Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-18 / 194. szám
A járási kiemelt alkotmány - napi ünnepséget az idén Maglódon, a sporttelepen rendezik meg. Augusztus 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor nagygyűlést tartanak, amelyre a járás községeiből is várnak résztvevőket. Ünnepi beszédet mond Kozák Sándorné, az MSZMP monori járási végrehajtó bizottságának tagja, a Pest megyei Tanács vb járási hivatalának elnöke. Tizenegy órától a maglódi pávakör szórakoztatja a közönséget, népi táncokat mutatnak be, s ízelítőt kaphatnak a nagygyűlés résztvevői a maglódi lakodalmasból is. Ezt követően a vecsési Jókai színjátszócsoport bemutatja A csodabalzsamárus című darabot. Utánuk a mendei pávakör következik egyórás műsorával. Tizennégy órakor a sport kedvelői élvezhetik az izgalmasnak ígérkező kispályás labdarúgó-mérkőzéseket. A résztvevő csapatok az Augusztus 20. Kupa elnyeréséért küzdenek meg. Délután öt órától utcabálon szórakozhatnak fiatalok és idősebbek egyaránt. Két maglódi zenekar húzza majd a talpalávalót. G. ESTE: UTCABÁL Ünnepség a járási székhelyen Méltóan ünnepelnek augusztus 20-án, alkotmányunk napján a járási székhely dolgozói is. Az ünnepséget vasárnap délelőtt 9 órakor tartják meg a járási művelődési házban, amelyen dr. Varga János, Pest megye 11. számú választókerületének országgyűlési képviselője emlékezik meg az alkotmány jelentőségéről. A sporttelepen egész napos sportprogramot rendeznek, este pedig a főtéren utcabálon szórakozhatnak fiatalok és idősebbek egyaránt. Együtt maradnak A családi kötelék ereje A hippokrateszi eskü szellemében Társadalmunk egyik alappillére a család. Az előbbi mondat sokak szemében kicsit elcsépeltnek, frázisnak tűnhet, lényegét tekintve azonban mindenképpen igaz. Mióta ember megvetette lábát a földön, s tudatos tevékenységbe kezdett, az összetartozás, a faj- fenntartás, az otthonteremtés igénye mindig valamely közösségbe kényszerítette, s en. nek legéletképesebb formájának mindeddig a család bizonyult. s Hogy miért beszélünk most erről, mikor nap mint nap számos család szétszakadásának Tehetünk tanúi? Nos azért, mert ellenpélda is bőven akad. A bajban — összefogva Jelen történetünk hősei, a Vecsésen élő Molnár-család tagjai körömszakadtáig harcolnak az együttmaradásért. A család jóbarátja, s egyben kezelő orvosa dr. Németh Gábor, így számolt be az előzményekről. — Édesanyjuk, Molnár La- josné betegsége kapcsán ismerkedtem meg velük. Az anya betegsége olyan természetű volt, hogy megmenteni már nem lehetett, s tavasszal be is következett a tragédia. Hat gyermek maradt utána, közöttük a 25 éves Lajos, aki évekkel ezelőtt olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy azóta mozgásképtelen. Róla és a két kiskorú gyermekről, Zsuzsiról ég Ildikóról most a 23 éves Molnár László és fiatal felesége gondoskodik. A két másik lánytestvér már korábban elhagyta a házat, mindketten férjhezmentek. — Bevallom őszintén, féltem^ hogy a haláleset a család felbomlásához vezet. Éppen az ellenkezője történt. Megható szeretettel veszik körül Lajost is, a gyerekeket is, s a világ minden kincséért sem válnának meg egymástól. Nem olyan emberek ők, akik elkerülik a munkát, megtudnak állni a saját lábukon. Otthonukban is mindig tisztaság és rend uralkodik. Melléjük is álltak számosán a bajban. Mikor édesanyjuk betegen feküdt, az ÉPFA zuglói gyáregységében, ahol majd minden testvér dolgozik, lehetővé tették, hogy váltott műszakban dolgozhassanak. így mindig volt valaki a beteg mellett. A pedagógusok segítségével a gyerekek ingyenes felvételt nyertek a napközibe. A honvédség is tekintettel van a körülményekre, Molnár Lászlót, mint családfenntartót nem hívták be katonának. — És az apa? — Részeges, kicsapongó életmódot folytat. Már évekkel ezelőtt megszakította a kapcsolatot a családdal, nemrégiben azonban ismét jelentkezett. No nem a lelkiismeret hozta vissza, sokkal inkább az anyagi meggondolások. El aka-ja érni, hogy kinevezzék gyámnak, mert ezzel megszűnne a tartásdíjfizetési kötelezettsége. Természetesen igyekszünk mindent elkövetni, hogy ez ne történhessen meg. További beszélgetésünket már Molnáréknál folytattuk. A házba be'ép ve valamely megmagyarázhatatlan érzés kerített hatalmába, amit papíron visszaadni képtelenség. A gondoskodás, a szeretet számtalan jele, a nyílt, egyenes tekintetek és a jókedv, amire legkevésbé számítottam. Az ágyhoz kötött Lajos — megrögzött Fradi-drukker — azonnal évődni kezdett a piros-fehér színekért rajongó orvossal. Szellemes megjegyzései, tréfái hamarosan mindannyiunkat megnevettettek. Apai szeretet — érdekből — Hogyan tölti egy napját? — tettem fel a kérdést — Rádiót hallgatok, nézem a televíziót, olvasgatok, mindig akad valami unaloműző. Lottó- és totóvariációkat agyalok ki időnként, de a totózással mostanában felhagytam. Mióta is. mét magyar csapatok szerepelnek a szelvényeken, nem érdemes foglalkozni vele, annyira kiszámíthatatlanok.-Ha jó idő van, kint vagyok a szabadban, most kaptam az öcsémtől egy kempingágyat — Hogyan képzelik a jövőt? — Az öcsémék vállalták, hogy tovább gondoznak engem is, meg a gyerekeket is — mondja Lajos. — Ha szűkösen is, de megvagyunk. A balesetem után kapott 100 ezer forintból és némi OTP-kölcsön- ből építettük fel ezt a két szoba összkomfortos házat, tehát otthonunk van. — Nem is lenne itt semmi baj, ha apa nem jelentkezett volna. A gyerekek gyámja akar lenni, hogy ne kelljen havi ■ezer forint gyermektartást fizetnie. Én azt mondom: ha eddig nem kellett neki a két gyerek, hát ezután se kelljen. A kicsik meg sem ismerik, elvan ritkán látják és csak így emlegetik: „A múltkor megint itt volt az a kopasz bácsi". Jól emlékszem arra is, amit nekem mondott. „Ha megdöglesz se adok egy pohár vizet ” Hát nem is tartok rá igényt. Ekkor már az addig hallgatásba burkolózó Laci sem bírta szó nélkül: — Állandóan változtatja a munkahelyét, iszik, évekig felénk se nézett. Most már jól megvagyunk nélküle is. Én keresek háromezer forintot, az árvasági segély ezernégyszáz forint, és ehhez még hozzá jön a gyermektartás. Mióta megnősültem. sajnos a családi pótlékot megvonták tőlünk, de a feleségem rövidesen munkába áll, s akkor nem lesznek anyagi gondjaink. A doktor úr megígérte, hogy segít valamilyen bedolgozói munkát keresni, amit. a feleségem itthon is tudna végezni. Az orvos kulcsa Igen, a doktor úr, aki mindenkor, mindenben segít. Aki beszélgetésünk során saját szerepét igyekezett eltitkolni, de akiről kiderült, hogy saját kulcsa van a házhoz, és gyakori vendégnek számít. Ha egy kis ideje van. beszalad beszélgetni, tanácsot adni, sokszor még vasárnap is. Dr. Németh Gábor a szó legnemesebb értelmében orvos, aki pályafutása során hű maradt, a hipDokraté- szi eskühöz, melyből most kiragadtunk egy részletet: „És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni... Ha ezt az esküt megtartom és nem töröm meg, akkor élvezzem életemet és mestersé. gémét úgy, hogy az összes embereknél örök időkre becsületem legyen...’ Kövess László VECSÉSEN Megyei tanácstagi csoportértekezlet Augusztus 29-én, ülést tart a Pest megye tanácstagok monori járási csoportja Vecsésen, a nagyközségi tanács termében. Elsőként az alsófokú oktatás helyzetéről, a személyi és tárgyi feltételeinek alakulásáról tart beszámolót Magó- csi Károly, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője. Ezután Horsik József, a járási hivatal elnökhelyettese az idei költségvetési és fejlesztési tervek időarányos telepítését ismerteti. A P E S T M E G Y'E I HÍ R L A P K Ü L Ö N K I A D A*S A XX. ÉVFOLYAM 194. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK Harminc várakozó Szocialista közösségek is segítenek Gondoskodás az idős emberekről Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint, középkorúaknak a 45— 59 évesek, öregedőknek a 60— 74 évesek, öregeknek a 75 évesek és azon felül számítanak, a 90 év felettiek pedig az aggastyánok. Az átlagos életkor növekedése hosszú folyamat volt, amely nem ért véget, így számolnunk kell azzal, hogy tovább növekszik társadalmunkban az öregek aránya is. Társadalmi erők Számuk gyors növekedésével olyan gondok és problémák kerültek felszínre, amivel jó előre nem is számoltunk. A jelenlegi helyzetet megítélve gyorsan és hathatósan úgy oldható meg ez az átmeneti feszültség, ha széles társadalmi erők fognak össze, feladatukat koordinálják. A Magyar Vöröskereszt vállalta, aktivistái felderítik és jelzéseket adnak arról, hogy hol, milyen körülmények között élnek idős emberek. E munkában a segíteniakarás serkenti őket mind nagyobb és nagyobb feladatok megoldására. Nem egy aktivista maga vállal gondozást, és eljárnak az idős emberek ügyes-bajos dolgainak intézésében. A tömegszervezetek segítsége nélkülözhetetlen ebben a munkában, hogy ma már egyre több szocialista brigád vállal magára hasonló feladatot. Járásunkban egy szociális otthon működik, Gyömrőn. Be- jfogadóképessége korlátozott, 12Ó idős ember elhelyezésére alkalmas. Az igény ennél jóval több. jelenleg 30 személy várakozik bejutásra. Az öregek naoközi otthonait járásunkban 130 idős férfi és nő látogatja. A TÜZÉP-telepen Őszi csúcs előtt Gyorsított rakodás Megnövekedett a magyar brikett iránt az érdeklődés. Moronon az első félévben 23 ezer mázsa kedvezményezett magyar tojásszenet adtak el a helyi TÜZÉP-telepen. Rakodólap viszi a szenet a lovasfogatra, megkönnyítve és meggyorsítva a rakodást. A monori TÜZÉP-telepen jelenleg körülbelül 30 ezer mázsa különböző fajta, jó minőségű szilárd tüzelőanyag várja a vásárlót. Gond és probléma, hogy a napközi otthonok szűkek, állapotuk eléggé kifogásolható. A vecsési napközi otthon állapota különösen rossz. Jelenleg huszonnégyen járnak el rendszeresen a napközi otthonba, s kár lenne, ha ezek az idős emberek azért maradnának el, mert az épület életveszélyessé vált. Társadalmunk mindent megtesz annak érdekében, hogy az idős emberek öreg napjaikat ne elhagyatottan éljék le, mégis azt kell mondanunk, a sze- retetet semmilyen körülmények között nem tudjuk pótolni. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy a gyömrői szociális otthonban két olyan idős ember is él, akiknek hat, illetve tíz gyermeke van, de befogadni, gondoskodni róluk egyik sem akar. Emberi kapcsolatok A harmadik formája a házi szociális gondozás. Az idős embereket bizonyos időközönként felkeresik a gondozók és elvégzik a ház körüli teendőket. Az eddigi felmérés azt mutatja, hogy addig, amíg a fővárosban nagyon jók a tapasztalatok, vidéki viszonylatban ez a gya- I korlat nem váltotta be a hoz-' záfűzött reményeket. A gondozók tiszteletdíja nem 8 órai munkaviszony díja, s ez súrlódási felület is, hogy „eny- nyiért?”, a másik oldalon pedig „csak ennyi?” Sok esetben emberi kapcsolatok romlanak meg emiatt. Persze a gondozók túlnyomó többsége nem a pénzért, hanem lelkiismerete parancsára vállalja a nehéz munkát. A társadalmi gondoskodás más formája a segélyezés. Mo- noron 57 személy kap teljes összegű segélyt, Vecsésen 24. Évente a két községben 74 ezer forintot fizetnek ki segély címén. A maglódi példa Az idős korúak száma nő, és jó lenne, ha növekedne azoknak a közösségeknek a száma is, amelyek tenni akarnak értük, akik segítik őket abban, hogy a számukra megváltozott környezetben új tartalmat kapjon életük. Jó kezdeményezés volt a maglódiaké: idős emberekkel kiránduló busz indult Szolnokra, a- Tisza-ligetbe. Reméljük, a jövőben követőik is akadnak. Bánföldi Györgyné a Vöröskereszt járási vezetőségének titkára A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: Csizmás1 kandúr a világ körül. Maglód: Bombasiker. Mende: Éjfélkor indul útjára a gyönyör. Monor, délutáni előadáson: Tecumseh. Este: Kihajolni veszélyes. Mo- nori-erdő: Üdülők. Pilis: Egy eladott élet. Üllő: Volt egyszer egy vadnyugat. Vecsés: Emberrablás magyar pjódra. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 16 órától: az ifjúsági; 18-tól: a magnósklub foglalkozása. Maglódon, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Mondén, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás. Monoron, 15-től: a cigány gyermekklub; 18-tól: a cigány felnőttklub tartja összejövetelét. Pilisen, 18-tól 20-ig: a magnós-, 18-tól 22-ig: az ifjúsági klub foglalkozása. Sülysápon, 16-tól 20-ig: asztalitenisz-sportnap. Üllőn, 17-től 20-ig: a szakmaközi klub összejövetele. Vecsésen, 16:30- kor: bélyegkiállítás megnyitója, 16-tól 20-ig: a Jókai együttes múltja és jelene címmel kiállítás a Jókai-klubban, 18- tól: a galambászszakkör foglalkozása. BIRKÓZÁS Országos ifjúsági verseny A Pest megyei Birkózó Szövetség Monoron rendezi az orságos ifjúsági kötöttfogású birkózó-versenyét augusztus 20-án, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a Kossuth Lajos utcai általános iskola tornatermében. / Üllő nagyközségben az utóbbi időben igyekeznek szigorúbban felderíteni a zugkiméréseket, a bögrecsárdákat, s lapunkat is rendszeresen értesítik arról, milyen bírságot szabtak ki a zug- italmérés gazdájára, akit sikerült tetten érniük. Bögrecsárdák persze nemcsak Üllőn vannak, ám úgy tűnik, ebben a községben mintha többet tennének ellenük, mint másutt. Ezért is közöljük a Családi lap augusztusi számában megjelent írást. © Nemrég Üllő nagyközségben jártam, ahol Csuzi Kálmánná szakigazgatási előadó és két bizottsági tag tárgyalta a körzeti megbízott jóvoltából tetten ért bögrecsárdás ügyét. Sört és pálinkát mért, s bár ez utóbbit boltban vásárolta — így sem veszített az üzleten. Bizonyítja ezt az is, hogy 7 forint híján 1700 forint volt kétnapi bevétele. Ez a bögrecsárdás állítólag „megtévedt ember”, aki szavaival élve: unalomból árusított a lakásán szeszes italt. Négyezer forintra büntették, ami elég kemény Pokolra való csárdák büntetés annak, aki a terhére rótt cselekményben ártatlannak mondja magát. Mégsem ágált ellene, s ahogy mondani szokás: o mellényzsebéből kifizette ezt az összeget. — Néhány nap alatt behozza a veszteségét — hallom Csuzi- nétól, és a bizottsági tagok: Tóth Imréné tanácstag és Pólyák Péter Pálné tanácsi aktivista igenlően bólintanak rá. 1976-ban 5 „bögrés” bánta a velük való találkozást, tavaly ketten, idén feltehetően még többen lesznek. Erdei Gábor, a nagyközség fiatal és rendkívül energikus tanácselnöke keserűen mondja, hogy mennyire nehéz „lebuktatni” a „bögréseket”. Nem azért, mintha nem tudná ő is, hogy kiket gazdagít Üllőn ez a tiltott kereskedelmi tevékenység, hanem bizonyítani nehéz. Ha például ő, vagy a körzeti megbízott éqi tetten az ügyeskedőket, ez még nem elegendő — ha nincs legalább két olyan tanú is, akik a szabálysértési eljárás során sem visszakoznak a „bögrés” fenyegetése vagy az általa kilátásba helyezett potyaivászat reményében. Márpedig a bögrecsárdákban talált vendégek jobbára a „bögrés” felé húznak. Jogos a kérdés: ugyan miért nem ér a tanácselnök, a körzeti megbízott vagy más tisztségviselők szava annyit, hogy a vétkesek ellen legalább szabálysértési eljárás indulhasson? Miért nem elégséges törvényi garancia az ilyen ügyekben is az ő szavuk és a lefoglalt bűnjelek? S miért nem lehet olyan pénzbírsággal sújtani a „bögréseket”, hogy elmenjen egy időre a kedvük a tiltott szeszkiméréstől? Helyes lenne büntetőeljárást indítani ellenük, amelyet a szóbanforgó községben úgynevezett „bíróság elé állítással” folytathatnának le, s ha a „bögrés” átnevelése úgy kívánja — mindjárt megkapná a „beutalót” néhány hónapra a rács mögé. Egy-egy ilyen eljárásnak olyan megelőző hatása lenne, amely akár tíz súlyos pénzbírságon is túltesz. A bögrecsárdák ijesztő elszaporodása hasonló a rákbetegséghez Ha időben és hatásos módon nem előzzük meg, illetve nem lépünk közbe, amíg lehet, a tragédiák hosszú sorát nyithatják meg. Beszéltem Üllőn is néhány asz- szonriyal, akik kapásból sorolták fel nekem a helybeli „bögréseket”, s köztük például azt a „nagyságos asszonyt”, aki még arra is ügyel, hogy vendégei táskával jöjjenek hozzá és ne szatyorral. Ez utóbbi ugyanis könnyen árulójává lehet, ha a hatóság részéről netán azt figyelnék, hogy kik járnak hozzá naponta inni. Soha nem felejtem el annak az asszonynak a hangját, aki férje és a „bögrések” miatt idegileg is összeroppant, öt bezzeg a „derék” ura akár évente bejuttathatja az ideggyógyintézetbe. És még az volna a kisebb baj, ha a „bögrésekhez” járó vendégek csak a fizetésük ki- sebb-nagyobb részét költenék ott el italra, s hazaérve békésen elszenderednének. Sajnos, ezekből van a legkevesebb. A többiek verik a feleségüket és gyermekeiket, olykor egymást is. Ha hirtelen azt kellene ösz- szeszámlálnom, hogy mily sokan vesztik évente az életüket vagy nyomorodnak meg a mértéktelen ivászat következtében, s mennyien vesznek el miattuk, bizonyára nem állnék meg csak egy négyjegyű számnál. De hát akor miért nem teszünk sokkal többet, mint eddig, legalább a „bögrések” ellen, akik emberek életével, egészségével és boldogságával kufárkodnak Mártinké Károly AZ ALKOTMÁNY NAPJÁN r Maglódon ünnepel a járás ÉRDEKES KULTURÁLIS ÉS SPORTPROGRAM
