Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

A polcokon köcsög, mozsár, vasaló A kocséri néprajzi gyűjtemény Hogyan láthatnák többen? A kocsériak tavaly méltó­képpen megemlékeztek falu­juk fennállásának századik évfordulójáról. A többi kö között egy gazdag helytörté neti kiállítás nyílt a főutca egyik házában. A szépen vá­logatott néprajzi gyűjtemény rendezője Kószó Dezsőné, a helytörténeti kiállítás szerve­zője Antal Domokosné. Nemrégen az épület felé sétáltam, és az ajtót zárva ta­láltam. Érdeklődtem, mi lett a sorsa a gyűjteménynek? — Tavaly a lelkes iskolás gyerekek és néhány szándé­kunkat megértő felnőtt köz­reműködésével összegyűjtöttük a néprajzi tárgyakat, emléke­ket — mondja Kószó Dezsőné, s egy községi helytörténeti kiállítást nyitottunk az évfor­duló idejére. Házról házra jártuk a falut, szinte minden padlásra felmásztunk az ér tékes emlékekért. Sóik idős ember kölcsönadta régiségeit a kiállítás idejére. Többen nem kérték vissza a tárgyakat. Néprajzi anyagunk azóta is szaporodik, annyira, hogy egyes tárgyakat már el sem tudtunk fogadni, mivel nincs hol elhelyezni. A diákok, a néprajzszakkör tagjai vállal­ták a teremőrséget, de nyáron ők is üdülnek, ezért van zár­va a terem. Ha valaki meg akarja tekinteni a kiállítást, bármikor szívesen ajtót nyt tunk. — Kellene egy állandó te­remőr. — Ez lenne a helyes meg­oldás, az állandó nyitva tar­tás csak így lenne megoldha­tó. Sokszor jönnek idegenek is, nekik a szomszédban lakó néni mutatja meg az anyagot. A helybeliek már látták a gyűjteményt, de valószínű, so­kan megtekintenék újból. A takarítást a KISZ-istákra vagy a termelőszövetkezetek szo­cialista brigádjaira lehetne bízni. — Nem költözhetnének tá­gasabb helyre? — Kocséron egyetlen olyan ház van, a faluszélen, ahol berendezhetnénk egy tájhá­zat. Oda az udvarra, a gazda­sági épületekbe elférnének a nagyobb mezőgazdasági mun­kaeszközök is. A nádtetős épületben még laknak, erre egyelőre nem számíthatunk. Nemrég jártam az őrségben, és az ott szerzett tapaszta­lataimat szeretném hasznosí­tani. Sok figyelemre méltó dolgot láttam a göcseji tájhá­zakban és a balatoni pincék körül. — A diákokkal kirándulást szerveztünk Mezőkövesdre, a Matyó-múzeumba. Hozzánk is ellátogatnak osztályok vidék­ről. A vendégkönyv bejegyzé­se szerint a helytörténeti gyűjteménynek továbbra is élni kell, fenn kell tartani. Mi is így gondoljuk, fejlesz­teni szeretnénk, és ehhez a lakosság hozzájárulására van szükség. A kiállítóépület környékén egy idős asszonytól kérdezem látta-e már, mi van odabenn? — Láttam bizony, még az­nap, amikor megnyílt. — Hogy tetszett? — Ezeket az eszközöket én — és a hasonló korúak — * még használtuk. Az arató­szerszámok az én kezemben is megfordultak. Nekem nem mond újat, de a fiatalságnak ismeretlen. Két lánnyal az iskola sar­kán beszéltem. — Mi is kedvet kaptunk a régiségek ápolására, otthon — az idősebb családtagok jó­voltából — van még köcsög, vasaló, rézmozsár. Hasznos lenne, ha a gyűjteményt bár mikor megnézhetné, aki ki váncsi rá. Augusztus 20-án egész nap nyitva lesz a kiállítás. Akik még nem látták, akkor felke­reshetik, a helyszínen vehet nek képeslapokat, és megvá­sárolhatják Antal Domokosné Kocsér története című köny­vét. Borzák Tibor Községeink népművelői Ismerik a nevelés szerepét A közösségi célok meghatározzák életünket A népművelők napja augusz­tus 20. ünnepéhez kapcsolódik. Ez alkalommal szeretnék őszintén szólni munkánkról, mely éppoly szép, mint ami­lyen nehéz. Ma már leírhat­juk, hogy a népműveléshez is pénz kell, sok pénz. Nemrég a járás művelődési házainak igazgatóival Tatabányán jár­tunk, és megilletődve néztünk szét a hozzávetőleg három­százmillió forintos költséggel újjáalakított bányász művelő­dési palotában. Persze a mil­liók csak felszabadították az alkotók tervezői fantáziáját, sziporkázó ötletekből állt össze a luxusintézmény, ám a házi­gazdák szavai szerint ennek ellenére 10—15 év alatt el­avulttá válik. Járásunk művelődési házai már működésük kezdetén sem feleltek meg a korszerűség kö­vetelményeinek sem funkcio­nális, sem esztétikai szem­pontból. Az állami támogatás mértéke határt szab gondolko­dásunknak, amely inkább a megélhetés, mint a fejlesztés, fejlődés körül forog. Mai mecénások Á községi, nagyközségi ta­nácsok — tisztes igyekezetük ellenére — általában csak a közművelődési dolgozók bér­alapját tudják előtereinteni. Mecénást kell tehát keríteni. A termelőszövetkezetek, vál­lalatok, üzemek adnak segít­séget. Az adományozás hiva­talos formája az úgynevezett közös fenntartás, az egyszeri támogatás. Miután napjainkban közművelődés is elképzelhe­tetlen anyagi alapok nélkül, a tsz-ek, vállalatok mellett né­hány országos és megyei ha­táskörű szervezet is ad alkal­manként jelentősebb mértékű támogatást a közművelődési i ntézményeknek. \ népművelők mindegyike sajátos sorsú, előéletű. Közös szakmájuk, a közművelődés, annyiféle embert rejt, ahányan benne munkálkodnak. Szinte valamennyien egy hivatás- és életmódbeli metamorfózis ala­nyai: tanárból, gyári mun­kásból, technikusból, fényké­pészből — és még sok egyéb foglalkozásúból — váltak nép­művelővé. Az átállás termé­szetesen nem ment könnyen. Meg kellett érteniük az új­fajta tevékenység jellemzőjét, hogy próbálkozásaik hatása, eredménye számokkal nem mérhető. Arra is rá kellett éb­Ünnepi sportműsor * SZOMBAT KÉZILABDA: A perjel sporttelepen dél­után öt órától az Űttröszt KÖZGÉP SE—Ózdi Kohász. NB I B-s férfi összecsapás. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP TEKE: A Bem SE Batthyány ut­cai pályáján — a megyei baj­nokságban szereplő csapatok, játékosok részvételével — megrendezik az Alkotmány Kupát. Szombaton kilenc, va­sárnap 8 órakor kezdődik a verseny. VASÄRNAP TÖMEGSPORT: A járási sportfelügyelőség két sportágban rendezi meg az Alkotmány Kupáért ki­írt versenyeket. Kispályás labdarúgásban a résztvevők a Bem SE gerjei sporttelepén délelőtt 'kilenc órától vetélked­nek, a lövészet a Törteli úti lőtéren lesz reggel nyolc órá­tól. Ez utóbbi versenyre a helyszínen is elfogadnak ne­vezéseket. KÉZILABDA: A CVSE sportpályáján dél­előtt 11 órától Ceglédi VSE— IM Iklad megyebajnoki női ta­lálkozó. Előtte 10 órakor az ifjúságiak találkoznak. LABDARÚGÁS: Kezdődik a megyei bajnok­ság is. Az első fordulóban a Ceglédi VSE a Nagykőrösi Ki­nizsi együttesét látja vendé­gül. Az összecsapás, a CVSE sporttelepén, délután nég órakor kezdődik. Délután kát órától az ifjúságiak találkoz­nak. V. L. redniük, hogy a kötetlennek nevezett napi 10—12 órás munka csak évek múltán ka­matozik. Többségük fiatal, szakképzetlen, s nekik — ké­pesítés híján — a pálya sze­rény megélhetést nyújt. Ennek ellenére az adott körülmé­nyek között a település egyik vezető személyiségévé kell felnőniük. Sikerük vagy ku­darcuk az egész közösség éle­tét befolyásolja Önkéntes segítőtársakkal Művelődési házainkban, környvtáralnkban általában egy-két főhivatású népműve­lő dolgozik. Öt-tízezren laknak a gondjukra bízott községek­ben. Az aránytalanság, az el­lentmondás szemmel látható — a népművelő önmagában vajmi keveset ér. A közműve­lődés azonban nem pusztán személyes ügye, így nem is marad magára Tudásukat, ta­pasztalatukat, személyiségüket adják azok a tanárok, tanítók, orvosok, védőnők, agrárszak­emberek és a többiek, akik jól ismerik az iskolán kívüli ne­velés társadalmi szerepét, és szívesen áldoznak érte a sza­badidejükből. Nélkülük nem volna közművelődés. A népművelői tevékenység valamennyi mozzanata alko-» tás. Eszköze a tervező gon­dolkodás. Eredményt, sikert csak akkor vallhatunk magun­kénak, ha közművelődési in­tézményeink nélkülözhetetlen­né válnak, ha bennük az em­berek fontos kérdéseikre vá­laszt találnak. Egyik községi művelődési házunk éves munkatervében az igazgató — saját feladatát megjelölve — így ír: „Ismer­jék fel az emberek, hogy nem­csak egyéni célok, tervek van­nak, hanem közösségiek is, amelyek meghatározzák az ő életüket." E gondolatot ajánl­va, megvalósítására ösztönöz­ve köszöntjük a járás és a város népművelőit. Varga Sándor járási közművelődési felügyelő A , PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA i XXII. ÉVFOLYAM, 195. SZÄM 1978. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Állta a próbát a kereskedelem Végig nagy volt a forgalom A napokban ért véget a ha­gyományos nyári vásár. A nap mint nap csomagokkal megra­kott emberek, s a kiürült rak­tárak bizonyítják, hogy az ak­ció kedvező a kereskedelem­nek, hiszen tetemesen csök­kentek készleteik, és kedvező a vevőknek is, mivel olcsón tudtak vásárolni, többségében divatos árukat. Városunkban a vásár ideje alatt sok holmi talált gazdára, főként a ruhá­zati cikkek közül. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat tanácsháza alatti méter­áruboltjában a két hét alatt kilencszázezer forint értékű áru kelt el. Zsúfolásig feltöltött raktár és sokféle anyagot kínáló polcok várták az érdeklődőket. Har­minc-negyven százalékkal ol­csóbban adták a tarka abro­szokat, szövet ágyterítőket, kész ágynemű-garnitúrákat, a a dunna- és párnahajakat. Gazdag választékban ajánlot­ták a nyári ruhaanyagokat, volt bőven jersey, terliszter, mindenféle szövet- és nylon­függöny. A meleg idő csak fokozta a vásárlási kedvet, sok száz méternyi fogyott a tarka nyári virágos anyagok­ból. Az akció alkalmából né­hány árut véglegesen leérté­keltek, ezek a készletek ki­fogytáig kaphatók olcsóbban. Ilyen a falvédő, a változatos mintázatú habszivacs alátétes PVC-padló, a sötétítő bútor­brokát, a fehér ágyneműanyag és a kész ágynemű. Keszthelyi Sándor üzletveze­tő szavai szerint a vásárlók negyedmillió forintot takarí­tottak meg náluk. Természete­sen a vásár befejeztével azon­nal hozzáláttak a kiürült rak­tár feltöltéséhez. Végszámra érkeznek a legújabb divatszí­nekben az őszi ruhákhoz a jerseyk, szövetek, s felfrissí­tik készleteiket nylonfüggö- ijyökből. bútorszövetekből is. A vállalathoz tartozik a Szabadság téren levő készru- habolt. Vígh Pál üzletvezető elégedetten nyugtázta, hogv míg az előző években a vá­sárlók zöme csak négy-öt na­pig vette igénybe a kedvez­ményt, addig ebben az esztendőben az akció utolsó napjáig nagy volt a vásárlási kedv. Ezt elsősorban annak köszön­hetik, hogy nagy gonddal megkülönböztetett figyelemmel készültek fel, megfelelően ál­lították össze a készletet. Elsősorban a férfi és ka­masz felsőkonfekció forgalma nőtt meg. Szép számmal fo­gyott a férfiöltöny, a farmer- nadrág és -dzseki. A divatos, keresett sportos ballonkabátok szinte mind egy szálig gaz­dára találtak. Nagy mennyi­ségben fogyott a véglegesen leértékelt férfi- és kamaszöl­tönyökből is. Női, bakfis és leányka méretű nyári áruval szintén jól felkészültek, bő­séges készletekből lehetett vá­logatni. Rengeteg kelt el a frissen megrendelt és gyorsan leszállított nyári kartonruhák­ból, amelyeket átlagosan száz forintért kínáltak. A szezonális kiárusítás si­kerét bizonyítja, hogy, bár az akció véget ért. de még min­dig sok a vásárló. Részben az igen jó bevételi eredmény­nek is köszönhető, hogy a vál­lalat központjának döntése értelmében a más településeken mű­ködő boltjaikban találha­tó nyári árukat Ceglédre szállítják, s a helybeli üzletben még eb­ben a hónapban — ezekből a termékekből — leértékeléssel egybekötött olcsó napokat ren­deznek. A két üzlet ugrásszerűen megnövekedett forgalma jól tanúsítja, hogy a. kellő előké­szítéssel szervezett és nem bóvlit, hanem szép, divatos holmikat kínáló nyári vásár kedveltté vált Cegléd és kör« nyékének lakói körében. K. D. PADLÁSRÓL KÖZSZEMLÉRE Vándorlókönyv, inaslevél Jubileumi kiállításra készülnek a kisiparosok Az idén ünnepli a KIOSZ fennállásának 30. évforduló­ját. Ceglédi csoportjuk — a kisipar elmúlt századaira em­lékezve — kiállítást rendez az őszi hónapokban. A kisiparosok, felelevenítve a közelmúlt és a régi céhidők hagyományait, összegyűjtik a helybéli mesterségek tárgvi emlékeit. Gyarapodnak a régi dokumentumok, előkerülnek a hajdan volt szerződések, se­gédlevelek. Akad köztük 1850- ből váló inaslevél, múlt szá­zad elején kiállított német és magyar nyelvű — az egész monarchia területére szóló — vándorlókönyv, Műhelyek zugából, pincéből, padlásról, sorra előjönnek az ősi szak­mák munkaeszközei, a ková~ csők, bognárok, kádárok, cuk­rászok kéziszerszámai. Be­mutatják majd a régi és újabb keletű mesterremeke- ket, s a helybéli iparosokat dicsérő kitüntetéseket, mun­kásságukat megörökítő foto­gráfiákat, újságokat. Az anyag nagyrészt már összegyűlt, de még szívesen elfogadnak közérdeklődésre számot tartó tárgyi emlékeket. K. A szolnoki rádió műsora AUGUSZTUS 21-TŐL 27-IG Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Találkozások. Zenés riportmű­sor. 18.0Ö—18.30: Alföldi kró­nika. Sporthírek. Rock percek. A Boney M. együttes játszik. Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Tíz perc kórusmuzsika. Szolnoki, jász­berényi és kunszentmártoni középiskolai énekkarok új fel­vételeiből. A 05 jelenti. Pár perc dzsessz. Apró-cseprő köz­ügyek. Könnyűzene vonósokra. Helmut Zacharias zenekara játszik. 18.00—18.30: Alföldi Görögdinnye - borsos áron Megjelent a sárgadinnye után a görögdinnye is a ceglédi piacon — bár az ára még borsos. Apáti-Tóth Sándor felvétele krónika. Oj dalok — új leme­zek. A Moto-Rock új felvéte­leiből. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. ,Szerda, 17.00: Hírek. Ked­velt énekesek felvételeiből. Ti­na Charles énekel, őszi elő­készületek a mezőgazdaságban. Mezei szőttes. Népdalok, népi hangszerszólók. 17.30: Zenés autóstop. (A tartalomból: Üt- fúrók. Lakókocsik hazai rend­számmal. Autós szemmel kül­földön. Tankolj magad!) 18.00 —18.30: Alföldi krónika. Rit­mikus percek. Hírösszefogla­ló, lap- és műsorelözetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. Nép­szerű operarészletek. Gobelin­készítők. Könnyű hangszerszó­lók. Közben: Az újságíró jegy­zetfüzetéből. 17.40: Mikrofon­nal a nyári Kodály szeminá­rium hazai és külföldi hallga­tói között. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Piaci szemle. Beatpa- rádé. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Fórum az új tanév előtt. Résztvevők a megyei, városi művelődési osztályvezetők és a szakszervezet képviselői. Tele­fon: 12—959. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Délutáni mini­koktél. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00—18.30: Rádió- víkend. (A tartalomból: Hí­rek. Szerkesztik a hallgatók. Riportok . a hét eseményeiből. Könyvsarok. Előadók ABC- ben. 18.00: A nap hírei. Sport. Alföldi napilapok szemléje. Hírösszefoglaló.) Vasárnap, 17.00—18.00: Négy keréken — négy megyében. Zenés riportműsor. 18.00— 18.30: Nyáresti szerenád. 18.30 —19.00: Sport és muzsika, ösz- szefoglaló a hétvége alföldi sporteseményeiből. Totó. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom