Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-10 / 187. szám
flBONYI KRÓNIKA iBrawTw«r.miwiMu>.-rtiflii:a.. .........~--^uBM«iiieieeHesáí*w*M Tá rsadalom, család, iskola Közösen kell nevelni az ifjúságot Sokat segítenek a szülői munkaközösségek A gyermeknevelésre az egyik legalkalmasabb intézmény a család. A szülők és a gyermek között kialakult kapcsolat, a szülőknek társadalmunkban elfoglalt hely és egyéni példamutatása alapvetően befolyásolja az általános iskolás gyermek személyiségét, a közösséghez való kapcsolatát, A családi nevelés egyik lényeges eleme, hogy a szülők szeressék gyermekeiket, gondoskodjanak róluk, biztosítsák harmonikus testi, érzelmi és erkölcsi fejlődésüket. Bármennyire is fontos mindez, önmagában azonban mégsem elég. Ahhoz, hogy ,a felnőtté serdült gyermek teljes értékű tagja legyen a társadalomnak elengedhetetlenül szükséges az intézményes nevelés, a szakszerű oktatás, vagyis az iskola. Az iskolának mindig együtt kell működni a családdal. Közösen kell végezni az ifjú nemzedék világnézeti, erkölcsi nevelését és felkészíteni őket a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Abonyban ötezer család él, és az általános iskolások száma kétezer. Gyakorlatilag; minden második családban van egy iskolás korú gyermek, ami egyben azt jelenti, hogy minden második család kapcsolatban áll valamelyik oktatási intézménnyel. Ebben a kapcsolatban az iskola szerepe elsősorban az, hogy rendszeres segítséget adjon a korszerű és tudatos családi neveléshez, a gyermekek személyiségének formálásához. Jó lehetőséget kínálnak erre a szülői értekezletek, a pedagógusok fogadóórái, a szülők akadémiája. Az utóbbi tanévben például öt szülők akadémiáját szerveztek a nagyközségben, kettö;- kettőt a Gyulai és Somogyi, egyet a kisegítő iskolában. Ezeken a fórumokon a szülők megismerkedtek az új oktatási módszerekkel, valamint sok olyan hasznos tanácsot kaptak, amelyet a gyermekek neveléséhez fel tudtak használni. — Az eredményes együttműködés feltétele, hogy a pedagógus ismerje tanítványainak családi környezetét, a családi nevelés legfontosabb jellemzőit — mondta Kaczúr Gyula művelődési felügyelő. — A családi körülmények felmérésére az egyik legjobb módszer a családlátogatás, amely rendszeres pedagógusaink körében. Tapasztalataikat a gyermekek személyi lapjain rögzítik. Az együttműködés akkor jó, ha az iskola folyamatosan tájékoztatja a szülőket az oktatási és nevelési célkitűzésekről, és azok felhasználják a családi nevelés során. Az iskola és család együttműködésének lényeges része a szülői munkaközösség. A szülőkből és pedagógusokból álló választmányok sokat segítenek a nevelőtestületeknek. Az ifjúságnak társadalmi életünkbe való beilleszkedése, a közösségi életre való nevelése közös feladat mind a család, mind a pedagógus számára. A mai fiataloknak egy olyan társadalomban kell biztonságosan eligazodni, amit részben az általuk át nem élt múlt határoz meg. Abonyban nagyon sok, olyan törekvésnek lehettünk szemtanúi, amelyek hozzásegítették a fiatalokat a múlt helyes értékeléséhez, a jelenben való tájékozódáshoz és a jövőbe vetett hit és bizalom megteremtéséhez. Ennek a részben erkölcsi, részben politikai nevelésnek köszönhető, hogy a fiatalok azonosulnak a szocialista társadalom alapvető célkitűzéseivel. A személyiség fej'esztésére legalkalmasabb a közösség. Az. általános iskolás gyermekek megbízható jellemíormáló közössége az úttörőcsapat. A nagyközségnek mind a három iskolájában jól szervezett úttörőélet folyik, a különféle próbák, vetélkedők és versenyek, az őrsi és rajfoglalkozások nemcsak hasznos időtöltései a diákoknak, hanem tudatos jel lemformálói. Természetes a közösségi életet, a személyisé formálását nem lehet kizárólag az ifjúsági szervezet oldaláról vizsgálni. Jó osztályközösségek is vannak, amelyek ugyancsak lényegesen befolyásolják gyermek jellemét és egyéniségét. — Az eddig elért eredmények arra köteleznek minden osztályfőnököt és ifjúsági vezetőt, hogy mindkét lehetőséget a jövőben még jobban használják ki — jelentette ki a művelődési felügyelő. A család, a társadalom, és az iskola kapcsolatának elemzése során nem lehet figyelmen kívül hagyni a hátrányos helyzetben élő és az állami gondozásba adott tanulókról való gondoskodást. A nagyközségben 133 cigány csa Iád él. Az iskolaköteles gyerekek száma kétszáz, és ezeknek a legutóbbi tanévben több mint 90 százaléka vett részt rendszeresen az oktatásban. Az iskolák vezetői és pedagógusai nagy gondot fordítanak a cigány származású gyerekek oktatására, a közösségbe való beilleszkedésükre. A sagíteniakarás azonban nemcsak pedagógiai módszerekben nyilvánul meg hanem anyagiakban is. Legutóbb a három iskola együttvéve 40 ezer forintot költött a cigány gyerekekre; ruhát, tanszert vásárolták részükre. Sokan részesülnek tanácsi gélyben. A nevelők elsősorban arra törekednék, hogy az iskola nyolc osztályát minél többen elvégezzék. A jó pedagógiai munka eredményeként évről évre kevesebb cigány gyerek bukik meg, sőt egyre nagyobb számban vannak olyanok, akik az általános iskola Elvégzése után szakmát tanulnak, vágy középiskolában folytatják tanulmányaikat. Az abonyi nevelőotthonban 170, a családoknál félszáz iskolás korú állami gondozásba vett gyermek él. Velük megkülönböztetett módon foglalkoznak á pedagógusok. Türelemmel segítik őket iskolai és egyéb gondjaikban. Jó kapcsolat épült ki az iskolák és a nevelőotthon, valamint a nevelőszülők között. Gy. F. A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Nagydíjat nyert a szárított zöldség Hatékonyság, tervszerűség jellemzi a munkát vöröshagyma héját szinte lerobbantják asszonyok is alaposabban megismernék, megszeretnék ezt a terméket, hiszen a téii szezonban feltétlenül könynyebbé tenné munkájukat. Az első vöröshagyma-szállítmány július 10-én érkezett, amelyből naponta átlag tizenöt-húsz vagonnal kapnak. Ennek egy részét tárolják, a többit folyamatosan feldolgozzák. Működnek az angol hagymaíiszíííó gépek, a négy gép egy műszak alatt száz ember nyolcórai, kézi munkáját végzi el. A szerkezet pneumatikusan működik és hét atmoszféra nyomással szinte lerobbantja a vöröshagyma héját. Eredetileg félautomata volt, kézzel kellett adagolni a vöröshagymát, de a gyáregység fiatal szakemberei a technológia bővítésével teljes automatává alakították. Ez azért is fontos, mert a vöröshagyma .keresett exportcikk. Ezerkétszáz vagonnal kívánnak feldolgozni belőle jövő márciusig. A termés- kilátás jó, csupán a gombás fertőzés nehezíti a tárolás biztonságát. A hagymaszárítás ma is a ceglédi gyáregység fő profilja, ebből származik termelési értékűit hatvan százaléka. Petrezselyemzöldből eddig saázharmihc' • vagonnal" ’érkezett a telepre. Ebből a szárít- mány korszerű termelési vonalon készül, minimális élőmunka-ráfordítással. E termék zöme NSZK-ba kerül. A nyersanyag nagy részét a korábbi években Makóról szállították. Ma már e téren legnagyobb partnerük a helybeli Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. A közös gazdaság a zöldségprogram megvalósításán belül fejlett agrotechnikával, többségében kiváló minőségű levélzöldet biztosít. Épp a napokban utalt át a gyár a termelőszövetkezet egyszámlájára másfél millió forintot, a petrezseiyemzöld ellenértékeként. A jó eredmények bizonyítják, hogy Cegléden i$ lehet levélzöldáéget termeszteni eredményesen és jövedelmezően, csak megfelelő vezetés, szákmai szeretet és tudás kell hozzá. Az üzemegységben a hatékonyság és tervszerűség fontos biztosítékának tartják, hogy stabilizálódott a munkaerőhelyzet és egyre több fiatal szakembert alkalmazhatnak. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a munkavédelemre. Az e téren elért eredmény elismeréseként vándorzászlót kaptak a Nagykőrösi Konzervgyártól. Megítélésük szerint a második félév az eddiginél is fokozottabb munkatempót követel. A sikeres tervteljesítést a szocialista brigádok szoros együttműködésével kívánják megvalósítani. K. D. Kirándulók Autóbusz, különjárat gördül át a városon. Hová, nova? Messzi, a hegyekbe. Idős, mosolygós utasok ülnek az üléseken, valamennyien termelőszövetkezeti nyugdíjasok. Gurul az üzemi busz is. Most nem a munkahelyre hordja az embereket, hanem a szocialista brigádot viszi szabad szombat — vasárnapi országjáró körútra, a Dunántúl tűlsó csücskébe. Mondják, meg sem állnak Sopronig. Oda vágyakoztak. Mások hajnalok hajnalán gyülekeznek a kijelölt helyen, hogy a különjárattal már a kapunyitásra ott legyenek gyógyító vizéről híres-neves fürdőhelyünkön, napozással, ki- kapcsolódással, felfrissüléssel töltsék a napot. A lázas izgalomban készülődök. különjáratokon és vállalati autóbuszokon utazók legtöbbjének természetes, magától értetődő az ilyen kiruccanás. Tagjai a szocialista brigádoknak, a szakszervezetnek, a termelőkollektívának. Mondják; ennyi csak jár az embernek. Ez a munka, a munkás megbecsülése. A minap egy ilyen kirándulókat vivő autóbusz népes társaságával beszélgettem Cegléd városközpontjában, amint a Mátra felé igyekezve egy fagylaltozás erejéig megszakították útjukat. Elmondták, tsz melléküzemágában dolgoznak. Tésztát készítenek, tonnaszám. Lebbencset, csigát, eperlevelet, cérnametéltet. Szeretik a munkát, a munkahelyüket. Jó kis kollektíva kovácsolódott össze náluk. Huncutkodó mosollyal a szeme sarkában, összenézve, így vélekedett két fiatal: köszönhetjük — Ezt is anyánknak. Meg is magyarázták rögtön: szüleik tsz-tagok. ők pedig követték őket a közösbe. A szülők már nyugdíjasok. Ott dolgoztak, abban a szocialista brigádban, amelyben gyermekeik léptek a helyükbe. MORELLI EDIT IPARMŰVÉSZ tűzzománcaiból kiállítás nyílik szombaton, augusztus 12-én délután négy órai kezdettel a nagykőrösi Arany Já- : nos Múzeumban. A kiállítást dr. Kocogh Ákos művészete történész nyitja meg. Hétfő kivételével a szebbnél-szebb alkotásokat szeptember 12-ig lehet megnézni. Mókás hétköznap Kedden, augusztus 15-én a ceglédi Károlyi lakótelepen szó szerint mókás hétköznap lesz: délután öt órakor kezdődik ugyanis a szabadtéri előadás, Levente Péter színművész, Vitai Ildikó előadóművésznő és Markos Zoltán grafikus-gyorsrajzoló közreműködésével. Előadásuk címe: Mókás hétköznap. ;.-j: ollr ■:on ií i Őszi idény kezdetén Felkészülten várják a rajtot Hasznos volt a Fesztivál Kupa A múlt üzenete Bemutatták a dánszeutmiklósi leieteket Újabb feltárás van készülőben telepi szőlős területén leheteti. Ezen a területen ebből a korból származó edény töredékeket, vas használati eszközök darabjait találtuk. A falu nevét nem tudjuk — ebből a korból nem maradt olyan ira., amely ezen a területen falu. említene. Dánszentmiklóst először egy 1314-es oklevél említi, ekkor már elpusztult, lakatlan hely, a szomszédos lakott Mi- kebuda mellett. Lehetséges, hogy a most megtalált temetőhöz tartozó falu azonos a rég'. Ddnszentmilclóssal, s valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. A domb megmaradt részében megvan még a temető több része és a falu tégla- temploma, melyet a szakemberek a közeljövőben szeretnének feltárni. Ezért a múzeum munkatársai, a község és a Micsurin Tsz vezetői kérik a lakosságot, hogy a dombot ne bolygassák — onnan homokot ne hordjanak, mert ezzel akaratlanul is tönkreteszik a község múltjának még meglevő emlékeit.” A kiállítást augusztus 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Horváth Ferenc A felvételen Vrahecz József szerelő, Főző József tsz- elnök és Gáza László szerelő a Micsurin Tsz-ből. Dánszentmiklóson az alsó tagiskolában 150 látogató előtt a napokban Kocsis Gyula, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója nyitotta meg azt a kiállítást, melyen a Dánszent- miklós környékén feltárt Árpád-kori temető leleteit mutatják be. A kiállitóteremben olvashatjuk az alábbi ismertetőt: „Dártszentmiklóstól délre, a Tetveshalomnak nevezett dombon, amelyet a pusztavacsi határ vág ketté, 1977-ben a ceglédi Kossuth Múzeum szakemberei XI—XII. századi temető 270 sírját tárták fel. A temetőhöz természetesen falu is tartozott, amely a mai törzsKézilabda: A megyei bajnokságban megkezdődött az őszi idény. A Ceglédi VSE első találkozóját itthon játszotta, az élmezőnyben álló Solymár ellen. A vendégek nyertek, így a Vasutas továbbra is pont nélkül, a táblázat utolsó helyén áll. Solymár—Ceglédi VSE 16:13 (7:8) CVSE: Stefíner — Dancsó, Dankó (1), Gyöngyösi (4), Bíró, Kiss, Töröcsikné (7). Csere: Bencsík (1). Molnár, Katona és Farkas hiányzott, így a hazaiaknak csak egy cserejátékosuk volt. Pedig jó lett volna több is, a kánikulai me- ieg sokat kivett a kézilabdá- sokbóL Az első félidőben lendületes, jó játékkal vezetést szerzett a Cegléd. Szünet után, ll:10-re a Solymár vezetett, amikor két büntető kimaradt. A vendégek előnye így négy gólra nőtt, amit a hajrában már nem sikerült behozni. Összesen négy hétméterest hagyott ki a második félidőre elfáradó Vasutas, a Solymár elsősorban kitűnően védő kapusának köszönheti a győzelmet. Jók: Töröcsikné, Gyöngyösi, Dankó, Bcncsik. Ifjúsági eredmény: CVSE— Solymár 18:3 (9:2). Góldobók: Köszörűs (7), Lázár (4), Csornák (3), B. Kovács (2), Sárik (1) és Miklós (1). Vasárnap Erdőkertesen lép pályára az együttes. Augusztus 12-én, szombaton Komlón vívja első őszi bajnoki találkozóját a Ceglédi Űttröszt KÖZGÉP SE férfi NB I B-s csapata. A főpróbát a Szegeden megrendezett nemzetközi kézilabda-torna jelentette. A tizenhat induló csapat közül négy az NB I-ben, négy az NB I B-ben, öt az NB II-ben játszik, s hárman külföldről érkeztek. A résztvevők színvonalas, jó mérkőzéseket vívtak. A KÖZGÉP a Rába ETO-val, a jugoszláviai Sentával és az Újkígyóssal került egy csoportba. A három találkozóból egyet sikerült megnyerni: Rába ETO—KÖZGÉP 25:22 Senta—KÖZGÉP 34:24 A Sentában játszott a több mint százszoros válogatott, világválogatott Klivokapis. Felejthetetlen élményt jelentett itteni szereplése. KÖZGÉP—Újkígyós 30:18 A helyosztók során kétszer mérkőztek ,a ceglédiek, ötvenszázalékos sikerrel: KÖZGÉP—Tatai Rákóczi SE 29:28 Ogycssza—KÖZGÉP 23:22 A Fesztivál Kupa kitűnően szolgálta a felkészülést. A lejátszott öt összecsapás alapján jó erőben vannak a fiúk, a nyári alapozás hatékonyan érezteti hatását. Időnként a mutatott teljesítményük is biztató volt. A legtöbb gólt Túlik (28), Szabó (25) és Bálint (17) lőtték, különösen Szabó játszott jól. Az említetteken kívül a Ceglédben még játszottak: Zsiga, Győré, Túróczi, Gyenes, Jónás, Pásztor, Cseh, Tóth, Malizs János, Lengyel. U. L. — Sikeres első félév után jól halad a nagy szezonmunka a konzervgyárban. Folyamatos termelékenység jellemezte az első félévet — mondotta T. Tóth János, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységének vezetője. Mintegy ezer vagon nyersanyaggal indultak. Ez a januárban meglevő jelentős készlet egész félévre termelési biztonságot jelentett. Az ókészlet — a sárgarépa, zeller és vöröshagyma — után, május közepén fogyott el a paszternák. Május első hetében megérkezett a petrezselyemzöld. A gyárban melegüzem van. Ez azt jelenti, hogy éjjelnappal működik a szárító és a nyersáruból exportképes szárítmány készül. A termeléssel párhuzamosan az értékesítésben is igen jó eredményeket értek el. A központi irányelveknek megfelelően kiemelt feladatként kezelik a tőkés országokba való kivitelt. Ezt az első félévben száztíz százalékra teljesítették, 390 tonna szárít- mányt exportáltak. Termelvé- nyeik keresettek és megbecsültek többek között NSZK- ban, Hollandiában, Angliában és Svédországban egyaránt. Hosszas piackutatás után jelentős megrendelésit kaptak &' Szovjetunióból. Háromszáz tonna zöldségkeveréket, úgynevezett Julienne-t szállítanak ki, harminc dekagrammos csomagolásban. Biztos piacnak ígérkezik a Szovjetunió és ezt a piacot a minőségi előírások szigorú betartásával hosszú távon szeretnék megtartani. A gyáregység kollektíváját dicséri, hogy az a szárított zöldségkeverék, amelyet tízféle zöldségből állítanak össze, a szegedi ipari vásáron nagydíjat nyert. Jó volna, ha a külföldi piac után a hazai házi
