Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
Megemlékezések, avatások Pest megyében XXII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM ÁRA «10 FEU ER 1978. AUGUSZTUS 22., KEDD Losonczi Pál: Augusztus 20. évfordulója a mi államakpításunk iimtepe Losonczi Pál beszédének bevezető részében rámutatott arra, hogy államalapító királyunk, I. István ünnepének napját választottuk a nép alkotmányának törvénybe iktatása napjául, ezzel is nyomatékkai hangsúlyozva, hogy István király államalapító tettét a magunkénak valljuk. — István királyunk történelmet formáló életművéből — mondotta — nekünk legtöbbet ez a tette, államépítő és társadalomalakító munkája üzen; az á nagyság, amely - lyel felismerte és a gyakorlatban végbe vitte a magyarság átvezetését az idejét múlt társadalmi formából és életmódból az akkor jövőt hordozó újba. — Alkotmányunk törvénybe foglalása óta egy emberöltő járt el felettünk. Sok mindenben tapasztaltabbak lettünk. A magunk fáradozásai, útkeresései, eredményei ismeretében ma még inkább és még mélyebben fogjuk fel az István királyi mű nagyságát és jelentőségét. Ma már teljesrégében értjük és tudjuk, hogy államot alapítani, szocialista államot építeni nem egyszerű aktus, nem pusztán törvényalkotás dolga, hanem szakadatlan cselekvés, mindennapos tett, örökös fáradozás. Ahogy annak idején, ezer éve, nem egy csapásra született meg a magyar államiság, és nem a koronázási szertartással lépett a fejlődés útjára a magyarság, úgy a mi szocialista világunk 'se került és kerül tető alá egyik napról a másikra. Küzdeni, dolgozni, áldozni kellett és kell érte! — E felismeréssel egyetemben lett és lesz mind gazdagabb tartalmú, mind kiterjedtebb és mind mélyebb gondolatokat hordozó ünnepünk augusztus 20., amely egyre teljesebben járja át népünk érzésvilágát és gondolatait. — Augusztus 20-nak ünnepe sajátos helyet foglal el ünnepeink sorában. Nemcsak — és nem elsősorban — hangulatával üt el a többitől, hanem tartalmának különösségével. Amíg nagy nemzeti ünnepeink általában azzal tűnnek ki, hogy alapvetően egy esemény, egyetlen eszme, egy gondolat — és fogalomkör tölti ki őket, addig ez a szépségesen szép nyári ünnepünk azzal emelkedik ki, hogy jelképeivel szerteágazó, több eszmét hordozó gondolatot és érzelmet vált ki belőlünk. Nemcsak a múlt és a jelen vonatkozásában, hanem a jövőben is! — Augusztus 20. légióként a mi államalapításunk, alkotmányunk ünnepe! — Alkotmányunk alapelveit az élet igazolta. Megfogalmazásakor híven fejezte ki a valós társadalmi, politikai és gazdasági viszonyokat. A három évtized előtti állapotok és helyzet irányzatainak rugalmas és előremutató összegezésével szélesre tárta a lehetőségeket a fejlődés előtt: korszerű választ adott a magyar nép, az ország fejlődésének sorsdöntő történelmi kérdéseire. A munkásosztály és a parasztság szövetségéről szólva Losonczi Pál hangoztatta: társadalmunk osztályviszonyait az jellemzi, hogy a munkásparaszt szövetségre épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonosságán és az alkotó együttműködésen alapul. — Amiről nemzeti nagyjaink évszázadokon át annyit álmodoztak, íme, napjainkban valósággá vált. A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nemzetet. — A szocialista eszmékre épülő nemzeti egység az alappillére politikánknak és terveinknek is. A dolgozó nép egységét, összeforrottságát, a párt politikájával való egyetértését, cselekvőkészségét úgy tekintjük, mint a nagy nemzeti céljaink valóra váltásáért kifejezett szándékot, és erre az egységre ma ugyanúgy nélkülözhetetlenül szükség van, mint volt bármikor eddig, a ránk váró megszaporodott és megnövekedett feladatoknak a végrehajtása érdekében. mazó és szolgáltató toknál. — Az eredményes munkáért — hangoztatta ezt követően Apró Antal — pártunk Központi Bizottsága és kormányunk köszönetét és elismerését tolmácsolom mindazoknak, akik az aratási munkában részt Vettek, s ugyanígy azoknak is, akik a zavartalan munka feltételeit megteremtették, az eszközöket.. anyagokat biztosították. — Az ország kenyerének megtermelése, biztos fedél alá juttatása jól szimbolizálja a két baráti osztály — a munkásosztály és a parasztság — szilárd szövetségét, egész népünk, a fizikai és a szellemi dolgozók, a magyar és más anyanyelvű állampolgárok szoros egységét, összefogását a szocialista Magyar- ország építéséért. A szónok ezt követően rendszerünk demokratizmusának tényeivel, megnyilvánulásaival, majd pedig szocialista építőmunkánk időszerű kérdéseivel foglalkozott Utalt arra, hogy a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetek kialakítása után, modern nagyüzemeket hoztunk létre, s ezek, mint mondotta, ma már feleannyi munkaerővel, csaknem 80 százalékkal több terméket, élelmiszert adnak az országnak, mint a háború előtti Magyarország mezőgazdasága. A szocialista építőmunka gazdasági eredményeinek taglalása mellett a szónok kitért a társadalom szellemi életében tapasztalható jelentős fejlődés fényeire, végül pedig nemzetköz; kérdésekkel foglalkozott. Hagyományos tisztavatás a Kossuth téren vállalalen haladásunkat a kívülről ránk nehezedő terhek és gondok sem tudják visszavetni. Minden lehetőségünk megvan rá, vagy folyamatosan megteremthető, hogy eredményesen megvalósítsuk a XI. kongresszus határozatait. Biszku Béla a továbbiakban rámutatott: a párt változatlanul fontosnak tartja és szorgalmazza a szocialista demokrácia fejlesztését. A szocialista demokrácia — mondotta — a népi hatalom, az új társadalmi rendszer lényegéhez tartozik. Arra törekszünk, hogy minél többen vegyenek részt a közérdekű ügyek megvitatásában és eldöntésében, politikánk végrehajtásának ellenőrzésében, akár a munkahelyeken, a Hazafias Népfrontban teremtett alkalmakon, a lakóterületen, akár a szocialista demokrácia más fórumain. A párt fontos intézkedéseket tett az üzemi demokrácia erősítéséért és szélesítéséért, így a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak testületének létrehozásáért. Hogy még előbbre jussunk, minden ál- larppolgár fokozott közéleti érdeklődésére, aktivitására van szükség. Apró Antal bevezetőben kitért arra, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, s az idén megint van mit megünnepelnünk ebben a vonatkozásban. Büszkék vagyunk arra — hangsúlyozta —, hogy ismét biztosított népünk jövő évi kenyere, fedél alá került az ország teljes ellátását biztosító kenyérgabona-mennyiség. Ez azért is nagy öröm, mert népünk újabb hősies helytállását tanúsítja, hiszen rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok között kellett learatni a termést. Az aratási munkákat a nehéz körülmények ellenére, magasfokú szervezettség és együttműködés jellemezte mind a mezőgazdasági üzemekben, mind pedig a közreműködő kereskedelmi, forgalSiszku Béla: Népünk tettekkel támogatja a kongresszus céljainak elérését Az apróságok kipróbálják a tápiőszőlősi 75 személyes új óvoda udvarán a mászókákat Hargitai Szántó György felvétele Biszku Béla ünnepi beszédében áttekintve a felszabadulás óta eltelt időszak legjelentősebb eredményeit, kiemelten foglalkozott a XI. pártkongresszuson hozott határozatok végrehajtásával. Mint mondotta: a párt Központi Bizottsága áprilisi ülésén mélyrehatóan elemezte az eltelt két és fél esztendő tapasztalatait. A Központi Bizottság arra a fő következtetésre jutott, hogy népünk mindennapi telteivel, eredményes munkájával támogatja és megoldja a kongresszus által kijelölt feladatokat. Ennek köszönhető, hogy a kongresz- szusi határozatok végrehajtása az élet minden fő területén sikeresen folyik. Céljainknak megfelelően haladunk a gazdasági építőmunkában, a kulturális életben, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. Az ötéves tervben előírt feladatok teljesítésével töretlenül és eredményesen folyik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése. Az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emelkedik. Tovább nő hazánk nemzetközi tekintélye. Még becsesebbek számunkra ezek az eredmények — mondotta a továbbiakban —, ha tudjuk, hogy most nehezebb feltételek között dolgozunk, mint korábban. Hangsúlyozta: ilyen körülmények között még meggyőzőbben megmutatkozik szocialista népgazdaságunk ereje. Nehezebb lett a dolgunk, de törethűséggel betöltő lenini típusú pártunk nem azért fáradozik, hogy bárki kisajátíthassa szocialista vívmányainkat, nehéz harcok árán kivívott eredményeinket. Ellenkezőleg: mi a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai azt tartjuk legfontosabbnak, történelmi jelentőségű eredményünknek, leninj útmutatásoknak megfelelően sikerült felsorakoztatni hogy küldetésünkhöz híven a dolgozó népünket a közös céljainkért vívott sokszor nehéz és áldozatos harchoz, azt, hogy egész társadalmunk a sajátjának, nemzeti programnak vallja, a XI. kongresszusunkon megfogalmazott nagyszerű és lelkesítő feladatok, a fejlett szocialista társadalom felépítését. Ez a tény olyan felbecsülhetetlen érték számunkra, amely legfontosabb biztosítéka a holnap sikereinek. Ezért sem engedhetjük alaptörvényünk, alkotmányunk rendelkezéseit megsérteni senkitől; minden szavát és szellemét becsülettel megtartjuk, de meg is tartatjuk mindenkivel. 29 esztendővel ezelőtt — mondotta befejezésül — alkotmányunk kihirdetésével történelmi sorsforduló, a második honfoglalás történt e hazában. A dolgozó nép minden hatalmat a kezébe vett, és kinyilvánította akaratát a nagyvilág előtt: a szocializmus útját választotta. Kinyilvánította eltökélt szándékát, hogy békében és barátságban kíván élni a világ minden népével, és a szocialista országok nagy családja hűséges tagjaként formálja tovább a saját sorsát. Akaratunk és hűségünk azóta is töretlen. (A Pest megyei ünnepségek- röl lapunk harmadik, negyedik oldalán számolunk be.) VllÁfi PR0UTÁRJA1. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI Gazdag, sokszínű programmal Alkotmányunkat ünnepeltük Aaugusztus 20-án — vasárnap országszerte folytatódtak az alkotmányunk tiszteletére rendezett megemlékezések. Az Országház előtt tartották meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Kilián György Repülőtiszti Főiskolán, valamint a Szovjetunióban és a Lengyel Köztársaságban végzett hallgatók tették le az esküt. Az ünnepségen megjelent Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Az ifjú jelöltek előtt felolvasták Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkalmával kiadott parancsát, amely egyebek közt hangsúlyozta: „Legyenek tántoríthatatlanul hűek a proletár internacionalizmus eszméjéhez; ápolják, erősítsék a szovjet hadsereghez, a Varsói Szerződés valamennyi testvéri hadseregéhez fűződő fegyverbarátságot. Dolgozó népünk bizalma segítse önöket tiszti feladataik megvalósításában. Neveljék a gondjaikra bízott katonafiatalokat kötelezettségeik maradéktalan teljesítésére, a dolgozó nép, a szocialista haza odaadó szolgálatára.” A parancs ismertetését követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek hivatásuk teljesítésére. Hatalmas tömeget vonzott az avatás után kezdődő vízi- és légiparádé. A színes zászlókkal díszített motorosok felvonulását a helikopterek követték. Mint minden évben,__ az idén is nagy sikert arattak a műrepülők és az ejtőernyősök bemutatói. Népszerűek voltak, nagy tömeget vonzottak az országszerte rendezett ünnepi műsorok, tömegsportrendezvények és utcabálok. Este színpompás tűzijátékban gyönyörködhet- tünk. Négy helyen rendeztek kiemelkedő jelentőségű politikai nagygyűlést alkotmányunk napjának tiszteletére. A történelmi múltú Ópusztaszeren Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet A Baranya megyei Sellyén Apró Antal, az. MSZMP Politikái Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke beszélt a nagygyűlésen, Nyíregyházán Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt az ünnepi szónok. Sárváron Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emlékezett meg alkotmányunk ünnepéről. Pest megyében a városok, a járások többsége augusztus 20-án tartotta az ünnepségeket. Kivétel nélkül valamennyi megemlékezésen asztalra került az idei búzából sütött uj kenyér S a munkás-parasz-t szövetség jelképeként az ipari üzemek’ dolgozói szeghették meg elsőnek a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyereket. , , ,, . , „ Az eredményeket sok helyen a gyakorlatban is szemléltették az új létesítmények: óvodák, áruházak és lakások kerültek ünnepi avatás után a települések lakóinak birtokába. Borbély Sándor: Politikánk esi emberek boldogulását szelgál/a Borbély Sándor ünnepi beszédében a hazánkban bekövetkezett társadalmi változásokat méltatta. Mint mondotta: 29 éve született alkotmányunk töretlenül érvényesül; politikai és gazdaság; céljaink lelkesítő formában valósulnak meg. Nem volt hiábavaló elődeink hősi áldozata, a nyomukba lépők dolgos hétköznapokon hullatott verítéke; hűek maradtunk a legnehezebb órákban is. Nyíltan és egyértelműen vallott elkötelezettségünkhöz: politikánk és gazdasági tervünk nem öncél, nálunk minden erőfeszítésnek, emberi fel- emelkedést az embernek emberhez méltó boldogulását kell szolgálnia. Alkotmányunk, amely népünk alaptörvénye — hangsúlyozta a továbbiakban — ezt a történelmi célt rögzíti jogok és kötelességek formájában. Teszi ezt sérthetetle- nül, és ugyanakkor a lenini alkotmányhoz méltóan, mert gazdaságilag és anyagilag is biztosítja, hogy hazánk valamennyi becsületes állampolgára — fajra, nemre, anyanyelvi hovatartozásra és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül — szabadon gyakorolhassa ezeket a jogokat és kötelességeket. Ugyanakkor a szocialista alkotmány sajátossága — így a mienké is —, hogy az emberi szabadságjogokat nem korlátozhatja hazánkban sehol senki, semmilyen szerv és szervezet. Alapvető jogforrásunkkal, alkotmányunkkal ellentétes rendelkezéseket nem hozhat senki sem. Beszédének további részében arra hívta fel a figyelmet, hogy minden eddigi küzdelmeink vezetője, né- , pünk közös sikereinek jó kovácsa, történelmi hivatását Apró Antal: Az idei aratás /ól szimbolizálta a munkás-paraszt szövetség erejét
