Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA EGLÉDIJ AQ ÁS_ÉSJ2EGLEy^POSRfcSZ é XXII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 16., SZERDA Művelődés Mikehudán Olvasókat várnak a kötetek Kluhkönyvfár lett a mai ómból Az erdő peremén megbúvó apró Mikebuaán egy kiérde­mesült malom vén épülete jobb célt szolgálhatna-e, mint amellyel újra életre keltették néhány éve, klubkönyvtárat rendezve, be felújított és át­épített falai között? Az épí­tész-tervező friss szemét és jó fantáziáját dicséri, hogy a mai könyvtárterembe átmen­tette az egykori tetőszerkezet ácsolt gerendázatát, és a sajá­tos hangulatot keltő enteriőr alkalmas környezetül szolgál­hatna a legkifinomultabb ízlé­sű lakónak is. Az ifjúságra alapoznak A második életét élő épü­letnek az a célja, hogy azok gyermekei, unokái látogassák elsősorban, akik egykor a környező tanyavilágból őrletni jártak oda, szekérderékban hozva az egy-két zsák búzát, daráltatni árpát, kukoricát. Amíg a lovak istrángját leol­dották, nyakukba akasztották az abrakostarisznyát, meg- hányták-vetették a világ s a maguk dolgait, múlatva a kényszerű várakozás hosszú perceit Ahol egykor a molnár mér­te a lisztet, korpát, dercét most egy fiatalasszony, Ko­vács Katalin kezeli a könyve­ket Egyben az egész ház gaz­dája, egyszemélyes szervezője, mozgatója a kulturális élet­nek. Szavaiból olyan kép for­málódik, amely főleg a távla­tot tekintve ígéretes. Az isko­lával kialakult jó és szoros kapcsolatra építve, elsősorban az ifjúság megnyerésére ala­poz. Ez annál inkább magá­tól értetődő, mivel — kénysze­rűségből — helyet adnak az alsó tagozat 1—3. összevont osztályának. A szükségállapot előnye, hogy az apróságok egy életre szóló, eredendő élmény­nyel kapcsolódnak a könyvek világához, s a csírázó érdeklő­dés később kiterebélyesedhet, mindennapi szükségletté vál­hat a könyvolvasás, kulturált és tartalmas szórakozás. Ezek­nek a gyerekeknek az első si­kerélményük az, amikor meg­ismerik a betűket, tudnak már írni, olvasni, életükben először talán a könyvtári belépőlapon írják le a nevüket. Kihelyezett kölcsönzőhely A tinédzserek társasága is rendes Halatokból áll, csoport­juk magva a helybeli KISZ- szervezet. Jó véleménnyel vannak róluk a községben, részt vesznek a iársaaalmi munkában, rájuk épül az if­júsági klub, amelyet saját otthonuknak éreznek. Jórészt az ifjúság jár a klubkönyvtár­ba, forgatja a több mint négy­ezer kötetet, olvasgatja a hu- szonnégyíéle napi-, hetilapot, folyóiratot. A jelenlegi 16ü,-as beiratkozott olvasó száma az év végéig még emelkedni fog. A könyvtáros cselhez folya­modik: a gyerekeket bízza meg vigyenek könyveket szü­leiknek, s a környező tanyá­kon élő felnőtteknek, idősebb, nehezebben mozgó öregeknek is. Remélhetően beválik ez a próbálkozás, máshol ered­ményt hozott a módszer, miért ne vennék hasznát ők is? Ugyancsak a felnőttek cél­jait szolgálja a kaptafaiizembe telepített százkötetes letéti könyvtár, amelyet többen igénybe vesznek az ott dolgozó lányok, asszonyok közül. A jól felszerelt, erősítővel, magnó­val, rádióval, televízióval el­látott klub vonzereje mellett másféle érdeklődésre is ala­poznak, éppen a nők körében. Jól sikerült a télen a szabás- varrás tanfolyam. Ezen fel­buzdulva, a tervekben szere­pel a kézimunkaszakkör meg­alapítása. Gondolnak a nyug­díjasok korosztályára is, őket ugyancsak szívesen tudnák látogatóik között. Klubot ala­pítanak majd az ősszel nekik. Műsorok, kiállítások Ismeretterjesztő előadások gyarapítják az érdeklődők vi­lágképét. Hellyel-közzel szóra­koztató rendezvények színhe­lye a nagyterem. Az Országos Rendező Iroda több műsorát bemutatta, volt színházi elő­adás Egy csók és más semmi rímmel. Tartottak bált, meg­ünnepelték az anyák napját. \z óvodásoknak időnként me- äefilmeket vetítenek, eljönnek Két szem cukor A szomszéd erről mit sem tud, a munkahelyen észre sem veszik: napok o^a kitöréssel fenyeget a háznál a családi napfolttevékenység. Apa sze­me villámokat szór, kedélye füstölög, anya meg, mintha ezer ördög ösztökélné, szítja a vita parazsát, kevés szóval, inkába arckifejezéssel, mozdu­lattal. Kanálcsörgés, tényér- zörgés nélkül nincsen család — summázták ezt már a régi öregek is. Hát itt most csör- ren bizony a kanál, tányér pe­dig jut is, marad is. A házban készülődő vihar a gyereket elkerüli. Legalább­is így akarják a szülők. Azt hiszik, a gyerek nem érzi, ha pattanásig feszül otthon a húr. Pedig nagyon is érzi. Mint delfin a víz rezdülését, mint macska áz esőt, vagy még an­nál is jobban. A kertben füg­getleníti magát, guggol a vi­rágágyás mellett, hangyákat les, amint a rizsszemnyi bábok seregét hordják napfényre szakadatlan. Megunja, sandít az ajtó felé, majd a kerítés rácsához sómfordál, az utcát nézi. A játszótér a közelben van. Oda gondol, szinte látja a hintát. Megfogódzik a kerí­téslécen és hajlik előre-hátra: hinta-palinta, régi Duna, kis katona... Azután ebédelnek. A lakás, mint a csatatér. A szabadság első napja. Táskák és bőrön­dök, tárva nyitott szekrényáj­tók, az asztal egyik felén kon- zervekbol piramis, a másik sarkán sebttoen étkezéshez te­rítve, csak amúgy egytánye- rosan, hétnöznapian. az eyesz napoan az a jo — summázza magában a gyerek —, hogy ma nem keit délután aludni, nem kell óvodáoa menni. Hol­nap pedig utazunk. Estére kelve már minden rendoen, elvonult a vihar, a nyaralási előkészületek vihara. A degeszre tömött útitáskák a fal mentén sorakoznak, vetve az ágy, a mosdóvíz langymele- gen tisztálkodni csalogat. Pi­zsamába bújva még meg lehet nézni a tévémacit, azután csitt a gyereknek. Anya kötöget, közben a televíziót nézi, apa a karosszék lágy ölében újsá­gokba temetkezik. Kisvártatva, amikor már azt gondolnák, hogy alszik a gyerek, ágya fe­lől neszezés hallik. Óvatosan, nfert aludni esze ágában sem volt, inkább lesben figyelt, odasettenkedik apjához, s az újság alatt ölébe csusszan. Befészkeli magát, tenyerét tartja. Tenyerén két szem félig olvadt, ragacsos cukor. — Nesze — mondja —, ez a tiéd. Neked adom, mert ma jó apa voltál, nem morcogtál. És ugye, már csak egyet alszunk? A feleletet meg sem várja. Már ismét a párnák közt lapít, s hamarosan egyenletes szu- szogása jelzi, hogy elaludt. Eszes Katalin a kisiskolások is, a nagyobbak az iskolások kiuojanau foglal­kozásaira járműt. Tervezik, hogy — a Pest megyei Mozi- üzemi Vállalattal egyeztetve — rendszeressé teszik a film­vetítéseket. Az alóertirsai fia­tal képzőművészek kiállításá­nak sikerén felbuzdulva fafa­ragók müveit állítják ki leg­közelebb, és fogadják a Nagy lstván-csoport alkotóinak gra­fikáit, festményeit, szobrait is. Szándékuk a fotószakkör életre hívása. A fényképezés érdekli a fiatalokat, s ha meg­teremtik az ehhez szükséges feltételeket, a sötétkamrát és berendezését, valószínű, ki­bontakozik a szakköri élet. Az amatőrök jó szolgálatot tehet­nek dokumentumképeket ké­szítve a község jövendő kró­nikájához. Kedvelik a sportot Az olvasás, szórakozás mel­lett a sport is a klubkönyvtár­hoz húzza az ifjúságot. He­lyet kaptak az asztalitenisze­zők, akik szépen szerepeltek a járási spartakiádon, sakko­zóik ugyancsak jeleskedtek. Mindkét sportág művelői ősz­től Hivatásos szakkörvezető irányításával tartják összejö­veteleiket. Többen vannak, akik a futballt kedvelik, má­sok az atlétikát vagy a lövé­szetet. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a közös céljaikat szolgáló sportpálya létesítéséhez társadalmi mun­kával ők is hozzájárulnak, s ha elkészül, rúghatják a lab­dát a füv'ön, futhatnak a sala­kon. Tamasi Tamás Keresett termékek Egy gép, két műveleti Teljesen új, Textima varró­gépekből álló gépsort — 32 gé­pet — helyeztek üzembe a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet ceglédi részlegé­ben, a kiszolgált, öreg masi­nák helyett. Kaptak speciá­lis munkákra alkalmas gépe­ket is: gombozót, interlock gé­pet és szegve varrót, amely egyszerre két műveletet lát el. Az új gépekkel és a jó munkaszervezéssel a termelés felfutását akarják elérni, mi­vel gyártmányaik igen kere­settek. Jancsi-bak és nagybőgő Megőrizték, felkutatták, kiállították A földművesek egykori munkaeszközei Igen érdekes és Albertisa történetében páratlan kiállítást nézhettek meg a látogatók most a helybeli Dimitrov Ter­melőszövetkezet pinceklubjá­ban. A Jót, s jól szocialista brigádmozgalom keretében a Vörös Csillag sertéstenyésztő brigád mutatja be munkáját, eredményeit. Az összegyűjtött paraszti munkaeszközök pedig folyamatukban próbálják áb­rázolni a régi paraszti munka minden mozzanatát. — Régen a földműves mun­kaeszköze az itt látható lovas­eke volt — mondja Ébert An­tal sertéstelep-vezető. — Ami­kor a kézzel elszórt magok ki­bújtak, elővették a kapákat. A leghosszabb ideig talán ez a szerszám volt kéznél. Láthat­juk a betakarítás különböző eszközeit: kaszával még most is találkozhatunk, de szarvból ké­szült kaszakőtok már ritkáb­ban fordul elő. A levágott ga­bonát és szálastakarmányt fa­villával és „nagybőgővel” — ami szintén fából készült — ta­karították be. A cséphadaró ezután lépett működésbe, ez­zel verték ki a gabonából a szemeket. Valóban, rengeteg olyan szerszám látható itt, amelyek­nek a funkcióját a mai fiata­lok nem ismerik. Hányán hal­lották vajon a Jancsi-bakról, amely a ház körüli ezermester­kedés nékülözihetetlen eszköze, volt? — A kiállításon bemutatott tárgyakat a brigád tagjai gyűj­tötték össze, nem könnyen. Ami itt látható, annak összes­ségével egy közepesnél jobb módú gazda rendelkezhetett — fűzi hozzá Ebert Antal. Bizony, sokat kellett dolgoz­nia a parasztnak, amíg maga és állatai részére megtermelte a télirevalót. A kiállítás további részében fotókról megismerjük a sertés­telep korszerű elletőcelláit, és a sertéstenyésztés mai eszkö­zeit. A kiállítás világosan be­mutatta a két életforma — múlt és jelen — közötti különb­séget. Felhívja a figyelmet ar­ra, hogy nem szabad elfelejte­ni, mi volt az alapja a mai, korszerű technológiával dol­gozó mezőgazdaságnak. Ez a kiállítás arra ösztönöz, hogy az emlékeket felkutatva elősegítsék a falumúzeum lét­rejöttét. M. G. zai lapokban I László grafikus munkáiból I rendezett kiállítás sikerét is- 1 mertette. ★ A Szövetkezet című folyó­irat július 12-i számában Ko­vács Sándor főosztályvezető mutatta be az ÁFÉSZ nemrég megnyílt, ceglédi, Rákóczi úti üzletsorát. Káldi György áru­házvezető tapasztalatai is he­lyet kaptak _a cikkben. ★ A Turista Magazin 8. számá­ban a Cegléd melletti, tetétle- ni Árpád-emlékműről találni érdekes ismertetőt. ★ A Dolgozók Lapja (Komá­rom megye napilapja) az orosz nyelvtanárok ceglédi tanfolya­máról, az eredményes tovább­képzésről számolt be. M. E. Készülnek a nullszériák Az ÉVIG ceglédi gyárának új műhelycsarnokában a HD-féklazítók több fajtájának nullszériáját gyártják a má­sodik félév kezdete óta. Erre az évre 10 millió forint ér- téknyi üzemrész készáru­terve. Jövőre 30 millió forint értékűt kell gyártaniuk, 1980-ra szeretnék az 50 mii liót elérni. es SZÜNETELNI FOG A GÁZ­SZOLGÁLTATÁS Cegléden, augusztus 25-én, jelezte a TIGÄZ szolnoki üzemegysé­ge. Egyúttal felkérik a veze­tékes gázt felhasználókat: biztonsági okok miatt okvet­len zárják ei időben a gáz­mérő csapját és a készülék­csapokat. A kimaradás haj­nali 5 órától délután 18 óráig tart. A szolgáltatás újbóli megkezdéséről, a várost járó hangosbemondó segítségével tájékoztatni fogják a lakos­ságét. A gerjei kiserdőnél Fajtiszta kutya bemutató Vasárnap délutánra szóra­koztató időtöltést 'tartogat a ceglédiek számára a Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sületének helyi csoportja. Dél­után 14 órai kezdettel a ki­képző területen, a Gerje-par- ti kiserdőnél fajtiszta kutya­bemutatót, s egyúttal ügyessé­gi bemutatót tartanak, ame­lyen a közönség szavazata alapján döntik el, melyik négylábú érdemli meg a leg­ügyesebb munkakutyának szóló elismerést. Cegléd a ha A Magyar Hírlapban július 30-áin Bálint B. András tollá­ból egy riport jelent meg, A repülőtiszt címmel.. A riport szereplője Freytág Béla repü­lőtiszt, aki most végzett vörös diplomával a Zrínyi Katonai Akadémián. Középiskolás ko­rában Ceglédi diák volt, mint elmondta, itt érettségizett a mezőgazdasági technikumban. ★ A Népszabadság augusztus 1-i száma az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezetről közölt átfogó cikket. ★ A Szabad Föld 33. számában Költői Ádám ceglédi pedagó­gus írása olvasható, a korán­kelő bejárókról, sorsukról. ★ A Veszprémi Napló július 21-i száma a ceglédi Király Kató és Murányi nélkül Őszi rajtra készül a tekecsapat Műanyag bábuk, szerény teljesítmények Az NB Ill-ban szereplő Bem SE tekecsapata 1978 ta­vaszán rossz idényt zárt. Több mérkőzésen kevés fát ütöttek a játékosok, aminek következ­tében nem is sikerült a terve­zett ötödik vagy hatodik hely elérése. Az őszi folytatást — a lehetséges pontoknak éppen a felét megszerezve — a kilen­cedik helyen várja a csapat. A Bem SE eredménye há­rom találkozón még a 2400 fát sem érte el, a Kocsér ellen ütött 2368 fa viszont elég volt a győzelemhez. Ugyanakkor a 2500 fát egyszer sikerült túl­teljesíteni, idegenben a Lam­port ellen. Azért mégsem tud­ták a két bajnoki pontot meg­szerezni : a hazaiak tíz fával Agyagbánya a gyár mellett Havonta másfél millió tégla készül a ceglédi téglagyárban. Az alapanyagot speciális géppel bányásszák a gyárközeli agyaggödrökből. A váró* környéki családiház-építkezésekhez igen sok, Cegléden készült téglát használnak fel. Készítenek hagyományos méretűeket is régi épületek javításához. Ápáti-Tóth Sándor felvétele nyertek. A ceglédiek a tizen­három összecsapás közül hár­mat vesztettek el a minimális, 5:3 aranyban. A pontszerzés ezeken csak néhány fán múlt. Így az utolsó két fordulóban idegenben a Ganz-MÁVAGésa K1STEXT ellen csupán négy, illetve tizennyolc bábúval kel­lett volna többet eldönteniük. A legnagyobb arányú veresé­gét (0:8) az első fordulóban szenvedte el a gárda, a Mag­nezit pályáján csak 2352 fára futotta az erejéből. A számo­kat vizsgáivá még érdekesség, hogy a Bem SE öt alkalommal bizonyult 6:2 arányban jobb­nak ellenfelénél. — Hogyan értékeli játékosai tavaszi teljesítményét? — kér­deztük Szűcs László edzőtől. — Egyéni teljesítménye alapján a Bem SE színeit kép­viselő nyolc játékos közül sen­kit sem tudok kiemelni. Igaz, hogy hazai találkozóinkat már mi is műanyag bábukra ját­szottuk, s az nehezebben dől, mint a hagyományos fabábú, mégis az egyéni átlagok igen szerények, ketten még a négy­száz fát sem érték el. Az átla­gok a következők: Kató 415, Czira 410, Pintér 409, Zsám- béki 409, Türei 406, Murányi 401, Kecskés 399, Tarjányi 396 fa. A legtöbbször, tizenkétszer Czira és Tarjányi játszott, Pintér tizenegyszer, Kafó tíz­szer, Murányi és Kecskés ki­lencszer, Zsámbéki és Türei pedig hétszer lépett pályára. — Az őszi idény augusztus 27-cn kezdődik. Hogyan ké­szüljek az elkövetkezendő fel­adatokra? — Kató és Murányi lesze­relt. Helyettük nem jött senki, így tovább gyengültünk. Akik megmaradtak, azokkal nem lehet előbbre lépni, így hát irreális lenne az év elején várt ötödik hely megszerzésé­ben reménykednünk. A rajtra nyolcas kerettel, heti két ed­zéssel. valamint nyári kupa­mérkőzésekkel készülünk. Ezekkel a találkozókkal is le­hetőséget kívánunk adni a já­tékalkalomra, a forma javítá­sára. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom