Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

Legkedveltebb a mozi 1 gyorsabb beilleszkedésért A KISZ-szervezetek feladatai Kiveszik-e részüket a ci­gányfiatalok a KlSZ-alapszer- vezetek munkájából? A kér­désre a KISZ városi bizottsága a napokban tartott ülésén ke­reste a választ. Az adatok ter­mészetesen önmagukért beszél­nek, ám a kérdés jóval bonyo­lultabb annál, hogy megeléged­hetnénk a számok felsorolásá­val. Mégis vegyük először eze­ket szemügyre. A város 74 KlSZ-alapszerve­zetében összesen 27 cigányfia­tal dolgozik. Közülük egy ve­zető funkcióban. A cigányla­kosság összlc .számát tekintve, ez kevésnek tűnik, ám kétség­kívül jelzi a fejlődést, az egyre intenzívebbé váió beilleszkedé­si törekvéseket. Bál, zenekar A KISZ-alapszervezetek fel­adata — állapította meg a KISZ-bizottság — nem is le­het más, mint ezeknek a beil­leszkedési törekvéseknek a tá­mogatása. Természetesen szük­ség van arra is, hogy az alap­szervezetek szociográfiái pon­tossággal megismerjék az érin­tett korosztály életét, ám ennél is fontosabb, hogy érzékenyen reagáljanak a szemmallátható változásokra. Például vala­mennyi közösségben figyelem­be kell venni, hogy a cigány­fiatalok a város kínálta köz­művelődési lehetőségek közül leginkább a mozit kedvelik. Jó kezdeményezésnek bizo­nyultak a cigánybálok, s a ze­nekarok szervezésére tett kí­sérletek. Ezek közül is kiemel­kedik a Sombrero-együttes megalakulása, mely egyik leg­nagyobb eredménye az idén az ifjúsági klubháznak. Az ered­ményességet nemcsak azon le­het lemérni, hogy az együttes rendkívüli sikereket aratott, hanem azon is, hogy még e si­kerek előtt a cigányfiatalok milyen szívesen fáradoztak az együttes megszervezésén! Ez az igyekezet talán a sikereknél is többet ér ... A Sombrero-együttes meg­alakításához egyébként nagyon sok előítéletet kellett legyőzni. Egészen pontosan azokat az aggályokat, melyek a cigáiny- fiatalokban élnek, s meghatá­rozzák tevékenységüket is. Er­re kell figyelni a városi könyvtárban is, amikor arra törekédnek az ott dolgozók, hogy minél több cigány olva­sójuk legyen, s erre vaiameny- nyi közművelődési intézmény­nek, ha tervbe veszi e fiatalok mozgósítását. Összefogva Természetesen a KISZ-kor­oszíályba tartozó fiatalok ak­tivizálása nagyon nehéz, ha nincs mire építeni. A KfSZ- bizottság nagyon helyesen ál­lapítja meg, hogy jelenlegi gondjainak megoldását már az Úttörő Szövetség keretében meg kell kezdeni. Az erre vo­natkozó határozat egyetlen mondat' csupán: A városi úttö­rőelnökség testületi ülésen ha­tározza meg az Úttörő Szövet­ség keretépen elvégzendő fel­adatokat — ám ez a mondat nagyon sok, fontos tennivalót takar. Arról van szó ugyanis, hogy az általános iskolai okta­tást mind komolyabban vevő cigányiakosság az Iskolában tevékenykedő úttörőcsapatokon keresztül vonható be legered­ményesebben a közösség éle­tébe. A legfiatalabb nemzedék foglalkoztatása, az úttörőmun­kában szerzett sikerélmények nemcsak a KISZ-munkát te­szik lehetővé, hanem megha­tározzák a most felnövekvő nemzedék egész életútját is. Könnyű belátni az úttörőfog­lalkozások jelentőségét, ha azt is számításba vesszük, hogy a cigányfiatalok között ma még nagyon kevés a továbbtanuló, s a munkahelyeknek, az isko Iáinál, gyakran sokkal lazább közössége nehezen jut túl a bekapcsolódási alkalmak fel­kínálásán. Ez pedig nem min­den esetben bizonyul elegendő­nek. Hatásosabban Végeredményben a KISZ vá­rosi bizottsága, a cigánylakos­ság helyzetére, életkörülmé­nyeire és törekvéseire vonat­kozó adatok elemzése alapján megállapította, hogy e kérdés­sel valamennyi érintett alap­szervezetnek a korábbinál be­hatóbban kell foglalkoznia. A KISZ városi bizottsága mellett tevékenykedő közművelődési bizottságnak, a Hazafias Nép­front, a Vöröskereszt városi vezetősége segítségével munka­tervet keil kidolgozni a cigány­lakosság elmaradott rétegeinek a közművelődésbe való bevo­násáról. Ehhez kapcsolódik, amit már említettünk is, az út­törőelnökség meggondoltabb, a feladat jelentőségéhez mért szervezési tevékenysége. Farkas Péter Akadozik a téglagyártás A több mint százesztendős nagykőrösi téglagyár messzi­ről ígéretes képet mutat. A múlt esztendőben az éves ter­vet nyereségesen teljesítették. Az öreg kémény vígan füsöl, az előkészítőben sok nyerstég­la sorakozik, a gyár előtti nagy tárolótérségben, azonban nincs egyetlen darab kiégetett tégla sem. Pedig az irodában állandóan cseng a telefon. Kérdezik, kérik a téglát, hely­ből és vidékről egyaránt. A gyárnak a Tégla- és. Cse­répipari Trö'fzt "1978-ra négy­millió darab nyerstéglát és három és fél millió darab ége­tett tégla készítését szabta meg, de a terv félévi időará­nyos részét nem tudták telje­SPORT —SPORT —SPORT— SPORT — SPORT SakkszimuUán városunkban A Nagykörösön turistaként vendégeskedő svédországi Staffan Ericsson, aki 1977-ben megnyerte Stockholm sakk­bajnokságát, tíztáblás szimul­tánt ado tt a Nagy körösi j KIOSZ Sportkör sakkozóinak. A rövid ünnepség után leját­szott szimultán erőkifejtésre késztette a svéd mestert. A következő eredmény született a helyi sportolók szempontjá­ból. Nagy 1, Pál 0, Pallagi 1, Ba­kó 0, Kovács 1, Kiss 0, Mé­száros 0, Mogyoró fél, Horváth J. 1, Horváth L. 1. A svéd sakkmester elmond­ta, hogy a 4 és fél pont eléré­sét jó eredménynek tartja, mert a magyar sakkozás sok­kal magasabb szinten áll, mint a svédországi, de azárt a mos­taninál jobb eredményre szá­mított. A szinte spontán esemény néhány órás szervezés után is elérte célját, a sportág népsze­rűsítését és a nemzetközi sportbarátság elmélyítését. A jó kezdeményezésért dicséret illeti a KIOSZ helyi vezetősé­gét. GO KART HÍREK Esztergomban a városköz­pontban kialakított jó ver­senypályán,. közepes létszámú mezőnnyel rendezték az or­szágos go-kart bajnokság ötö­dik fordulójának küzdelmeit. Az első osztályban tizenketten indultak. Kecskeméti József (Nagykőrösi MHSZ) 1—1 fu­tambeli 7. és 9. hely után ösz- 6zesítésben nyolcadik lett. A Tatabányán sorra került országos meghívásos verse­nyen alkatrészhiány miatt nem szerepeltek a körösi go- kartosok. TERÜLETI ERDÉSZETI S PORTVERSENYEN Debrecen helyett Nyíregyhá­zán rendezték több sportág­ban az erdészeti dolgozók ke­let-magyarországi versenyét. Az összetett versenyben győz­tes, szolnoki központú Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság képviseletében a nagykőrösi üzem (ládagyár) képviselői is indultak. Atléti­kában népes mezőny volt. Fér­fi súlylökésben a körösi Palo­tai János 10,84 méterrel; tá­volugrásban Kenyeres Ambrus ’627 centiméterrel, magasug­rásban Horváth László 155 cm-rel egyaránt az első helyen végzett. Kenyeres magasugrás­ban és 100 méteren egyaránt második lett. Kispályás labda­rúgásban 16 csapat vetélke­dett. A NEFAG (a körösi Vil- csák Ernő is tagja volt) cso­portelsőként jutott a legjobb 4 közé, azután kétszer is hétmé­teresekkel vesztett és végül negyedik lett. AZ ŐSZI TEKENYITÁNYON A megyei teke-csapatbaj­nokság őszi nyitó fordulója keretében Kocséron került sor az első körösi vonatkozású mérkőzésre. Az ellenfél jobban dobott és győzött. Törteli TSZ SK—Volánbusz (Nagykörös) 6:2 (2134—2055). Az összeállítás: Tajti Gy. 402 (1), Váradi 395 (1), Tóth 340, Vrbán 313, Halász 311, Balogh 294. LABDARÜGÄS Tizenhat csapat közül a leg­jobb 8 közé jutott a megyében a Nagykőrösi Kinizsi ifi csa­pata a labdarúgó Országos If­júsági Kupa mérkőzéssorozat keretében. S. Z. síteni. Kétmillió darab nyers­téglát csináltak, és egymillió- ötszázezer téglát égettek ki. A gyár munkaerőgondokkal küzd. Midőn az irodában Nagy Gyu­la telepvezetőt kerestük, azt mondták, hogy a téglaégető kemencéknél találjuk meg, mi­vel kevés a gyakorlott mun­kás, maga is besegít, a nyers­téglát rakja a kemencékbe. A telepvezetőt tényleg ott találtuk a téglaégeto Kemen­céknél, s a munkáját megsza­kítva elmondotta-, • hogy a gyárban 35- munkás van, holott legkevesebb 43-ra lenne szükség, s a bejárók közt is sok a hiányzó. A nehéz tégla­gyári munkát nem szívesen vállalják, pedig jó a kereset. A dolgozók teljesítmény sze­rint kapják a bért. Van, aki havi 6 ezer forintot megkeres, s olyan is, aki a sok hiányzás folytán csak 1500 forint körül kap kézhez. A termelt téglát a TÜZÉP- központnak adják el, s az in­tézi a szétosztást, van úgy, hogy még Budapest is kap a körösi téglából. A téglát a helyi TÜZÉP-telepen kell igé­nyelni és kifizetni, s a telep­vezető arra törekszik, hogy azt zömében a nagyKŐrösi vala­mint a környékbeli: kocséri, nyársapáti, csemőí, törteli és lajosmizsei építkezők kapják. Az öreg nagykőrösi tégla­gyár korszerűtlen gépi beren­dezésével, minden igyekezet ellenére, nem tud. lépést tar­tani a modern gyárak terme­lésével, ezért a tröszt már több ízben meg akarta szün­tetni, bár a város és a kör­nyék lakóinak érdeke fenntar­tását kívánja, hiszen nagy szükség van a helyből besze­rezhető építőanyagra. NAGYHŐIÖSI JL A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxii. évfolyam, m. szám 1978. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK Nagydijai nyert a szántott zöldség Hatékonyság,' tervszerűség jellemzi a munkát — Sikeres első félév után jól halad a nagy szezonmunka a konzervgyárban. Folyama­tos termelékenyság jellemezte az első félévet — mondotta T. Tóth János, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregy­ségének vezetője. Mintegy ezer vagon nyersanyaggal indul­tak. Ez a januárban meglevő jelentős készlet egész félévre termelési biztonságot jelentett. Az ókészlet — a sárgarépa, zeller és vöröshagyma — után, május közepén fogyott el a paszternák. Május első heté­ben megérkezett a petrezse­lyemzöld. A gyárban meleg­üzem van. Ez azt jelenti, hogy éjjel-nappal működik a szárí­tó és a nyersáruból exportké­pes szárítmány készül. A termeléssel párhuzamo­san az értékesítésben is igen jó eredmenyenei ér­tek ei. A központi irányelveknek megfelelően kleméit feiaoai- keiu kezeibe a toices országok­ká való kivuelt. Ezt az első félév ken száztíz százalékra teljesítették, 390 tonna szárít- manyt exportáltak. Termeivé- nyeik keresettek és megbe­csültek többek között NSz.K- öan, Hollandiában, Angliában és Svédországban egyaránt. Hosszas piackutatás után je­lentős megrendelést kaptak a Szovjetuniótól. Háromszáz tonna zölfLségkeveréket, úgy­nevezett Julienne-t szállítanak ki, harminc dekagrammba csomagolásban. Biztos piacnak ígérkeélk. a. Szovjetunió és ezt a piacot, a minőségi ,előírások szigorú betartásával hosszú távon szeretnék megtartani. A gyáregység kollektíváját di­cséri, hogy ez a szárított zöld­ségkeverék, amelyet tízféle zöldségből állítanak ősszé, a zegedi ipari vásáron nagydí­jat nyert. Jó volna, ha a kül­földi piac után a hazai házi­asszonyok is alaposabban megszeretnék ezt a terméket, megismernék, hiszen a téli sze­zonban feltétlenül könnyebbé tenné munkájukat. Az első vöröshagyma-szállít­mány július 10-én érkezett, amelyből naponta átlag tizen­öt-húsz vagonnal kapnak. En­nek egy résizét tárolják, a töb­bit folyamatosan feldolgozzák. Működnek az angol hagy- maszárííó gépek, a négy gép egy műszak alatt száz ember nyolcórai, kézi munkáját végzi el, A szerkezet pneumatikusan működik és két atmoszféra nyomással szinte lerobbantja ,a vöröshagyma héját. Eredeti­leg félautomata volt, kézzel kellett adagolni a vöröshagy­mát, de a gyáregység fiatal szakemberei a technológia bő­vítésével teljes automatává alakították. Ez azért is fontos, mert a vöröshagyma keresett exportcikk. . Ezerkélszáz va­gonnal kívánnak feldolgozni belőle jövő márciusig. A ter­méskilátás jó, csupán a gom­bás fertőzés nehezíti a tárolás biztonságát. A hagymaszárítás ma is a ceglédi gyáregység fő profilja, ebből származik ter­melési értékük hatvan száza­léka. " Petrezselyemzöldből eddig százharminc vagonnal érke­zett a telepre. Ebből a szárít- mány korszerű termelési vo­nalon készül, minimális élő­munka-ráfordítással E termék zöme az NSZK-ba kerül. A nyersanyag nagy részét a ko­rábbi években Makóról szál­lították. Ma már e téren leg­nagyobb partnerük a helybeli Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet A közös gaz­daság a zöldségprogram meg­valósításán belül fejlett agro­technikával, többségében ki­váló minőségű levélzöldet biz­tosít. Épp a napokban utalt át a gyár a termelőszövetkezet egyszámlájára másfél millió forintot, a petrezselyemzöld ellenértékéként. A jó ered­mények bizonyítják, hogy Cegléden is lehet levélzöldet termeszteni eredményesen és jövedelmezően, csak megfelelő vezetés, szakmai szeretet és tudás kell hozzá. Az üzemegységben a haté­konyság és tervszerűség fon­tos biztosítékának tartják, hogy stabilizálódott a munka­erőhelyzet és egyre több fiatal szakembert alkal­mazhatnak. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkavédelemre. Az e téren elért eredmény el­ismeréseként vándorzászlót kaptak a Nagykőrösi Konzerv­gyártól. Megítélésük szerint a második félév az eddiginél is fokozottabb munkatempót kö­vetel. A sikeres tervteljesítést a szocialista brigádok szoros együttműködésével kívánják megvalósítani. K. D. Borfajtákkal ismerkedtek Látogatóban a pécsi szőlőhegyen A kertbarátok klubja éves programjába vette, hogy ta­nulmányi kirándulást rendez a pécsi borvidékre. A kirán- i duláist a Toldi Miklós Elelmi- \ szeripari Szakközépiskolával j közösen, a napokbgji tartották meg. I Reggel 6 órakor 45-en in- I dúltak el a Toldi iskola autó- > buszán Dunaföldvár felé. Út­PIACI BESZÉLGETÉS íratás — kaszával, sarlóval A kaszával való aratások­nak lassan-lassan az emléke is a múlt ködébe vész. De a ha­tárban azért még az idén is, kis tábla gabonájukat néhá- nyan kézzel aratták le. Ezek között volt Faragó Gábor, akit vagy ’harminc éve ismerek, és a Nyárkútrét szélén lakik kis tanyájában, melyhez 1200 négy­szögöl telket mértek a mér­nökök. Ismeretségünk azzal kezdő­dött, hogy tőlük vettem egy feketepettyes malacot egy ta­Gycmtaiamfják a rózsát A Városgazdálkodási Vállalat virágkertészetében a 300 négyszögöl területű rózsakertben Fehér Katalin és Jakab Szilvia gyomtalanítja a szépen virágzó bokrokat. Varga Irén felvétele vaszi vásáron, mely annyira bevált, hogy azután ameddig malacot hizlaltam, mindig tő­lük vettem híznivalót. Most a szemesterménypiacon találkoztam Faragó Gáborral, aki közelebb van már a het­venhez mint a hatvanhoz, de még jól bírja magát, most is fél zsák árpát árult. — Saját termés? — kérdez­tem. — Az volna... Tudja, a ta­nyatelek felét bevetettem az ősszel árpával, de tavasszal na­gyon megrontotta a vetést a víz, úgyhogy a kipusztult részt kukoricával kellett pótolni. — De azért arattunk. Jól ki­kalapáltam, megfentem az öreg kaszát, s egy reggel elkezdtem vágni az árpát, a feleségem meg szedte a markot. Néhány óra alatt végeztünk vele, öt csomó lett az egész, de már kezdett fájni a derekam, na­gyon áldottam,» aki feltalálta a kombájnt. — Nem kerestünk cséplőgé­pet se. A kévéket szépen ki­csépeltük cséphadaróval. Négy zsákkal vertünk ki. Jut belő­le eladni, meg a nyulaknak is. Mert a feleségem pár éve nyu- lat is tenyészt, öt anyanyu- lunk van, érdemes vele fog­lalkozni. — Ha az «árpa szalmájában maradt egy kévés szem, az se baj, szénával keverve megeszi a lovunk, a Virág, mert lovat is kell tartani, a tanyáról gya­log nem járhatunk. Kopa László közben a tanulmányút vezető­je: Csikai Pál klubelnök is­mertette az útbaeső nevezetes­ségeket, köztük a Dunaföld- varra vezető útnál a növény­éi madárritkaságokat Őrző nemzeti parkot, és Pécs várad érintésével érkeztek Pécsre Délután a Szőlészeti Kutató- iniezei két hegyi telepét láto­gatták meg. a Szentmiklósi *eiepen a Különféle szőlőneve- lési módokat tanulmányozták, a Mária-telepen a termesztett szőlőfaj'iákkal ismerkedtek. Fehér Dór fajtákat termelnek, főleg olasz rizlinget és rizling­szilvánit. Az intézet hatalmas pincészetében megkóstolták a porokat is, a finom olasz riz­linget, a furmintot, a chardinót es a cirfandlit. Másnap reggel megtekintet­ték Pécs nevezetességeit, a székesegyházat, a múzeumo­kat, köztük a híres Zsolnay gyár kerámia- és porcelánmú­zeumát, majd a Vasarelly- képtár értékes festményeit és szobrait, melyeket a művész Pécs városának ajándékozott. A kirándulók felmentek a Misina-tetűre is, ahol a 80 mé­ter magas tv-toronyba lift ve­zet fel, s a kilátóról be lehet látni Pécs gyönyörű környékét. Csikai Pál klubelnöknek, aki az egykori híres nagykőrösi tanítóképző intézetnek a taná­ra volt, kedves meglepetésben volt része. Egyik volt tanítvá­nya, Dani Sándor nyugdíjas pécsi tanár tudomást szerzett a kirándulásról, s több Nagy­kőrösön végzett pécsi és Pécs környéki tanárral és tanítóval együtt megkereste és üdvözöl­te régi, szeretett tanárát. Hazafelé jövet megálltak Mohácsnál, ahol megtekintet­ték a mohácsi ‘vész emlékére létesített kegyeleti parkot. K. L. Moziműsor ABBA. Színes, látványos, zenés svéd—ausztrál film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom