Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

1978. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT ^Mdav Pomázon A pomázi nagyközségi tanács az út- és járdaépítésben is fo­kozottan számít a község lakói­nak társadalmi munkájára, így viszonylag kevés pénzből is so­kat tudnak építeni. A járdák az utóbbi időben már teljes egészében társadalmi munká­ban készülnek, a tanács csak az anyagot vásárolja meg hoz­zá. Az idén az első félévben ilyen módon négy és fél kilo­méter járda. A szilárd burkolatú utak is jórészt társadalmi munkában készülnek; az idén félkilomé­teres útszakaszt építenek így. A tanács a rendelkezésére álló 800 ezer forintos alapból útfel­újítást rendelt meg, a munkát várhatóan szeptember végéig be is fejezik. Városnéző A hétvégeken városnéző sé­tákat rendez Szentendrén a Dunatours. Szombaton és va­sárnap délelőtt tíz és délután három óra között másfél órán­ként indítanak csoportokat h HÉV végállomásától és a Du­natours Somogyi—Bacsó-part 6. szám alatti kirendeltsége elől. A részletes programról az indulási pontokon levő tájé­koztató szolgálat ad felvilágo­sítást. Megkezdődött az Omszki múzeum alapjainak lerakása. park területen a ligeti emlék­Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Hétszázalékos bérfejlesztés Új szakmunkások — Kopásálló munkaruha Az idén hét százalékkal emelkedik a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság dolgozóinak A fa és az árnyéka Nem sérelem - bosszú Fülemüleperek „Kendé bizony az árnyéka, mert olyat mondok, hogy ipég a” — írta Arany János jó száz évvel ezelőtt Péter és Pál vitá­járól. Péter és Pál összeférnek a naptárban, de nem férnek össze a költő versében. Kinek fütyül a fülemüle? — ez itt a kérdés. Egyiküké a fa, másiku­ké az árnyéka ... Ha a költő ma élne, legalább ennyi oka lenne megírni ezt a verset, mert a szomszédviták, határvillongá­sok azóta se mentek ki a di­vatból. Elszabadult indulatok Szentendrén sem. Mint a vá­rosi tanács igazgatási osztályá­nak vezetője, dr. Lakos Jánosné mondja, évente 40—50 ilyen perlekedővel van dolguk. Ha a szomszédok a határokon vagy jogcímeken vitatkoznak, az ügyet átteszik a bíróságra, de átteszik akkor is, ha a birtok- sértési vita több mint ;egy éve tart. Milyen ügyekben dönt a tanács? — A panaszkodó ügyfelek személyesen keresnek föl ben­nünket. A legkevésbé kellemes ügyek közé tartoznak ezek. Mindig elszabadult indulatokat kell valamilyen eszközzel meg­fékezni. Általában megkérjük őket, írják le a panaszukat. In­dokolt esetben, például ha az ügyfél írástudatlan, magunk veszünk fel jegyzőkönyvet. Harminc, napon belül kell dön­tenünk. Tízből kilenc esetben kimegyünk a helyszínre. Aztán beidézzük a feleket, tárgyalást tartunk. Ha indokolt, más ha­tóságok szakértőit is igénybe vesszük, erre egyre inkább tá­maszkodunk. Valódi sérelem? — Mire szoktak panaszkod­ni? — Kívülállónak jelentékte­lennek tűnő dolgokra. Átnyú­lik a fa a kerítésen, rongál, bo­garat terjeszt, az egyik szom­széd bezárja a másik előtt a kaput és így tovább. A kerítés melletti telepítési távolságok nincsenek szabályozva, ezért ezt csak motivációs tényező­ként vesszük figyelembe, lé­nyegesebb a szándék. Épp most született egy állásfoglalás a megyei tanács igazgatási osztá­lyán, miszerint az átnyúló faág nem jelent birtokháborítást. Ezt az emberek még nem tud­ják. — Kik szoktak vitatkozni? — Szentendrei lakosok szent- e'dreiekkel és azokkal, akik­nek a hétvégi házaik állandó lakosok házai közé vannak be­bére — jelentették be a viseg­rádi nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottságának ülésén, amelyen az erdészeti dolgozók érdekében hozott művelődési, szociális, egészségügyi és mun­kaügyi intézkedésekről adtak számot a gazdaság vezetői. A közművelődési határoza­tok végrehajtásának eredmé­nyeképpen tizenhét brigádvezető vett részt gazdasági és politi­kai továbbképzésen. Az általános iskolát el nem végzett dolgozók lehetőséget kaptak tanulmányaik folytatá­sára. Gondoskodtak a betam'tott és szakmunkásképzésről is. A közelmúltban fejeződött be a szőcsénypusztai erdőgazdaság^ szakmüíilíáSképzC’jrsköia' •Vi­segrádi' kihelyezett tagozatán az a tanfolyam, amelynek Vé­geztével tizenöt dolgozó ka­pott motorfűrész-kezelői okle­velet, és kilencen vették át a faipari szakmunkás-bizonyít­ványukat. Az ÉVM debreceni szakmunkásképző intézetének tanfolyamain huszonnégyen szereztek építőipari nehézgép­kezelői betanítottmunkás-ké- pesítést. Az erdőgazdaság dolgozói segítséget nyújtanak a nagyközség kulturális meg­mozdulásaiban, nem csak résztvevőként, hanem mint szervezők és előadók is. Ugyancsak nemrég alakult az erdész sportkör. A szociális ellátásban elő­relépést jelent, hogy a fafeldolgozó erdészek új típusú munkaruhát kaptak, ezek garantáltan mérettartók és kopásállók. A munkásszállí­tás javítása érdekében egy Ikarus autóbusszal bővítették gépkocsiparkjukat. ékelve, valamint hétvégiek hét­végiekkel. Az esetek többségé­ben tudjuk, hogy nem ez a va­lódi sérelem, amit panaszként előadnak, hanem egyszerűen összevesztek, nem jönnek ki egymással, zavarják egymást és a bosszúállás dolgozik bennük. — Szaporodnak az iiyen ügyek ? ""—-----­— Évente általában Ötvennél több nem szökött lenni," elég döbbenetes, hogy az idén már az első félévben negyven pa­nasz érkezett hozzánk. Ha így folytatódik, ebben az évben elérjük a nyolcvanat. Békítési kísérletek — A tanács békítéssel is kí­sérletezik? — Hogyne! Ezt mindig meg­próbáljuk? — Sikerrel? — Tavalyig a birtokháborí. tási ügyek fele egyezséggel zá­rult. Az idén nem megy, akár­mit csinálunk. Legfeljebb egy­két sikeres kísérletünk ha van. — Mivel magyarázzák ezt? Talán az időjárás is közreját­szik? Pocsék nyarunk volt... t — Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy részben az idő­járásnak tudható be. Minimá­lis az egyezségek száma, az idén felfokozottak az indulatok. Mi történt a szentendreiek­kel?! Víztárolók Budakalásznak Augusztus 19-20: Bölcsődét és óvodát avatnak A hagyományokhoz híven, változatos prográmmal ünnepli Szentendre városa augusztus húszadikát. A város lakói augusztus 19-én, szombaton délután három órakor gyüle­keznek a Felszabadulás lakó­telepen, az N-épület előtti te­raszon. Ez alkalommal adják át a lakótelepen az új száz­személyes óvodát és a nyolc­vanszemélyes bölcsődét. Nizák Imre, a városi tanács elnökhelyettese tart itt avató­beszédet, s átadja az új létesít­ményeket a legkisebbeknek, akiknek képviseletében óvodá­sok és úttörők színes műsorral mondanak köszönetét. A vendégek ezután átvonul­nak az új óvoda tornatermébe, ahol az Öbuda Termelőszövet­kezet képviselői ünnepélyesen átadják az új termésből sü­tött kenyeret a Beton- és Vas­betonipari Művek munkáskol­lektívájának. Ezután veszik át a társadalmi munkában élen­járók Nizák Imrétől és Tur- csányi Imrétől, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárától a kiváló és érdemes társadalmi munkáért adomá­nyozott címeket és kitünteté­seket. Vasárnap reggel nyolc óra­kor a Duna-parton zenés mű­sorral ébreszti a várost az út­törő-zenekar, s ezzel megkez­dődik a nap változatos prog­ramsorozata. Autós ügyességi versenyt tartanak délelőtt a Teátrum étterem előtt, utána az Alkotmány Kupáért folyta­tott labdarúgó-mérkőzést te­kintheti meg az érdeklődő kö­zönség a papírgyári pályán, majd kerékpáros ügyességi verseny lesz az Ady Endre úton, a vízügyi bemutató előtti parkolóban. A papszigeti strandnál fel­nőtt és ifjúsági úszóversenyí tartanak, Dunaszegen pedig kispuskás lövészversenyt. A ■ Teátrum étterem előtt gyüle- I kező közönséget repülő- és ! autómodellezők szórakoztat­ják, míg a város előtti Duna- szakaszon evezősversenyek zajlanak. A késő délutáni csó­nakos felvonulás után, este nyolc órakor tűzijáték gyö­nyörködteti a város lakossá­gát. Nem szorulnak már bérmunkára Több bútort ad tőkés exportra a Visegrádi Faipari Kts; Rendkívül nehéz körülmé­nyek között dolgozott az el­múlt években a Visegrádi Fa­ipari Ktsz. Az üzem régóta rá­szorul a bővítésre, a gépi be­rendezések korszerűsítésére és pólósára, hely hiányában ez utóbbira egyáltalán nem volt lehetőség. A zsúfoltságot a ter­melés és a ktsz dolgozói egy­aránt megsínylették. Keresett a kolóniái Jóval többet gyárthattak vol­na eddig is a híres és jó mi­nőségű kolóniái bútorokból, ha nem nehezítette volna a mun­kát az is, hogy a szűkösség miatt kénytelenek voltak egy munkafázist, az enyvezést bér­munkában végeztetni. A ter­melési költségeket is megnö­velte az ezzel járó szállítás, a fuvarköltség megengedhetet­len mértékben terhelte az üzem költségszámláját, rontva ezzel az eredményességet is. Nem kevésbé hátráltatta a termelés szinten tartását, hogy a zsúfolt üzemben rosszak vol­tak a munkakörülmények, a ktsz dolgozói közül sokan ál­lást változtattak, a jobb lehe­tőségeket kínáló környékbeli ipari és mezőgazdasági üze­mekben kerestek munkát. Beatrix palotája!? Az üzem visegrádi központi telephelyének bővítésére azért sem volt lehetőség, mert a múzeum ásatásokat kívánt folytatni a területén; a felté­telezések szerint Beatrix ki­rálynő palotájának maradvá­nyait rejti itt a föld. A ktsz korábban is felajánlotta már Délben jön a kenyér Kevesebb alkohol fogy Ellátás, szolgáltatás Csobánkán A Dunamenti Regionális Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói Budakalász határában két 600 köbméteres víztárolót építenek. . A Szentendrei Járási Áfész tájékoztatta a csobánkai köz­ségi tanács vb-t a munkájuk első félévi alakulásáról. A kis­kereskedelmi forgalom az el­múlt év első feléhez képest 4,6 százalékkal nőtt, ezen belül nagyobb arányban az élelmi­szerek iránti kereslet. A ven­déglátóipar 12,3 százalékkal forgalmazott kevesebbet. Érdekes és örvendetes, hogy alkoholmentes italokból 56 szá­zalékkal többet adtak el, míg a szeszes italok forgalma több mint 16 százalékkal volt ki­sebb. Az eszpresszóban és az italboltban fele annyi kávét sem szolgáltak fel, mint a ta­valyi első félévben. Tejtermékekből, valamint zöldségből és gyümölcsből meg­felelő az ellátás, de kenyérből és húsból távolról sem. A ke­nyér minőségé ugyan javult, de a szállítás romlott. Több­nyire déltájban érkezik Cso- bánkára a kenyér, a háziasz- szonyok már reggel megkezdik a sorbanállást. Viszont javult a vendéglátás. Az italboltban meleg étel kap­ható, a falatozó pecsenyével várja a vendégeket. Kellene egy bolt a szigetcsúcson is, amely tehermentesítené a köz­ségi kereskedelmet. A község­be hetenként egyszer, szerdán érkezik friss hús, és akinek nincs hűtőszekrénye, nem tud­ja vasárnapig tárolni. Az Áfésztől várják a megoldást, de a Fűszérttel sem elégedet­tek, mert az sokszor késve és hiányosan szállít. A szolgáltatások iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, de nincsen ács, cipész, szabó és fodrász sem. A Gelka sze­relői újabban hetenként meg­jelennek a községben, régeb­ben hónapokig nem látták őket A magánkisiparosok munká­jával a lakosság és a tanács is elégedett. Az árellenőrzések során nem tapasztalnak rend­ellenességeket. A végrehajt bizottság is segít felkutatr azokat a szakembereket, akik a hiányszakmákban vállalná­nak kisipari szolgáltató mun­kát. A tanács sürgeti az Afészl nyissa meg végre azt a Tüzép telepet, amelyhez a tanács te rületet és épületet is adott. Az oldalt írta: Hatos Erzsébet­Fotó: Halmágyi Péter l)t és járda Társadalmi munka Az Omszki parkban | ezt a területet a múzeumnak ' megvételre, de anyagiak híján az egyezség nem jöhetett lét­re. Végül a Mátyás király Mú­zeum térítés ellenében átvette az üzem területének egy ré­szét, s hamarosan megkezdőd­nek az ásatások. Ezzel egyide­jűleg megkezdődött Visegrá- don az új telephely építése egy elhagyott bánya terüle­tén; ezt a helyet a község ren­dezési terve szerint a ktsz szá­mára tartotta fenn a tanács. Az új telephely építési költ­ségei hétmillió forintot tesznek ki, kétmilliót szánnak új gé­pek beszerzésére, a járulékos beruházás költségei pedig csaknem hárommillió forintra rúgnak. A ktsz saját fejleszté­si alapjából 2 millió 400 ezer forintot fordít az építkezésre, a többit hitelekből és egyebek között a KISZÖV és az OKISZ által nyújtott támogatásból fe­dezik. Ötmillió többlet Az építkezés jól halad, a tervek szerint augusztus végén vagy szeptember elején adják át a nyolcszáz négyzetméter alapterületű új műhelycsarno­kot, de, amíg a negyven sze­mélyre tervezett szociális lé­tesítmények fel nem épülnek, az új csarnokban sem kezdőd­het meg a munka. A gépműhely és az előké­szítő a régi telephelyen dolgo­zik továbbra is, az új csarno­kot az asztalosok veszik majd birtokukba. Nagy előny, hogy a jövőben a ktsz nem szorul majd rá a bérmunkára, s meg­takaríthatják az ezzel járó többletkiadásokat. A termelést is növelhetik, nagy a kereslet a kolóniái bú­torok iránt; korábban jelentős tőkés megrendeléseket kellett visszautasítaniuk. A tervek szerint már a felújítás évében ötmillió forintos■ többletterme­lés várható, ebből 3 millió 600 ezer forint értékű lesz a tőkés export. A ktsz vezetői egyben azt is remélik, hogy ■ megszűnnek munkaerőgondjaik, s végre el­érik azt — amit az utóbbi években nem sikerült —, hogy legalább száz százalékra tel­jesítik évi _ termelési tervüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom