Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

Emelkedett a táppénzes napok száma Szigorúbb orvosi elbírálás Az Egészségügyi Miniszté­rium 1976-ban végzett felmé­rése alapján a Minisztertanács megvizsgálta, miért olyan ma­gas a táppénzben töltött na­pok száma. Az értékelés után hozták azt a határozatot, melyben módosították táp­pénzes rendszerünket, intéz­kedési tervet dolgoztak ki a táppénzes fegyelem erősítésé­re. Két év telt el a határozat életbelépése óta. Hogyan mó­dosult a helyzet? Ezt kérdez­tük dr. Korona Árpádtól, a váci kórház igazgatóhelyette­sétől. — A rendelet megalkotása nem ért felkészületlenül ben­nünket. — mondotta. — Kór­házunk tudományos tanácsa már régebben foglalkozott ez­zel a kérdéssel. Biztatásunk­ra még abban az évben dr. Vájta Gábor megírta irodal­mi igényű tanulmányát, amelyben részletesen kitér a növekedés okaira. El kénye! mesedtünk? — Talán betegebbek let­tünk? — Ez is közrejátszik benne. Vajta doktor is kiemeli, hogy növekvő életszínvonalunk saj­nos együtt jár azzal, hogy csökken tűrőképességünk. Jól, vagy' esetleg túlfűtött buszo­kon, vonatokon utazunk, la­kásunkba nem kell fát, vizet hordani. Keveset mozgunk, egyre „lustábbak”, kényelme­sebbek leszünk. Így nem cso­da, hogy a legkisebb fuvallat­ra is megfázunk. Bár furcsán hangzik, de egészségügyi ellá­tásunk színvonalának növeke­dése is oka az emelkedő táp­pénzes állománynak. Ahol több lehetőség van a betegál­lományba vételre, ott többen is élnék vele. A nők munká- baállásával szintén nőtt a be­tegállomány, mert gyermekeik betegsége esetén ők otthom- maradhatnak. Pótolni a mulasztást — Mennyire gyakoriak a szabálytalanságok, a táppénz­csalások? — A városi tanács egész­ségügyi osztályának legutóbb zárult vizsgálata szerint a fe­gyelem jó, szabálytalanságot nem észleltünk. A betegeket állandóan ellenőrizzük, körzeti orvosaink integrációs progra­munk keretében kórházunk­ban rendszeres továbbképzé­sen vesznek részt. Itt megpró­báljuk pótolni egyetemeink korábbi hiányosságát, hiszen alig foglalkoztak a táppénzbe vétel jogi és szakmai-etikai kérdéseivel. így szeretnénk el­HÁROM JUBILEUMI RENDEZVÉNY Diaporáma alkotótelep A Dunakanyar Fotókilub most ünnepli alapításának 20. évfordulóját. Az évforduló kapcsán három jubileumi ren­dezvényt terveznek. Csütörtökön, augusztus 10- én kezdi meg munkáját a dia- poráma aikotótelep. Miskolc­ról, Pécsről, s az ország más részéből mintegy félszáz részt­vevő érkezett, hogy bekapcso­lódjék a 10 napos munkába. Szálláshelyük a Komócsin Zoltán Kollégium. A program szerint előadásokat hallgat­nak, gyakorlati stúdióíoglal- kozásokon ismerkednek a diaporáma szerkesztéssel, a diaporá­ma vetítésének techniká­jával, a forgatókönyv el­készítésével, a hangfelvé­tellel és -leadással, szink­ronizálással, laboratóriumi munkával. Ezenkívül megismerkednek Váccal, a Dunakanyar ipari városával, hajókiránduláson Visegrádra utaznak. Kocsis István, a Dunakanyar Fotóklub elnöke elmondta, hogy huszonegynéhány évvel ezélőtt Franciaországban (Vi­chy, Epinal) kísérleteztek első ízben ezzel az új fotografikus műfajjal. Lényege: a meg­komponált diasorozatot úgy vetítik, hogy a látható kép több-kevesebb ideig kapcso­lódik a másik, azonos helyre vetített képpel. így a két dia­pozitív képen külön-külön meglévő informatív jelek, egy­másra vetítve, újat hoznak létre.’ A vetítést magnószalag­ról szöveg, zene, zörej kíséri. A téma sokféllé lehet: irodal­mi, zenei, képzőművészeti, természetrajzi stb. A franciák rendezték az első diaporáma fesztivált, majd utána Belgium, s azt követően Magyarország következett. Hazánkban váci fotósok, a Dunakanyar Fotóklub tag­jai — nem egyszer értel­metlen ellenvetésekkel ha­dakozva —, ' honosították meg a műfajt. 1966-ban rendezték meg, a klub első fesztiválját Vácott. Idén — a jubileum kapcsán — kerül sor a VIH. nemzet­közi diaporáma biennáléra. Augusztus 17-től 20-ig a Madách Imre Művelődési Központ nagytermében a zsűri által elfogadott 36 művet mu­tatják be. A hazai és a kül­földi diaporámák legjobbjait láthatják az érdeklődők. A vetítés végén a legjobbakat díjazzák. Vasárnap, augusztus 13-án délelőtt ünnepi közgyűlést tart a Dunakanyar Fotóklub, majd 11 órakor jubileumi fo­tókiállítás nyílik a Madách Imre Művelődési Központban, amely a hónap 23-áig lesz megtekinthető. Kapp Rezső Olvasói fórum Utak, de minek? Néhány évvel ezelőtt na­gyon sok panaszos szó hang­zott, levél íródott járásunk községeinek valóban kifogá­solható úthálózatáról. A pa­naszok igazságát magam is tapasztalhattam, hiszen én is tettem kudarccal végződő kí­sérleteket arra, hogy egy ki­adós eső után, vagy olvadás­kor, olyan állapotban érkez­zem meg, ahogy elindultam. Azóta sok víz folyt le a Dunán és a helyzet alaposan megváltozott. A községek mil­liókat fordítottak az utak kor­szerűsítésére, a csatornázásra. A járdahálózat kiépítésével a gyalogosok is kulturált kö­rülmények között juthatnak községük bármelyik pontjára. Az elmúlt héten a járás több községében jártam és meglepetéssel tapasztaltam, hogy az annyira hiányolt be­tonjárdái a gyalogosok alig- aiig koptatják. Sot, a községek többségében, a gyalogoskóz- 'ekedésnek egy veszélyes mód­ja kezd kialakulni. Az úttes­ten, gépkocsik között való közlekedés! Előfordul: az út­test annyira tele van gyalo­gosokkal, hogy a gépkocsive­zetők meg sem kísérlik a köz­lekedést. De ennél is rosz- szabb, ha az egyik gyalogos szabad utat -jelez, míg ©gy má­sik éppen a kocsi elé lép! Szinté hihetetlen, hogy ez- ideig még nem történt bal­eset. Az köztudott, hogy játékos nemzet vagyunk... Így le­hetséges, hogy egy jellegze­tes magyar népi játékról van szó, amelynek címe: Az az édes, ami tilos! A jelek szerint a gond meg­oldására tett kísérletek zsák­utcába vezetnek. Talán egyet­len kiút, ha egy sokat tapasz­talt, idős bácsi tanácsát meg­fogadjuk: „Csak a neveket kell felcserélni, és az úttest­nek nevezett járdára vissza­szoknak a gyalogosok, így a járdának nevezett úttesten nyugodtan . közlekednek a gépkocsik.” Vagy talán az illetékesek is szigorúbban vehetnék a köz­úti közlekedés ellenőrzését? Szabó László Sződliget érni azt, hogy orvosaink egy­értelműen meg tudják álla­pítani: valóban keresőképte­len a beteg, vagy csak „be­teg”. — Hogyan alakult a járás­ban a táppénzes napok szá­ma? — Az elmúlt évben a váci járásban az első két hónap­ban 240 ezer 646, idén 307 ezer 232 nap esett ki a terme­lésből betegállomány miatt. A kórház körzetében kimutatá­sunk, szerint csökkent az üze­mi balesetek száma, ugyanak­kor sajnos nőtt a háztartás­ban bekövetkezetteké. Körzeti orvosaink jó munkáját mu­tatja, hogy á nyaralási idő­szakban, valamint karácsony és újév környékén, amikor ré­gebben nagyon sok, enyhén szólva kétes betegség jelent­kezett, az elmúlt két évben nem volt semmiféle kiugrás a többi hónaphoz viszonyítva — fejezte be válaszát dr. Ko­rona Árpád. Résztáppénz Segíti az orvosok helyzetét, hogy táppénzrendszerünk alapjaiban, adminisztrációjá­ban — bár 1955-ben készítet­ték — többször is kedvező változások következtek. Így már városunkban is történtek kezdeményezések, az egyik üzem például kísérletképpen bevezette a résztáppénzt. Ez azt jelenti, hogy a még gyen­gélkedő, de munkaképes dol­gozó a munkaidőnek csak egy részét dolgozza le, a fennma­radó hányadra táppénzt kap. Befejezésül idekívánkozik egy gondolat, melyet Vajta doktor írt tanulmányában er­ről a kérdésről: „Csak két szempontunk lehet: a beteg érdeke és a keresőképtelenség elbírálásának Nkorrektsége. Ha a közutak rendjének szabályo­zása lehetséges a humánum alapján, akkor a mi hasonló elveken nyugvó táppénzes fe­gyelmünk is megteremthető.” Ez az orvostársadalom véle­ménye. Most már rajtunk a sor, hogy szocialista társadal­munk e vívmányával éljünk, amikor szükség van rá, de soha nem szabad visszaélni a lehetőséggel. Kis János Vogel Gyulát, a Kézműipari Gépgyártó Vállalat 7-es számú gyára augusztus 5-én elhurtyt volt igazgatóját, augusztus 11-é.n, pénteken délután 4 órakor a Vác alsóvárosi teme­tőben helyezik örök nyugalom­ra. XXII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Í978. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Mérlegen ai aisófokú oktatás Több mini három és fél ezer áliolános iskolás Előttem vezető 'óvónői, is­kolaigazgatói tanévzáró jelen­tések, számadatok. Mérlegel­jük az elmúlt tanévet, vizs­gáljuk a következő év fel­adatait. Közben felbukkannak a gondolatok: 150 éve annak, hogy Brunszvik Teréz meg­alapította az első magyar óvo­dát, 30 éve államosítottuk az iskolákat — a magyar közok­tatás fontos mérföldkövei. Hatvan éve győzött a világon először a proletárforradalom, ugyancsak hatvan éve lesz, hogy kibontották a magyar kommunisták vörös zászlaját — ezek ma is pedagógiai mun­kánk alapjai és iránymutatói. Hogy kamatoztattuk ezeket a történelmi tőkéket Vácott? Hol áll alapozó oktatásunk? Óvodáinkba — 11 tanácsi és 5 üzemi — 1 ezer 423 gyermek járt, az óvodáskorúak 87,9 szá­zaléka. Óvodából ment iskolá­ba közel 100 százalékuk. E tanévi beiratásnál csak 15 gyermeket találtunk, akik nem jártak óvodába, de ezeket is rögtön felszólítottuk az óvo­dába járásra. Megjegyzem, hogy megyei viszonylatban 71,7 százalék, országosan 83,2 százalék az óvodáskorúak óvo­dai beiratásának aránya! Óvodai férőhelyeink száma 1 ezer 134, ami azt jelenti, hogy a 100 férőhelyre 125,4 gyermek jut, szemben az országos 111,4, illetve a 117,4 aránnyal. Az egy csoportra jutó óvónők aránya 1,93, szám szerint 87 óvónő foglalkozik gyerme­keinkkel. Fentiekből is kitű­nik, hogy a viszonylag kedve­zőtlenebb helyzet — maga­sabb feftöltöttség -— ellenére is az országos és megyei szint­nél jobb városunkban az óvo­dai ellátás. Óvodáink jól el­látják a Nevelési Program és Rendtartás szellemében iskola­előkészítő funkciójukat, szo­ros és kölcsönös a kapcsola­tuk az iskolával. Vezető óvó-“ nőink is megismerkedtek az áj tanterv koncepciójával, kü­lön e célra szervezett tovább­képzés keretében. Személyi sérülések, anyagi károk Közlekedési szabáiysértések Szigorú pénzbírság Fónagy János 22 éves fóti lakos lakott területen bukósi­sak nélkül vezetett motorke­rékpárt. Feltűnt egy rendőr­autó és megállást jelzett. A fiatalember úgy tett, mintha megállna, majd rákapcsolt és el h a j tott. Szerencsét! ens ég áré nekiment egy személygépkocsi­nak, ő megsérült, az idegen járműben pedig anyagi kár keletkezett. Felelősségre von­ták engedély nélküli vezetés, levizsgázatlan motorkerékpár­ral való közlekedés, rendőri jelzésre 'meg nem állás és bukósisak nem viselése miatt. Jogerpsen 3000 forint pénz­bírsággal sújtották. Bevonták a jogosítványát Mészáros Gyula váci nyug­díjast elsőbbség nem biztosítá­sa miatt vonták felelősség­re. 1200 forint pénzbírságot fizetett és a rendőrhatóság el­rendelte jogosítványának ot hónapra történő visszavonását. Mészáros gépkocsival jött ki­felé a Haraszti Ernő utcából. Figyelmen kívül hagyta a fő­útvonalat jelző táblát és a 2- es út kereszteződésénél nem biztosított elsőséget a védett útvonalon közlekedő tehergép­kocsinak. Megsérült, a teher­gépkocsiban — az összeütkö­zés során — 28 000 forint kár keletkezett. A sértett is fizet Csányi Sándor 61 éves vác- hartyáni lakos segédmotorke­rékpárral közlekedett a köz­ség lakott területén. Kihajtott a főútra, de nem adott elsőbb­séget egy arra haladó motor- kerékpár vezetőjének, Laukó Imre 41 éves püspökszilágyi lakosnak. A rendőrjárőr mind­kettőjüket szondáztatta. Ki­derült, hogy Laukó — aki ugyan a balesetért nem volt felelős —, előzőleg szeszes italt ivott, s úgy ült a jár­műre. Csányit 1000, Laukót 3000 forint pénzbírság megfi­zetésére kötelezték. Megcsúszott a kocsi Cseri István 41 éves fóti la­kos feleségével személygépko­csin közlekedett Fót és Csornád között. Cseri a sebesség meg­választásánál nem vette fi­gyelembe az útviszonyokat, el­vesztette uralmát az 50 kilo­méteres sebességgel haladó jármű fölött. Áttért az út bal oldalára és egy Zsuk gépkocsi­nak ütközött. A házaspár meg­sérült, az összeütközés követ­keztében a járművekben 70 ezer forint kár keletkezett. Cserit I860 forint pénzbírság­ra büntették, és öt hónapra bevonták a vezetői engedélyét. P. R. Az elmúlt tanévben óvo­dáinkra kiterjesztettük az „egy üzem — egy is­kola” mozgalmat, a „szü­lők parlamentje” rendsze­rét, a „nyílt napok” prog­ramját, és sikerrel rendez­tük meg a szülők és a KISZ közreműködésével az „ovi olimpiái”. Az óvodák támogatására több üzemünkkel kötöttünk szerződést. Gazdagodtunk egy új óVadával a Hársfa utcában, bővítettük a Sirály utcai óvo­dát, a Forte-gyár duplájá­ra bővítette férőhelyeit, jó úton halad a Fonógyár óvo­dájának bővítése. Messze to­vábbfejlődött Brunszvik Te­réz alapítványa! Az új tan­évben persze újabb gondok, feladatok jelentkeztek. A vá­ros tanácsi óvodáiba 516 je­lentkező van, a Rendtartás ál­tal előírt 120 százalékos feltöl­téshez viszonyítva pedig csak 342 férőhely. Általános iskoláinkban 3 ezer 592 gyermek tanult az elmúlt évben, 115 tanulócso­portban, 94 tanteremben, 199 névelő vezetésével. Az egy tanteremre jutó tanulók szá­ma: 38,2 (országosan: 32,7, megyében: 36,5), az egy tanu­lócsoportra jutó gyermekek száma: 31,2 (megyében: 27,5). Tanulóink egyharmada járt váltott műszakban iskolába. Napközis volt a tanulóink 39,5 százaléka (országosan 34,4, megyében 27,2), étkezésben ré­szesült 45,5 százalékuk, s ezen felül az üzemi konyhákban is étkeztek tanulóink., Általános iskoláinkban a szakos ellátottság 97,9 száza­lékos volt. Az 1977-es tanácsi költség- vetés 20,7 százalékát fordítot­tuk az aisófokú oktatásra, 32,5 millió forintot. Városunkban 142 tanulóval, 21 nevelővel és 2 logopédus­sal működik a kisegítő iskola. Munkájukat országosan is el­ismerik. Zeneiskolánkban 663 gyer­mek tanult 17 tanszakon, 33 nevelő irányításával az elmúlt tanévben. A tanulók 60 száza­léka fizikai dolgozók gyer­meke. Emellett városunkban 2 zenei tagozatú általános iskola is működik. . . A megye egyetlen önálló dolgozók általános iskolája is Vácott működik 3 szaktante­remmel, könyvtárral, 4 főfog­lalkozású nevelővel és 449 ta­nulóval az elmúlt tanévben. A felsőbb szervek döntése alapján a művelődési köz­pontban került elhelyezésre a megyei felnőttoktatási stúdió is. Egy éve működik 'a városi­járási nevelési tanácsadó 3 főfoglalkozású pszichológussal, pedagógussal. Az elmúlt év­ben 179 esettel foglalkoztak, 50 —50 százalékos megosztásban járási-városi gyerekekkel, nagymértékben segítve a dif­ferenciált és szakszerű beis­kolázást. Iskoláinkban a tankötelezettségi törvény teljesítése — mind a be­iskolázás, mind pedig az általános iskola elvégzését illetően — csaknem 100 százalékos. Ezt mutatják az alábbiak is: az 1. osztályos tanév vesztés az 1—2. osztály egy ciklus­ként kezelése előtt városunk­ban 6—6,5 százalékos volt (or­szágosan 11,4 százalék), s ez jelenleg 1—1,5 százalékra csökkent. Jelentősen hozzájá­rult ehhez, hogy 2 éve mű­ködtetünk egy korrekciós osz­tályt is. Ugyancsak tankötele­zettségi törvény érvényesülé­sére vall az is, hogy a most végzett 351 nyolcadikos tanuló eredményesen fejezte be tanul­mányait, és 14 kivételével to­vábbtanulnak. Közülük 85 gimnáziumban, 134 szakközép­iskolában és 118 szakmunkás- képzőben. Felmentést ’a nap­pali iskolába járás alól csak elvétve és nagyon indokolt esetben adtunk, és őket is át­irányítottuk a dolgozók általá­nos iskolájába. VENESZ ERNŐ, a városi tanács művelődési osztályának vezetője . (Folytatjuk.) Váci nyári tárlat Augusztus 10-én délután 4 órakor nyílik a váci nyári tár­lata, a görög templomi kiállító­teremben. Megnyitja: Bereczky Lóránd művészettörténész, az MSZMP KB kulturális osztá­lyának munkatársa, közremű­ködik a KISZ-kórus tagjaiból alakult kamaraegyüttes. A szép plakátok kedvelői a megnyi­tón megkapják a kiállítás Szüts Miklós grafikusművész által tervezett mutatós plakát­ját is. Vác a hazai lapokban A Népszabadság Harcokban edződtünk pályázatának köz­lése során megjelent Bodnár Lajos visszaemlékezése arról, hogy a húszas évek elején forradalmár táljaival a váci börtönben raboskodott. A Figyelő oldalas, fényképes cikkben bemutatta az ÉSZAK­TERV munkáját1 megemlítve, hogy Vácott is közreműköd­tek oktatási létesítmények tervezésében, építésében. A Népszava bemutatta a közösen létesített és közös fenntartású népművelési in­tézményeket, s arról írt, hogy a váci Madách Imre Műve­lődési Központ is közös erő­forrásnak köszönheti a műkö­dését. A Napló, Veszprém megye napilapja méltatta Andráskó István képzőművész életútját és munkásságát, megemlítve váci nagysikerű akvarellki- állítását. A Dunántúli Napló (Pécs) példaként említi Vác műem­lékvédelmét, leírva, hogy a vá­rosfejlesztés során miként hangolják össze az új építke­zéseket a műemlék- és kör- ny eze tvéd el emmel. A Magyar Hírek, a Magya­rok Világszövetségének lapja beszámolt a Magyar Eszperan­tó Szövetség 27. kongresszusá­ról. A városok között említi Vácot, ahol sok az eszperan- tisták száma. P. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom