Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
1978. AUGUSZTUS 23., SZERDA Mafap Heti jogi tanácsok • A gyermekgondozási se* | gélyrőL Sokan nem tudjak, és emiatt bizonytalanok, hogy a gyermekgondozási segélyre a jogosultságot a vállalat vagy a társadalombiztosítási szerv bírálja-e el, és ha a kifizetést illetően vita merül fel, a kisgyermekes anya a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, vagy pedig a társadalombiztosítási szervhez fordulhat panasszal. A gyermekgondozási segélyről szóló többször módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 5. §. (1) bekezdése szerint a jogosultságot a dolgozó nőt foglalkoztató vállalat bírálja el, és azt a táppénz folyósítására illetékes szerv folyósítja. Az üzemi kifizető hellyel rendelkező munkáltató azonban nemcsak a gyermek- gondozási segély megállapítására, hanem annak foyósításá- ra is jogosult. A gyermekgondozási segély- lyel kapcsolatos vitákban a jogszabályok eltérő jogorvoslati fórumokat jelölnek meg attól függően, hogy a vita a jogosultság kérdésével vagy a segély folyósításával kapcsolatos-e. A gyermekgondozási segélyre jogosultsággal kapcsolatban a vállalat és a dolgozó között felmerülő jogvitákat a munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni. Ha tehát a munkáltató vitatja, hogy megilleti a dolgozót a segély, a döntőbizottsághoz fordulhat a dolgozó. Ha a segély visszafizetésével, visszatérítésével kapcsolatos a vita, mint P. I. esetében, aki jogosulatlanul vette fel a segélyt, akkor az ilyen kérdésekkel összefüggő jogvitákra vonatkozóan o táppénzzel kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az üzemi kifizetőhely által jogalap nélkül megállapított és folyósított segélyek visszatérítésének módozatait a 100—1/ 1974. Tb. Főig. utasítás 16. pontja részletezi. • A házértékadó alapja az épületben levő lakószoba, illetőleg a lakás alapterülete. Egyik olvasónk nem nyugodott bele a tanács határozatába és most panasszal fordult ellene. Elmondta az egyik félfogadáson, hogy tulajdonában van egy háromszobás ingatlan, de az egyik helyiséget nem lakás céljára használja, ezért szerinte csak 0,5%-os házér- tékadót lehet kivetni a házra, mert a lakás célját szolgáló helyiségek összterülete a 140 négyzetmétert nem haladja meg. Olvasónk hozzánk fordult tanácsért, de sajnos ügyében nem tuduink kedvező választ adni. Véleményünk szerint az alap terület-számításnál nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy olvasónk a lakás egyik helyiségét foglalkozásából eredően kísérletezésre használja. Egy hasonló ügyben, amikor egy vidéki állatorvos orvosi gyakorlatának folytatása céljából a lakás egyik részét kisebb állatok vizsgálására használta, szakvélemény alapján megállapították, hogy annak a helyiségnek nem rendeltetése, hogy állatorvosi rendelő legyen (ebben az esetben ugyanis ezt az alapterületet már az összalapterületből ki lehetne venni), hanem a lakóháznak olyan központi helyisége, ahonnan a ház többi részébe el lehet jutni, éppen ezért a bíróság megállapítása szerint az alap terület számításánál hem lehet figyelmen kívül hagyni. Ügy gondoljuk, olvasónk esetében is ez a helyes jogi álláspont. • A bányászok külön kedvezménye az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál. Több bányász olvasónk fordult hozzánk kérdéssel a fenti témában. Kedvező választ adhatunk számukra, mert több kedvezmény illeti meg őket. Az a bányász ugyanis, aki a föld alatt legalább 15 éven->át korkedvezményre /jogosító" fizikai munkakörben dolgozott, kérheti, hogy öregségi nyugdíját ne a saját, nanem aninak a keresetnek az alapul vételével állapítsák meg, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak — a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben — átlagosan elértek, s annál a munkáltatónál, ahol utoljára az említett munkakörében dolgozott. Az a bányász, akinek a munkakörében változás volt, kérheti azt is, hogy a változás előtti korkedvezményes munkakörében foglaiKoztatottak átlagos keresete alapján állapítsák meg a nyugdíját, ha a munkakör változásáig is legalább 15 évet dolgozott föld alatti munka- Körben. Az említett kedvezményeket akkor lehet alkalmazni, ha a bányász a nyugdíja megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Megrongálódott házak Az egyik községben három háztulajdonos észrevette, hogy a falak repedeznek, a nyílászárók vetemednek, a padlózat süllyed. Megállapították: a rongálódások azért történtek, mert a városi tanács a csapadékvíz-elvezetési kötelezettségének nem tett eleget. Azt állították, hogy az utca két oldalán húzódó vízelvezető árkok karbantartásáról nem gondoskodtak. A szintkülönbség miatt az esővíz a közúti átereszcsatornába nem tudott befolyni és az így felgyülemlett talajvíz házuk alapjait megtámadta. Ezért a tanács ellen kártérítés fizetéséért pert indítottak. A járásbíróság kimondta: a panaszok alaposak és a tanács kártérítést köteles fizetni. A jogerős ítélet ellen megalapozatlanság és törvénysértés címén emelt óvásra az ügy a Tíz nap rendeletéiből Az orvosok határozott idejű munkaviszonyáról, illetőleg a vezetői kinevezésről szóló 13/ 1975. (XII. 6.) EüM számú rendelet módosításáról a 7/ 1978. (VIII. 8.) EüM számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 52. szám.) A szállításban és hírközlésben dolgozók műszakpótlékáról az 5/1978. (VIII. 8.) KPM rendelet intézkedik, amelyet az érdekeltek az előbb említett hivatalos lapból ismerhetnek meg. A személyhez fűződő jog megsértőjével szemben kiszabott bírság közérdekű célra történő felhasználásáról a pénzügyminiszter 14/1973. (VIII. 8.) PM szám alatt rendeletet adott ki (Magyar Közlöny 52. szám). A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 2Í3/1974. (IX. 4.) MüM számú rendeletet a 9/1978. (VIII. 15.) MüM számú rendelet módosítja. (Magyar Közlöny 53. szám.) A háztartási alkalmazottak munkaviszonyának és munka- feltételeinek egyes kérdéseiről a 10/1978. (VIII. 15.) MüM számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 53. szám.) Az egészségügyi dolgozók munkabéréről szóló 3/1977. EüM—MüM rendeletet az 5/ 1978. EüM—MüM rendelet módosította. (Munkaügyi Közlöny 9. száma.) A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzésről ugyancsak a Munkaügyi Közlöny 9. számában jelent meg a 13/1978. (VII. 7.) BkM számú rendelet. Az apaállatgazdálkodásról a 9/1978; (VIII. 1-7.) MÉM rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 54. szám.) Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a döntést hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra kötelezte. A határozat indokolása szerint is a belterületi csapadékvíz elvezetése a tanács szak- igazgatási szervének kötelessége. A meghallgatott igazságügyi építésszakértő véleménye azonban nem tartalmaz adatot arra, hogy a talajvíz emelkedése a csapadékvíz hiányos elvezetésének vagy más hidrológiai jelenségnek következménye-e. Efelől a meghallgatott igazságügyi építész, megfelelő szakismeret hiányában, nem is nyilatkozhatott. Az okok tisztázására talajmechanikai feltárásra és vizsgálatra van szükség. A kérdés eldöntésére a járásbíróságnak — a tanács ismételt kérelmének megfelelően — talajtani szakértőt kell bevonnia, és a két szakértő együttes meghallgatásával lehet csak érdemberi dönteni. Az albérlő joga Egy idős özvegyasszony elhunyt. Évekkel azelőtt eltartási szerződést kötött egy mérnökkel, aki a haláleset után, a tanács hozzájárulásával, .a lakásba beköltözött. Az egyik szobában azonban az özvegyasszony albérlője lakott. A mérnök az albérlő ellen a szoba kiürítéséért pert indított. Arra hivatkozott: az özveggyel létesített albérleti jogviszony a főbérlő halála folytán'megszűnt, ezenkívül a szobát az illető évek óta nem használja és takarításáról sem gondoskodik. Az albérlő a^zal védekezett, hogy a lakásból nem költözött ki és csak o mérnök magaartása miatt nem térhet vissza a szobájába. A bíróság ítéletében kimondta: az első felmondási ok alaptalan, mert a vonatkozó kormányrendelet értelmében a bérlő halála az albérlő lakás- használati jogát nem szünteti meg. Az albérlő azonban nem tudta bizonyítani, hogy évek óta a mérnök magatartása miatt hagyta el a lakást, ezért kötelezte, hogy a szobát 15 nap alatt kiürítve bocsássa az új bérlő rendelkezésére. Megállapította azt is, hogy mint rossz- hiszémű, jogcím nélküli személy elhelyezkedéséről maga köteles gondoskoni. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy az illető szűk* séglakásba, ál- vagy ágybérletbe, esetleg munkásszálláson helyezhető el. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat indoklása szerint a gyorsított ütemű lakás- építkezések ellenére az albérlet is az alapvető lakásigények kielégítésére szolgál. Amikor azonban valaki az albérleti jogviszony fenntartásához csak formai okok miatt ragaszkodik, noha másutt megfelelő lakással rendelkezik, ilyen esetben szó lehet az albérleti jogviszony bírósági úton történő megszüntetéséről Ebben az esetben az albérlő tanúval akarta bizonyítani, hogy a mérnök magatartása miatt volt kénytelen szobáját elhagyni. Ezt a tanút azonban a bíróságok nem hallgatták meg, és ezzel lényeges eljárási szabálysértést követtek el. Ezért új eljárásra van szükség; amelyben tisztázni kell, menynyiben megalapozott az albérlő védekezése és meg kell vizsgálni jelenlegi lakáskörülményeit is. p o • • w IJ PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ Kulturált vendéglátás, kellemes közérzet Sok tízezer ember fordul meg egy- egy nyári hétvégén a Duna-kanyar vidékén. A szép táj, a számtalan műemlék vonzza a belföldi és külföldi turistákat. A festői környezet védelmét minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell segíteni. Ehhez kapcsolódik a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat célkitűzése is, amely a vendégek kellemes közérzetét a kulturált vendéglátó hálózat kialakításával igyekszik szolgálni. Szentendre gyönyörűen rekonstruált főterén a korabeli hangulatba harmonikusan illeszkedik a Béke vendéglő homlokzata, amelyet Deim Pál és Balogh László festőművészek terveztek. Szünnap nélküli vendéglátást hirdet a tábla. A belső kiképzés stabilizált szerb motívumokra épül. Mintha régmúlt századokból maradt volna itt a vendéglő. Dalmát-Kalmár, Rab-Rábi kedvence — ilyen és hasonló helyi étel- specialitásokat kóstolhat végig a betérő, nagy számú vendégsereg. Közkedvelt szórakozóhely lett Szentendrén a szép vendéglő, ezt nemcsak a szabadtéri játékok idején elért 710 ezer forintos rekordbevétel tanúsítja, hanem azóta is szünet nélkül telt házzal üzemelnek. Nemcsak a belső helyiségek népszerűek, kedves színfoltja a térnek a hangulatos terasz, ahol a tér látnivalóiban gyönyörködhet a vendég, miközben a legfinomabb falatokat tálalják fel neki. Más hangulatot áraszt a vidék és vendéglátás a visegrádi hajóállomás szomszédságában. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat dekoratőrei egyedit alkottak a Diófa vendéglő berendezésével. Maguk tervezték és maguk valósították meg a népi ihletésű, modern technikával készült matyómintás, üvegfestett mennyezetet, kézi festésű tapétával, és a stílusában ehhez jól illeszkedő kovácsolt vas lámpákat. Már tervezik a kemencét, amely a régi házak családi hangulatát varázsolja a kisterembe. Hiába lenne azonban a szép berendezés, ha a vendéglátás nem volna hasonlóan színvonalas. A nagy csoportok érkezése sem okozhat fennakadást a kiszolgálásban, pedig a hajón érkezők nagy csoportokban térnek be ide ebédelni, vacsorázni, szórakozni. A kiszolgálás gyors és udvarias, a választék bőséges, itt is jól ápolják a magyaros vendéglátás hírnevét. A Duna-kanyar túlsó partján, a Maros vendéglő felől száll az ínycsiklandozó illat, a diszkrét zene. Megejtően szép a látvány a közvetlenül a Duna partján épült vendéglő teraszáról: a visegrádi Várhegy felé nyílik a kilátás. De belül is érdemes körülnézni. Ez a vendéglő is újjávarázsolt termekkel várja a vendégeket, télen disznótoros vacsorákkal, nyáron borkóstolóval egybekötött rendezvényeken. Messze vidékről érkező csoportok és egyéni turisták élvezik a Maros vendéglőben a táj és a vendéglátás kellemességét. A környékbeliek is kedvelik a családi összejövetelekre kiválóan alkalmas kis különtermet, gyakran rendeznek itt esküvőket, találkozókat. Vác nemcsak látnivalói miatt kedvelt kirándulóhely, hanem a város nagyüzemeiben is sok a látogató. A Budapest felé vezető úton álló Kőkapu vendéglő nagy forgalma nem korlátozódik az idegenforgalmi idényre. Bár itt is említésre méltóan szép és kulturált a belső kiképzés, a vendéglő népszerűségének egyik titka a személyzet összehangolt, kapkodás nélküli, jó hangulatban végzett munkája. Az ételválaszték zavar- baejtően bőséges, s bármit válaszszón a vendég, bizonyára elégedett lesz a kitűnő ízekkel. A házi készítésű rétest pedig érdemes megkóstolni! A különleges igényeket is kielégítő vendéglő közétkeztetést is vállal. Ez egyébként a vállalat többi, hasonló üzletében is megszokott dolog. Egyszerre és azonos színvonalon tudnak az idegenforgalom szolgálatában állni és a közétkeztetési gondokon segíteni. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál ennek a látszólag kétféle tevékenységnek az ideális összehangolásában látják a jövő útjait. Ennek a célnak a megvalósítására összpontosítják egyfelől anyagi eszközeiket, de más módon is a kulturált vendéglátást segítik elő. A szép környezetben levő, hangulatos vendéglők hálózatának bővítése mellett a dolgozóikat is ösztönzik az általános higiéniára, a munkavédelemre és balesetvédelemre. Ezt szolgálja a közeljövőben megrendezésre kerülő, ilyen irányú vetélkedő is, amelynek győztesei indulnak a megyei versenyen. Az ő jó szereplésük szakmai szinten is öregbítheti a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat jó hírét.
