Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

MKcrft 1978. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT A népművelők napja Szentendrén (Folytatás az 1. oldalról.) Vörös Géza, a Pest megyei tanács művelődésügyi osztály­vezető-helyettese nyitotta meg a megyei népművelők napját. Majd a szentendrei művelődé­st központ színháztermében összegyűlt népművelők kö. szöntésére mondott beszédében dr. Csicsay Iván összegezte a közművelődés fejlődését doku­mentáló változásokat. — Olyan mérföldkövek jel­zik ezt az utat, mint az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1974-ben hozott közmű­velődési határozata, valamint az 1976-ban napvilágot látott közművelődési törvény — mondta az előadó, majd így folytatta: — Nagy örömmel állapít­hatjuk meg, hogy az új típusú közművelődés négy éve alatt nem vált kifulladt kampánnyá, hanem a dokumentumokra tá­maszkodva, élő, alkotó folya­mat. Ezt bizonyítják a megyei fejlesztési tervek, az anyagi eszközök gazdagodása, a szak­képzett népművelők számának gyarapodása, az új intézmé­nyek létesítése és az irányítási módszerek tökéletesedése is. A leginkább örvendetesebb bizo­nyíték, a közművelődési mun­ka tartalmi erősödése, hatéko­nyabbá válása, és ezen belül a munkásművelődés eredmé­nyessége. Ezt követően a megyei ta­nács elnökhelyettese hangsú­lyozta, hogy 1977 nyarán az Országos Közművelődési Ta­nács előtt tartott megyei be­számoló után megerősítették a tájegységi közművelődési kon­cepciót, amely az egyes tele­pülések művelődésének össze­fogására hivatott. Mint mond­ta, ez is szerves része annak a folyamatnak, amely a köz- művelődési törvény egyik alapvető vonatkozása, hogy a már meglevő anyagi és szel­lemi erőt szervezetten és terv­szerűen koncentrálni kell a munka eredményessége érde­kében. A jogos büszkeségre okot adó eredmények közül is ki­emelkedik Pest megye mú­zeumi hálózatának gyors fej­lődése, s hogy a tárlatok jelen­tős közművelődési funkciót töltenek be. Hasonlóan gazdag zeneiskolai hálózatunk is, az ország 130 zeneiskolával ren­delkező települése közül 50 Pest megyében működik. — A népművelő munkája: szolgálat és elkötelezettség. Jól tudjuk ezt a hétköznapo­kon, éppen ezért hangsúlyoz­zuk ezen az ünnepnapon. Mert a minden népművelőnek szóló elismerésből és megbecsülésből további erőt, ügybuzgalmat meríthetünk. Az ünnepség befejező prog­ramjaként rövid műsort muta­tott be a Tápiómente szövet­kezeti együttes. Pest megyei népművelők kitüntetése A Pest megyei népművelők napján az alábbi művelődés- ügyi dolgozók kapták meg a Szocialista Kultúráért Ér­demérmet: Antal Terézia, népművelési főelőadó, Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár, Szentendre; Balázs István igazgató, pilisvörösvári műve­lődési ház; Baracskai László- né könyvtárvezető, Dány; Bel­la Istvánné könyvtárvezető, Érd; Bénik Gyula szakköri tit­kár, Pest megyei Nyomdaipa­ri Vállalat, Vác; dr. Bokor Árpádné könyvtárvezető. Gyál; Böőr László levéltári osztályvezető. Pest megyei Le­véltár nagykőrösi osztálya; Német Nemzetiségi Hagyo­mányőrző Együttes Cegléd- bercel, Dózsa György Művelő­dési Ház; Doró Tiborné könyv­tárvezető, Vecsés; Fábián Fe­renc tanácselnökhelyettes. Ke­repes, Szilasmenti MgTsz; ifj Farkas Albertné gazdasági ügyintéző, Cegléd; Fogd Mi­hály igazgató, Csömör; Fridii Jenöné boltvezető, Szentend­re, 381. sz. Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat; Galgamá- csai Népi Együttes; Galamb József né, a Szentendrei Teát­rum művészeti titkára; Gere Jámos gazdaságpolitikai ta­nácsadó, Mechanikai Labora­tórium dunakeszi gyáregysé­ge; dr. Gyaraki Ferencné könyvtáros, Nagymaros; Ko- váts Vendel, a TIT Pest me­gyei aktívája; Ladányi Sán­dor főkönyvelő, Pest megyei Moziüzemi Vállalat; dr. La- vicska Kálmán körzeti orvos, Jászkarajenő; Lepsényi Rezső igazgató, Tárnok; művelődési ház; Lukács Béláné, klub­könyvtárvezető, Vasad; Má­tyás Ferenc zeneiskolai igaz­gató, Tápiógyörgye; dr. Moór Terézia, járási instruktor, vá­rosi-járási könyvtár Gödöllő; Mészárosné Nyéki Ilona ta­nácselnök, Nagytarcsa; Movik Lászlóné tanácselnök, Ácsa; Muskáth György általános is­kolai tanár, Üröm; Nagy La- josné könyvtárvezető, Gödöl­lő; Pálfalvi Ferenc zeneiskolai igazgató, Gödöllő; Rabóczi László vb-titkár, Budaörs; Saáry Gábor, Pest megyei 6. számú Építőipari Vállalat igaz­gatója Vác; Sümegi József gyáregységvezető, SZIM Nagy­marosi Gépgyár; Szabó Alfréd a ceglédi városi tanács műve­lődésügyi osztály vezetője; Szabó Ferencné tanító, Buda­kalász; Szepes Sarolta zeneis­kolai tanár, Cegléd; Szuhányi Ferenc vb-titkár, Mende; Ta­mási Katalin, könyvtáros, Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre; Tóth Istvánné, gazdasági igazgató. Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár; Tóth Julian­na, közművelődési felügyelő, Ráckeve; Tölgy essy Attila munkásművelődési előadó, Cegléd; Tréfák Istvánné műve- lődésiház-igazgató, Mende; Uhrig Zsigmond festőművész, Göd; a Vecsési Vegyeskórus, az Arany János Művelődési ház népi együttese, Zsámbok. A Pest megyei tanács által alapított Közművelődési díj kitüntetésben részesültek a következők: Földes István, a TIT Pest megyei szervezetének titkára; Dursits Tiborné, a Csepel Au­tógyár Művelődési Központ igazgatója; Tápiómente Szövet­kezeti Együttes, Nagykáta. Kiváló munkáért kitüntetés­ben 16 népművelő részesült. A ZEBEGÉNYI TABOR MÉRLEGE Javuló szakemberképzés Pest megyében A zebegényi komplex köz­művelődési táborban csütörtö­kön délelőtt befejeződött a munka. A színjátszók, báb- szakkörösök, fotósok, képző­művészek, filmesek és az ifjú­sági klubvezetők szekcióiban minden résztvevő munkáját egyénileg értékelték a foglal­kozást vezető szakemberek. Mivel a tábor lakói — egy-két kivételtől eltekintve — köz- művelődési szakkörvezetők, így a Zebegényben szerzett tapasztalatok, új információk nagymértékben segíthetik a megyei amatőr mozgalom színvonalának emelését. Az egyéni értékelést meg­előzően, szerdán este a Szőnyi Múzeum szabadtéri színpadán közös műsort rendeztek a tá­bor lakói. A színjátszóik két dramatizált gyermekvers mel­lett részletet mutattak be Mrozek: A mulatság című egyfelvonásosából, a bábosok több ballada és népi játék át­dolgozásával léptek fel, majd levetítették a komplex tábort bemutató — helyben készített — módszertani filmet. Váradi Géza, a megye'1 mű­velődési központ móii'.ertani értékelést is adott a zebegényi csoportjának vezetője átfogó továbbképzésről: — A közművelődési pártha­tározat és a Közművelődési Törvény nemcsak rangot adott a népművelésnek, hanem úgy határozta meg feladatainkat, hogy ezeknek csak állandó, fo­lyamatos munkával tudunk megfelelni — mondta a cso­portvezető. — Élőbb, tartalma­sabb kapcsolatot kell ki alak­tanunk a politikai és a tömeg­szervezetekkel, hogy még in­kább társadalmi üggyé váljon a közművelődés. Ezenbelü) nagyon lényegesnek tarjuk az amatőr mozgalom színvonalá­nak fejlesztését, hiszen — aminf_ ezt a dokumentumok is megfogalmazzák — a kiscso­portok kiválóan alkalmasak az érzelmi, esztétikai nevelésre, az aktív; alkotó művelődésre. Ehhez mindenekelőtt jól kép­zett szakkörvezetők szüksége­sek, ezért évente megrendez­zük a művészeti csoportok ve­zetőinek továbbképzését. Az idén Zsámbékon tartó tűik a A bábszakkörvezetők próbája a Duna-parton Bozsán Péter felvétele díszítőművészeti, Pécelen a kó­rus és a néptáncos továbbkép­zést, valamint a képesítés nél­küli népművelők tanfolyamát. Ebbe a sorba illeszkedik a most zárult zebegényi tábor, amelynek egyik nagy eredmé­nye, hogy modellt adott a mű­vészeti csoportok aktív és fo­lyamatos együttműködéséhez. Igyekeztünk példát adni arra is, hogy az amatőr mozgalom valóban mozgalom tudjon ma­radni és ne váljon arisztokra­tikussá, öncélúvá. Ugyanakkor az is megálla­pítható, hogy a Szőnyi Mú­zeum parkjában szétszórtan dolgozó csoportok folyamatos együttműködése kissé nehéz­kesen valósult meg. Ráadásul nem lehetett megközelíteni sem egy valóságos művelődési ház, illetve központ működési mo­delljét. Bppain ezért hasznos volna, ha a jövő évre tervezett tábort sikerülne Sződligeten, a Pest megyei KISZ-iskolában megrendezni, az ottani körül­mények sokkal jobb feltétele­ket biztositanának a komplex közművelődési továbbképjés- hez. Kr. Gy. SZÁMVETÉS - ÉVFORDULÓN Harminc esztendő legjobb magyar filmjei Ki ne emlékeznék a szocia­lista magyar filmművészet 30 évvel ezelőtti, első nagy sike­reire, a „Talpalatnyi föld”-re, és a ,fValahol Európában”-ra Vajon hogyan gazdálkodott e hagyományokkal az elmúlt há­rom évtizedben a magyar film­szakma? — erről nyilatkozott Föld Ottó, a Mafilm igazgató­ja az évfordulón az MTI munkatársának. UJ KÖNYVEK Gazdaság és politika A gazdaság és a politika nagyon éokrétűen összefügg, hiszen a gaz­dasági döntéseket elsősorban a poli­tika határozza meg, ugyanakkor a gazdaság is hat a politikára. Nap­jainkban még inkább tapasztalhat­juk ezt. A Kossuth Könyvkiadó ál­tal a napokban megjelent kiad­ványok éppen a gazdaságpolitika gyakorlati vonatkozásait tárgyalják. A szocializmus politikai gazdaságtana Aki közelebbről meg akar ismer­kedni a szocializmus gazdaságtaná­val, annak nélkülözhetetlen ez a tankönyvjellegű kötet, amelynek szerzője, A. D. Koleszov rendkívül tömören, egyszerű, közérthető nyel­ven foglalja össze a szocializmus politikai gazdaságtanának szinte valamennyi témakörét. Nagy erénye a műnek, az is, hogy a kérdés-fele­let forma az egész kötetet jól át­tekinthetővé teszi, és így meg­könnyíti az olvasást. A legfontosabb elméleti kérdésekre ad választ, köz­tük olyanokra is, amelyeket a tan­könyvek nem vagy kevésbé vilá­gítanak meg: gyakorlati kérdések tárgyalásával, a gazdasági ismere­tek leírásával megbízható elméleti alapokkal vértezi fel az olvasót. Az érdeklődők a többi között olyan kérdésekre találnak választ a kötetben, hogy miéit váltja fel el­kerülhetetlenül a kapitalizmust a szocializmus; milyen körülmények között lehet a tőkés fejlődési sza­kaszt elkerülve áttérni a szocializ­musra; melyek a szocializmus fel­építésének ismérvei; melyek a fej­lett szocialista társadalom jellem­zői; milyen sajátosságai vannak a személyi tulajdonnak a szocializ­musban és hogyan változik a kom­munizmusra való áttéréssel; mi­lyen tényezők határozzák meg a munkanap hosszát; mi a tudomá­nyos munkaszervezés; miért szük­ségszerű az árutermelés a szocializ­musban, és miért fontos a munka szerinti elosztás; mi a nyereség je­lentősége a vállalati munka értéke­lésében; hogyan osztják el a nemze­ti jövedelmet; mi a jelentősége a szocialista nemzetközi munkameg­osztásnak; mi a lényege és melyek a fő mutatói a két világgazdasági rendszer versenyének? Ezek, és más hasonló kérdések követik egymást a kis formátumú könyv mindössze 180 oldalán. A kötet kiválóan alkalmas a tömeg­propaganda céljaira, a párt- és ál­lami oktatás valamennyi szintjén jó] felhasználható, s mint kézikönyv áltálában is hasznos szerepet tölthet be. A fordítást hibátlanul oldotta meg Kovács Katalin, szerkesztés Varsádi Zsuzsa, a borító Erdélyi János munkája. A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944 Ellentmondásokkal terhes volt az az út, amelyet a magyar gazdaság száz év alatt megtett. A szerzők — Berend T. Iván és Szuhay Miklós — ezt az utat rajzolják meg tanul­mányukban, népszerű formában, közérthetően, szakszerűen. S mint Magyarország gazdaságtörténeté­vel foglalkozó kézikönyv első kötete már harmadik kiadást megért, tehát joggal állapítjuk meg, hogy kiváló könyv került ki a nyomdából. Megtudhatjuk belőle, hogy miként történt hazánkban a jobbágyrend­szer felszámolása, miként alakultak ki a tőkés viszonyok, hogyan ment végbe az ipari forradalom, s miként teremtődtek meg a lehetőségei a korszerű infrastruktúra kiépítésének és az agrár- és Ipari fejlődésnek. Ezeket a folyamatokat az európai fejlődéssel vetik egybe, és a kelet­európai, valamint hazai sajátossá­gok kiemelésével állítják az olvasó elé, majd az 1818-as őszirózsás for­radalom és a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikáját elemzik. Meg­állapítják, hogy a proletárdiktatúra leverése után a magyar gazdaság növekedése vesztett a korábbi évti­zedekre jellemző dinamizmusából, fejlődési üteme lassult, s Európában is a legalacsonyabbak közé tartozott. Az olvasó részletes elemzést kap ennek okairól, a magyar ipar és a mezőgazdaság technikai színvona­lának eséséről, arról, hogy a nagy gazdasági világválság hogyan hatott a magyar gazdaságra. Ezt követően azt vizsgálják, hogy miként avatkozott bele az állam a gazdaság életébe, miként készülő­dött a magyar gazdaság — igaz burkoltan — a háborúra, s hogyan nyert teret a német fasiszta gazda­sági módszer, hogyan alakult ki a hadigazdaság, rendszere, vagyis mi­ként állította Horthy a magyar gaz­daságot a német fasizmus szolgála­tába. Elemzik a társadalmi szerkezet megmerevedésének, az életszínvo­nal stagnálásának okait, sorra ve­szik az uralkodó osztály és a kis­polgárság, a proletáriátus és a dol­gozó parasztság helyzetét. Végül ki­térnek a gazdasági fejlődés problé­máira, a társadalmi haladás kérdé­seinek vizsgálatára. A kötet gazdag statisztikai anyag, táblázatok, grafikonok, térképek, bibliográfiai jegyzetek teszik átte­kinthetővé. A kötetet Böröczfy Fe­renc szerkesztette, a borító és a kö­tésterv Kolozsváry Bálint munkája. A tőkés világgazdaság válsága Jürgen Kuczynski NDK-beli szer­ző könyvében a tőkés világgazdaság legutóbbi válságát elemzi. Megálla­pítja, hogy az 1973—1975-ös ciklikus túltermelési válság a száz évvel ez­előtti, az 1873-as legszörnyűbb világ­válság kitörése óta — az 1929— 1933-ast kivéve — a legnagyobb volt. Ennek okait is vizsgálva, arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy századunk hetvenes évei rendkívüli változáso­kat hoztak a világban: vereséget szenvedett az agresszív amerikai politika Dél-Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában, megdőlt a fasiszta diktatúra Görögországban és Portu­gáliában. Az angolai győzelem és a tőke világára Latin-Amerikában és Afrikában mért csapások mind a haladást jelzik. Persze a haladás útja a történelemben sohasem volt egyenes, ma sem az, mert akadtak időleges visszaesések, mint Chilében, de a világ mégis előrehalad, s az utóbbi tíz évre a szocializmus meg­erősödése, a kapitalizmus gyengü­lése jellemző. A világgazdasági válság hatás­sal volt, de alapjában nem befolyá­solta a szocialista országok, így ha­zánk gazdaságát. Ugyanis a tőkés gazdaság ingatagságával és válságra való hajlamosságával szemben a KGST-ben egyesült szocialista or­szágok gazdasága töretlenül fejlő­dik. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nemzeti jövedelmünk növeke­dett, miközben az imperialista or­szágok nemzeti jövedelme csökkent; az életszínvonal nálunk emelkedett, miközben az imperialista országok­ban alábhszállt. A kötetben a szerző sorra veszi a tőkés világban élő dolgozók hely­zetét, az abszolút elnyomorodás, a munkanélküliség, a reálbérek alaku­lását, a világkereskedelem fejlődé­sét, majd a válság és az osztály- harc viszonyát. Ez utóbbira meg­jegyzi, hogy az állandóan erősödik, a dolgozók a kommunista pártok vezetésével fokozzák küzdelmüket a tőke ellen. Bár az utóbbi években némi fel­lendülés tapasztalható a tőkés vi­lágban, a munkanélküliség ma is megmaradt, sőt néhány európai or­szágban és Kanadában még foko­zódott is. A könyvet Pfeifer Dániel fordí­totta, a szerkesztés Varsádi Zsuzsa, a sorozatterv Székfy Gyula mun­kája. Gáli Sándor — A magyar film ezt a szín­vonalat az elmúlt harminc év alatt tartani tudta — mondta. — A közelmúltban, az évforduló kapcsán a filmkriti­kusok szavaztak arról, hogy, mely filmeket tartják a há­rom évtized legjobb produk­ciójának. Nem volt könnyű dolguk. Legalább hatvan je­lentős film fölött folyt a vita. A legörvendetesebb talán az, hogy az első nagyszerű alko­tások mellett az utóbbi évek számos filmje kapott helyet a harminc év legjobbjainak lis­táján, közöttük a Szerelem, a Fotográfia, a Jutalomutazás, az Árvácska, a Küldetés, a Veri az ördög a feleségét és a Film­regény. A ma is alkotó rendezők filmjeiről elmondhatom, egye­sekét kétmilliónál több néző látta. Minden jelentősebb fil­münk látogatottsága eléri a 400—500 ezret. Az 1949-ben ké­szült hat magyar filmet máig 19 millióan látták. Tavaly egyetlen év alatt — 13 és fél­millió jegyet váltottak a ma­gyar filmek vetítéseire. A mai nézők évente már 20—25 ma­gyar film között válogathat­nak, miközben rendszeresen néznek tévét is. Filmjeink helytállnak a nemzetközi me­zőnyben, nem egy közülük vi­lághírt szerzett — mondta a Mafilm igazgatója. A 30. évforduló alkalmából a Mafilm központi telepén felavatták Hegyi Barnabás operatőrnek, a magyar film­művészet egyik legkiemelke­dőbb egyéniségének mellszob­rát. A több mint tíz éve el­hunyt művész gazdag opera­tőri munkásságának egyik legkiemelkedőbb alkotása volt a Bán Frigyes rendezte „Va­lahol Európában”. Hasonló­képpen emlékezetes az általa fotografált, már klasszikus­nak számító „Körhinta”. A szobrot a mester egykori kollégája, Morell Mihály ér­demes művész készítette. Elismerés íróknak A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége, a szövetkezeti parasztság éle­tét bemutató irodalmi mun­kásságáért elismerésben része­sítette Bajor Nagy Ernő. Csák Gyula, Fekete Gyula. Mocsár Gábor, Végh Antal írót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom