Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 'T •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. AUGUSZTUS 16., SZERDA Pótlás M i tagadás, olykor za­varja ejti az embert a népi bölcselkedés logikája, mert hiszen ho­gyan tér össze a lassan járj, tovább érsz, s az amit ma megtehetsz, ne halászd holnapra? Az egyik mon­dóka csitít, a másik biztat, melyiket higgyüa igaznak? Meglehet persze, ami úgy általában a helyén van, az a gyakorlatban, égy-egy meglógható dologhoz kötve ebből is, abból is magába sűrít valamit, a szavak egy­értelműségét az élet némi­leg fölhígítja. Ezt teszi például a taná­csi tervező- és fejlesztő- munkában, ahol a megfon­toltságnak s a szünetet nem ismerő igyekezetnek kall egy gyékényen árulnia, ami nem mindig sikerül. Emiatt azután egy-egy időszak el­teltével az eredmények mellé odakerülnek azok a gondok is, melyeket éppen ezek az eredmények te­remtettek, csak valahogy akkor nem, vagy nem kel­lő súllyal számoltak azok­kal. A negyedik ötéves tervben erőteljes lakásépí­tés valósult meg Nagykö­rösön. A város teljesítette az ún. célcsoportos prog­ramban előírtakat — e ki­fejezés az állami erőfor­rásból megvalósuló otthon­teremtést jelöli —, s te­kintélyes gyarapodást ered­ményezett az állami köl­csönnel, de magánerőből emelt új lakások csoportja is. összességében a város lakásállománya — ami a megszüntetett s az épített otthonok egyenlege — 1197 otthonnal növekedett öt év alatt; korábban soha nem tarthattak ennyi lakásava­tó t, mint ebben az időszak­ban. Ami örvendetes. Csak­hogy a lakás azért épül, mert lakni akarnak benne, s bár ez nyilvánvaló, fö­löslegesnek látszik leírni, mégis hangsúlyoznunk kell. Ahhoz ugyanis, hogy a la­kás lakható, használható le­gyen, ma már különféle feltételek sokasága szüksé­geltetik. Ezeknek a feltéte­leknek egy-egy darabját ideig-óráig nélkülözni le­het, ám véglegesen elte­kinteni azoktól képtelenség, hiszen akkor automatiku­san csökken a lakások — vagy az egész lakótelep — használati értéke. K eserves válaszút előtt áll persze minden ta­nács, amikor arról kell döntenie, miként te­remtse meg a kiegyensú­lyozott fejlesztés forrásait, azaz honnét vegyen el pénzt, s hová adjon. A leg- szorítóbb igény a lakáshoz jutásé, s ahogy bárhol a megyében vagy az ország­ban, úgy Nagykőrösön is a lakásépítés dinamizmu­sát nem követte az ún. kapcsolódó beruházások menete. Ez persze bizonyos értelemben szembekötősdi, olyan tervezési megalku­vás, aminek következmé­nyei vannak, de kétségte­len: általánosságban járt út volt. Egy idő után azon­ban ez az út járhatatlanná válik, s nincs más lehető­ség, mint megkezdeni a pótlásokat, létrehozni mind­azt, ami a lakásokat — környezetileg — otthonok­ká teszi Ennek a kényszerűségnek a jegyében a városban az ötödik ötéves tervidőszak eddig eltelt részében óvo­dát kellett emelni — ket­tőt is —, újabb iskolai tan­termeket tető alá hozni, bővíteni a kereskedelmi hálózatot. S ez csak ön­kényesen kiragadott része a szerteágazó tennivalók­nak, mert hiszen szólha­tunk a csatornázás nagyon nehéz gondjáról is. Ez utóbbinál néhány mondat erejéig elidőzve: a szenny- vízderitö-rendszert a ' kon­zervgyár és a város közös összefogással építi, példáját adva annak, miként egyez­tethetők feladatok és pénz­ügyi fedezetek. A csatorná­zás elmaradottsága miatt az új épületek tetemes ré­sze saját derítővel készül el, ami többletköltség, s ugyanakkor nem megnyug­tató megoldás; ideiglenes. Ha azután bővül a csator­nahálózat, bekötik ezeket az épületeket is abba; így válik nyilvánvalóvá, hogy ritka kivételtől eltekintve a pótlás többe kerül, mint az egy menetben történő la­kás- és kiegészítő beruhá­zás. Amit persze Kőrösön éppúgy tudnak, mint bár­hol másutt a megye telepü­léseinek tanácsainál. Ennek a tudománynak a gyakor­lati alkalmazása azonban nem egyszerű. \ 1 alójában ugyanis egy ál­talános tervezési, vég­rehajtási gyakorlatot követtünk nyomon, Nagykő­rös példáját nasznaiva tel az illusztrációra. Az említett gyakorlat okozta feszültsé­gek olyannyira felgyűltek, hogy a népgazdasági terve­zés történelmében első íz­ben, az ötödik ötéves terv­ről elfogadott törvény mondja ki — negyvennyol­cadik paragrafusában — az addig pótlásként kezelt in­tézményeknek a lakásokkal egyidejű felépítését. S nem mint szükségest jelöli meg ezt a törvény, hanem az egyértelmű kell kifejezést használja; kötelező a ten­nivaló. Akkor tehát, amikor az ötödik öteves tervben a koráoűival össze nem ha- soniíuiató lenduxettei kezd­ték meg IN agy körösön az ún. pótlásokat, a hagyomá­nyos gyakorlattal iorauitak szembe. Ez a gyakorlat a lakásszám szinte minden áron történő növelését állí­totta a fő helyre, s a ma­gyarázat országszerte úgy hangzott, hogy a lakásra váruknak nem lehet azt mondani, türelem, a pénz egy része óvodára, üzletre, orvosi rendelőre, iskolai tanteremre kelL Közben azonban kiderült, hogy az ilyen és hasonló intézmé­nyek nélkül a lakótelep nem lakótelep, hanem la­kások halmaza, s mert egy­re erőteljesebben mutatko­zott meg az új lakásba köl­tözőitek alapellátásának megoldatlansága, lényegi változtatásokra volt szükség. Nagykőrös esetében ez pél­dául azzal jár, hogy bár idén építenek célcsoportos lakásokat, kész otthonok átadására nem kerül sor. Valamit, valami fejében, mondhatnánk, ám a pótlá­soknál is fontosabb maga a tapasztalat: a tervezés­nek most már teljes kört kell felölelnie, s a taná­csok, tisztségviselőik, épp­úgy, mint a testületek, szánjanak szembe a két­ségtelen nyomással, ami a lakásépítést minden mástól elszakítva állítaná a fő helyre. Mert később az el­kerülhetetlennél többe ke­rül az elszakított szálak összekötése. Mészáros Ottó Hazafias Népfront A nemzetiségi politika az elnökségi ülésen A nemzetiségi szövetségek novemberi kongresszusának Pest megyei előkészületeiről tárgyalt tegnap délután a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége. Rövidesen megkezdődnek a községi küldöttjelölő gyűlé­sek, s októberben rendezik a megyei szintű értekezletet. Az MSZMP Pest megyei Bizott­sága, a megyei tanács, a HNF megyei bizottsága, valamint a Délszláv-, a Német- és a Szlo­vák-Nemzetiségi Szövetség kö­zösen készített ajánlást a je­lölőgyűlésekhez. A szövetségek helyi szerve­zetei megvizsgálják,hogyan va­lósulnak meg az MSZMP nem­zetiségpolitikájának célkitűzé­sei. A népfront megyei bizott­ságának elnöksége javasolja, hogy a községi, városi bizott­ságok aktívan vegyenek részt a nemzetiségi politika helyi eredményeinek; és még meg­oldatlan problémáinak feltárá­sában. Pest megyében teljesítették a tanteremépítés ötéves tervét Augusztus 20-ra készül az ország Munkás-paraszt találkozók - Kiállítások Avatóünnepségek - Külföldi vendégek Mint az már hagyomány, az idén is a munkás—paraszt szövetség jegyében készül az ország az alkotmány és az új kenyér ünnepére. A nap tar­talmának lényegét kifejező ezernyi munkás—-paraszt talál­kozó közül az egyik legna- gyobbszabású a Csongrád me­gyei Öpusztaszeren, a honfog­laló Árpád fejedelem emlék­művét övező ligetben zajlik le. Mintegy 15 000 ipari és mezőgazdasági dolgozót vár­nak ez alkalomból arra a hely­re, ahol a felszabadulás után megkezdődött a magyar nép második honfoglalása, a föld­osztás. Sokhelyütt megtartják a hagyományos augusztus 20-i aratóünnepet, s az e napon ugyancsak hagyományosnak számító felvonulást. Az utób­biak közül valószínűleg a bé­késcsabai lesz a legmozgalma­sabb, leglátványosabb. Nézői előtt, előzetesen megkomponált élő képekben lepereg majd a gabonatermelés, az aratás és végül a kenyérsütés történe­te. Ráckevén a járás nagyüze­mei állítják ki legszebb termé­keiket. Érdeklődésre számottartó esemény lesz a hortobágyi hi- di vásár és a debreceni nem­zetközi virágkamevál. Az utóbbira ezúttal is tízezreket várnak. A Vas megyei Kör­menden — a Rábán — meg­tartják a hagyományos vízi karnevált. Mezőtúr fennállásának 600. évfordulóját ünnepli. Nem hiányzik az idei programból sem a testvérvárosok, testvér­kerületek közötti vendégjárás. Pest megyében a váci műve­lődési központban magyar, lengyel és NDK-beli fiatalok tartanak baráti találkozót. A nemzetiségi lakosság or­szágszerte együtt ünnepel a magyarokkal, néhány helyen azonban önálló eseménysoro­zattal, színfolttal kapcsolódik be a Magyarország területén élők teljes egyenjogúságát szavatoló alkotmány törvénybe iktatásának ünneplésébe. A legnagyobb szabású nemzeti­ségi rendezvény a Baranya megyei Mohácson zajlik le: ott tartják meg ugyanis az országos nemzetiségi folklór­fesztivált, az ország legjobb nemzetiségi együtteseinek, szó­listáinak találkozóját. Sokhelyütt az alkotmány ün­nepe egyben a megye, a vá­ros, a falu gyarappdásának is fontos dátuma lesz. A többi között Szabolcs-Szatmárban ezúttal avatják fel a Papír­ipari Vállalat nyíregyházi gyárának új cementzsák-gyár- tó üzemét, Mándokon pedig öt termelőszövetkezet és a Zöl­dért vállalat közös beruházá­sában épült 600 vagonos bur­gonyatárolót adnak át rendel­tetésének. Nyíregyházán az alkotmány napjára tették az új lakónegyed; Jósav áros fel­avatását. Pest megyében, — mint ahogy azt már hírül adtuk — az ünnepen felavatott új óvo­dákban együttesen 425, a böl­csődékben pedig 110 gyerme­ket tudnak elhelyezni. Buda­örsön községi könyvtár, Gö­döllőn és Törökbálinton ABC- áruház, Vácott és Nagyková­csiban pedig szolgáltatóház nyílik. Vácott az ünnep al­kalmából felavatandó 12 tan­termes deákvári általános is­kolával teljesül az 1980-ig esedékes tanterem-építési terv. Tolna megye székhelyén augusztus 20-án leplezik le Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész nagyméretű Prométheusz szoborcsoportját, nevezetes történelmi városunk, ban, Esztergomban pedig 1.1st-, ván lovasszobrát. Kukorica kontra szőlő? Jól fizetett a mustár Tarlóégetés — Támad a gomba Az elmúlt napokban hullott eső kedvezően hatott a kuko­rica fejlődésére, a csőkötésre. A megye e legjelentősebb ta­karmánynövénye jó termést ígér. Betakarításához most ké­szítik fel az arató-cséplőgépe­ket: részben a gabonaaratás idején keletkezett hibákat ja­vítják ki, részben a tengeri kombájnolásához szükséges át­alakításokat végzik el, adapte­reket szerelnek fel. Az aratás után most lé­legzetvételnyi szünethez jutottak a gazdaságok, bár teendő akad ebben az idő­szakban is. A legfontosabb feladatok egyike a még rend­ben levő szalma összegyűjtése, a mielőbbi tarlóhántás. A ké­sedelmet a betakarítás elhú­zódása, a növényi betegségek terjedésének megakadályozása érdekében sorra égetik fel a tarlókat. Ez természetesen nem jelenti a szalma megsemmisí­tését. A budai járásban egyébként négyezer 800 hektár kalászos területének eddig 70 százalé­káról húzták le a szalmát és három hektáron művelték el a tarlókat. A pátyi Zsámbéki­medence Tsz holnapután végez az aratást követő munkával. Jó ütemben halad a szövetkezet­ben az őszibarack szedése■ Szín Bélától, a tsz elnökétől megtudtuk, hogy 90 vagonos hektáronkénti átlagtermésre számítanak a tervezett 70 va­gonnal szemben. Jól fizetett a mustár: 270 hektárról 14 mázsás hektá­ronkénti termést takarítot­tak be. A rákoskeresztúri Rákosme­zeje Tsz-ben most kaszaijait harmadszor a lucernát. A fe­hérjedús takarmányból szénát és forrólevegős eljárással lu­cernalisztet készítenek. A má­sodik, gyengébben sikerült ka­szálás után a harmadik vár­hatóan többet ad majd. Szerte a megyében meg­kezdődött a jövő évi kenyér­gabona-területek műtrágyázá­sa. Bár az ellátás nem volt zökkenőmentes — az aratás idején szállítási problémák voltak — a termelőszövetkeze­tek többségében nincs hiány foszforból, nitrogénből és káli­umból. A néphit szerint, ha jó a ku­korica, rossz a szőlő. Ha ez ta­lán nem is teljesen igaz, az biztos, hogy a szőlőnek most me­legre, napfényre lenne szüksége a cukor- és fürbképződéshez. A párás, nedves időjárás a minőséget rontja és elősegíti a gombabetegségek terjedését, amelyek ellen csak a folyama­tos permetezés nyújt védelmet. V. B. Jelentés három szövetkezetből A gyömrőiek lépést tartanak a tervvel Monoron és Nagykőrösön keményebb félév következik Milyen eredménnyel zárták az első félévet? — ezt a kér­dést tettük fel néhány Pest megyei szövetkezet elnökének. A 26 esztendeje alakult, je­lenleg 400 embert foglalkoz­tató nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet & kon­zervipari gépek gyártása mel­lett műszaki jellegű szolgálta­tási tevékenységet folytat. Többek között autószervizzel, rádió-tele­vízió-, valamint kismotor­éi kerékpár javító részleg­gel rendelkeznek. S hogy e sokrétű feladatot mi­lyen sikerrel látják el, azt bi­zonyítja, hogy az 1977-es szocialista munkaversenyben elért eredményeikért nemré­giben vehették át a Pest me­gyei KISZÖV vándorzászlaját. Barta István elnök elmon­dotta, az idei évre — terme­lési értékben kifejezve _— száz­millió forintos tervet irányoztak elő. Ebből az első hat hó­napban 43,5 milliót teljesítet­tek, ami pillanatnyilag némi lemaradást jelent a kitűzött 44 millióhoz képest. Jelentős eredményként könyvelik el. hogy a szövetkezet két új, cso­magoló- és egységrako­mány-bontó gép gyártását kezdte meg a közelmúltban. Ezeket az októberi BUDATRANSPACK ’78 kiállításon is bemutatják. Az év második felében kü­lönösen exporttermelésüket szeretnék fokozni, hiszen a külföldre gyártandó termékek- az éves tervben az összterme­lés 72 százalékát teszik ki. A gyömröi Vas- és Fémipa­ri Szövetkezet eredményeiről Simon József elnöktől kaptunk tájékoztatást. A 150 fős üzem alapvetően belföldire termel. Elsősorban járművillamossági cikkeik keresettek szerte az or­szágban. Négyezer kilométer kábel A Magyar Ká­bel Művek erős­áramú gyáregy­ségében az idén cgymilliárd forint értékben készíte­nek erősáramú kábeleket. A kö­zelmúltban elkez­dődött háromszáz- millió forintos gépi rekonstrukció befejeztével meg­sokszorozzák ter­melésüket. Az első fél esztendőben az éves 28 és fél milliós tervü­ket időarányosan teljesítet­ték. Lemaradás csak a ká­belszerelvény-gyártásban mu­tatkozik, tőlük függetlenül, szál. lítási nehézségek miatt. A gyömrőiek is jelentkeztek né­hány új termékkel az idén: az elmúlt hónapokban kezdték meg a gyógyszeres alumínium ládák, a borászatban haszná­latos alumínium tölcsérek, va­lamint a múzeumi megvilági- tólámpák gyártását. A monori Vasipari Szövet­kezet hármas feladatot telje­sít. Fő profiljuk az elektro­mechanikus hajtóművek gyár­tása, de foglalkoznak az eddig jó­részt nyugati importból beszerzett gáz- és olajbe- fúvók, valamint szárító- berendezések előállításá­val is. Ez utóbbi kettőt a Tüzelés- technikai Intézet, valamint a Malomgépipari Tröszt megbí­zásából bérmunkában készí­tik. Varró Géza, a szövetkezet elnöke arról számolt be, hogy az első féléves tervet 95,5 szá­zalékra teljesítették. A négy és fél százalékos hiány első­sorban a csapadékos időjárás következménye: az esőzés miatt ugyanis a mezőgazdaság számára fontos szárítóberendezé­sek gyártását kellett elő­térbe helyezniük, ami — bérmunkáról lévén szó — kisebb termelési érté­ket jelentett. Exportra közvetlenül nem termelnek, de különböző meg­rendelőiken — többek között a Ganz-MÁVAG-on, a Magyar Hajó- és Darugyáron, vala­mint az Április 4. Gépgyáron — keresztül termékeik a Szovjetunióba, az NDK-ba, Jugoszláviába, sőt Líbiába is eljutnak. H. I. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke bú­csúlátogatáson fogadta Bam- darijn Dügerszürent, a Mon­gol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki végleg elutazott Buda­pestről. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter meghívására hivata­los baráti látogatásra tegnap Budapestre érkezett Alek- szandr Bulgakov, a Szovjet­unió minisztertanácsa áJami szakmunkásképzési bizottsá­gának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom