Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

PMT «rem 2 1978. AUGUSZTUS 20., VASÁRNAP Kaunda meghívása, Smith kijelentése Küszöbön áll a kibővített Rhodesia-konlerencia Az El Fatah és a radikálisok közleményt adtak ki Felhívás a palesztin egység megvalósításúm Az alkotmány ünnepére: Magyar-szovjet barátság-emlékmű Alkotmányunk ünnepének előestéjén avatták fel Joskar- Olában, a Mari Autonóm SZSZK fővárosában a magyar —szovjet barátság-emlékmű­vet. Távoli rokonunk, a mari nép köztársaságának fővárosa Szombathely testvérvárosa, s a kapcsolat igen élénk. Szom­bathely egyik új negyedét a mari fővárosról nevezték el, Joskar—Óla legszebb, most épülő mintatelepülése pedig Szombathely nevét viseli: itt épültek fel a legkorszerűbb lakóházak. Az új emlékmű is itt kapott helyet, szép park kö­zepén. Az 1974, április 25-i forra­dalom vívmányainak védel­mére szólított fel pénteken Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Egy lisszaboni nagygyűlésen, amelyen 20 000-en vettek részt, figyelmeztetett arra, hogy a reakciós pártok növekvő be­folyása veszélyezteti Portugá­lia demokratikus rendszerét. Beszédében olyan új kormány megalakítása mellett foglalt állást, amely a parlament tá­mogatására számíthat és amelynek magva a — legna­gyobb parlamenti képvise­lettel rendelkező — Szocialis­ta Párt lenne. „Csak a Szocia­lista Párt és a Kommunista párt egyetértése biztosíthat szilárd parlamenti támogatást a kormánynak” — hangsúlyoz­ta. A PKP főtitkára a további­akban sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Nobre da Cos­ta kijelölt miniszterelnök a politikai pártokon kívül álló kormányt szándékozik alakíta­ni, amelyet nem támogat par­lamenti többség. Üjból síkra~ szállt azért, hogy szocialista párti miniszterelnök alakítson kormányt. Utalt rá: pártja azért kez­deményezte a parlament rend­Kenneth Kaunda zambiai elnök pénteken meghívta lan Smith-nek. a rhodesiai „ideig­lenes kormányban” részt vevő afrikai partnereit, hogy a rhodesiai konfliktusban érin­tett összes felek részvételével tartandó „kibővített” konfe­rencia útjának egyengetésére kezdjenek vele konzultációkat. A Zimbabwei Hazafias Front elvben elfogadta a London és Washington által javasolt kon­ferencia megtartását, azzal a kikötéssel, hogy azt a szerve­zet által indítványozott jelen­tős módosítások szem előtt tartásával szervezik meg, te­kintve, hogy az angol—ameri­kai rendezési javaslatok már nem felelnek meg a rhodesiai 1 kívüli ülésének összehívását, mert tart attól, hogy a válság súlyosbodik, s a parlamentet feloszlatják, még mielőtt meg­szavazta volna a választási törvényt és a választói név­jegyzékek összeállítását. „Ez pedig veszélyeztetné az intéz­ményeket” — mondotta. Végül közölte, hogy véle­ménye szerint Portugáliában a jobboldali erők az idő előtti választásokon is, — amelye­ket 1980 tavasza helyett már 1979 tavaszán tartanának, — megsemmisítő vereséget fog­nak szenvedni. A szocialisták változatlanul neheztelnek, amiatt, hogy Eanes államfő — szerintük — „alkotmányellenesen” eltávo­lította miniszterelnöki poszt­járól a párt főtitkárát, Soar est. Szóvivőjük pénteken azt nyi­latkozta, hogy Portugáliának „kormányra, s ríem igazgatók testületére van szüksége”. A Szocialista Párt magatartása hajlíthatatlan, s — egyes je­lentések szerint — arra készü­lődni, hogy ellenzékbe vonul és „árnyékkormányt” alakít. Közben a kijelölt miniszter- elnök folytatja fáradozásait Portugália 1974 óta kilence­dik kormányának megalakí­tása érdekében. politikai és katonai realitások­nak. A felszabadító mozgalom egyik lényeges követelése az, hogy a konfliktus rendezésé­nek részeként fegyverezzék le a jelenlegi rhodesiai fehérte­lepes rezsim fegyveres erőit, s helyüket a felszabadító moz­galom katonái foglalják el. Smith péntek esti bulawayói beszédében „fölösleges időpo- csékolásnak” minősítette a követelést, hogy már az átme­neti időszakban fegyverezzék le a rhodesiai fehértelepes haderőt. Az Egyesült Államok pén­teken „örömmel üdvözölte” Smith Bulawayóban elhang­zott kijelentését, miszerint kormánya „nem ellenzi” az összes érintett fél részvételé­vel tartandó konferenciát. Wa­shingtoni források szerint Cy­rus Vance külügyminiszter, szükség esetén kész megszakí­tani szombaton kezdődő egy­hetes üdülését is, hogy társ­elnökként — David Owen brit külügyminiszterrel együtt — részt vegyen a tervezett ta­nácskozáson. A fajüldözés valamennyi formája elleni küzdelem fo­kozásának, az antiimperialis- ta szolidaritás megerősítésé­nek szükségességét hangsú­lyozták a felszólalók Géni­ben, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni vi­lágkonferencia újabb ülésén is. Olga Lima. Angola képvise­lője megállapította, hogy a fa­ji egyenlőség megteremtését közös, mindenki számára kötelező érvényű akcióprog­ram elfogadásával kell előse­gíteni. Aláhúzta a dél-afrikai és a Palesztinái fegyveres fel­szabadító harc jelentőségét és élesen elítélte a rhodesiai úgy­nevezett belső rendezést. Le­szögezte, hogy Angola min- I A 90. születésnapon: losoncziPál üdvözlete Ton Dúc Thang-nak Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban kö­szöntötte Ton Duc Thangot, a Vietnami Szocialista Köztár­saság elnökét, 90. születésnap­ja alkalmából. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rende. lete értelmében 90. születés­napja alkalmából az Októberi Forradalom érdemrenddel tün­tették ki Ton Duc Thangot. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke melegen üdvözöl­te Ton Duc Thangot. A szovjet légiflotta napja Vasárnap ünneplik a Szov­jetunióban a légiflotta napját. Az ország minden részében köszöntik ezen a napon a lé­gierő katonáit és a polgári lé­giforgalom dolgozóit. Moszkvá. ban az ünnepi gyűlésen Kuta- hov légimarsall, a szovjet lé­gierő főparancsnoka mond ün­nepi beszédet. den szükséges anyagi, politi­kai és diplomáciai támogatást megad a SWAPO-nak, Namí­bia függetlenségéért vívott harcához. D. Erdembileg, Mongólia képviselője hangsúlyozta: a tanácskozásnak nemcsak Dél- Afrikáról kell határozatot hoz­nia, hanem olyan országokról is, mint például az Egyesült Államok, ahol a faji megkü­lönböztetés az egész társadal­mi-politikai rendszert áthat­ja. ★ A Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy nem vesz részt a faj üldözés és a faji megkülönböztetés elleni genfi világkonferencián. Az El Fatah, a palesztin ellenállási mozgalom legna­gyobb szervezete, valamint a Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért (PFLP), a moz­galom radikális csoportja pén­teken közös közleményben szólított fel az egyes palesz­tin csoportok közötti egység mielőbbi megvalósítására. A két szervezet vezetőinek magas szintű szerdai találko­zóján kiadott közlemény rá­mutat: a palesztin forradalmat fenyegető veszélyek miatt szi­lárd kötelékekre van szükség a Palesztin Felszabad! tási Szervezet keretén belüli cso­portok között. A közlemény­ben a két szervezet képviselői Ígéretet tettek arra, hogy po­litikai nézeteltéréseiket de­mokratikus párbeszéddel pró­bálják megoldani. Hozzátették még, hogy ezt a párbeszédet minden ellenállási csoportnak tiszteletben kell tartania. Mint ismeretes, a PFLP ra­dikális palesztin szervezet 1974-ben szakadt ki a PFSZ- ből mert nem értett egyet a közél-keleti kérdés tárgyalásos rendezésével. Mint az UPI megjegyzi, a nagy jelentőségű közös közlemény nem tesz említést azokról a politikai kérdésekről, amelyekben a két palesztin szervezet válto­zatlanul nem ért egyet. A UPI a továbbiakban em- ! Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter még a szeptem­ber 5-re tervezett Camp Da- vid-i egyiptomi—izraeli— amerikai csúcstalálkozó előtt Kairóba látogat — közölte egy magas rangú egyiptomi személyiség a szaúd-arábiai sajtógynökség kairói tudósító­jával. A közlés szerint Vance látogatásának ideje alatt egyiptomi személyiségekkel tárgyalja meg a hármas csúcstalálkozón előterjeszten­dő amerikai csomagtervet. Kairói kormányforrások pénteken közölték, hogy Ka­lítést tesz egy másik, mind- ezideig egymással szembenálló két palesztin szervezet, az em­lített PFLP és a szíriai Baath- párt befolyása alatt álló el Szaika palesztin szervezet kö­zötti kapcsolatfelvételről. Csü­törtökön a két szervezet kép­viselői megbeszélést tartottak, amely az első kapcsolatfelvé­tel volt 1976-os szakításuk óta. ★ Szombaton megkezdődtek a dél-libanoni helyzettel kap­csolatos megbeszélések a pén­teken Bejrutba érkezett Brian Urquhart, az ENSZ főtitkárá­nak különleges politikai ügyekkel megbízott helyette­se és a libanoni vezetők kö­zött. Szalah Szalmán libanoni belügyiminszter a „La revue du Libán’’ című hírmagazin­nak adott nyilatkozatában „érthetetlennek” mondotta, hogy a többségében szíriai alakulatokból álló arabközi békefenntartó erők elhagyják | Libanont, mivel — mint mon- ! dotta „majdnem biztos, hogy I a polgárháború kiújul”. A ! miniszter borúlátóan nyilatko­zott a libanoni kormánycsapa­tok dél-libanoni küldetéséről is. mel egyiptomi külügyminisz­ter a következő napokban ki­dolgozza a Camp Davidben előterjesztendő egyiptomi ál­láspontot tartalmazó munka­okmányt. A fent említett for­rások szerint alapvetően nem változik Camp Davidben sem az egyiptomi álláspont. Esze­rint Egyiptom felszólítja Iz­raelt egyrészt az 1967-es há­borúban elfoglalt arab terüle­tek visszaadására, másrészt a palesztin önrendelkezés elis­merésére a Jordán folyó nyu­gati partján, valamint a Gá- za-övezetben. Alvaro Cunhal beszéde: Aportugál kommunisták a párton kívüli kormány ellen Konferencia a faji megkülönböztetés ellen Angola mindenkire kötelező akcióprogramot javasol Készülődés a Közel-Keleten a Camp Bavid-i találkozóra A hét 3 kérdése A diplomácia nappá A japán—kínai szerződés és Ázsia biztonsága A fajüldözés elítélésének világfámmá - A megszűnt embargó [ÉTFÖ: Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov találkozója a Krím­Igeten. — Közlemény a magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalá- )1. — Merényletsorozat Libanonban, meghiúsulnak a tuzszünet­EDD: Üjabb mélyponton a dollár a nyugati vaIuta.tozs<i«éken. — atomban Szadat új kormánypártot alakít. -- Sztrájk *kodesiában. ZERDA: Baloldali politikus kormányalakítási megbízása ^Djndon. lua Kuo-feng Bukarestbe érkezik. — Riadókészültseg Iránban. SÜTÖRTÖK: A Béke-világtanács szolidaritási nyilatkozata Viet- nal A hanoi lapok a provokatív kínai magatartás miatt ború- n ítélik meg az újabb vietnami-kínai tárgyalások kilátásait. - kvő bírálat a japán—kínai szerződéssel szemben. — Carter sajtó ENTEK: Az afganisztáni áHamcsínykfsérl« kudarra. — Folyta- DOrtugál kormányalakítási megbeszélések. — Világkonferen cia Genfben a fajüldözés ellen. Nemcsak a szeszélyes időjá­rás von felhőket a nyár végi égboltozatra, hanem a világ- politikában sem ritkák ez idő tájt a viharzónák. Európa leg­északibb és legdélibb csücs­kén, Izlandon és Portugáliában kormányokat keresnek; Kon­góból és Afganisztánból elve­télt puccskísérleteket jelentet­tek; Bejrútban lassacskán a jubileumi száz felé közeledik a meg nem valósult tűzszüne­tek száma, s Carter — szabad­ságának előestéjén — sajtóér­tekezleten kényszerült magya­rázkodni a mélypontra zúhant dollárról. Különösképpen ag­godalmat keltőek a Délkelet- Ázsiából érkező jelzések, ame­lyek a békeellenes pekingi irányvonal további aktivizáló­dását mutatják. hogyan értékeljük pe­ring viszonyát japán­nal ÉS VIETNAMMAL? A világ nemegyszer tapasz­talhatta már. amikor bizonyos kínai külpolitikai törekvések­ről esik szó. hogy milyen óriási szakadék tátong a sza­vak és a tettek között. Egy békeszerződés megkötését, ha az nemzetközi jogilag csaknem negyvenesztendős ellenségeske­désre tesz hivatalosan pontot — érthető örömmel kellene fo­gadni. Peking és Tokió azon­ban furcsa békét kötött, kínai részről nem titkolva: ezt a szerződést mások, mindenek­előtt a Szovjetunió ellen sze­retnék fordítani. A japán köz­reműködés ebben jogosan vál­tott ki éles bírálatokat, füg­getlenül attól, hogv a kínaiak által iavasolt. sokat vitatott hegemóniacikkelyt megnróbál- ták egy suta mondattal el­lensúlyozni. A kommentátorok foglalkoznak a japán elhatáro­zás hátterével is: kiemelik a valószínű amerikai nyomást a szerződés aláírása érdekében, a japán nagytőke reményeit a kínai piacon, valamint a bo­nyolult belpolitikai felállást, ahol a kormánypárt jobbolda­lának engedve, a centrumban elhelyezkedő Fukuda már a közeli választásokat is figye­lembe vette. Kína nyilvánva­lóan a saját szája íze szerint fogja értelmezni a megállapo­dást, s a kulcskérdés az lesz, hogy az egyes konkrét hely­zetek, fejlemények kapcsán mit tesz majd Japán. Az átmeneti kínai—japán ..mézeshetekkel” egy időben, Peking ugyan nem térhetett ki a Vietnammal történő tár­gyalások felújítása elől, ám a jelek szerint „alibitárgyaláso­kat” akar. A Vietnamban élő kínai származású hoák ügyét a két ország 1955-ös egyezmé­nye elvileg rendezte, s ki­mondta, hogy ezek fokozato­san vietnami állampolgárokká válnak. Peking azonban most mégis kétségbe vonja ennek érvényét, s gyakorlatilag is mindent elkövet a helyzet éle­zésére. így került sor több in­cidensre a határon, valamint egy hanoi szállodában. A kam­bodzsai határról is végső so­ron Pekingbe vezetnek a szá­lak, s változatlanul tart a Viet- nam-ellenes provokációk sora. Ilyen körülmények között aligha csodálkozhatunk azon, hogy a vietnami pártlap a tárgyalások nehézségeiről szól, s nem ítéli meg túlságosan de­rűlátóan a megegyezés kilátá­sait. A délkelet-ázsiai jelentések ismét arra utalhatnak, hogy miközben Peking a hegemó- niaellenesség zászlaját lobog­tatja, maga kívánja rákénysze­ríteni akaratát más országok­ra. Hosszú távon a kínai—ja­pán békeszerződés ezért nem a béke és az enyhülés, hanem a feszültség és nyugtalanság növelésének tényezője a térség­ben. Ezt jól érzik a környező államok, de Amerikában is erősödnek a kritikai hangok: a „furcsa párt” a maguk szá­mára sem láthatják teljesen ártalmatlannak. Amint a kínai származású lakossággal ren­delkező ázsiai országokban is terjed az aggodalom: Peking könnyen túlteszi magát koráb­bi kijelentésein, vagy akár kö­telezettségvállalásain is. A kí­nai politika legújabb manőve­rei még világosabbá teszik, hogy nem csupán szovjet­vagy Vietnam-ellenes lépések történnek, hanem Peking egy­úttal az ázsiai békét, az eny­hülés továbbvitelét veszélyez­teti. MI A JELENTŐSÉGE A FAJÜLDÖZÉS ELLENI GENFI VILÁGKONFERENCIÁNAK? A genfi Nemzetek Palotája, annyi jelentős esemény szín­helye. ismét benépesült a hé­ten. Megkezdődött a fajüldö­zés elleni világkonferencia, amely újabb akcióval egészíti ki az ENSZ túlnyomó több­ségének következetes fellépé­sét a kolonialista-imperialista- rasszista politikával szemben. A fajüldözés fő bástyái, az Afrika déli részén elhelyezke­dő telepesrendszerek elleni harc döntő szakaszába lépett. Az idei esztendő valószínűleg meghozza Namíbia független­ségét, átalakulóban van Rho- desia-Zimbabwe,, s erősödik az ellenállás magában a Dél­afrikai Köztársaságban is. Ugyanakkor — a nyugati ha­talmak közreműködésével — új taktikai változatokkal is találkozhatunk: a formális függetlenséget biztosítanák, ae a fekete többség valódi kép­viselőit ki akarják zárni a ha­talomból. Genfben ezért a maga bonyolultságában ele­mezték a helyzetet, s a gyar­matosítás megszüntetésének követelése mellett, jogosan felvetődtek olyan problémák is, hogy milyen legyen az új államok függetlensége, miként biztosítsák a többség igazi ér­vényesülését. Az Egyesült Államok és Iz­rael távollétével tüntetett, az amerikai saitó szerint nem lát­ták értelmét, hogy delegációt küldjenek arra a világkong­resszusra, ahol csak bírála­tokkal számolhatnak. Mindez természetesen nem változtatott a tényeken, s nem érvénye­sült a távollevőkről vagv jót vagy semmit elv. A fajüldözés kiiktatása világunkból egyete­mes nagy feladat, ha pedig va­lamely ország struccpolitikát folytat, magára vessen, és ne lepődjék meg a még élesebb kritikákon. MIT JELENT A ..TŐRÖK EMBARGÓ” FELOLDÁSA? Sok lyuk, kiskapu után az amerikai törvényhozás hivata­losan is felfüggesztette a Tö­rökországgal szemben elren­delt fegyverszállítási tilalmat, amelyet a ciprusi invázió ide­jén rendeltek el. Viszonzás­képpen Washington szeretné, ha Ankara néhány gesztust tenne Nicosia és Athén irá­nyában, valamint újra meg­nyitna az amerikaiak előtt huszonhat katonai támaszpon­tot. A NATO délkeleti szárnyán folyó játszma ezzel új, az ed­diginél is bonyolultabb szaka­szához érkezett. Ciprus joggal felveti, hogy az embargó felol­dásával nem áll arányban Tö­rökország semmire sem köte­lező, néhány ígérete, amelyet tett. Amerikai részről látha­tólag nem is a „ciprusi áttö­rést” kívánják elérni, hanem Törökországot visszatartani attól a reálisabb politikától, amelynek az elemei elsősorban a szovjet—török viszonylatban jelentkeztek. Ecevit török kormányfő viszont arra is ki­tért, hogy Törökországnak ma elsősorban nem katonai fenye­getettséggel, hanem a gazda­sági gondokkal kell szembe­néznie, s főként e területen vár megértést — atlanti szö­vetségeseitől is. A fegyverembargó megszün­tetése tehát két vonatkozásban sem1 könnyíti a helyzetet. Az újabb és újabb fegyverszállít­mányok sohasem szolgálták a feszültség csökkenését Európa e viharsarkában, másrészt az igazi ellenszolgáltatás, amit Washingtonban remélnek, a NATO-vonal iránti erősebb tö­rök elkötelezettség, egyelőre, úgy tűnik, várat magára ... Réti Ervin A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom