Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
Kern 1978. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK 3 Vájárból metróépítő Azonnal Jelzik a veszélyt Növényvédelem magas színvonalon A kártevők nem kapnak útlevelet Biáthy Ottó utódai Évente három és fél millió — újításból Mechanika és elektronika V. B. Korszerű csomagolás Pest megyének „Helsinki, a Baltikum lánya" Finn vendégek Szentendrén A fővárosi napok keretében szeptember 1-e és 18-a között Helsinki mutatkozik be Budapesten. A program kiemelkedő eseménye lesz a Budapesti Történeti Múzeumban, Helsinki, a Baltikum lánya című kiállítás. A helsinki napok alkalmából Budapesten emlékkönyvet nyitnak, szimbolizálva a magyar—finn barátságot. Pentti Poukkának, a Helsinki tanács elnökének vezetésével küldöttség érkezik Budapestre. Itt-tartózkodása egyben szakmai tapasztalatcserét jelent. Helsinki tanácsának képviselői a budapesti lakótelepek kialakításáról, a közlekedés rendszeréről, a metró építéséről, a kereskedelmi hálózatról és a kulturális életről tájékoztatnak. Az északi országból érkező fiatalok egy csoportja a közismert finn testkultúrát mutatja be. A ritmikus gimnasztikái gyakorlatokat Finn művészeti torna és folklór címmel mutatják be a Várszínházban és a Pest megyei Művelődési Központ színháztermében. A vendégszereplés forgatókönyve szerint finn népdalok és néptáncok „ízesítik” a programot Legnagyobb megrendelőik közé tartozik a budaörsi Texelektro, a szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet, a Gödöllő és Környéke, a beesés és Környéke Háziipari Szövetkezet. Tulajdonképpen nincs is olyan járás a megyében, ahová ne dolgoznának. A korszerű gépekkel felszerelt üzemre az idén mintegy 200 millió értékű munka vár. A magasban ácsok zsaluznak, lent iszap és sár, sóderhegyek, hepehupás földhányások. Betonvas közt két arasz átmérőjű levegőcső sziszeg. Dübörög a légkalapács, elnyomja az emberi hangot. Kispest, a Határ úti kiserdő fáit meg-megreb- benti a szél. Az úttalan utakon megrakott teherautók bukdácsolnak. Ki betonvasat hajlít, napbarnított arcán csurog a veríték, ki sötét pajzs mögül hegeszt, s földi hullócsillagokat szór maga köré. Itt még alaktalan káosz, amott már kivehető az észak—déli metró új szakasza. Emberek, gépek mindenütt. Az Ernst Thälmann, hatszoros szocialista brigádot keresem, Araszhegyi Lajos brigád- vezetőt. — Jó napot — köszönök, mikor megtalálom, majd elmondom, miért jöttem. Földalatti a felszínen Az erős fénytől hunyorogva néz, de barátságosan nyújtja kezét. Kissé húzza a szót, mikor visszaköszön. Nem csoda, pilisszentiváni, akárcsak öt társa. Akad köztük, aki Pi- lisvörösvárról jár ide mindennap. — Nem a legjobbkor jött. Nem azért mondom, de csak második napja vagyunk ezen a munkahelyen, alig csináltunk még valamit. Előbb hoztuk át a kompresszort, meg a szerszámokat a Ferenc körúti állomástól. Ott a szellőző alagutat képeztük ki. < — Mostani feladat? — A Hídépítő Vállalat átadta ezt a területet, a metró itt már a felszínen fog haladni. Betonozzuk a pályát Közben járjuk a terepet. So- regi Károly, kétrét görnyedve lyukat fúr a felvonulási épület kerítésének. Horn István, a vízfőelzárót ássa ki, hogy eg/ új elágazást lehessen a pályatesthez vezetni. A betonozáshoz tó nagyságú víz is kevés lenne. — Mióta építik a metrót? — Csaknem kilenc éve. Eredetileg bányászok voltunk. öten, testvéreimmel együtt vájárként dolgoztunk a pilisszentiváni kőszénfejtésen. A bánya kimerült, nekünk meg menni kellett Jó magam 23 és fél év után hagytam ott a bányát. — Nem volt rossz? — Dehogynem. Sokat tanakodtunk a társaimmal, hogy mit csináljunk? Aztán egységesen — egy brigádban dolgoztunk ott is — úgy döntöttünk, hogy a metróhoz jövünk. Ide is kellettek a vájárok. A munkától nem ijedtünk meg, mert a mi bányánk sem adta olcsón a kenyeret. Brigádban maradtak — Első munkahelyük a metrónál? — A Déli pályaudvar. Szerencsénk volt, az akkori építésvezető, Fogarasi Béla nem bontotta szét a brigádunkat. Sok segítséget nyújtott az első időben. Mert azért a bánya is más, meg ez is más. — Azóta? — Már mondhatnám, univerzálisak vagyunk. Betonozunk, zsaluzunk, vasat szerelünk. Legszívesebben azért o vájármunkát csináljuk. T'ib'i is azon a pénz. A Károlyi kertnél, a Kun Béla ikeralagútat mi is hajtottuk. Az alagútban, egészen a Ferihegyi gyorsforgalmi útig, a villanyszerelők már a világítás vezetékeit húzzák. A munka reggel hatkor kezdődik ős jönnek a sötét őszi és téii napok. Kell a fény. Veres Ervin, hogy a munka azért haladjon, légkalapáccsa! pikkelyezi a betont, hogy az új réteg jól kössön. Ez egy hétig is megtart. A br.gád többi tagja a pályaszakasz víz- és életmentő csatornáját — amely 60 centiméter széles lesz — zsaluzza. A metró • sínéit a mintegy 40 centiméter vastag betonra helyezik majd. Tovább faggatódzom. (Előtte már Szabó Jenő munkaver- seny-felelőstől megtudtam, hogy az Ernst Thälmann ezüstkoszorús brigád az idén a Jubileum 78 nevű munkaversenyben márciusban és júliusban is a Metró-KÉV 1-es főépítésvezetőség legjobb brigádja volt. Sőt, a vállalat 265 szocialista brigádja közül is elsőként kerültek ki az értékeléskor. Az alkotmány ünnepire tett felajánlásaikat is telje - sítették. Két és fél é^e — itt ritkaság — balesetmentesen dolgoznak. Soha nem volt fegyelemsértésük. Élenjárnak a társadalmi munkában is.) Galambröptetők — Nem rossz az ingázás? — Kinek jó ez, kérdem én? Reggel háromnegyed négykor már talpon vagyunk, négy húszkor indul a busz. A műszak reggel hattól délután kettőig tart. Fél öt mire hazaérünk. Ha csak nincs értekezlet, szeminárium, vagy valami rendezvény, ez az, társadalmi munka. Mit csináljunk? Megszoktuk. — Szabad idejük így nem sok van? A brigadéros erre széttárja a karját. — Van-e hobbijuk, kedvenc időtöltésük? — Szombat, vasárnaponként a galambröptetés, olvasás. A nálunk levő könyvtárból már szinte minden könyvet elolvastam. — Nekem a kirándulás a családdal — veti közbe, mikor meghallja Veres, Ervin, merre, fordul a szó. — Szeretek a gyerekkel az erdőben járni, gombát szedni. Gyönyörű a mi vidékünk. Körben a pilisi hegyek. — Néhányan — folytatja Araszhegyi — az öcskös, meg a Peller menő galambász. Egyesületnek is tagjai vagyu,rk. Nincs szebb, ha az ember látja, hogy röpülnek a galambjai Tovább maradnak a levegőben, mint a cimboráké. Tudia, egy-egy verseny előtt a felkészítés, a magkeverés valóságos hadititok. És magyaráz szenvedélyesen. Ám, közben az idő is alaposan elrepült. Még egy gyors kérdés. — Kész lesz-e a metró határidőre? % — Rajtunk nem múlik — mondja a brigádvezető, társa kezében hangosan felugat a légkalapács. Prohászka László Az elmúlt esztendő határkő volt a Pest megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás történetében. Tavaly ugyanis három intézetet csatoltak hozzájuk, feladatkörük ezáltal a talajerőgazdálkodással, talajjavítással és a területrendezéssel bővült. Winkler István főmérnöktől arra kértünk választ, mi is az új részlegek feladata? — Az ésszerű műtrágyázás érdekében a gazdaságokat kötelezték arra, hogy 3 évenként legalább egy alkalommal vizsgáltassák meg földjeik tápanyagtartalmát. A kémiai elemzést laboratóriumainkban végezzük el, az üzemek szakembereire, a mintavétel munkája hárul. Ök a szükséges ismereteket külön tanfolyamon sajátították el. Az agrokémiai részleg ezen kívül tavaly 5500 hektár savanyú földet javított meg me- szezéssel. így ezeken a területeken az idén már jobban hasznosul a kiszórt műtrágya. — adja meg a választ a főmérnök. Invázió közeleg — Az állomás már nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezik a növényvédelem területén. Nem okozott-e mégis nehézségeket a tavaszi és nyári kedvezőtlen időjárás? — Az esős napok alaposan megnehezítették a vegyszeres gyomirtást. A gazdaságok megkésve láttak hozzá a védekezéshez, mindenki egyszerre és gyorsan akart vásárolni. Ezért elsősorban az import szerekből nem tudtuk hiánytalanul kielégíteni az igényeket. De akadt más nehézség is. A sok'Csapadék helyenként olyan mélyre mosta: a mérget, hogy az veszített hatásából. Másutt a kultúrnövényeket károsította. A párás levegő kedvezett a gombabetegségek terjedésének is, amelyek ellen többször kellett permetezni, mint máskor. — Milyen módszerekkel derítik föl egy-egy veszélyesebb kártevő közelgő invázióját? — Állomásunk 7 tagú előrejelzési csoportja 23 gazdaság' 12-féle növényét állandóan. figyelemmel kíséri. (A listához Pest megyében csatlakozik még a szamóca. a málna, a káposzta is). Ha a fertőzés mértéke és az időjárási viszonyok alapján jár- ványveszélyre lehet számítani, szakembereink erről azonnal értesítenek bennünket. Az információt az országos központba továbbítjuk. A védekezést írásban rendeljük el: az üzemeknek hetente küldünk növényvédelmi tájékoztatót, a kisgazdaságok tulajdonosai az újságokból szereznek tudomást a sürgős tennivalókról. Mérnök a határon — A hazai növényvédelmi hálózatnak jó híre van a világon. Pest megyében milyen a szakgárda? — Beszéljenek erről a számok: 17 szakmunkásunk, 10 laboránsunk és 64 mérnökünk van. Ap utóbbiak többsége szakmérnök, akik az agráregyetem befejezése után szerezték meg második diplomájukat. Ilyen szellemi háttérrel kevés európai ország hasonló intézménye rendelkezik.-- Melyik részlegük munkája a legkényesebb, a leginkább felelősségteljes? — A karanténesoporté. Előfordulnak olyan veszélyes kártevők, amelyek megjelenése a portékában végzetes lehet. Egyetlen, a határ felé tartó kamion tetejére hullott amerikai szövőlepkehernyó miatt vissza keli tartaniuk az exportra szánt gyümölcsöt. A karantént elrendelő mérnök lelkiismeretességén múlhat, például az, hogy egy Törökbálintról indított barackszállítmányt nem küld-e vissza a címzett Münchenből, vagy hogy nem hurcolnak-e be az országba valamilyen vírusos betegséget. A Pest megyei határállomáson, Szobon dolgozó mérnökeink, jó1 tudják, a kártevők nem kaphatnak útlevelet. Méreg a szervezetben — Sokszor hallani, hogy a kemizálás fölborítja a biológiai egyensúlyt, s a mérgek felhalmozódnak az emberi szervezetben. Mi a véleménye ezekről a kérdésekről? — Ügy vélem, a természeti folyamatokba az ember előA Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérő Gyára előcsarnokában egy üvegkalitkából Bláthy Ottó első árammérője köszönt a látogatóra. Az ember akaratlanul is arra gondol: vajon az utódok őr- zik-e a hagyományokat, készülnek-e Gödöllőn újítások, találmányok? (Nagy Mihály újítási előadó: Az újítómozgalom üzemünkben szinte együtt született a szőr nem a vegyszeres gyomirtással, hanem az első kapavágással avatkozott bele. A kultúrnövényeknek védelemre van szüksége az életképesebb vadon élő fajtákkal szemben. A vegyi védekezés csupán az egyik, de az eayik legeredményesebb formája a külső segítségnyújtásnak. Tehát nem mondhatunk le róla. Ha a permetezés ék a fogyasztás közötti úgynevezett várakozási időt betartják a termelők, a fogyasztót nem fenyegeti semmilyen veszély. Ez az idő többszöröse a szükségesnek, és éppen ezért teljes biztonságot nyújt. — Hogyan látja a szakma jövőjét? — Rendkívül gyors fejlődésre számítok. Mielőbb "el kell érni, hogy sehol se legyen szükség a kapálásra. A másik okot abban látom, hogy egyre nagyobb hozamú fajtákat termesztünk, amelyek fokozottan érzékenyek a betegségekre. A kockázatmentes termesztést csak a növényvédelem további fejlődése garantálhatja. Az utóbbi években egyre- másra tapasztalják elsősorban az exportra dolgozó vállalatok, hogy áruikat sokkal jobban értékesíthetik, ha azokat tetszetősen, szakszerűen csomagolják. Ilyen feladatokra szakosodott a Pestlőrinci Gyorsszolgálat Szövetkezet, Dolgozóik többsége bejáró, munkájuk javát is Pest megyének végzik. gyár megalakulásával, 1950- ben települtünk Budapestről Gödöllőre. Azelőtt a Műszeripari Igazgatóság minden évben meghirdette a különböző gyárak közötti újítási versenyt. Egyetlen esztendő sem akadt, hogy e vetélkedőkön ne kerültünk volna dobogóra. A hatvanas évek közepétől ezek a kiállítások, s velük az éves összehasonlító értékelések, megszűntek, pedig úgy érezzük, most is nagy szükség lenne rájuk...) Versenyezni kellene A hagyományok azonban ma is élnek a gyárban. Az üzem háromezer dolgozójából közel ötszáz rendszeresen részt vesz az újítómozgalomban, s az ötletek megvalósítása évente mintegy három és fél millió forint hasznot Jioz a vállalatnak. Az újítások 150—200 témához kapcsolódnak, de leginkább a fő termékeket, az árammérőket, a különböző berendezések automatikus vezérlésére alkalmas kapcsolóórákat érintik. Visszafizetni a kölcsönt (Nagy Mihály: — Az újítómozgalom fejlődésében üzemünkben két különösen fontos szakaszt különböztetünk meg. Az egyik az 50-es évek végén, a 60-as évek elején jelentkezett, a másik napjainkban is tart. Az elmúlt két évben vállalatunk jelentős beruházási hiteleket kapott, ennek megfelelően fokoznunk kellett a termelékenységet, növelnünk a termelést. Mindebben részt vállaltak újítóink is, akik főként az újonnan vásárolt gépek üzembeállítása és a műanyagalkatrész-gyártás területén végeztek hasznos munkát. Hiába, a kölcsönt illik visz- szafizetni, sőt, kamatoztatni is...) Az áramfogyasztást régen a mágneses elven működő mechanikus árammérőkkel mérték. Ma már ezen a területen is az elektronika hódít, annál is inkább, hiszen az energia- gazdálkodás napjainkban. a gazdasági élet egyik kulcskérdésévé vált. (Guba István, próbatermi üzemvezető: Társammal, Varga Andrással a közelmúltban továbbfejlesztettük az 1973- ban szabadalmaztatott elektronikus távösszegző készüléket. Az új berendezés gyártása lényegesen könnyebb, s korszerűségét tekintve, felveszi a versenyt a legnagyobb nyugati cégek árammérőivel is. E rendszer legnagyobb előnye, hogy egy egész város energiafelhasználását — külön-külön is mérve az egyes üzemek fogyasztását — regisztrálni és ellenőrizni tudja.) Kevés a honorárium Nos, hát minden rendben lenne az újítások terén? (Nagy Mihály: — Akadnak hátráltató tényezők is, elsősorban a honoráriumok és a 60 napon belüli elbírálás kérdésében. Hiába, egy évben csak meghatározott , összeget fizethetünk ki az újítóknak, s a fizetség olykor nem- áll arányban a találmányok jelentőségével.) Ami tény: a gödöllői Árammérő Gyár termékeit — Ausztrália kivételével — minden lakott földrészen keresik. S ebben az üzem újítóinak is jelentős szerepük van. H. I. Terepjárók sorozatban Svéd licenc alapján idén 910 Volvo terepjárót gyártanak tőkés exportra, a Csepel Autógyárban. Két év múlva már körülbelül 1600 darab készül ebből az ismert járműből. Halmágyi Péter felvétele
