Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
1978. AUGUSZTUS 20., VASÄRNAP 5 Ismerős Valkó, V ácszent Iá szí ó... A veknit megszegte Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára elismerte a gödöllői járás eredményeit Mának, holnapnak Egy erőművet helyettesít majd a Vinnyi- ca—Albertírsa 750 kilovoltos távvezeték- rendszer. Aa 1600 kilométer hosszú hálózat lényegében már elkészült, s jól haladnak a szereléssel a magyarországi fogadóállomáson dolgozó magyar és szovjet szakemberek is. , Harminc évvel ezelőtti emléket elevenített fel Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, amikor a napokban Pest megye gödöllői járásba látogatott. — Biciklivel jártam erre, DISZ- titkár voltam — mondotta: Valkó, Vácszentlászló, Túra, mind ismerős nekem... Borbély Sándor az eltelt évtizedek alatt sem szakadt el Pest megyétől. Bizonyíték rá, hogy sok közmegbecsülésnek örvendő ember nevét sorolja, akik ma is itt dolgoznak. A vendég néhány héttel ezelőtt Ikladon járt, az ipari üzem életével ismerkedett. Most a mezőgazdaság eredményeire volt kiváncsi. A KB titkára emlékezett azokra a termelési eredményekre is, amelyeket két évvel ezelőtt értek el a gödöllői járásban —■, g akkor ismertette^ vele. A Ga'ga s a Szítás mentén Kérdéseire: — Hol, miből mennyi termett? — Milyen az üzemek szervezete? — Hogyan dolgoznak a pártszervezetek? — Szorgalmasak-e az emberek, törődnek-e a közösség dolgaival? — a vendéglátók alig győztek válaszolni. Kora délutántól késő estig járta Borbély Sándor a gazdaságokat és örült amikor látta: csupán két esztendő alatt is milyen nagy változások nyomait viselik magukon a járás gazdaságai. Hiszen nagy fejlődésről adott számot Lévai Ferenc, a Gal- gamenti Rákóczi Tsz elnöke: 1458 hektárról takarítottak be idén búzát, s 51,3 mázsa hektáronkénti átlaguk meghaladja a tervezettet. Jó termést ígér a kukorica és a napraforgó is, 1600 vagon zöldséget adnak az országnak és a piacon kedvelik gyümölcseiket is. A tsz joggal büszkélkedett ügyvitelük gépesítésével —, amelyet be is mutattak Borbély Sándornak.. A korszerű technika lehetővé teszi számukra, hogy napra készen ellenőrizhessék munkájukat, s ahol szükséges azonnal közbeavatkozhassanak. A kerepesi Szilasmente Tsz- ben megjegyezte a vendég: számára is nagy élmény a lepárló üzem látványa. Itt üstök sorában desztillálódnak nemes olajokká a növények. Ottjártakor éppen muskotály-zsálya, cickafark és izsóp olajat gyűjtöttek össze firenzei üvegekbe. A másik üzemrészben a kellemetlen illatú macskagyökér főtt. (Ez a Valeriana nyugtató alap'- anyaga.) Elégedetten nyilvánította véleményét Borbély Sándor, a látottakról: egy mezőgazdasági nagyüzemben korszerű, közepes nagyságú vegyiüzemet talált, amely kemény valutát hoz az országnak. Egyetlen tanácsot adott csak: csomagolják A megérkezés pillanata Gödöllőn. Borbély Sándort (balról) fogadja Fehér Béla, Balogh László és Krajnyák Tibor Szárítóba kerül a fodros káposztahegy. Borbély Sándor Balogh László, Z. Molnár Mihály és Veress József kíséretében szebben, ízlésesebben, még keresettebbek lesznek az áruk. Z. Molnár Mihály, a szövetkezet elnöke természetesen bemutatta a tsz hagyományos termékeit is és arról is beszámolt, a tagok jó munkáját a termés, hogyan hálálta meg. Illóolajból kétmillió dollár haszonra számítanak, de hasznot hoz a tartósító üzem, a szárított áru, ami szintén közkedvelt külföldön. A hatezer hektáron gazdálkodó tsz felelős tevékenysége a 63 szocialista brigád munka■ ja joggal váltotta ki a yendég elismerését. Beszámoló: örömökről és gondokról Természetesen a Központi Bizottság titkárát az egész járás eredményei érdekelték. Balogh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkárának, Fehér Bélának, a gödöllői járási pártbizottság első titkárának bőven volt miről beszámolnia. A többi között újságolhatták, hogy amíg 1976- ban csak 2660 hektáron termesztettek zöldséget, idén 3770 hektáron termeltek. Búzát, 12 163 hektáron arattak és hektáronként 44,3 mázsa lett a termés. Különösen szép szám ez, ha összehasonlítják az 1975 évi 35 mázsás termésátlaggal. A gazdaságok már vetéstől jobban szervezték, irányították a munkát, mint máskor. Az is befolyásolja az eredményeket, hogy koncentráltabbá vált a termelés. 1970-ben még 24 tsz- ben gazdálkodtak, jelenleg pedig nyolcban tömörül a tagság. Borbély Sándor örömmel nyugtázta a hallottakat: kukoricából 60, cukorrépából 350, burgonyából 130—140 mázsa termést várnak: Meg ;s jegyezte, hogy a 23 mázsa hektáronkénti napraforgó országos eredménynek számít, hiszen 13—15 mázsát ígér országosan a napraforgó. S úgyszintén kiváló a tejtermelés önköltsége, 6,10 forint. A járásiak a gondokat sem titkolták a vendég előtt: problémát okoz a felvásárlás, a szállítás. Jobban kell megszervezni az élelmiszer-feldolgozást. Kevés a tárolótér. S az is igaz, hogy a megoldását csak maguktól várhatják, több kezdeményezőkészségre, gyorsabb cselekvésre van szükség. Beszélgetés a pártmunkás éi A vendéget érdekelte, hogyan értékelik a dolgozók a •népgazdaság helyzetét, hogyan politizálnak a pártszervezetek? Érvényesül-e a pártellenőrzés? Megfelelő-e az ellátás? A járási hivatal segíti-e a gazdaságpolitikai célok elérését? Mire a négy pártbizottság és kilenc községi pártvezetőség, s az alapszervezetek munkájának eredményeit megismertették Borbély Sándorral, mire képet kaphatott, a jövő tennivalóiról is — késő este lett. Magasan járt már a Hold, amikor a Központi Bizottság titkára átvette a nemzetiszínű szalaggal átkötött, idei búzából sütött óriás veknit. A szívesen látott vendég azóta már megszegte a kenyeret. Dodó Györgyi Ebben az üzemben a munkafegyelmi hiányosságok miatt kieső idő nem jelentős. A szocialista brigádok munkája színvonalának emelkedésével teljes egészében visszaszorítható. Az idézet egy tavaly készült tanulmányból való. Szerzői: a Csepel Autógyár munkaügyi főosztályának vezetője, dr. Bognár József és Tomanó József, a szervokormónygyártó üzem irányítója. Az előbbi ugyancsak bátornak tűnő megállapításon kívül többek között az is olvasható a dolgozatban, hogy az üzemben 11 százalékkal több kormányt készítenek, mint az azt megelőző, 1976-os évben. A szerzők ehhez kívántak segítséget nyújtani ötleteikkel. Munkaszervezési, gépesítési, anyagellátási intézkedéseket java? soltak, de ezekkel egyenrangú fontosságúnak jelölték, hogy az idén tízéves üzemben példás a fegyelem, s a brigádok valóban egymást segítő szocialista közösségek. Átlátni az egész folyamatot Kétféle sikert is ünnepelhettek a szerzők. Tanulmányuk díjat nyert a KGM, a NIM és a vasasszakszervezet közös pályázatán, de ami ennél is fontosabb, az üzem valóban teljesítette a tervet. A közgazdász Bognár Józsefet rögtön arról faggattam, ugyan hogy lehet egy sorba állítani, a számok nyelvére lefordítani azt a termelési tényezőt, amit jobb szó híján közösségnek, fegyelmezett munkának hívunk? — Aligha készítettek még olyan komputert, amelyik ilyen tulajdonságok hasznát ki tudná számolni. De azt sem tagadhatja senki, hogy a legkiválóbb automata gépek se lehetnek termelékenyek olyan emberek nélkül, akik szívvel- lélekkel dolgoznak. Gondolja csak el, általában még ott tartunk, hogy mindenkinek igyekszünk szigorúan megszabni a kötelességeit Pedig az igazi az lenne, ha mindenendégségben Túrán. Az ügyvitel gépesítését szemléli a Központi Jizottság titkára, Lévai Ferenc, Febér Béla és Dobi Mihály társaságában Emlékezés Mód Aladárra Mód Aladár, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a forradalmár kommunista ideológus, filozófus történész születésének 70. évfordulóján szombaton ko- szorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Panteonban. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Orbán László és Márta Ferenc, a Központi Bizottság tagjai, az Oktatási Minisztérium nevében Knopp András miniszterhelyettes és Hódos Lászlóné, a minisztérium párt-végrehajtóbizottságának tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevében Székely György rektorhelyettes és Kirsner Béla tanszékvezető egyetemi tanár, a TIT országos elnöksége nevében Soós Gábor alelnök és Jeney Jenő főtitkárhelyettes helyezte el az emlékezés koszorúit Mód Aladár' sírjánál. A koszorúzási ünnepségen ott voltak Mód Aladár családtagjai, harcostársai, több barátja, pályatársa és tanítványa. ki átlátná az egész folyamatot, s nem csak a saját dolgáért, hanem az egészért felelősnek érezné magát. Ha lemegy a szervóba, valami ilyesmit fog tapasztalni A hagyomány sem bocsánatos Tomanó Józseffel, a szervo- üzem vezetőjével ott kezdjük, ahol talán befejezni illett volna a sok dicséret után: — a fegyelmikkel. A szuperüzemben — mert így is emlegetik — vajon soha sem vétenek a munkafegyelem ellen? — Badarság lenne ilyesmit állítani, mert ugyan igaz, hogy tíz évvel ezelőtt a legjobb szakembereket igyekeztünk idehozni, mégsem állíthatjuk, hogy itt nem tesznek rossz fát a tűzre. S a sokat emlegetett munkáshiány bennünket sem kímél: aki jelentkezik, azt ritka kivételtől eltekintve, felvesszük. Azt azonban sikerült elérnünk, hogy az igazolatlan hiányzás és a hanyag munka ne legyen bocsánatos bűn. Nem arról van szó, hogy mi szigorúbban büntetünk, mint mások, de semmilyen kihágást nem intézünk el suba alatt. Ha valaki nem gondolkozott, amikor vétett, szégyellje magát a munkatársai előtt is. — Mindez hitelesebbnek tűnne, ha példákat is hallanánk. — Példákat? Néhány hónapja az éjszakai műszakba az egyik fiatalember pityóká- san állított be. KISZ-titkár, aki egyébként az egyik legjobb szakemberünk. Bár a műszak megsínylette, mégis hazaküldtük, természetesen az óráit se számoltuk el, sőt írásbeli figyelmeztetést is kapott. A dolgot nem tartottuk titokban, s így még a többiektől, a KISZ-esektőI, a párttagoktól is hallgathatott eleget. Ez az egyébként nem különösebben súlyos kihágás, csupán abból a szempontból érdekes, hogy bizonyítsam: a fegyelmezett munka alapvető feltétele az, hogy mindenkit egyformán bíráljunk el. Már csak azért is, mert az ilyesmi ritkaság- számba megy nálunk. Mindenki ügye a megoldás — Mi az oka annak, hogy a szervóban kevesebb a fegyelmi, mint másutt? — Tíz éve egy kormány normaideje 120 óra volt, két évvel később 70, ma 20. A létszám pedig alig-alig növekedett. Igaz, sok termelékeny berendezést kaptunk, de az is tagadhatatlan, hogy csak ösz- szepontositással, ütemes munkával lehetett ^eleget tenni a teljesítménykövetelményeknek. És mégis: az üzem dolgozóinak hatvan százaléka azok közül való, akik az első évben kerültek hozzánk. Nyugdíjasaink is visszajárnak, sőt azok, akik időközben máshol próbáltak szerencsét, ha visz- szajönnek a gyárba, elsőként nálunk jelentkeznek. — Arra könnyebb válaszolni — hallom fél órával később Molnár István beállító lakatos, többszörös újítót —, hogy miért nem tetszik valami. Arra már nehezebb, miért ragadtam meg itt, miért érzem jól magam. Amikor tíz éve idekerültem, akkor az vonzott, hogy a szervokormány valamennyiünk szakértelmét próbára tette. A kisebb bukások és a sokkal gyakoribb sikerek között észre se vettem, hogy szalad az idő. Azt azonban igen, hogy itt csapatmunka folyik, mindenki ügye, hogy megoldjuk a feladatokat. Az eddiginél is korszerűbb Apper Gyuláné köszörűs arra ad magyarázatot, miért olyan kevés a fegyelmezetlenség. — A mi munkánk olyan, mint a műszerészeké, a rajzokon csak két-három milliméter tűrést engedélyeznek. Aki nem figyel, selejtet csinál, a zsebe is bánja, a szakértelmére sem vet valami jó fényt. Szerencsére az utóbbi években arról is gondoskodtak, hogy anyaghiány vagy géphiba miatt ne kelljen várnunk. Igaz, mi is megtettük a magunkét. A legtöbben két-három féle munkához is értünk. A szervokormánygyártás tíz éve dicsőséges fejezete lehet az autógyár történetének. A hatvanas évek közepén az egyik jónevű, nemzetközi hírű vállalatunk sikertelenül próbálkozott. Amikor gyártását a Csepel Autóra bízták, az ellendrukkerek dörzsölték a tenyerüket, gondolván, úgysem birkóznak meg vele. Igaz, nem kis nehézségek árán, de 1968 utolsó három hónapjában, amikor dolgozni kezdett az üzem, 600 kormányszerkezet készült. Az idei terv 25 ezer, s ezenkívül további 36— 40 ezer kormányhoz való alkatrészt is készítenek. Molnár István beállító lakatos pedig már arra számít, ismét össze kell szedni magukat. Ügy hírlik, a gyárban a jelenleginél is korszerűbb kormányszerkezet honosításával készülnek a konstruktőrök. Csulák András Ritkán kerül rossz fa a fűzre A számok nyelvére fordított fegyelem
