Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
1978. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT EGY KIÁLLÍTÁS ÜRÜGYÉN Vizuális nevelés Budaörsön Á budaörsi Jókai Mór Művelődési Házban szeptember végéig tekinthető meg Somogyi Győző grafikus- művész kiállítása. A bemutató alkalmat ad, ösztönöz arra, hogy elgondolkozzunk: mit tehet egy községi művelődési ház a korszerű vizuális műveltségért? Pontosabban: milyen a budaörsi művelődési ház vizuális nevelő, ismeretterjesztő munkája? A kérdés azért lényeges, mert nagyközségről, a fővárossal szinte eggyé vált településről van szó. A bejáró* művelődési igényeit a munkahely mellett, a lakóhelyen is ki kell elégíteni. ' Rendhagyó órák Budaörsön évente mintegy tíz képzőművészeti kiállítást rendeznek. Az idén többek között Szkok István festményeiből, Várnagy Ildikó kis- szobraiból, dr. Vajda Ernő fotóiból és a helyi amatőrök munkáiból rendeznek bemutatót. A tárlatok természetesen önmagukban is vonzzák, vonzhatják az értőket és a kevésbé tájékozott érdeklődőket, de önmagukban nem lehetnek a vizuális nevelés eszközei. Különösen manapság, amikor mind több szó esik az ember és a környezet, az építészet és az iparművészetek kapcsolatairól, a műveltség társadalmi jelentőségéről. Budaörsön erre gondolva alakítottak ki jó kapcsolatot az iskolákkal, az üzemekkel, s szerveznek művészközönség találkozókat, rendhagyó művészettörténeti órákat. Példa helyett Érdemes elidőzni a jelenlegi bemutató alkotásainál, Somogyi Győző grafikáinál. Az 1942-ben született, képző- művészeti gimnáziumot végzett grafikus elnyerte a legutóbbi miskolci biennálé fődíját. Műveit — szitanyomatok — országos tárlatokon is lát-, hattuk. Budaörsi kiállítása tehát látszólag már jól ismert értékeket mutat be. Az anyag gazdagsága, (a katalógus szerint több mint félszáz mű) és rendezése megismerteti a nézőt az alkotás folyamatával. Ceruzavázlatoktól, tus- és filctollrajzoktól ex libriseken, állatfigurákon keresztül vezet az út az 1948-as sorozatig, a Galícia 1914-íg, az Ava- kum protopópáig. A három helyiségben elhelyezett grafikák így egyszerre mutatják be az eddigi életművet, s kínálnak az alkotásra vonatkozó általánosabb ismereteket. Tanulságot persze csak közvetve vonhatunk le Somogyi munkáiból. Nem a témavilág (bibliai motívumok, az utóbbi másfélszáz év magyar történelme, mai társadalmi jelenségek), hanem szemlélete, s az ebből következő komponálásmód, formavilág teszi egyénivé, gazdagon egyszerűvé lapjait, Rilkének az archaikus Apolló torzó azt sugallta: Változtasd meg életed! — s katartikus erejűek, groteszk figuráikkal Somogyi Győző lapjai is. Csakhogy ő nem a példát mutatja meg, hanem a változásra váró életet. Például a csepelit, ahol nem a szavak a fontosak, — a korom, a feliratból ennyit hagy meg: „rseny feladatainkat teljesí” — hanem az itt élő, dolgozó emberek hétköznapjai. Kopogtat egy brigád A legutóbbi bemutató tehát — a művelődési ház három, helyiségében is — igazán szerencsés választás volt. S az ugyancsak nagyszerű, hogy a termeket felhasználják más célokra is. Egy-egy szakköri foglalkozás, tanácskozás, klubest azokkal szerettettheti meg a műveket, akik egyébként a grafikák kedvéért nem keresnék meg a művelődési házat. Budaörsön tó néhányain látogatják rendszeresen a kiállításokat. A Somogyi-grafikák szinte még a falon sem voltak, amikor a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól már jelentkezett a Reform a környezetért brigád, hogy közösen nézi meg a bemutatót, s,. hogy szeretnének találkozni az alkotóval is. Az ilyen akciók mellett nagy jelentősége van a kihelyezett rendezvényeknek: a művelődési ház a közeljövőben a HUNGAROFRUCT-nál rendez kiállítást. S végül meg kell említenünk a propagandamunkát: a ház fénymásolással készült programjai, plakátjai, hála a Sasad Termelőszövetkezettel való együttműködésnek, jól áttekinthetőek, ízléses kivitelűek. Sőt, nem egyet ötletes formátuma, a képek információtartalma miatt szívesen megőriz a látogató. Szabó Ernő JAPÁN MŰVÉSZ TÁRLATA A KISDUNA GALÉRIÁBAN Kiuchi Aya különleges textiljei = Dr. Miklós Pál, az "Iparmű| vészeti Múzeum főigazgatója E nyitja meg augusztus 27-én E Kiuchi Aya japán képzőmü- | vész kiállítását a XX. keriile- = ti Kisduna Galériában, mely i szeptember 17-ig látható. Pest megyei kapcsolatok A XX. kerületi Kisduna Galéria Bakallár József festőművész vezetésével évek óta Népviseletbe öltözött legények, lányok, férfiak, asszonyok népesítették be tegnap a megyei művelődési központot Szentendrén. Pest megye húsz népdalköre, hagyományőrző népi együttese, illetve ifjúsági éneklő csoportja jelentkezett a II■ országos minősítő . találkozóra. A fellépés előtti feszültség érezhető volt a nézőtéren is, hiszen ott ültek a magukkal hozott szurkolók. A fellépő együtteseik túlnyomó többsége már rendelkezett különböző fokú minősítéssel, hivatalos elismeréssel. De az állandó feljődés érdekében három évenként meg kell erősíteni a már elnyert minősítést, illetve meg lehet pályázni a magasabb fokozatot, így hát nyugodtan nevezhetjük versenynek is a tegnapi fellépést, hiszen a csoportok önmaguk korábbi szintjét akarták túlszárnyalni, S minősíthetjük vetélkedőnek is az együttesek bemutatkozását, mert kivétel nélkül a kiváló cím elérést tűzték maguk elé. Bihari József, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója megnyitójában Kodály Zoltán gondolatát idézte: legyen a zene mindenkié. Kiemelte a kórusok hagyományőrző és közművelődési jelentőségét. A csaknem négyszáz dalos jó ismerősként köszöntötte a zsűrit, amelynek elnöke: OIs- vai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának munkatársa volt. Tagjai között látták Alföldi Borús Istvánt, a rádió népzenei szerkesztőjét és Engí Istvánt, a KÖTA Bor- 1 sód megyei titkárát. Késő délután hirdették eredményt. A versengés legjobbjának az érdi együttes bizonyult. Hivatalos rang és cím szerint: Kiválónak minősült, a zsűri külön dicséretével: az érdi Benta-völgye Termelőszövetkezet és a művelődési központ népdalköre. Vezetőjük: Káka Rozália. Kiválónak minősült: a Solymári Népdalkor, amelynek vezetője Kelemen Istvánná; az Inárcs-Kakucsi Pávakör, szakvezetőjük Sashegyi János-: né; a Csömöri Művelődési Ház Pávaköre, betanítójuk Tóth Mihály; valamint a Hé- vízgyörki Asszonykórus, vezetőjük: dr. Balázs József né. Jónak minősült: az abonyi Búzavirág Népdalkor; a mag- lódi Röpülj Páva Kör; a nagykőrösi Arany Jőmos Művelődési Központ Népdalköre; a dányi Magvető Termelőszövetkezet Asszony kórusa; a men- dei Pávakor; a sülysápi Röpülj Páva Kör; a bagi Asz- szonykórus. Országos minősítést kapott: a taksoinyi, a zsámbéki, a szódat, a nagybörzsönyi és a verésegyházi együttes. Két: további csoportot a zsűri más minősítő versenyeken való részvételre kért fel. Délután a művelődési központ előtti téren o csoportok közösen énekeltek, táncoltak. Ma délelőtt szakmai tanácskozás zárja a II. országos minősítőt. Kr. Gy. mSm !\ 'M ^ .................- ■ j í /, / „ • _ ~ \ \ , S.r.wv',;,,,;-' .;i ; íj . . ■ • ' - ■ 'í. *> W/lV : -U 1. W r ' I Kiuchi Aya: Úszó jégtáblák nagyszabású képzőművészeti programot bonyolít le. Bakallár évekig a zebegényi szabadiskola tanára volt, s ő is, a Kisduna Galéria más tagjai szintén több képet festettek Pest megye tájairól, Vácról, Ráckevéról, Szigethalomról, Zsámbékról, Ócsárol. Az alkotómunka mellett a Kisduna Galéria pompás kiállítási terv keretében bemutatta Szőnyi István, Kondor Béla, Somogyi József, Hincz Gyula, llosvai Varga István rajzait, festményeit, bepillantást engedélyezett a vietnami, indiai, bolgár festészet és az afrikai szobrászat világába. Most Japánból érkezett üzenet. Távoli szőttesek Kiuchi Aya a hokkaidói textilművészek szövetségének elnöke, a yukara őri kéziszövés alkalmazója és terjesztője. Sajátos művészetében főszerephez jut a tengeri táj koraitokkal, továbbá az ainuk néprajza. E nép Hokkaido északi részén ma is őrzi ősei szertarKOSSUTH-KONYVEK Klasszikusok új kiadásban A marxizmus—leninizrpus klasz- szikusai nemcsak egy korszak történetét, hanem a társadalom mozgás- törvényeit dolgozták fel, műveikben általános érvényű elveket is megfogalmazták, amelyek napjainkban is nélkülözhetetlenek. A Kossuth Könyvkiadó új kiadásban jelentette meg Marx, Engels, Lenin néhány művét, amelyekből négyet ismertetünk. f Lenin: A demokráciáról és a diktatúráról Lenin igen sok tanulmányában, beszédében foglalkozott a demokrácia és a diktatúra szerepével. Tisztázta e kettő bonyolult és a burzsoázia által sokszor szándékosan ösz- szekuszált viszonyát. Egyben kidolgozta a szocialista demokrácia máig is érvényes elvét. Már az Állam és a forradalom című művében kimutatta, hogy proletárdiktatúra nélkül nem lehet győzelemre vinni a forradalmat. Ahhoz, hogy el lehessen kezdeni az új társadalom felépítését, szükséges a régi, burzsoá társadalom szétzúzása, az államgépezet összetörése és helyére fel kell építeni a néphatalom elnyomó szervét, államigazgatását és egyben azt a demokratikus igazgatási formát, amely biztosítja a proletárok, a dolgozók jogait. ■Persze, egyéb munkáiban is türelmesen magyarázta a szocialista demokrácia tartalmát, lényegét, igen sokoldalúan elemezte és mutatta ki a gazdasági és társadalmi élet különböző területeinek demokratizmusát. A lenini élvek napjainkban is érvényesek. Persze, a körülmények változtak, de o lényeg maradt. Hiszen csakis a párt vezetésével, a munkásosztály hatalmának érvényesítésével lehet bizton építeni a szocializmust. A pártnak úgy kell dolgoznia minden időben, hogy rászolgáljon a nép bizalmára. Nálunk igen nagy figyelmet fordítanak a lenini normák megtartására, a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés elvének érvényesítésére. A pártban gyakorlattá vált, hogy fontos kérdések eldöntését demokratikus előkészítés, az előterjesztések sokoldalú vitája előzi meg, s a határozatokat a vélemények és javaslatok gondos mérlegelésével hozzák. A könyv éppen ezeket a lenini útmutatásokat tartalmazza. A gyűjteményes kötetet bőséges jegyzetanyaggal, név- és tárgymutatókkal látták eb Lenin: A nemzetközi kommunista mozgalom egységéről Hogyan értelmezne Lenin a nemzetközi kommunista mozgalom egységét? Erre a kérdésre ad válasz az a gyűjteményes kötet, amely Lenin idevonatkozó műveit tartalmazza. A kötetben közölt írások, beszédek, levelek megmutatják azt a harcot, amelyet Lenin, mind az orosz, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, vívott anélkül, hogy valaha egy jottányi engedményt is tett volna. A kötet anyaga 20 évet fog át: az első írás 1903-ban jelent meg és a Bund autonomista törekvései ellen irányult, az utolsó 1922- ben és a Komintern IV. kongresz- szusához szólt, mintegy jelképezte azt a hatalmas fejlődést, amelyet e két évtized alatt a kommunista mozgalom megtett. Azóta csaknem egy fél évszázad telt el. A lenini útmutatások azonban érvényesek ma is, folyik a harc a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, a kommunista és munkáspártok együttműködéséért, folyik a harc a burzsoá, nacionalista ideológia, a revizionista irányzatok és mindazon nézetek ellen, amelyek éket akarnak verni a kommunista pártok közé. A lenini kötetből a mai helyzet megértéséhez kapunk elvi útmutatást. Marx: A tőkés termelést megelőző formák A Marxizmus—Leninizmus Klasz- szikusainak Kiskönyvtára sorozatban megjelent Marx-mű része a Politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai című tanulmányának, amelyet Marx még 1857—58-ban írt. Ebben nyomon követi a tulajdon- formák fejlődését az ősközösségtől a tőkés elsajátítási formák keletkezéséig. Munkájában a kapitalizmus előtti társadalmakat vizsgálja igen behatóan, talán még jobban, mint A tőke idevágj részeiben. Éppen ezért jelentette meg a kiadó ezt a művét önállóan, hogy teljes képet kapjon az olvasó a tulajdon- formákról, kezdve a gyűjtögetéstől, a pásztorkodáson át a föld birtoklásáig. Vizsgálja a nemzetségeket, a városállamok kialakulását és az embereknek a termeléshez és a tulajdonhoz való viszonyát. A halmozódó tőkéről megállapítja, hogy az egyesíti a kezeket és a szerszámokat. Végül arra az elvi következtetésre jut, hogy a tőke nem más, mint termelési viszony. A tőkés a tőke birtokában kizsákmányolja a munkásokat. Tehát a tulajdonforma és a termelési feltételek közötti összefüggést magyarázza úgy, hogy levonja az elvi következtetést. Ezzel szinte előkészíti A töke idevonatkozó tánulmányrészletét. Érdemes olvasgatni Marxnak ezt a művét, mert a kapitalizmus előtti termelési formák megismerésével jobban meg érthetjük az utána következő társadalmak osztálytartalmát, gazdasági helyzetét és jobban el tudunk igazodni a mai világban. Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége Ugyancsak a Marxizmus—Leninizmus Klasszikusainak Kiskönyvtára sorozatban látott újra napvilágot Engelsnek ez a műve, melyben bírálja Ludwig Feuerbachot és a német filozófiát. Engels a könyv előszavában leírja, hogy még 1859- ben, A politikai gazdaságtan bírálatához című művük megírásakor Marxszal együtt elhatározták, hogy kidolgozzák a német filozófia ideologikus' nézeteivel szembeni á1 lás- pontjukat. Hozzá is kezdtek e bírálat megírásához. A kézirat nyolctized részével el is készültek, de aztán nem került nyomtatásra a mű, s Marx meghalt anélkül, hogy bármelyiküknek alkalma lett volna visz- szatérni a témára. A marxizmus általános elveinek kidolgozásához, a marxista filozófia megteremtéséhez szükséges volt a hegeli—feuerbachi filozófiai nézetek bírálatára. Ezért Engels elhatározta, hogy a kézirat áttekintése után megírja e művet, ezzel — úgv érezte. tartozik barátjának, Marx emlékének is. S végül 1886- ban majdnem 40 évvel az első kézirat elkészülte után megírta a Ludwig Feuerbach és a német klasz- szikus filozófia vége című munkáját. Természetesen felhasználta tanulmányához Marx jegyzeteit. Nincs rá mód, hogy minden részletére kitérjünk, a lényeg, hogy Engels tisztázta a filozófia szerepét, a gondolkodás és a lét viszonyát, leleplezte a polgári filozófiai idealizmust. Gáli Sándor Ainu férfi tásait, szigonnyal halásznak, kedves állatuk az otthonukat őrző medve. Színes, választékos népművészetük főleg faragott totemoszlopaikban és erős tónusokat alkalmazó színes öltözékükben testesül. Ezt az etnográfiai anyagot és környezetet elemzi Kiuchi Aya, az ainuk Bartókja, aki a megtalált forrásból nem zenéhez, hanem a hallatlanul finom yukara őri kéziszövéshez merít. A színárnyalatok bősége és a tökéletes kivitelezés jellemzi e munkákat, s az, hogy a felfedezett korállmotívumot felvillantja papucsokon, kimo- nókon, sálakon, térítőkön, női táskák felületén. Mindig megjelenik a tenger, a korall, s a nagy vizek fehér madara. Ez a variálódó képi megfigyelés kék látomássá bővül szőttesfestményein, az óceán csöndes ringását érzékelteti az Üsző jégtáblák-ban is. Kiuchi Aya 1962 óta szerepel műveivel Tokióban, Párizsban, Barcelonában, s több díjat szerzett. Műhelye és az általa kezdeményezett, alapított ainu népművészeti múzeum Asahikawában található. Kiuchi Aya másodszor szerepel az idén a szombathelyi falés tértextil biennálén, s önálló kiállítással először a Kisduna Galériában. A csere lehetősége Azainu, gilyaik, orochi, hagyományok a yukara őri technikában új életre támadnak, s minden bizonnyal hasznos tapasztalatot adnak a magyar szövőasszonyoknak is, akik Pest megye több vidékéről is érdeklődnek e különös világ és technika iránt. Köztudott, hogy Japánban milyen nagy a kereslet a kalocsai minták után. Nem lehetetlen, ’hogy Kiuchi Aya művészete hasznos inspirációkat ad a szigetújfalui, túrái, makádi, abonyi asszonyoknak. Nem lehetetlen, hogy az ainu, gilyak, orochi, valamint a nagy tárcsáig lórévi minták kicserélődnek Kiuchi Aya közreműködésével, a szombathelyi textilbiennálé fontos részeként. Losonci Miklós PÁVAKÖR-MINŐSÍTŐ v Az érdi dalosok szép sikere
