Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

KÖZEL A 3500-HOZ Szeptemberben lesz a csúcs Vácott, a Sebes Imre utcai 2304-es tüzelőtelepen állandó­an nagy a forgalom. Hétfő reggeltől szombaton délig lo­vaskocsik, tehergépkocsik gör­dülnek be- és ki a nagyka­pun. A tehervágányra tolják a szénnel, brikettel megrakott vagonokat. Rakadószalagok könnyítik az emberi munkát, • segítik a tüzelőanyag-mozga­tást. A SZOT akciója nyomán Vác üzemeiben, s intézmé­nyeiben is a dolgozók ezrei kapcsolódtak a részletfizeté­ses utalványakcióba. Sokan írattak 600 és 900 forintos utalványt, a tél beállta előtt a tartozás nagyobbik részét le- törlesztik, s érthetően min­denki arra törekszik, hogy mielőbb pincébe, kamrába ke­rüljön a téli tüzelő ott, ahol még nincsen gázvezeték, vagy nem kapcsolódtak be a táv­fűtéses rendszerbe. Augusztus közepéig több mint 3400 tüzelőutalványt vál­tottak be a Sebes Imre utcai telepen. A telepvezetőség igyekszik kielégíteni az igé­nyeket, bár sokszor ez nem rajtuk, inkább a szállító part­nereken múlik. Ezekben a napokban ele­gendő mennyiség van német brikettből, dorogi brikettből, és várpalotai brikettből. Tű­zifából néha nem tudják ad­ni a kért minőséget és meny- nyiséget, de az erdőgazdaság előrejelzése szerint nagyobb mennyiség várható augusztus második dekádjában. A héthónapos tüzelőakció szeptemberben érkezik a fi­nishez. Ugyanis a kiadott idei utalványokkal még szeptem­ber végéig lehet jelentkezni. A korábbi évekhez viszonyít­va, zökkenőmentesebb a fű­részelés, jobb a szállítás, ke­vesebb a reklamáció. Papp Rezső Társadalmi összefogással Tatarozták az iskolákat Lassan befejezéséhez köze­ledik a járásban az iskolák és óvodák tatarozása. A legutób­bi értékelés szerint a községek lakossága több mint 500 ezer forint értékű társadalmi mun. kával segítette, hogy a gyer­mekek szeptembertől kelle­mes körülmények között kezd­hessék meg a tanulást. Az ön. kéntes munkavégzések közül kiemelkedik az acsai óvodák és iskolák javítása. A kosdi iskola festését és meszelését, mintegy 20 ezer forint értékben a Pest megyei 6-os számú Építőipari Vállalat végezte el, társadal­mi munkában. HÍREK + HÍREK + HÍREK -I- HÍREK + HÍREK — Vác határában sok a parlagterület. Ennek fő oka az, hogy magasan állapították meg az állami földterületek bérleti díját és a kisgépek be­szerzési árai is magasak. — Hasznos javaslatok ér­keztek a KBT-hez annak ér­dekében, hogy alakítsanak ki parkolóhelyeket Vác központi részein, korlátozzák a Duna- parti sétány gépkocsiforgal­OLVASÓI FÓRUM Nyugdíjasklub Vácdukán Gazdag félévet zárt a nyug- díjaskluo Vácdukán. A műve­lődésnek és szórakozásnak igen színes útját járta végig. A téli hónapokban kétheten­ként TIT-eloadásokat hallgat­tak a tagok. Húsvétkor két és fél órás műsort állítottak ösz- sze, s énekkel, zenével, szava­latokkal, vidám jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. Többen, közelebb a 80 évhez, mint a 70-hez, olyan lendüle­tesen, fiatalosan, jókedvvel mozogtak a színpadon, hogy a fiataloknak is dicséretére vált volna. Április végén autóbusz- kirándulást szerveztünk Cseh­szlovákiába. Az utazók több­sége még nem volt külföldön. A 45 résztvevőnek komoly él­ményt nyújtott Zólyom vára, s az ott levő képzőművészeti kiállítás, Besztercebánya gaz­dag műemlékeit néztük meg, magyar vonatkozású történel­mét hallgatták figyelmesen. A kiváltott koronát mind elvá­sárolták, gondolva elsősorban az unokákra. Május 31-én képviselőnk, Divald Béláné belépési enge­délyt szerzett a Parlamentbe. Mindannyiunknak a lélegzete is elállt, amikor a kivilágított lépcsősoron a teljes fényben ragyogó kupolacsarnokba ér­tünk. Az épület termei, az ülésterem történelmi levegője örökké emlékezetes marad a tagságnak. A Parlament után a Mezőgazdasági és a Közleke­dési múzeumba mentünk. Első­sorban a Mezőgazdasági Mú­zeumban látottak kötötték le figyelmünket, hiszen a látoga­tók többsége föld míves volt. De nem kis érdeklődéssel né­zelődtünk a Közlekedési Mú­zeumban is. Hazaérve olyan emlékezetes nappal lettünk gazdagabbak, amikről az uno­káknak is sokat mesélhetünk. Júniusban szomszédunkba, Vácrátótra mentünk át a bo­tanikus kertbe. Dr. Baráth Zoltán, a kert szakavatott is­merője 3 órás séta közben is­mertetett meg bennünket az országos hírű növénygyűjte­ménnyel. A tanulságos, vidám sétát a Botanikus étteremben közös vacsorával fejeztük be. Július 23-án Szegeden vol­tunk, ahol az ünnepi játékok keretében Katona József,: Bánk bán című drámáját néztük meg. Útközben meg­szálltunk Kecskeméten: a Ka­tona József Múzeumot és az összes hozzá fűződő emléke­ket, szobrokat tekintettük meg. Kirándulásunk előtt a részve­vőkkel a drámát részletesen ismertettük, a könnyebb meg­értés érdekében. Maga a sza­badtéri színpad, az országos hírű művészek tolmácsolása tette élvezetessé az előadást. Hazafelé egyöntetű kérés volt, hogy jövőre újra nézzünk meg egy előadást. Talán ez a sok színes prog­ram, a * tagok lelkesedése eredményezte azt, hogy már 80 körül jár a klub létszáma. Bizonysága ez annak is, hogy soha nem késő az évtizedes aktív munka miatt elmaradtak pótlása. Az érezhető jókedv, életkedv pedig arra kötelez bennünket, hogy többet te­gyünk nyugdíjasainkért. Gáspár Emil Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonyát, a zöldbabot 6—8, 10, a zöldborsót 18—20 fo­rintért árulták. A fejtenivaló babért 14—18 forintot kértek. A kelkáposzta 3,80, a fejes 2,40, a ZÖLDÉRT-nél, a ma­gáneladóknál az előbbit 5, az utóbbit 3,50-ért láttunk. A karfiol a ZÖLDÉRT-boltok- ban 5, az őstermelőknél 8—12 forintba került. Zöldséget 4—6 forintért kínáltak. A tök kilója 3, a vöröshagymáé 7— 8 forint volt. Uborkából a salátának valót 3—4, a ková- szolhatót 6—8, a savanyítani valót 8—12 forintért adták. A paradicsom ára a ZÖLDÉRT- nél 5, a magáneladóknál 7— 10 forint volt. A lecsópaprika 6—8, az első osztályú 12, az állami 16—20 forintért keit el a magáneladóknál. , Salá­tát 3—4 forintért kínáltak. Sóskát és spenótot csomóra 2—3 forintért adtak. A kiske­reskedő a sampinyongombát 80 forintért adta. Az őszibarackot 6 és 10 fo­rintért adták a ZÖLDÉRT- nél, a magáneladóknál 10—16 forintba került kilója. Almát 8— 15, görögdinnyét 7, sárga­dinnyét 7 forintért adtak. Ringlószilvát 14—18, vöröset 8—10 forintért árultak. Kör­tét 7—10 forint közötti áron mértek. Megjelent a szőlő is. A ZÖLDÉRT-boltokban 22, a magáneladóknál 25—30 forint­ért láttunk. Vágott kacsákat a környe­ző községekből hoztak, darab­ját 150—170 forintra tartot­ták. Előnevelt kacsákat lát­tunk 40—45, és libákat 55—60 forintért. A tojás ára 1,70 volt. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János, csütör­tökön dr. Vajta Gábor, pénte­ken dr. Bea Mátyás, szomba­ton és vasárnap dr. Kreiner Lenke tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kór­ház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11-525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hétközben meg­változhat. mát és a gyermekintézmények környékén helyezzenek el las­sítást jelző táblákat. — Engedély nélkül vezetett motorkerékpárt Kösd lakott területén Horváth András 19 éves foglalkozás nélküli he­lyi lakos és rendszámtábla sem volt a járművön, 1600 forint bírság megfizetésére kötelezték. — Szép sportsikert ért el Olaszországban a turisztikai motorosok nemzetközi talál­kozóján a váci DCM — Szőke Pál vezette — csapata. 192 klub közül a magyar csapat 11. lett, s a magyar csapatok között legelső a DCM moto- rostúra-szakosztálya. — Százhúszan végezték el a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége által szer­vezett önkéntes ápolónői tan­folyamot Vácról. Négy hónap alatt, napi nyolc órán át sa­játították el az elméleti és a gyakorlati tudnivalókat. — Egyórás adás színhelye volt a Petőfi rádióban a ve­rőcemarosi Express tábor. Radnóti László és Novotny Zoltán innen közvetítette szerdán a „Belépés nemcsak tornacipőben” színes, ötletes műsorát. — Jelentős összegekkel tá­mogatja a munkáslakások épí­tését a Magyar Hajó- és Da­rugyár. A váci gyáregységben például huszonnyolcán kaptak pénzbeli segítséget szövetkezeti munkáslakások építéséhez. VÁC I WAPLÖ XXII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Véleményeket, ötleteket kérnek Egyenletesen fejlődő városrészek Jól dolgoznak a népfrontbi zottságok , A város VI. ötéves fejlesz­tési tervében nagy gondot kell fordítani a meglevő felké­szültségek csökkentésére — állapította meg a Hazafias Népfront Vác városi bizott­sága a Madách Imre Művelő­dési Központban tartott leg­utóbbi tanácskozásán, ame­lyen többek között a VI. öt­éves tervi városfejlesztés irányelveit tárgyalták meg. Koltai Imre elnök szóbeli ki­egészítésében többek között elmondta: a tervjavaslat részletesebb kidolgozására további intézkedések szüksé­gesek, a főbb és nagyobb je­lentőségű beruházásokat pedig rangsorolni kell. Ahhoz, hogy megvalósuljanak a célkitűzé­sek, még számos tervegyezte­tésre van szükség az érdekelt vállalatok, intézmények és a felsőbb szintű vezetés kö­zött. Irányelvek A városfejlesztési irányel­vekből kitűnik, hogy a tanács továbbra is nagy gondot for­dít a lakásépítésre, a műem­lékvédelemre, a közlekedésre, a távközlésre, a zöldterületek fejlesztésére, valamint új sportlétesítmények építésére. A vitában a bizottság tagjai felkészülten vettek részt, amit ihi sem bizonyít jobban, mint az, hogy minden egyes mun­kabizottság, körzeti bizottság előzetesen megtárgyalta és véleményezte a terveket. Az egyes felszólalásokból, javas­latokból érezhető volt a város iránti szeretet, a városért va­ló cselekvési készség. Például a körzeti bizottságok javas­latokat tettek körzetük fej­lesztésére. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a fej­lesztési tervben törekedjenek a különböző városrészek kö­zötti feszültségek enyhítésére, s az anyagi erők koncentrálá­sával fordítsanak nagyobb fi­gyelmet az oktatás, a kultu­rális terület gondjait meg­oldó beruházásokra. Közművelődés A Hazafias Népfront váro­si bizottsága a fejlesztési terv­hez kapcsolódó javaslatait összegzés után az illetékesek­nek továbbítja. A HNF-en kí­vül természetesen más szerve­zetek is foglalkoztak és még számos területen foglalkoznak majd a tervjavaslattal. Ezeken a fórumokon a lakosság szé­les tömegei képviseltetik ma­gukat Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy az illetékes vezetők, képviselők jó né­ven vennék az olyan javasla­tokat, ötleteket, amelyek fej­lődésünkét segítenék elő. A bizottsági ülés a második napirendi pontban két prog­ramtervet és egy tájékoztatót hallgatott meg. A kulturális programtervet Kovács Ist­ván elnökségi tag ismertette. A tervben a közművelődési tevékenység kiszélesítése, a la­kótelepek kulturális életének fellendítése, különböző ren­dezvények, kiállítások szerve­zése szerepel. Szolidaritás Ezek után István Kálmán, a HNF városi bizottságának titkára ismertette az augusz­tus 20-i ünnepségsorozat programját. A programmal kapcsolatos célkitűzéseket úgy fogalmazta meg, hogy az segítse elő a hazafias és in­ternacionalista tudat, valamint az állampolgári kötelességek' ismeretének fejlődését, a la­kosság és a dolgozók kultu­rális igényeinek kielégítését. Felhívta a figyelmet a szep­tember 2-től október 2-ig megrendezendő, már hagyo­mánnyá vált szolidaritási hó­napra. Városunk üzemeiben, intézményeiben röpgyűléseket szerveznek, ahol elsősorban a chilei néppel való szolidaritás kap hangsúlyt. Szólt továbbá arról, hogy az ENSZ az 1979. évet a gyermekek évének nyilvánította. A városi prog­ram összeállítása már elkez­dődött, a bizottság tagjaitól ötleteket, javaslatokat várnak. Az ülés befejezéseként Sza­bó Sándorné, a bizottság munkatársa tájékoztatta a je­lenlevőket a közelgő tanács­tagi beszámolók előkészítésé­nek feladatairól. Bánkúti István Karcolatok a váci törökvilágról „Pispek-adaja” Vácott és környékét nem­csak a török adóztatása súj­totta. Az országgyűlés 1567. és 1569. évi határozata szerint a hódoltsági helységek minden országos adónak kötelesek fe­lét fizetni. Így kapták a földes­urak továbbra itt a tizedet és a cenzust (földbért), esetleg ajándékot, az állam pedig a di- cat és robotmegváltást. A váci püspök városa és környéke 10 falujának adóját bérbe adta Krusith János csábrági kapitánynak, ezért tőle évi 400 forint árendát ka­pott. A kétféle adózás miatt az emberek nehezen tudják telje­síteni kötelezettségeiket, de Krusith keményen behajtja rajtuk. 1578-ban a váci püs­pök, Mossóczy Zakariás a leg­több helységnek megemeli az adóját. Váctól évi 200 forint cenzust, ajándékul Szent György napján és Szent Már­ton napján 12 magyar forin­tot, ezenkívül Luca napjára egy vizát kíván. Kösd és Verő­ce 80 forintját 104—104 forint­ra emeli. Ekkor püspökségé­nek tizede 1400 forintot jöve­delmezett. Utóda, Pethe Már­ton tovább növeli hét falu adó­ját, egyenként 10—20 forint­tal. Ezt a terhet már nem bír­ják teljesítem, s a legtöbbször adósak maradnak kötelezettsé­geikkel. Pethe halálával három esz­tendőre megürül a váci püs­pöki szék, jövedelme a Királyt Kamarára száll, adóbeszedő, Bejczy János csábrági tiszttar­tó. A váciak 1591-ben Szent Mihály napi cenzusukból 18 forinttal, egy vizával, tíz akó borral adósak maradnak. Kö­nyörögnek, hogy engednének nekik erre haladékot és szállí­tanák le az évi adójukat 180 forintra. Közben néhány falu vissza­tért a régi fizetésre a Kamara engedélyezésével, melyről szerződő levelet kaptak. Mind­ez nem biztosította őket arról, hogy az új püspök nem emeli-e fel ismét adójukat. 1592-ben ezért a Kamarához kérelmet nyújtanak be, hogy szerezne számukra a királytól olyan le­velet, hogyha új püspököt kap­nának, tartaná meg őket ab­ban a summában, amire a Ka­mara leszállította kötelezettsé­geiket. „Ne vennék rajtunk törvénytelen és szokatlan adó­kat, mint Márton Pispök urunk ideth vettek és egyéb pispökök idethis cselekettek, mert ha ismég abban az adóban sum- maltattnak bennünket általán fogva, annak az tartománnak el köll pusztulni.” A leszállí­tásban nem részesült falvak: Püspökhatvan, Szilágy, Bércéi és Sáp kéri, hogy summáju­kat „valami részt” nekik is szállítanák le, s kapnának ró­la írást, „mert ha Nagyságtok meg nem szállattya summán­kat, el köll pusztulnunk az pogányok nagy nyomargatása miatth és sok fizetés miatth.” Végül kérik az előbbi évi el­maradt adósságuk elengedését, „mert a pispökét ideiben soha egészen meg nem adhattuk és mostis meg nem adhattunk.” Kérésük teljesült. 1593-ban új püspököt kapnak, Szuhay Istvánt. Neki és utódainak a 17. század elejéig innen alig volt jövedelme, mert a 15 évi háború alatt majdnem telje­sen elpusztult Vác és vidéke. Almásy Pál, majd Dallos Mik­lós tizedjövedelme ismét tete­mes. Az utóbbié 2—3000 forint évente. Sennyei püspöknek 1625-ben Vác ad Szent György napjára 100 forintot, Szent Mihályra is annyit, egy perzsiai szőnyeget, egy mázsa vizát és felire a ti- zeddézsmának 200 forintot. Karácsonyra ajándék helyett adnak egy szarvast és egy er­deit. (?). A dézsmát tehát most már pénzben válthatták meg. Utó­da Draskovits az első három esztendőben növelni, akarta adójukat, és dézsmájukat ter­mészetben követelte. „De az­után 1634 esztendőben láttatott hasznosnak lenni, mind ma­gának, s mint pedig a szegény községnek alkalmatosnak, hogy summa szerint alkudnék meg vélek.” Kikötötték azonban, hogy az utódoknak jogukban áll visszatérni az előbbi adó­zásra, ha úgy akarják. Vác városa továbbra is fizeti a 200 forint évi cenzust munkálko­dásért, a szolgálatokért és perzsaszőnyegért fizet 70 fo­rintot, három mázsa sós vizát, dézsmába 200 forintot, kará­csonyra az addigi szokásos ajándékot. Ezenkívül adnak a nógrádi tiszttartónak 12 sze­kér fát odaszállítva, két ka­szást egy hétre, szénáját fel- gyűjtik és összehordják. Nógrád visszafoglalása után, 1594-ben ugyanis Csábrág szerepe megszűnt, a nóg­rádi főkapitány vette át Vác és a hozzátartozó faluk adójá­nak behajtását. Még súlyosabb teher nehezedik rájuk, mert Nógrád főkapitánya a vár hu­szárjait felhasználja a pro­testáns falvak vallási háborga­tására. Eszterházi Pál, a nóg­rádi református prédikátort elűzi. Ugyanakkor katonái többször háborgatják a váci reformátusokat és üldözik pré­dikátorukat. Utóda Miskey István hasonlóan viselkedik. Sok bosszúságot szenvedtek a jobbáprok a nógrádi vicekapi­tánytól és egyéb tisztségvise­lőktől is. „Leginkább a , vá­ciak a dézsmának megadásá­ban, mind pedig felviteliben.” Draskovits, amíg a tizedet természetben követelte, szán­tani csak „néhütt” lehetett bé- kességesebb helyeken, mivei a nógrádi kapitány indolen-.iáia (közömbössége) miatt katonai törvénytelenül elfoglaltak szán­tóföldeket. Több helyen meg a török miatt nem lehetett biztonságosan termelni. Ha pe­dig a tizedet és kilencedet meg nem fizették volna neki, az egész aratás nagy „következen­dő veszedelemben forgott”. A váciak kijelentik, hogy ré- gente az egész dézsmáért 500 forintot adtak. „Most is a va­ros azon dézsmáért örömest megadná, ha a kapitány a dézs- ma felinek békét hagyna”. Ta- róczy Mátyás püspök összeírá­sában 1653-ban 239 váci lakos szerepel, névszerint 27 egész­telkes jobbágy, a többi egész telek alatti, de két ökrös. A püspöknek a tized felébe fizet­nek 470 forintot. A szokásos két terminusban, ajándékot a régi szokás szerint. A nógrádi főkapitánynak gyümölcsből a tized felét adják. Legközelebbi adatunk már a felszabadult Vác adójáról szól. 1688-ban a Kamara azonnal rátette kezét a török alatt fi­zetett adóra, ugyanannyit akart kapni az elpusztult városból szétfutott, s visszaszivárgott 'lakosságtól, amennyit a török­nek fizetett: jobbágytól 1 fo­rint, zsellértől felét. Tizedet fellett adni minden termény­ből, gyümölcsből, borból, bá­rányból, disznóból és ménből, ezenkívül 20 szekér szénát és 25 kocsi fát. Vácnak ekkor mindössze 39 őslakosa és 16 jövevény telepese volt, de szá­muk rohamosan növekedett, így ismét tetemes jövedelmet biztosítottak a század végén visszatért földesúrnak, a püs­pöknek. Jakus Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom