Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
1978. AUGUSZTUS 16., SZERDA 5 Virágméz exportra A Hungaronelitár Méhészeti Szövetkezet Közös Vállalat albertfalvai telepén dolgozzák fel és csomagolják a termelőktől felvásárolt akác- és vegyes virágmézet. ÍJI ír Manek Attila felvétele Taksony tervez Növekvő igények - apadó források Az életszínvonal növekedése új és mindig újabb igényeket teremt. Ezekben az években a hétvégi telek és a hétvégi ház iránti érdeklődés robbanásszerű növekedésének lehetünk tanúi. Különösen a városi lakosság érzi szükségét annak, hogy szabad óráit a tiszta levegőn töltse, néhány kapavágással, gyomlálással, napozással frissítse magát a heti munka után. Ebül szerzett pénz Pest megyében is növekszenek, fejlődnek az üdülőterületek, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy azt a telektulajdonosok és -bérlők, vagy éppenséggel a tanácsok szeretnék. A telkesek mindig többet szeretnének. Ha megvan a telek, épülhet a szer- számoskamra vagy a ház. Ha ez is megvan, jó lenne a villany. Szerencsésnek mondhatja magát, aki még a vízhez is hozzájut. Egy darabig örvendezik, aztán ismét hiányérzete támad. Azt mondja: minden nagyon szép, minden nagyon jó, de nagyon zötyögős a dűlöút, építhetne a tanács egy jobbat, ha már fizetem a községfejlesztési hozzájárulást. Ha az út is megvan, az nagyon jó, de esetleg hiányzik egy bolt, egy büfé, egy csárda, vagy éppenséggel az, üdülőteJavuló ellátás Tanácsi felügyelet Százhalombattai tapasztalatok A városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztályán ketten dolgoznak. Nincs szükség nagyobb létszámra, amint Kürti Attila osztályvezető is elmondta, mert Százhalombattán nincsenek jelentős tanácsi vállalatok. Az osztály dolgozói ennek ellenére sem unatkoznak: ellenőrzik például az üzletek áruellátását, képviselik a vásárlók érdekeit, felügyelnek a kereskedelmi, szolgáltatási és a vendéglátóipari árkalkulációkra. Gasztrofol-üzem a konyhában Felügyeleti munkájuk nagy része a kereskedelem-tevékenységre terjed ki. A tapasztalatok szerint az üzlethálózat féloldalas: az élelmiszer- ellátás a megyei átlagnál jobb, az iparcikk- és a ruházati ellátás viszont csak a VI. ötéves tervidőszakban javulhat számottevően. A városban jelenleg csupán egy ruházati- és iparcikkszaküzlet van. A százhalombattai nagyüzemekben jól szervezett az üzemi étkeztetés — ez nagy részben a Dunavidélci Vendéglátó Vállalat érdeme. A konyhák felesleges kapacitással is rendelkeznek, kihasználásuk érdekében gasztrofol üzemet létesítenek majd. A vendéglátásban már több a probléma. Színvonalas halászcsárda van ugyan Dunafüreden, és hangulatos az Óvárosi Dunapart —borozó, valamint a Vad- kacsa-bisztró, de a város középpontjában a Százhalombatta-éttermet korszerűsíteni kellene. Kertre vágynak a lakótelepiek A lakossági szolgáltatás végleges megoldása is várat magára. A városban 65 kisiparos dolgozik. Közülük 35 rendelkezik működési engedéllyel, tehát ők csak másodállásban vállalnak javítást, szolgáltatást. Munkájukra nagy szükség van, mert a lakosság részére javító, karbantartó, főleg építőipari szolgáltatást kizárólag csak a kisiparosok vállalnak. A gondokon úgy aki elszállítaná az lepről a szemetet. Ma így alakul az igények skálája; a megye kies vidékein fekvő számos üdülőterületen különféle fejlettségi fokozatokat értek el. A tanácsok annak idején, amikor eladogatták az állami földeket, némi bevételre tettek szert, de akkor még nem is sejtették, mekkora gondokat vesznek ezzel a nyakukba. Nem is álmodták, hogy az akkoriban ebül szerzett pénz milyen gyorsan tűnik el, s nem egy község ennek a többszörösét fordította már üdülőterülete fejlesztésére. Amelyik tanács teheti, úgy segít magán, hogy folytatja a parcellázást, s igyekszik az így befolyó pénzzel betöm- ködni a tátongó réseket, amelyek az idő múlásával nem lesznek kisebbek, hiszen egyetlen községben sem az üdülőterület fejlesztése az elsőrendű feladat. Most meg a büfé! Így példá ul Taksonyban sem tekinthetik elsőrendű feladatnak az üdülőterület fejlesztését, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gondolattal nem foglalkoznak. Hol tartanak Taksonyban, mit tervez a községi tanács? — Nálunk két részből áll az üdülőterület — mondja Ár- becz Istvánné, a tanács vb- titkára. — Az egyik a szigeti, a másik az úgynevezett forrásrész. A szigeti részen egy sor ház van a vízparton, a forrásrészen három sor, ahogy a domborzati viszonyok engedik. — Forrás is van azon a forrásrészen? — Nincs, olyan szerencsése^ nem vagyunk. Mindössze ári ról van szó, hogy régebben a föld alól vizek bugyogtak fel, a feltöltések után ez megszűnt. — Mikor keletkeztek az üdülőterületek? — Csíráiban megvolt már a háború előtt, de csak az utóbbi tíz évben terebélyesedett ki. A forrásrészen 1969- ben alakított ki a tanács öt- ven-hatvan telket, rá három évre parcelláztunk a szigeten, szintén ötven-hatvan telek talált itt gazdára. Azóta — csekély kivétellel — valamennyi beépült — Hol tartanak a közművesítéssel? — Csak a villanyt tudtuk bevezetni eddig a két üdülő- területre. A víz bevezetésére is vannak már terveink. Van a községben egy víztársulat, a végrehajtó bizottság javasolta, hogy a szigeti részen alakítsák ki a vízhálózatot. Technikailag nincs akadálya, a? ottani mélyfúrású kút el tudná látni a telepet. A költségeket természetesen a telektulajdonosoknak kell vállalniuk. Ez lehetne a fejlesztés következe lépése. — Akkor jobb, ha az útró1 nem is beszélünk? — Rossz az út, igazuk van az üdülőknek. A szigeti részre két kilométer, a forráshoz másfél kilométeres dűlőútor juthatnak el. Nem hosszú szakasz, de a termelőszövetkezet traktorai alaposan fölszántják. A téesz igyekszik segíteni ezen, időnként elegyengetik, de hát meddig tart az! — Vendéglátás? — A sziget közelében van égy vendéglő, a forrásrészen egy büfét állítottunk fel 1973- ban. Az Áfész üzemelteti. A gazdabolt pedig az egész környéket ellátja, az áthaladóknak útba esik. — Akkor ezzel elégedettek lehetnek a kirándulók! próbálnak segíteni, hogy szakembereket telepítenek le a városba. De még így is kevés a kiemelkedően jól dolgozó kisiparos. — A mezőgazdasággal öszszefüggő gondjainkat leginkább a kiskertművelés iránti érdeklődés növekedése jelenti — mondta az osztályvezető. — A lakótelepiek kert utáni vágya érthető, de egyre kevesebb a bérbeadható terület.. Jelenleg mintegy 45 telekigénylőt tartunk nyilván. Az Óvárosban és az Újtelepen lakók viszont szinte önállóak zöldség- és gyümölcs- termelésbőL , A kisállattenyésztéssel foglalkozók száma is megközelíti a kétszázat. Az állatok tenyésztését és felvásárlását a Bentavölgye Termelőszövetkezet, a Budai járási Afész, a Horizont Afész szervezi. A termelésellátás-felügyeleti osztály igyekszik elősegíteni, hogy a szervezés a jelenleginél összehangoltabb legyen. A Horizont Afész felajánlotta: függetlenül attól, hogy a tenyésztők miként értékesítik az állatokat, minden igénylőnek biztosítják a zavartalan takarmányellátást. Ehhez — mint a felhívás is hangsúlyozza — nagy segítséget adna, ha szakszerűbbé tennék a legelőgazdálkodást. Ha kell, megindul a szabálysértési eljárás Nemrégiben foglalkozott a tanács az áruszállítás helyzetének vizsgálatával is, és megállapította, hogy az ellenőrző és felügyeleti munka hatására javult a város kenyérellátása. — Ahol visszatérő hiányosságokat, a vásárlók megkárosítását tapasztaltuk — mondja Kürti Attila —, ott kezdeményeztük a szabálysértési eljárást. Szerencsére csak ritkán fordul elő ilyesmi, sőt, lakossági bejelentés sem volt az utóbbi időben. Így nyugodtan készíthetjük elő beszámolónkat a városi tanács októberi ülésére, amelyen a közellátás és a szolgáltatások helyzetéről, valamint a fejlesztési lehetőségekről tárgyal majd a testület. Szabó Ernő — Nem elégedettek. Most meg azt halljuk, hogy a forrásnál zajos a büfé... Pihenőpark — Egyéb tervek? — A szigetet tervezzük továbbfejleszteni. A községre van általános rendezési terv, a sziget részletes rendezési tervén most dolgozik egy fiatal kollektíva — társadalmi munkában. A távlati tervek szerint a szigeti részben alakítanánk ki a községi strandot, ezzel együtt sportpályát és pihenőparkot. — Van hely? — Még nincs, az üdülőkkel szomszédos területeket a téesz műveli. Elsőrendű termőföldek ezek. De más probléma is van. A Duna holtága mellett vagyunk, Dunaharaszti- nál a víz el van rekesztve. Ebbe az ágba betüremlik a szemét, tisztítani kellene. — A pihenőpark és a strand kialakítása tehát távlati terv Van-e közelebbi? — Az üdülőterületen is régóta kérik, hogy oldjuk meg a szemétszállítást, és valóban, ez környezetvédelmi szempontból is jogos. Igény. Bőséggel vannak mindenütt, a községben is, illegális szemét- lerakó helyek. Tavasszal próbálkoztunk némi rendteremtéssel, a tanácstagok összefogtak és társadalmi munkában, az Áfész teherkocsijaival elszállítottuk a hulladékot főút mellől. Végleges megoldásra csak a megyei tanács tervei alapján számíthatunk. Körzetesítéssel oldjuk meg az intézményes szemétszállítást Taksonyban most van folyamatban a szemétlerakó hely kijelölése, a,, sziget&zen'tmik- íósi tanács költségvetési üzenve' négy községből és az üdülőterületből ide hordja majd a szemetet — Tervezik-e további telkek kialakítását? —i Nem nagyon szívesen parcellázunk. Évente 230— 240 ezer forint folyik be a községfejlesztési alapra. Mit lehet ilyen kevés pénzzel kezdeni? . Márpedig az újonnan kialakított üdülőterületek kívánják a legnagyobb befektetést Hatos Erzsébet C tazási hirdetéseket olvasok az újságban. Jó néhány utazási iroda hirdet, csalogat, rábeszél: utazz külföldre, ismerd meg a világot. Csehszlovákiát és Ausztriát, a Szovjetuniót és Spanyolországot. Pénz dolga, melyiket választod, egyik olcsóbb, a másik többet emészt fel, de a lehetőségek skálája széles. Változnak a fogalmák. Ha korábban azt mondták valakire, hogy turista: szoges- cipős, bricsesznadrágos, hátizsákot cipelő, a Pilist vagy a Börzsönyt járó hegymászó képe tűnt elő. Ma, olyasvalakit értünk ezen — nem is valakit, hanem tömeget —, aki vasúton, autón, repülőgépen bebarangolja a világot. Ilyen értelemben lettünk turistanép, ahogy szinte egész Európa azzá, mozgó földrésszé vált. Ismerkedünk egymással, de ezzel kapcsolatban különböző gondolatok, érzelmek, megfontolások támadnak az emberben. Az egyik így hangzik: mi marad meg bennünk ezekből az utakból? Időnként, ha egy házaspár vendégségbe megy a másikhoz, felsóhajt: Ezek megint külföldi utazásaikról készített diafilmeket fognak vetíteni! Igaz, másoknak nem olyan érdekesek, vonzóak ezek a színas felvételek, mint nekem, aki ott jártam. Mégis ez jelképezi a tényleges élményt. Régi szép épületek, érdekes, járókelőktől nyüzsgő utcák, szokatlan tájak és mi, akik ilyen alkalmakkor odaállunk magunk is Kilenc vállalkozó kedvű fiatalember tutajjal indult el a Tiszán, hogy leereszkedjen Szegedig. Az utasok között vízügyi mérnökök is vannak, így a négyszázötven kilométeres túrán tanulmányozzák a Tiszát. Meghatározott kilométerenként vizes üledékmintákat gyűjtenek, amit a tutajon rögtönzött laboratóriumban megvizsgálnak. A képen: favágás a Tisza-part on. Tutajjal a Tiszán Hány hét a javítás ? Miért és meddig ágaskodik az elromlott sorompó? Gyakran megfordulok a ráckevei járás községeiben, s lévén autós, rendszerint sikerrel eligazodom a közlekedés szabályai között. Mégis se szeri, se száma azoknak a tábláknak, (s ez nemcsak a ráckevei járás' sajátosságú), amélyék esetenként ellentétes utasítást adnak, vagy éppenséggel hiányoznak az utak mellől Említhetnék rögtön a Halásztelken át a fővárosba vezető út mentén, a Budapest kezdetét jelző helységnévtáblát, amelyet hónapokkal ezelőtt illetéktelen kezek elforgattak, s nemhogy éjszaka, de még nappal sem vehető észre. Ne csodálkozzék az autós, ha néhány száz méterrel távolabb gyorshajtásért megbírságolják ! Kellemetlenebb a helyzet Tökölön, a Csépi úton, ahol a Ráckeve felé vivő HÉV voftalát keresztezi. Úgyszintén hetekkel ezelőtt elromlott a sorompó. Általában felhúzva' ágaskodik, holott tövében társa, a villanysorompó már derekasan pirosat, azaz tilosat jelez. A vezetők rövid töprengés után szerencsére —, megértik, hogy a hiba a jelzőberendezésben van. Joggal várhattuk volna, hogy mihamarább megjavítják a készüléket. Ám tévedtünk. Kézenfekvőbb megoldás akadt. A sorompó és a villogó lámpa mellett újabban egy kötelező megállásra szólító stoptábla is feltűnt. A bökkenő csupán az, hogy Budapest felé haladva, a magasra nőtt gaz miatt nehezen látható be, a HÉV amúgy is kanyarodó pályája. Ezek után azt kérdeznék: ugyan, kinek a készülékében van a hiba? V. F. a fényképezőgép lencséje elé. Olyasmi válik így maradandóvá, ami egyszerű és megismételhetetlen. Félreértés ne essék, nem a fényképezést akarom reklámozni, hanem az igazi élményszerzést. Cipőt is vehetsz, nadrágot és inget, pulóvert ilyenkor, ha van pénzed — úgy mellékesen — vásárolj. A cipő azonban elkopik, az inget két-három év múlva el kell dobni, de amit láttam, megértettem, nem kopik el. Örökre megmarad emlékezetemben. Sokszor elmondták már, a magyar turista hazájának a követe. Én is leírom. Nem azért teszem, hogy valamilyen agitálásra biztassak bárkit is a külföldön. Egy népről, országról egyébként sem annak alapján alakul ki a vélemény, amit önmagáról mond. Nagykövetek vagyunk, amikor külföldön az utcán sétálgatunk, viselkedünk, megismerkedünk az ottaniakkal, bemegyünk az üzletekbe, a szállodában vagy a kempingben lakunk... Nem is mondok erről többet, még azt vethetik szememre, hogy prédikálok. De hadd szóljak az érem másik oldaláról, a benyomásról, amelyet a külföldiek ná~ lünk szerezhetnek. Nem tartozunk az élvonalbeli idegen- forgalmi helyek közé, mint Olaszország vagy Ausztria. Mégis egyre nő az ideérkezők száma, milliós nagyságrendekkel emelkedik és az idén soha nem tapasztalt csúcsot ért el. Tudom, vannak az idegeninváziónak hátrányai is, de aki visszautazik tőlünk néhány nap vagy hét után, többnyire elégedett, és nyilván olyanok is kerülnek szép számmal, akik szeretettel gondolnak vissza áz országra. A szeretet szót használtam, bár ez nem idegenforgi jmi fogalom. E területen a pénzt, a valutát sokkal többen emlegetik. De ha igaz, hogy van hagyományos magyar vendégszeretet és ha mindig gondolunk is erre, amikor ismerős külföldit fogadunk, vagy csak az utcán találkozunk a túristákkal — bizonyos, hogy a kép, amelyet rólunk alkotnak, kedvező marad. Mind sűrűbben találkozunk egymással, mi, Európa lakói, a Lenin körúton, a Via Vene- tón, a Nyevszkij proszpekten. Sok millió nagykövet, ajti tömegméretekben tanulja a turistaságot. Tatár Imre JEGYZET
