. A hely- történetnek mindenkire szüksége van. Különösen ha nem a régmúltat kutatjuk, hanem azt ami tegnap, tegnapelőtt történt. A régmúltat jobb meghagyni a történészeknek. A helytörténészek igazi feladata a közelmúlt krónikájának megírása volna. Vállalkozóban szerencsére nincs hiány. Helytörténészek a szocialista brigádok naplóírói is, de hely- történeti munkát végez az is, aki valamilyen munkahelyen dicsőségkönyvet vezet, önéletrajzot ír, jelentést készít, irattárat rendez. Ez utóbbiaknak könnyű dolga van. Jogszabály határozza meg, hogy mit és A helytörténet tulajdonkép- pen — ha eltekintünk a tudományos meghatározásoktól — nagyon egyszerű valami. Annak a városnak, falunak, tanyának, utcának, háznak, családnak a történetét jelenti, melyben élünk, vagy amelyhez ha bevándorlók vagyunk is, valamilyen kapcsolat fűz. Például az, hogy bevándoroltunk. A helytörténeti kutatásban hasznos adat a szomszéd bácsi rendkívül megbízhatatlannak tűnő emlékezése éppúgy, mint a levéltári irat, a megsárgult papíron őrzött újságcikk, régi étlap, komódfiókban felejtett szerelmes levél, padlásra rek- kentett rozsdás eszköz, a nagymama ruhája, s a kert végében elhullajtott és megtalált szipka, bakancsszeg, réz- gómb is. Egyszóval minden, ami a múltból fellelhető, megmaradt. Ügy tűnik hát, hogy a helytörténészeknek könnyű a dolguk. Jóval könnyebb, mint a történészeké, akiknek már nemcsak gyűjteni, menteni, leírni, sorba rakni kell, hanem elemezni, mérlegelni, bírálni, következtetést levonni is. Éppen a helytörténészek munkái segítségével. Persze nem haszontalan, ha a képzetlen, műkedvelő falu-, város-, család-, utcakutató is megpróbálkozik ezzel, hiszen kritikai véleménye, éppen kötődése következtében újabb adat lehet a történészek kezében. Különösen Nagykőrösön, ahol a lakosság túlnyomó hányada valódi nagykőrösi. Viselkedésmódjában, gondolkodásában akarva-akaratlanul is idézi az ősöket. Még akkor is, ha a gondolatok célja, tartalma gyökeresen megváltozott a múló évtizedek, évszázadok során. Mert megváltozott. Kialakult az az egységes gondolati közösség, melynek az őslakók éppúgy részesei, mint a bevándorlók. Sőt, ez a vá- rosnyi közösség részesévé vált az országos elképzeléseknek is. Befogadóként, alkalmazóként és nem utolsósorban alakítóként is. Ma nagykőrösinek lenni végeredményben nem jelent mást, mint magyarnak lenni a szocialista Magyarországon. Ezen a lényegen nem változtatnak a gondo’kodás és viselkedés helyi sajátosságai,
