Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

V. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 2., SZERDA 1985-ig elkészül Tanulmányterv a belvízelvezetésre Miben segíthet a lakosság? Készülnek a jubileumra Közösségformáló hagyományőrzés Tízéves a hévízgyörki asszonykórus Korai volt az öröm Veszélyes kátyú Gyors intézkedéssel még megelőzhető SPORT— SPORT— SPORT— SPORT —SPORT A Tessedik Kupáért Az első nap eredményei a népi gazdálkodás jellemzőit felderíteni. Hangyaszorgalmú munkával a község teljes ha­gyománykincsét feltárhatjuk, rendszerezhetjük. Ez lenne a tízéves kórus ajándéka a köz­ségnek. Később talán könyv is készülhetne belőle. Abban bízunk, hogy a kórus tízéves történetét — ebben benne van Hévizgyörk tíz éve is — meg­jelenthetjük az évfordulóra a járási közművelődési bizott­ság és az aszódi Petőfi Mú­zeum segítségével. Természe­tesen ünnepi műsort is rende­zünk, szeretnénk meghívni több, országosan ismert pa­rasztkórust. Ezzel együtt egy tanácskozásnak is helyet ad­nánk, amely a Galga menti hagyományok továbbélésével, hatásával foglalkozna. Balázsné az eltelt kilenc évben összegyűlt oklevelek, elismerések, fényképek között lapoz. — Tudom, merészek terveink, de az asszonyok, sőt hozzátartozóik is szívesen vá- lalják a megvalósításból adódó többletmunkát. Ehhez erőt ad a község együttérző érdeklő­dése is. Hiszem, hogy amit te­szünk, azt a Galga völgy ében élő emberekért is tesszük. Fercsik Mihály gosnak, járművezetőnek egva-> ránt baleseti forrás iehet. El­helyeztek itt ugyan egy figyel­meztető állványt, de már az is a gödörben feksz’k. A ve­szélyes kátyú főleg az esti órákban okozhat nagyobb bajt. Egy gyors intézkedéssel talán még meg lehet előzni. M. Gödöllőn az utóbbi hatvan évben átlagban 577 millimé­ter csapadék esett évente. En­nek 45 százaléka májustól augusztusig hullott a város­ra. Mindebből azt érzik csak a gödöllőiek, hogy egy-egy nagyobb esőzésnél járhatat­lanná válnak a földutak, a járdák, a lejtős utcákon le­zúduló víz alaposan megkese­ríti a laposabb területeken la­kók életét. Köztudott, hogy a városi csatornahálózat képte­len a bel- és csapadékvíz el­vezetésére, sok-sok gondot okoz évek óta. Jó hírrel fogad ez ügyben Márton József, a városi ta­nács műszaki osztályának ve­zetője: elkészült Gödöllő bel­vízrendszerének tanulmány- terve, amelyet a Mélyépítési Tervező Vállalat szakemberei dolgoztak ki alapos vizsgálat nyomán. Gyaloghíd — Két súlyos gondja van a városnak —, kezdi a beszél-? getést Márton József. Az egyik a csapatékvíz-elvezetés, a másik, hogy több mint ötven százalék a burkolatlan utak aránya. Ez a terv véglegesen, és hosszútávra megoldja az előbbi bajt. A legfontosabb feladat az,, hogy a vizet befo­gadó patakokat rendbete- gyük. Gödöllő csapadék- és belvizét a Rákos-patak a fővároson keresztül a Duná­ba, a Besnyői patak Egresen át a Tiszába vezeti. Alapve­tő, hogy ezek tisztítását mi­előbb megoldjuk, alkalmassá tegyük a nagy mennyiségű víz befogadására. A besnyői pa- takhak csupán a karbantartá­sáról kell gondoskodnunk. A Rákos-patak fele van horda­lékkal, mélységét, keresztmet­szetét egyaránt módosítani ! kell. — Milyen stádiumban van­nak a munkálatok? — A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat elkészítette a kiviteli tervet a pataknak a 3-as úttól délre, az isaszegi patakig terjedő szakaszára. A városban az Ady Endre sétá­nyig ■ burkolt árokban folyik majd a patak. A munka első üteme ez évben megvalósul. Négy híd is kerül a patakra a Fürdő utcánál, a sétánynál a parkban és egy gyaloghíd is készül. Az OVH is támogatja — Mi a további feladat?- A második szakaszban a főágat tesszük alkalmassá ar- r*., hogy a városközpontból és a pataktól keletre eső te­rületek vizét összegyűjtse. Eh­hez egy-másfél méterrel kell mélyíteni a patak mostani mederszintjét. A szilháti mel­lékág kiviteli terve 1985-re ké­szül el. A város északnyugati részének csapatékvizét csator­na vezeti el. Az egy méter 60 centi keresztmetszetű csator­na parkban lévő szakasza az elmúlt évben elkészült, most sajtolják át a vezetéket a Szabadság út alatt, s ezzel még ez évben megoldódik az Imre utca és a lakótelep rég­óta húzódó vízelvezetési gond­ja. Jelentős csatornaépítésre addig nem kerülhet sor a városban, míg ezeket a fel­adatokat meg nem oldjuk. Eh­hez pedig mintegy 40 millió forintos beruházásra van szük­ség. — Mikor várható jélentős javulás <i csapadékvíz-elveze­tésben? — 1980 és 1985 között saját fejlesztési alapunkból, a me­gyei tanács és az Országos Vízügyi Hivatal segítségével tudunk jelentős változásokat elérni. — S addig? — Anyagi eszközeinket ar­r- fordítjuk, hogy a legsür­gősebb vízelvezetéseket meg­oldjuk. A víz magával viszi a hordalékot, eltömíti a már meglévő csatornákat, a nyílt árkok is sok. gondot okoznak. Itt sokat segíthetne a lakos­ság azzal, hogy saját portája előtt rendben tartaná az ár­kokat, hiszen az ő érdeke is, hogy ne öntse el a víz a há­zakat. A kocsibejárók készí­tésénél is ügyelni kellene ar­ra, hogy megfelelő kereszt­metszetű csöveket fektessenek le. ' ? — Ez évben melyik utcák­ban kell és milyen munkákat elvégezni? — A Liszt Ferenc utcán me­derkotrást végzünk, a Valen­tin utcában, ha átmeneti meg­oldásként is, de megszüntet­jük \ a jelenleg uralkodó álla­potokat, s ezzel csökkennek az ottlakók problémái is. Az autópálya és a Rét utca kö­zötti szakaszon az úttestről kis hidakon járnak be az ottla­kók a házakba. Az elképzelé­sek szerint vagy zártcs.atomát készítünk a patak fölé, vagy eltereljük olyan formán, hogy ne a házak előtt, hanem a kertek alján folyjon. A befo­gadó patakok rendezéséig csak a legfontosabb munkákat vé­gezzük el, mert szükségtelen drága csatornákat építeni ad­dig, míg nem tud belőlük ho­vá folyni a víz. 1985 előtt — Hogyan tudja segíteni a lakosság a tervezett munká­kat? — Eddig a városban folyó társadalmi munkákkal a jár­da és az útépítést segítették a lakosok. A jövő évtől a súly­pont a vízelvezetésre kerül. Jó lenne, ha a lakókörzetek felajánlásaik megtételekor e szempontokat is figyelembe vennék. A szakmai irányítást és a szükséges anyagokat, le­hetőségeink szerint biztosít­juk, a nehezebb munkákat géppel végezzük el. De szük­ség van a nagymennyiségű föld megmozgatásához a szor­gos kezekre is, hogy ne kell­jen 1985-ig várni a városnak a vízelvezetés megoldásával. Gáspár Mária Naponta beiátogat a műve­lődési házba a . Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitün­tetett hévízgyörki asszonykó­rus vezetője dr. Balázs Jözsef- né. Nem vendégként érkezik, hanem azért, mert mindig akad valami megbeszélni való. Előadásmód Nem csoda, hiszen jövőre lesz tízéves a hévízgyörki asz- szonykórus. A kezdetben csak alkalmanként együtt énekel­gető csoport ma már olyan közösségi erőt, szellemet hor­doz magában, amely bizonyos mértékig az egész községre hat. A falu lakói amellett, hogy büszkék a kórus sikerei­re, figyelik a csoport munká­ját, tagjainak életét, s ezáltal mindig több és jobb munkára serekentik őket. Ezért nincs megállás sem a hétköznapi teendőkben sem a művészi ér­tékek folyamatos csiszolásá­ban. — Ezen a nyáron egy pilla­natnyi szünetet sem tartot­tunk — mondja Balázs Jó- zsefné. Minden vasárnap este összejövünk, keressük az elfe­lejtett dalokat. Készülünk, hi­szen augusztus 25-én, Szent­endrén lesz a kórusok II. or­szágos minősítő versenye, amikor mi is a zsűri elé lé­pünk. Szeretnénk megvédeni a két évvel ezelőtti első minősí­tő versenyen szerzett Országos Kiváló minősítést. Teljesen új dalokkal készülünk. Olyan népdaikincset gyűjtöttünk ösz- sze, amelyről a szakemberek véleménye is az. hogy a ma­gyar népdalkuUúra drágakö­ve. Most a dalok előadásmód­ját finomítjuk, de nagyon ügyelünk arra, hogy a szín­padi hatás ne ártson a népdal tisztaságának. Sok szereplés — A minősítő versenyen kí­vül több helyen is fellép­nek ... — Augusztus 19-én Szadára megyünk, egy régi meghívás­nak teszünk ezzel eleget. A szadai asszonykórus már ta­valy kért bennünket, hogy közösen ünnepeljük meg az alkotmány napját. Most ele­get teszünk meghívásuknak, magunkkal visszük a gyermek népi tánccsoportot és a műve­lődési ház gyermek citeraze­nekarát is. Másnap augusztus 20-án, a járási ünnepségen, a zsámboki falu napon szerepe­lünk. Szeptember 17-én a Fóti Ősz rendezvénysorozat meg­nyitóján kórusunk képviseli a Pest megyei pávakör mozgal­mat. Az őszi és téli hónapok is sok szereplést tartogatnak számunkra. — Jövőre tízéves lesz a kó­rus. Öntevékeny művészeti csoportnál ez nem kis dolog, különösen ha azt is tudjuk, hogy a csoport tagjai ma is ugyanazok, akik tíz évvel ez­előtt kezdték a munkát. Ho­gyan ünneplik a jubileumot? Összegyűlt oklevelek — Nagyon sok tervünk van. Két éve kezdődött meg közsé­günkben a népi hagyományok szervezett gyűjtése. Együtt van már a gyermekjátékokról szóló anyag. Sikerült össze­gyűjteni falunk népi hiede­lemvilágának jelentős részét, csokorba kötöttük népdalain­kat. Népviseletünk, legalábbis az idősebbeknél, ma is él. En­nek összegyűjtését hamarosan befejezzük. Utána szeretnénk Néhány hónapja készült el az egykor csaknem járhatatlan Városmajor utca aszfaltburko­lata. Az előrelátó tervezők, ki­vitelezők csapadékvizelnyelőt is süllyesztettek az Imre utcai kereszteződésbe. Korai volt az öröm, mert a ráccsal ellátott csatorna beszakadt csaknem az utca feléig, s most a veszélyes kátyú kerékpárosnak, gyalo­Valódi nyári kánikulában kezdődött a XI. kézilabda Tes­sedik Kupa küzdelem,sorozata az Agrártudományi Egyetem sporttelepén. A számtalan nagyszerű küzdelemnek helyet adó katlan ezekben a napok­ban nemzetközi mérkőzések színtere. Pontosan a meghirdetett idő­ben sorakoztak fel a csapatok. Sári Gézának, a GEAC titká­rának és Simon Csabának, a kézilabdacsapat edzőjének ve- -'■stésével. A megjelenteket dr. Bencze József, a GEAC elnöke üdvözölte, közöttük dr. Beér György dékánhelyettest, Foi- tyik Jánost, az egyetemi párt- bizottság tagját, Szelecz Fe­renc gazdasági főigazgató- hélyettest, Mezei Györgyöt, az egyetemi KISZ-bizottság tit­kárát és Kovács Tibort, a já­rási-városi sportfelügyelőség vezetőjét. A csapatok elvonulása után elsőnek a KEV-Metró—FTC ifi női mérkőzés résztvevői sora­koztak fel a pályán. KÉV-Metró—FTC ifi 22—4 (10—4). Vezette: Kertész Zol­tán és Könczöl László. A torna első gólját Nagy Mária (Metró) szerezte. A köz­lekedésiek felgyorsított játék- i ka! lerohanták a budapesti Iá- I nyokat. A nagyarányú győze­lemhez Lengyel Magda 8, Puhl Mária 6, Papp Mária 3 góllal járult hozzá. Postás—Békéscsabai Előre Spartacus 17—8 (9—4). Vezet­te: Schléger, Könczöl. A Postások 2—0-ás vezetését a csabaiak hamar ledolgozták és rövidesen a vezetést is meg­szerezték. Utána a Postás erő­sített, a szünetig 9—4-re elhú­zott, a második játékrészben is izgalmas küzdelemben biztos győzelmet aratott. Takács Ma­rietta 7, Kovácsáé 4 gólt szer­zett. Amatorski (lengyel)—Óbudai Goldberger 17—15 (10—5). Ve­zette: Kaposi, Kertész. A piros-fehérben játszó len­gyel lányok csakhamar közön­ségsikert értek el, különösen kapusuk jeleskedett nehéz helyzetekben. Izgalmasan jó mérkőzést vívott a két csapat, a lengyelek már 13—5-re ve­zették, amikor a hazaiak rá­kapcsoltak és végül is szorossá tették a mérkőzést. A szerdai program: Békés­csaba—FTC ifi 15 órakor, Pos­tás—KÉV-Metró 16 órakor, Ferencváros—Goldberger 17 Órakor. Csiba József Belföldre és exportra egyaránt Az év első felében tőkés exportra mintegy 30 ezer hálóinget készítettek a Népiruházati Szövetkezet erdőkertesi részlegében. A szö­vetkezet a belföldi tervét is teljesítette. Kü­lönböző termékekből szintén 30 ezer darabot gyártottak. Első képünkön: szalagrendszcren készülnek a Békéscsabai Kötöttárugyár meg­rendelésére a női pólók. Skultéti Istvánná Interlock endlizőgépen összeállítja a pólóingeket (jobb oldali kép). Barcza Zsolt felvételei JÚLIUS 31-TŐL AUGUSZTUS 12 NYÁRI vösör engedmény Divatos női, férfi és gyermek nyári ruhák, fürdőruhák, pulóverek, cipők, férfiingek, színes harisnyanadrágok 30-40 ro-CS ÁRENGEDMÉNNYEL NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK •ß A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT GÖDÖLLŐI ÉS ASZÓDI RUHÁZATI BOLTJAIBAN Gödöllő, Szabadság tér 7., Aszód. Kossuth Lajos u. 34. és 42. I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom