Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-12 / 189. szám
VÁCI NAPLÓ XXII. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM 1978. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Vácrátóf éttermet kapott Ml gazdálkodott a ¥ási áfész Csaknem fiz százalékkal emelték az átlagbért A Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 18 községben és két városban folytat különböző tevékenységet. Űj, Erzsébet utcai székhazukban Nyers Lászlóné, a közgazdasági osztály vezetője tájékoztatott az első félév eredményeiről, s a hátralévő hónapok terveiről. — Alapvető feladatunk a lakosság áruellátása — mondta. — Vendéglátó:oari üzem- águnk hivatott arra, hogy a kulturált szórakozási lehetőségeket megteremtse. Felvásárló üzemágunk feladata a háztáji és a kisegítő gazdaságok által termelt áruk maradéktalan felvásárlása. — Hogyan működnek a szakcsoportok? — A termelés elősegítésére szövetkezetünk vezetősége nagy gondot fordít. A termelés fokozása érdekében különböző szakcsoportokat alakítunk. Jelenleg 15 működik a szövetkezetünk keretén belül. A szakcsoport-tagoknak hároméves szerződéskötési kötelezettség mellett, 60 százalékos áron biztosítunk fóliát. A nyúlteny-észtőknek ketrecet adunk, ötéves visszafizetésre, tenyésznyulakat vásárolunk, értékét meghitelezzük. A méhészeknek termelési előleget folyósítunk, kedvezményes cukrot szerzünk. Az igényeknek megfelelően facsemetéket, magvakat, palántákat is beszerzőnk. — Hogyan alakult az első félévi forgalom? — Kereskedelmünk 226 milliót, vendéglátóiparunk 39 milliót forgalmazott. A megtermelt áruk biztosítása érdekében minden községben fel- vásárlási telepet üzemeltetünk; hatmillió volt a felvásárlási tényszámunk. Kisegítő tevékenységként üzemeltetjük a beton-lakatos részlegünket és és nyomdaüzemet. Az ipari tevékenység tényszáma meghaladta a 15 millió forintot, összességében a tavalyi féléves bázishoz mérten a múlt évi január-júniusi 268,6 milliót 287,1 millióra túlteljesítettük. — A fejlődést hogyan értékelik? — Kiskereskedelmi üzem- águnk forgalomfelfutási dinamikája jó, bár az előirányzott tervet teljes mértékben Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 6, a zöldbabot 6—8, a zöldborsót 16—20. forintért kínálták az őstermelők. A ki- f ejtőbabért 15—18 forintot kértek. A kelkáposzta 5, a fejes 3,40, a karfiol a ZÖL- DÉRT-nél 9—10, a magáneladóknál 15 forintért kelt el. A 'főzőtök kilója 4 forintba került. Uborkából a salátának valót 3—4, a kovászolhatót 6, a savanyítani valót 7—10 forint közötti áron kínálták. A paradicsom ára a ZÖLDÉRT- nél 5, a magáneladóknái 8—10 forintra mérséklődött, a paprikáé 10 és 30 forint közötti áron változott. Salátát 3—4, a jégcsapretket 3,5Ö-ért láttunk. A vöröshagyma kilóra 8, csomóra 5 forintért kelt el. A kiskereskedő a sampinyon gombát 80 a gombások a róka gombát 50 forintos áron mérték. A zöldség csomóját 3 —8 forint közötti áron kínálták. A sóska és spenót csomójáért 2—3 forintot kértek. A halászoknál 12—16 forintos áron kínállak a dunai Halat. A-z őszibarackot 10—25, sárgabarackot 10, vörösszilvát 6 forintért láttunk. Almát 8—12, a kiskereskedőknél 20 forintért mérték. Akad még málna, j kilóját 25 forintra tartották. I A sárga- és görögdinnye kiió- | ja 10 forintra csökkent. Ringlói szilvát 20, törökszedret 12 forintért árultak. Körtét 7—10 forint közötti áron kínáltak. A baromnpiacon az előnevelt libákért 55, a kacsákért 40—45 forintot kértek. A termelőszövetkezeti árudákban az élő csirke már elfogyott. Vágott kacsákat a környező községekből hoztak, darabjáért 150—170 forintot kértek. A tojás ára 1,60—1,70. volt. Kerékpárral Prágába Pénteken hajnalban ipdult útnak az a tizenhat KISZ-tag, aki vállalkozott arra, hogy kerékpárral felkeresi az első Világifjúsági és Diáktalálkozó színhelyét, Prágát. A Vácról, a járásból és Dunakesziről jelentkező fiatalokat csütörtökön délután Katona István, a dunakeszi pártbizottság titkára köszöntötte a Keleti pályaudvaron. A vállalkozó szellemű fiatalokat a komáromi határátkelőhelyen Princz Lenke, a járási pártbizottság osztályvezetője és Paitel Klára, a KISZ dunakeszi bizottságának titkára búcsúztatta. A túra résztvevői a közel 600 kilométeren utat hét nap alatt teszik meg. Három napot a csehszlovák fővárosban töltenek, majd onnan vonattal indulnak haza. A kis csapattal orvos, szakács és egy kerékpárszerelő is útnak indult — személyautóval és tehergépkocsival. Sportversenyek Szobán Az idén is megtartják a szó- ! bi napokat, amelynek prog-1 ramjában helyet kapnak a különböző sportmérkőzések. A férfi kispályás labdarúgás küzdelmei augusztus 13-án, vasárnap délelőtt kilenc órakor kezdődnek a nagyközség sporttelepén. A játékidő kétszer 15 perc lesz, s a helyezéseket a jelentkezők számától függően körmérkőzésekkel, vagy kieséses rendszerben döntik el. Az asztaliteniszben rtár , a női: is bekapcsolódhatnak a győzelemért vívott küzdelembe. A résztvevők egyéni és nem tudta teljesíteni. Ehhez hozzájárult az is, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdasági termények érésének az ideje kitolódott, így az ebből származó bevételekhez későbben jutott a lakosság, s későbben kezdett vásárolni. A vendéglátóiparnál jelentkezett a szeszkorlátozás, bár igyekeztünk ennek hatását csökkenteni az ételforgalom növelésével. Felvásárlási üzemágunk forgalmát is befolyásolta az időjárás. Szövetkezetünk összforgalmát tekintve az elért eredményekkel elégedettek lehetünk. Ahol lemaradtunk, azt az év hátralévő részében még pótolhatjuk. —. Nyereség? Beruházás? — Szövetkezetünk eredménye a bázisidőszak 6,6 milliójához képest 6,9 millióra nőtt. A tervezett 7,3 milliót nem sikerült elérni. Az üzem- ágak nyereségét elemezve megállapíthatjuk, hogy kiskereskedelmi tevékenységünk fejlődött a legnagyobb mértékben. Az első félévben közel hatmilliót fordítottunk állóeszközeink fejlesztésére. Legjelentősebb beruházásunk a vácrátóti étterem üzembe helyezése volt. Értéke több, mint ötmillió forint. Megoldódott a központi igazgatás épületének átalakítása is, ez kulturáltabb körülményeket biztosít dolgozóinknak, és feltétlenül segíti az irányítási munka színvonalának a növelését. Gondot fordítottunk dolgozóink keresetének az alakulására: az átlagbérek 9,64 százalékkal növekedtek. összefoglalva első féléves gazdálkodásunkat, megállapíthatjuk, hogy fejlődésünk kiegyensúlyozott. Papp Rezső Hasznosat a kellemessel fasáraap érkeznek a vízi úttörők A váci Hajós Alfréd Üttörő- ház vízi úttörőcsapatának két évtized óta visszatérő élménye: a nagy nyári túra. A régebbi vezetők, Tamasy Endre, Sándor László igazgatók is minden segítséget megadtak ehhez a szép nyári programhoz és Szilágyi Lajos igazgató idén is lehetőséget biztosított, a felkészülésre és az úthoz szükséges erkölcsi, anyagi támogatásra. A 34 tagú úttörőcsapat Rajkánál szállt a kishajóba, a magyar—csehszlovák közúti határátkelőhely szomszédságában. Az első nagypbb állomáshelyük Győr volt, Észak-Du- nántúl gazdasági és közlekedési gócpontja. Megismerkedtek a „három folyó városa” nevezetességével. Váratlanul kedves vendégekkel találkoztak. Vpnesz Ernő. a Vác városi Tanács művelődésügyi osztályának a vezetője és Szilágyi Lajos úttörőházigazgató meglátogatta a győri Aranyparton táborozó váci pajtásokat. Téglás Lajos, a túra vezetője beszámolt az addigi élményekről. Elmondta, hogy a hasznosat összekötik a kellemessel: ismerkednek a Duna vízi-, növény- és állatvilágával és a nagyobb helységeknél' partra szállva, megtekintik annak jelentősebb ' történelmi, ipari nevezetességeit. HÍREK - HÍREK - HÍREK — Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára pénteken délután Vogel Gyulát, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. számú váci üzemének igazgatóját. A ravatalnál Galambos Ferenc tanár, a sírnál Kiss Lajos, az üzem párttitkára búcsúzott az elhunyttól. — Nemzetközi motorcsónakversenyt rendeznek Szegeden augusztus 12-én és 13-án. A sporthajók SC kategóriájában 426-os rajtszámmal indul Papp László (Váci Vasutas SE) Crescent motorral, a sporthajók SD kategóriájában 777-es számmal rajtol dr. Kovács Ferenc (Váci Vasutas SE) Carniti motorral, az . SE kategóriában 804-es rajtszámmal versenyez Takács Imre (Váci Vasutas SE) König motorral. — Engedély nélkül vezette motorkerékpárját, nem viselt bukósisakot Nagy ZQltán 23 éves váci lakos. A jármű forgalmi engedélyét sem tartotta magánál. 2200 forint pénzbírsággal sújtották. Sátortábor Győrnél Csizmari Ferenc felvétele Szerdán érkeztek Dunaal- másra. Vajda Júlia — Csokonai Lillája — egykori lakóhelyén is nagy szeretettel fogadták a váciakat. Itt is ízlett az ebéd. A pajtások mind jól érzik magukat; ezt a szülők megnyugtatására írjuk. Űjabb gyárlátogatás következett. Győrben a Keksz- és Ostyagyárat tekintették meg. Nyergesűjfalun pedig a Magyar Viscosa Gyár került sorra, ahol megtudták, hogy az üzem 1940-ben alakult, de csak az 1973-ban kezdődött beruházások hatására lett egyik legkorszerűbb mű- és vegyianyag- gyárunk. Ez is belekerült a hajónaplóba. Az út nagyobb állomása lesz a hét végén Esztergom, ahol megtekintik a Vármúzeumot és az Optikai Műveket. Következik majd az utolsó útszakasz és előreláthatólag vasárnap délután érik el a váci partokat. P. R. Borbélyöiperc? ló étvágyat, kisasszony! S a vendégek csak jöttek... Férfitársaim, figyelem! Mindeddig úgy hittük, csupán a hölgyek töltenek el hosszú órákat a fodrásznál. De változnak az idők: a jelek arra vallanak, hogy ránk is hasonló sors vár. A minap betértem a Széchenyi utcai OTP-fiók mellett levő fodrászüzletbe. A boltban ketten dolgoztak: egy férfi és egy nő. Beléptem- kor a fiatalember éppen egy vendég haját igazította, a hölgynek viszont nem akadt munkája. Joggal remélhettem tehát, hogy szakít rám egy kis időt, és ha megkérem szépen, megborotvál. Nos. nem így történt. A fordászkisasszony elvonult, s mintha senki sem lett volna az üzletben, jóízűen falatozni kezdett. Eltelt tíz perc, húsz, sorra érkeztek az újabb vendégek. A hölgy tudomást sem vett róluk. Hogy végül is mennyi ideig fogyaszthatta tízóraiját, azt nem tudom, mert munkatársánál közben felszabadult a hely, és én azonnal kihasználtam a kedvező alkalmat. A borotválás negyed óráig sem tartott, ezzel együtt több, mint fél órát töltöttem a fodrászüzletben. Egy gondolat azonban máig is gyötör, az utánam következők közül akad, aki azóta is ott ül?... H. L Karcolatok a váci török világból = Nagy történészünk, Takáts Sándor Rajzok a török | világból című pompás müvének színes fejezetei mellett I írásunk csak szerény karcolat. Szeretnénk vázolni Vác = török hódoltság alatti életét levéltári kutatás alapján, I feltárt adatokkal és régebben ismertek új megvilágítá- | savai. Nem térünk ki a gazdasági és társadalmi élet = minden területére, csupán érintjük, amennyiben a leheli tőségek megengedik. Szeretnénk vázlatosan megismerni tetni olvasóinkat Vác töröknek és földesurának fizetett = kötelezettségeivel, a XVI—XVII. században folyt török | és magyar építkezésekkel, valamint két világjáró utazó = városunkról írt sorainak értelmezésével. A hódoltság ve- = lejárója: török—magyar raboskodás egy-két emlékét ki- = vánjuk végül feleleveníteni. páros számokban indulhatnak. A mérkőzések szintén vasár-1 nap 9 órakor kezdődnek, I ugyancsak a sportpályán, mint ahogyan a sakkozók is hasonló időpontban állnak csatasorba. A lövészetet a zebegényi lőtéren rendezik meg. A helyezéseket három próba- és tíz értékelt lövés alapján döntik el. A lövészversariy egyben a csapatbajnokság negyedik fordulója. A kezdés időpontja: vasárnap 9 óra. Az egyes számok helyezettjei oklevelet és emléklapot kapnak. Kapzsi módon anyagi javakhoz'jutást ma harácsolás- nak mondjuk. A török világban a császár adója, melyet minden rája (meghódított) fizetett. így került nyelvünkbe ez a rossz emlékű török szó. Akinek házán, szőlején, földjén kívül állatállománya és ingósága 300 akcset ért. az évente SOi akcset, azaz egy magyar forintot fizetett még a XVI. században; később ez többre emelkedett, ahogy romlott pénzünk értéke. Ezenkívül minden helység török földesurának fizette a tizedet ga- banából, borból, gyümölcsből, méhkasok után és számtalan illetéket, mely a harácsnál sokszorta súlyosabb volt. Vác város földesura maga a szultán; mivel szőlei Naszály falu határában terültek el. az is neki adózott. A környékbeli falvaknak más-más a földesura, így Kösd, Cselőte a budai pasa hűbérbirtoka. Vác és Naszály adóját egyenesen Budára kellett beszolgáltatni, érte mindenkor a város bírái feleltek. Fe'szállítása sok nehézséggel iárt. ígv panaszollak 1634-ben: „Sok bosszúságot szenvednek ... leginkább a Vácziak... mind az sok féle dolognak Budán megvitelében, mely miatt gyakran mind az ára, mind pedig életek veszedelemben forog.” — Több fennmaradt adóösszeírás közül 1562. évivel ismerkedjünk meg részletesebben. Utána húsz esztendeig nem készül újabb, ez maradt érvényben. Ha valaki megszökött közben a városból, helyette is meg kellett fizetni a kivetett összeget. A császári harácson kívül Vácnak földesúri adósa — melyet itt szintén harácsnak neveztek — 1562-ben 1 millió 237 ezer 534 akcse, melyből azonban tetemes összeg: egymilliónál több maga a hídvám. Vácott ugyanis az egykori magyar harmincadhivatal utódaként a török alatt is vámolták a Dunán átkelő kereskedőket. Előbb is. majd 1560— 62 között megépített új fahí- dón bonyolították le a forgalmat. Évente százezer számos állatot hajtottak át, s a vásárosok ezrei választották ezt az utat a két országrész között. 1582-ben tetemes bevételt képzett még a bortized 122 ezer akcse, a gabona- tized, mintegy 40 ezer akcse. A XVI. század közepén Vác lakossága rohamosan megnövekedett. A szultáni városok ugyanis nagyobb biztonságot nyújtottak, az adózás sem volt olyan elviselhetetlen, mint egyes szpáhi tímárbirtokán, ahol azok egymást válthatták. Nem messze Váctól, Keszeg falu lakossága a század közepén megszökik Musza timárbirtokostól, volt ki Kosdra, mások Agárdra költöztek. Ugyanakkor Vácról egy évtized alatt csak négy nős és nyolc nőtlen szokott el, viszont beköltözött közel és távolabbi falvakból 220 családfő, családtagjaikkal együtt 470 személy. A város kereskedelme ekkor még fellendülőben, országosra szóló vásárokat tartanak benne. Egyik fő jövedelme ezért a piaci hely- pénz, szállított bor után a hordóadó és a szekérvám. A környék lakossága itt őrli a gabonáját, a Dunán 16 hajómalom lapátja forog. Néhány illeték megkövetelése a török adóprés leleményességét példázza. Meghaltak után. hagyatékok és az eltűntek vagyonának minden 100 akcse ja után i5 százalék illetéket szedtek. Vácon 1546— 1559 között közel 100 családfő halt meg, fe így 15 ezer akcse állandó hagyatéki jövedelemmel számoltak évente. Menyasz- szonyadó hajadonnak 30. özvegynek Í5 akcse. ebből évente 300 akcse volt az átlag kivetés. Büntetést a város bí- ráia szabta ki. fejbetörésért 100. verekedésért, testi sértésért.. lonásért, rágalmazásért mindenki vagyona szerint töb- bet-kevesebbet fizetett. Ogy látszik, ebből is akadt bővebben, mert 5000 akcse évi bevételt írt elő a defter. Az egész évi kivetésben legkevesebb volt az egyetlen Szent Mihály templom, 50 akcse adója. A békésebbnek mondható korszak után a 15 éves háború majdnem teljesen elpusztítja Vácot és környékét, mégis feléled, s a város szívó hatására ismét betelepül. Másutt emelkedik mindenütt az adó, Salgótarjánban például tízszeresére, Vácott viszont 1663- ig, Érsekújvár elestéig marad. „A régi adóban megtartattak ezen váczvak s contenlus (megelégedett) volt az török szokott adó jókkal s többel nem terheltettek." —vallja a város három elöljárója 1668-ban Füleken, a vármegye vizsgálatakor. „Immár miulta Újvár török kéznél vagyon, kétany- nyira vagy háromannyira feltelik pénzbeli fizetések, az ki könnyen teszen circiter (kb.) •5 00 'Ft, az ki esztendőkin ) kelletik fizetniek. Azonkívül clőszámlálhatatlan mindenféle munkával télben, nyárban tsrheltetnek a régi szokás ellen. Egyszóval nincs olyan munka s iga az kivel ezen városiak nem oneraltatnak (megterhel.)” Ebben az időben a váci bég a magyar fö'- desurakat követve majorkod- tatott, lefoglalt földeket a ko.s- di. naszályi, cselőtei határban, s robotban azt dolgoztatta. Vác felszabadulása után ezeket a török szőlőket és szántókat megkapták a jövevény te’eoesek, s az első évben a szőlőből nem kellett fizetniök, de a szántókért tizedet és kilencedet adtak. A törökkel együtt eltűnt a harács, de jött 'helyébe az átkozott porció és forspont... Jakus Lajos i
