Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

4 1978. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Ritkább az ébresztés, a felmentés HATÁSOS NEVELOMUNKA A RÁCKEVEI JARASBAN A ráckevei járás 25 általá­nos iskolája 380 tanulócsoport­jában tavaly csaknem 11 ez­ren tanultak. Javuló körülmé­nyek között oktathattak-nevel- hettek: csökkent a képesítés nélküli tanítók száma, s az ál­talános iskolai pedagógusok több mint 80 százaléka szak­ember, arányuk magasabb, mint a megye átlaga, 1971 óta több mint másfélszeresére nőtt az iskolák kiadásaira fordítha­tó összeg. A népesség számának növe­kedése miatt egyre több tan­terem szükséges a járásban is, kivált az agglomerációs tele­püléseken. Ma még egy osz­tályteremre 39 tanuló jut itt, míg a megyei átlag csak 37. A napközi otthonokban sem jobb a helyzet, bár a ráckevei járás tanulóinak 33 százalékát fogadják a napközik, a megyei átlag csak 27 százalék. ’ A Uj tantermek — jó felszerelések Ez év júniusáig, a tervidő­szakban 40 tanterem épült fel a járás településein. Dömsö- dön 8, Kiskunlacházán 12, Szi. gethalmon 4, Tökölön 8 terem S további előrelépést hoz majd bizonyára a Dunaharasztin, Szigethalmon, Ráckevén és Taksonyban épülő termek so­ra. Az egy üzem, egy iskola mozgalom keretében a tanin­tézetek évente több mint egy­millió forint értékű támoga­tást kapnak, például a Pest­vidéki Gépgyártól, a Csepel Autógyártól, a ráckevei Arany­kalász és a dunavarsányi Pe­tőfi termelőszövetkezettől. Re­mélik: a vállalatok, szövetke­zetek is segítenek majd meg­oldani a sportudvarok kiala­kítását, felszerelését, mert ezekben ma még nagy a hiány... Az általános iskolák- taná­rainak, tanítóinak nevelőmun­kája eredményes: sok iskola pajtásai tartanak fenn nemzet­közi kapcsolatokat szovjet, len­gyel meg NDK.-beli úttörőkkel, gyakoriak a levélváltások, a cseretáborozások. Több mint fél évtizede megkétszereződött a nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevők száma, s ma már meghaladja az 1500-at. Az út­törőmozgalom sokoldalúan se­gíti a, közösségi szellem kiala­kulását, a közéletiségre neve­lést. A tanulók részt vesznek a társadalmi munkaakciókban; parkosítanak, részesei a Virá­gos faluért mozgalomnak, vagy a mezőgazdasági betakarítás­nak. Nő a testi nevelés jelen­tősége. Minden harmadik test- nevelési órát többnyire kirán­dulásokra, természetjárásra fordítják, s nőtt a versenyzési, sportolási alkalmak száma az Edzett ifjúságért mozgalom ad­ta lehetőségekkel. Rendszeres korrekció Az általános kép tehát: szí­nesebb a tanulók élete, sokol­dalúbb, hatékonyabb a neve­lők munkája. Az előkészületek korán kez­dődnek: az első osztályosok több mint 78 százaléka járt az iskolaévek előtt óvodába, s aki nem, többnyire részt vett az iskolaelőkészítő foglalkozá­sokon, amelyeken elsajátíthat­ta a számolás, az olvasás, az írás, a rajzolás készségének alapjait. Csupán az első osz­tályba jelentkezők 3,6 száza­léka maradt ki- ezekből az is­kolai tanulást előkészítő okta­tási formákból. Látszik is az eredményen: míg 1972-ben az első osztályo­sok több mint 6 százaléka is­mételt osztályt, az elmúlt tan­évben már csak 4,9 százalékuk. S ugyanez idő alatt 3,8 száza­lékról 2,3 százalékra csökkent az összes évismétlésre bukott tanulók aránya a járásban. Tizenhat éves koráig a beírt tanulók 97 százaléka fejezte be alsófokú tanulmányait, s 14 éves koráig 85 százalékuk. Mi­nek köszönhetők az eredmé­nyek?' Mindenekelőtt annak, hogy az iskolákban a le-lema- radozó diákokkal többet fog­lalkoznak a nevelők. Iskolaérettség A tankötelezettségi törvény szerint dolgoznak a ráckevei járásban. A tanköteles korúak csaknem mindegyike iskolába járt. S akik nem, azokról szak­emberek állapították meg, hogy még nem érettek a tananyag elsajátítására. Az iskolaérett­ségi vizsgálatok kiterjedtek: az egészségügyin kívül például logopédiai — beszédkészségi — vizsgálatot is végeznek: 1975- ben szervezték meg a ráckevei logopédiai állomást. A tankö­teles gyermekek alig több mint 2,5 százaléka bizonyult tavaly iskolaérettlennek. Érthető, ha ők haladékot kapnak tanulmá­nyaik megkezdésére. Az azonban kevésbé, ha á már iskolába járó gyermekek hagyják abba tanulmányaikat. Míg három esztendeje a 14 évesnél fiatalabb tanulók 0,7 százaléka kapott felmentést, tavaly az arányuk már 0,02 százalékra csökkent. Természetesen nemcsak az a cél, hogy a gyerekek elvégez­zék az általános iskola 8. osz­tályát. Ezért különös gondot fordítanak a nevelők a pálya- választás megkönnyítésére. A fizikai dolgozók tehetsé­ges gyerekei nemcsak a szak­körökben készülhetnek majda­ni hivatásukra, hanem éven­te negyedszázán a megyei út­törő szaktáborokba is eljutnak, 40-en pedig a járási olvasótá­borba. Ezért is figyelemre méltó, hogy míg 1970-ben csak az ál­talános iskolát végzők 88 szá­zaléka tanult tovább közép­fokon, tavaly már 96,7 százalé­kuk folytatta tanulmányait gimnáziumokban, szakközép- iskolákban vagy szakmunkás- képző intézetekben. Vasvári G. Pál Űj magyar filmek Két új magyar film forgatá­sát kezdték meg a Mafilm Hunnia filmstúdiójában. A rendezők — Grunwalszky Fe­renc és Szomjas György —, két éve mutatkoztak be első film­jeikkel. Grunwalszky, a tekintélyes nemzetközi sikert arató „Vö­rös rekviem” rendezője, „Utol­só előtti ítélet” című új film­jéhez mai témát választott. Egy értelmiségi házaspár éle­tének válságát viszi filmsza­lagra. A film főszerepét Bán­sági Ildikó és Andorai Péter játssza, operatőre Ragályi Ele­mér. A stáb a kisnémedi vas­útállomáson készített felvéte­lek után a fővárosban forga­tott. Szomjas György, a „Talpuk alatt fütyül a szél” című ugyan­csak sikeres film rendezője, a „Se szó, se törvény” című új filmjének első felvételeit Ha­lász Mihály operatőr közre­működésével a pécselyi lovas­iskolában forgatja. Űj témáját ismét abból a világból merí­tette, amelyben első műve ját­szódott. A film a múlt század hatvanas éveinek halódó be­tyárvilágáról beszél. A film történelmi tényeken alapszik. Üj filmjének nyers­anyagára az író-rendező Gön­czi Ferenc gyűjtésében akadt rá, majd alapos kutatómunká­val a kaposvári levéltárban böngészte át az üggyel kap­csolatos iratokat, adatokat. TOVÁBBTANULÁSRA, HÁZASODÁSRA Anyagi támogatást kapnak az állami gondozottak A jövőben anyagilag támo­gatják a felnőtt kort elérő ál­lami gondozottakat. Közülük évente több mint kétezren lép­nek ki az életbe. Az oktatási miniszter új ren­deleté leszögezi: a gondozó in­tézményeknek arra kell töre­kedniük, hogy a gyermekek valamely szakma elsajátításá­val is készüljenek, az önállóu Ságra. ' " .................... A rendelet szerint 18. évének betöltése után minden arra ér­demes állami gondozottat anyagi támogatásban lehet ré­szesíteni. Ez a támogatás meg­illeti azokat is, akik tovább­tanultak és tanulmányaikat eredményesen fejezték be. Az érintettek legkorábban 18. élet­évük betöltésekor, a volt ál­lami gondozottak tanulmá­nyaik befejezése előtt fél év­vel, azok pedig, akik családot kívánnak alapítani, házasság- kötésük előtt 30 nappal kér­hetnek támogatást intézetük­től. A kérelem elbírálására — megyénként — bizottság , ala­kul, afnely dönt á táthogatás összegéről, s hogy a fiatalok lakáshoz juttatását elősegítsék, felveszik a kapcsolatot a mun­kahelyükkel. Vidéken felku­tatják a lakás céljára alkal­mas ingatlanokat. Kedvezmé­nyes lakásépítési lehetőséget teremtenek, s állami támoga­tást adnak hozzá. KIALLITOTERMEKBOL Thrák művészet — lengyel műkincsek KAUKÁZUSI SZŐNYEGEK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A thrák művészet alkotásait a Szépművészeti Múzeumban tekinthetjük meg szeptember végéig. Ugyancsak eddig az időpontig láthatók a kaukázu­si szőnyegek és a lengyel mű­kincsek az Iparművészeti Mú­zeumban. A tárlatok hétfő ki­vételével 10 és 18 óra között látogathatók. Messzi tájakra és a múltba vezetnek azok a nagy jelen­tőségű gyűjtemények, melyek Budapesten láthatók. Tágítják látóhatárunkat, s miközben mesterművek gyönyörködtet­nek, új élményeket termő szellemi utazásban lehet ré­szünk. Évezredek keresztmetszete A thrákok a mai Bulgária földjén éltek az i. e- II. év­ezredtől, s bár a kelták és ró­maiak felszámolták a thrák államot, a görögöktől függet­len kultúrájuk fennmaradt. Burgaszból, Szófiából, Plov- divból, Várnából, mintegy huszonhat bolgár múzeumból érkezett több mint ötszáz mű­tárgy, mely reális keresztmet­szetet ad a thrák művészet több évezredes folyamatáról, egymással összetartozó állo­másairól. Késő bronzkori tálak sora­koznak a várnai kincs arany karperecéihez, kagylóihoz, melldíszéhez, mely már a ké­ső rézkorból, az i. e. negyedik évezredből való. Érdekesek az égetett agyagból készült két- fülű edények, urnák. Egész sereg csésze és arany fedő ma­radt fenn a késő bronzkorból, s nagyon szépek, kecsesek a bronzból készült lószerszámok, a tumulusokból, halomsírokból feltárt fibulák, nyakláncok, arany ékszerek. A plovdivi já­rásban sok halom rejtett kin­cset, többségét feltárták, s a tárgyak egy része itt látható. Ritka lelet a bronzból készült mellvért, az aranyozott öv, mely harci jelenetet ábrázol. Kiemelkedő értékű műtárgy az i. e. IV. századból szárma­zó arany Phialé, mely növé­nyi ornamentikát és számta­lan négerfejet ábrázol. Ismét megismerkedtünk egy néppel, melyből csak művésze­te maradt fenn. Megszőtt történelem Mindez másképpen alakult a Kaukázusban, ahol a török, mongol eredetű népek és az örmények nehéz történelmi sorsfordulóikban nemcsak mű­vészetüket őrizték meg. ha­nem önmagukat is. Szőnyegeik valóban páratlanok. A minták éppen a mohamedán előírás miatt elsősorban mértaniak, de újabb időben általánossá vált a tevemotívum is. A ka- zah szőnyegnél a csomózás durvább, a színek élénkebbek. a XVI. századból származó örmény szőnyeg felületei ta­goltabbak. a tónusok a hím­zés hatását keltik. A ferde szövésű technikával szőtt ke- limek és a soronkénti var­rással, szövéssel készült érté­kes szumákh szőnyegek sok szép darabja látható itt, me­lyet többek között Fettick Ot­tó gyűjtött. Egész világ tá­rulkozik fel a méd-csillagos jelben, mely a bajelhárító erő szimbóluma. A pávák a szép­ség és méltóság, a pacsirták a tavasz jelei, híresek a sárká- nyos örmény szőnyegek és ló­takarók a XIX. századból. Művelődéstörténeti érdekes­ség a százrubeles szőnyeg, 1888-ból, mely a cári bankjegy hű mása. Az ötvösök remekei Népeink uözött a baráti kapcsolatok ezeréves múltra tekinthetnek vissza. Ez a kultúrában is szoros szálakat et edményezett. így halmozó­dott fel sok értékes lengyel műtárgy magyar köz- és ma­gángyűjteményben. A jelenle­gi válogatás a XV. századtól az 1890-ig terjedő történelmi szakaszt kiséri. Az ötvösség remekeit látjuk. A hegyikris­tályból készült sótartó a ha­gyomány szerint Izabella ki­rálynőé volt, az aranyozott fe­deles kupa Gdanskból szárma­zik. Igen díszes a XVII. szá­zadi szablya. mely lemberai örmény munka. A lenevel ki­rályok emlékérem sorazata mellett IV. Ulászló, Sobieski János házassági érmeit lát­hatjuk. továbbá pecsétnyomót a Nowina címerrel. A lengyel műidncr.ek kiállításún. A kaftán a hagyomány szerint Sobieski János királyé volt, a XVII. század második felében ké­szült. Előtte egy szablya látható, szintén a XVII. századból. Szépek a textíliák. A Jézus- ka-ruha brokátból és magyar csipkéből készült a XVIII. században, s nagyon ízléses az arany- és ezüstszálakkal átszőtt kehelykendő. Ágyú­val kombinált ébresztőóra, M. Altomonte tollrajza kelti fel az érdeklődést a levegősen rendezett tárlaton, mely az elmúlt lengyel századok mű­velődéstörténetének hatásos keresztmetszete. Hamarosan benépesülnek az iskolák, s a nyári szünet után mohóbb lesz az érdeklő­dés. Jó szokás szerint ilyen­kor sok Pest megyei csoport keresi fel a főváros múzeu­mait. E három kiállítást kü­lönösen figyelmükbe aiánií"k. Losonci Miklós HETI FILMJEGYZET A kétíenekű dob Jelenet az A kétíenekű dob című új magyar filmből „Ügy elverték, mint a két- feneka, dobot” — a szólás- mondás közismert. Gazdag Gyula új filmjében is szó van egy kétíenekű dobról (ponto­sabban: egy úttörődobrói), de a film nem erről szól. Szó van egy múzeumigazgatóról is (pontosabban: egy Petőfi-em- lókhely — Szaikszentmár tori­ban — gondnokáról), de a film nem róla szól. Szó van továb­bá arról, hogy a községbe (Szalkszentmártonba) egy té­vés stáb érkezik, mert itt, a hajdan Petőfi apja által bé­relt házban, mely kocsmául és vendégfogadóul szolgált, egy másodvonalbeli múlt szá­zadi francia operakomponista vígoperáját kívánják filmre venni. Azért itt, mert a mű éppen egy vidéki vendégfoga­dóban játszódik. Szó van még arról is, hogy a tévéstábon belül mindenféle szakmai fél­tékenykedések, tehetségtelen- ségek, beteges érzékenykedé­sek, hisztérikusságok és egyéb, közismerten (?) csak csupán a tévésekre vagy filmesekre jellemző, körükben dúló fer­tőző betegségek tombolnak, s arról is Sízó esik, hogy a községi tanácselnök fúrja a múzeumigazgatót, meg hogy a tanácstitkár., egy _ ügybuzgó fiatalember, aki. mindig min- denkip§ijf eléget akar tenni, ezért mindig mindenhol bajt kever. Az olvasó persze még min­dig nem tudja, miről is szól a film. E filmjegyzetek írója za­vartan vallja be: ő se sokkal tud többet. Egy film ugyanis többnyire (ha jó művészi al­kotás) szól valamiről, nem pedig csupán epizódok laza füzére. A kétfenekű dob azért hozza a nézőt zavarba, mert tele van égy csomó jól megfigyelt részlettel. Igazából persze ezek a részletek sem hatnak a felfedezés erejével, mert hiszen arról, hogy milyen egy filmes vagy tévéstáb be­lülről, több — és több évvel ezelőtt készült — filmünk (említsünk csak kettőt: Miért rosszak a magyar filmek? és Gyula vitéz télen-nyáron) be­szélt már. Ezekhez képest sok újat Gazdag Gyula sem tud mondani, legfeljebb az ő iro­nizálása belülről jövőbb, mert esetleg a saját, korábbi, s ugyancsak Szalkszentmárton- ban forgatott tévéfilmjéhez, a Petőfi, a vándorszínészhez kö­tődik, mint ötlet- és témafor- ráshoz. És arról is szólt már filmünk, nem is egy (például a Büdösvíz vagy a Fügefale­vél), hogy az „apparátus”-ban nem mindig idilli békességben zajlanak a dolgok, és hogy ki­ki hajlamos valamely érdeke­sebb esemény füzénél a maga kis pecsenyéjét sütögetni, kész mások kárára a saját karrier­jét építeni. Gazdag Gyula körülbelül tíz éve egy olyan dokumen­tumfilmmel jelentkezett — Hosszú futásodra mindig szá­míthatunk —, melyben a tár­sadalombírólatot egy konkrét esemény konkrét képsoraihoz tudta kötni oly módon, hogy sajátosan láttatta ezt az ese­ményt, sajátosan rakta össze a valóság mozaikköveit, s ez a sajátos módszer egy hallatla­nul mulatságos, ugyanakkor hallatlanul leleplező művé formálta a kenderesi bisztró és Schirilla, a megszállott távfűtő históriáját. Aztán Gazdag megcsinálta az A sí­poló macskakő című filmjét, amelyben ez a társadalmi sza­tíraigény jelen volt ugyan, de korántsem olyan tiszta, vilá­gos és hatásos formában, mint a Schirilla-filmben. Mintha a játékfilm műfajába nem sike­rült volna átvinnie — talán megfelelő tapasztalatok, a já­tékfilmkészítés gyakorlatának akkor Gazdag esetében életko­rából érthet^ hiánya miatt — azt a módszert, amely rövid- filmjeiben oly pompásan „mű­ködött”. Gazdag A sípoló macskakő óta nem csinált mo­zi játékfilmet, de úgy tűnik, egyéb irányú tapasztalatai — tévés és színházi rendezései — nem hozták meg számára még most sem azt a játékfilmes rutint, amely szükséges a jó forgatókönyvi vagy drama­turgiai elképzelések megfelelő kifejezéséhez. Gazdag e pilla­natban jobb forgatókönyviró­nak vagy dramaturgnak tűnik, mint rendezőnek. (Legalábbis: játékfilmrendezőnek). Egyelő­re még mindig a negyedórás vagy húszperces dokumen­tum-, illetve rövidfilmek üt­köznek ki ebből a filmjéből is, mely tele van sok jó rész­lettel, de nyugodtan felbont­ható lenne négy, vagy öt sza­tirikus rövidfilmre. Ezek a különváló anyagok a film egészében is elkülönülnek, s nem állnak össze egyetlen ke­rek egésszé. Ráadásul elég unalmasak is ezek a részek, s a-z én számomra még némi­képp idejétmúltnak tűnőek azok a problémák is, amelyek­ről a film szót ejt (vagy: csak ebben a megközelítésben tűn­nek idejétmúltnak, miután az is kiérezhető a filmből, hogy Gazdag még mindig ugyan­úgy látja a közben eléggé megváltozott valóságot, mint tíz évvel ezelőtt). A kétfenekű dobból tehát nem derül ki, kinek vagy mi­nek jelképe ez-a dob. De a film nem ettől nem sikerült, hanem attól, hogy Gazdag olyan műfajt erőltet, ami — most már két példa igazolja — igazából nem az ő területe. Talán, ha játékfilmek helyett továbbra is rövid- és doku­mentumfilmeket (illetve: ezeknek az épp őáltala egyik elsőként alkalmazott keveré­két) készítene, több örömünk telne alkotásaiban. Felkavart víz Bonyolult meséjű, mondhat­ni: mesterségesen összebonyo­lított szálakat keverő ameri­kai film, tele mindenfajta sej­telmeséggel, de a végén kide­rül, hogy az egész kalamajkát egy enyhén terhelt pszichéjű lány látszólag összevissza, valójában nagyon logikus lé­pései okozták. A Paul New­man. valamint felsége, Joanne Woodward főszereplésével ké­szült film lélektani kriminek álcázott, érzelgős rémdráma, mely ugyan azzal az igénnyel lép fel, hogy társadalmi kér­déseket is leleplezni óhajt, ám valójában nem több, mint a hasonló filmek közismert for­dulataiból előregyártott ele­mekből összeszerelt film- Märklin. Izgalmasságát ál­feszültségek éltetik, pszicholó­giája pedig olyan vulgáris, mint egy keresztrejtvény cím­szava. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom