Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-09 / 186. szám
1978. AUGUSZTUS 9., SZERDA Heti jogi tanácsok 9 Tartási (öröklési) szerző* dés akkor változtatható át életjáradéki szerződéssé, ha az eredeti szándék ily módon is megvalósítható. Egyik olvasónk a tartási szerződést életjáradék szerződéssé szeretné változtatni. Milyen módon teheti ezt, kérdezi szerkesztőségünktől ? Olvasónk elmondja, hogy tartási (öröklési) szerződést kötöttek három évvel ezelőtt, egy idős, hanyatló egészségi állapotú férfival. Ügy rendelkezett az idős ember a megállapodásban, hogy házát és minden ingóságát olvasónk örökli, aki ezzel szemben arra kötelezte magát, hogy az idős embert saját lakásában, élete végéig eltartja, gondozza, betegsége esetén ápolja. Megállapodásukat a tanács is jóváhagyta. Ezt követően olvasónk családjával együtt beköltözött az idős ember házába. Két évig nem volt közöttük vita, a tartás, gondozás zavartalan volt. Egy éve azonban megromlott a viszony, ettől kezdve az eltartott olvasónktól semmiféle szolgáltatást nem fogad el. Az eltartott idős ember bírósághoz fordult és kérte a tartási szerződés megszüntetését. Olvasónk azt kérdezi, elképzelhető-e, kérhetik-e a tartási (öröklési) szerződés átváltoztatását életjáradéki szerződéssé. Egyébként ezt felajánlotta már korábban is az eltartó, az eltartott azonban erről hallani sem akart. Arra hivatkozott, hogy neki eltartókra van szüksége, de nem olyanra mint olvasónk, aki a beteget nem megfelelően ápolta. Gondviselőre van szüksége, aki természetben nyújt részére ellátást. A Polgári Törvénykönyv szerint, ha valamelyik fél magatartása, vagy körülményei folytán a kötelezett háztartásában való tartás lehetetlenné válik, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átváltoztatását, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. A Legfelsőbb Bíróság egyik törvényességi óvás alapján lefolytatott eljárásában hasonló esetben kimondta, hogy részletesen meg kell állapítani ilyen esetben, hogy az eltartott életkorára, egészségi állapotára, személyes körülményeire figyelemmel fenntartható-e az az állapot, hogy a felek között életjáradéki megállapodás útján történik az idős ember eltartása, gondozása, ápolása. A szerződésen alapuló tartási jogviszony elsődleges célja, a jogosult természetbeni tartásának biztosítása. Az ilyen szerződést rendszerint olyan személyek kötik, akik saját maguk nem képesek gondoskodni eltartásáról. A tartási szerződés akkor változtatható át életjáradéki szerződéssé, ha az eredetileg kitűzött cél ily módon is megvalósítható, vagyis amikor a tartásra jogosult a részére megítélt életjáradék felhasználásával lét- fenntartását biztosítani tudja. Olyan esetekben tehát amikor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egészségi állapota miatt gondozásra és ápolásra szorul, különös gonddal kell vizsgálni, hogy az életjáradék fizetésével a szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését. Olvasónk maga is elmondta, hogy az általa eddig eltartott személy súlyos beteg, keA tanya nem lehet üdülő A földtulajdonról a Házi Jpgtanácsadó A földtulajdonnal kapcsolatos jogi szabályozás kétségkívül egyike a legbonyolultabbaknak. Sok esetben más területen dolgozó jogászok is csak hosszas búvárkodás után tájékozódhatnak, ha netán szembekerülnek ezzel a problémakörrel. Márpedig, valljuk be, a kérdés nem elsősorban a jogászokat érinti, hiszen számtalan állampolgárnak van földje, telke, nem beszélve a szövetkezetekről és azok tagjairól. Ezen kívánt segíteni a Házi Jogtanácsadó szerkesztősége, amikor havi folyóiratának júliusi számát a földtulajdonjog széleskörű megismertetésének szentelte. A kiadvány hat terjedelmes fejezetben dolgozza fel a témát. Mindenekelőtt az alapelveket és alapfogalmakat foglalja össze. Erre azért is szükség van, mert napjainkra a földtulajdonnak immár négy formája (állami, szövetkezeti, személyi és magán földtulajdon, alakult ki és ezek mindegyikére más-más szabályozás vonatkozik. Ugyanígy fontos, hogy az érdekeltek tisztában legyenek például a bel- és külterület jogilag is jelentős különbségével. A második fejezet a tulajdonos kötelezettségeit — főlea a művelési kötelezettséggel összefüggő szabályokat taglalja. Hogyan lehet földtulajdont szerezni? Miként lehet azt átruházni? Mit kell tartalmaznia az átruházási szerződésnek? Milyen iratokra van szükség az átruházáshoz? Erről szól a kiadvány harmadik fejezete. A Tanya és tulajdonjog című negyedik fejezet főleg azért érdekes, mert e tekintetben lényeges változások következtek be az elmúlt években. Például tudni kell, hogy az új szabályozás szerint üdülő céljára nem vásárolhat senki tanyát. Az ötödik fejezetből — a földtulajdon védelméről, pontosabban ennek módjairól tájékozódhatik az olvasó. A tartós földhasználat és földhaszonbérlet szabályozása — mely a hatodik fejezet tárgya — nemcsak a kistermelőket érdekelheti, hiszen földet nem csupán termelés, hanem építés céljára is kizárólag tartós használatba adhat már csak az állam. A fenti témához szorosan csatlakozik a lakó- és üdülőtelkekről szóló ismertető, mely függelékében tartalmazza az országos jelentőségű üdülő- területtel rendelkező helységek jegyzékét. A Házi Jogtanácsadó júliusi számát — mely a Mezógaz dasági és Élelmezésügyi Mi nisztérium szakembereinek közreműködésével készült — a szokásos állandó rovatok egészítik ki. A folyóirat a posta hírlapüzleteiben és az újságárusoknál kapható, ezenkívül előfi-. zethető és megrendelhető a következő címen: 1441 Budapest, Postafiók 51. zelést igényel, és gyógyítása csak kímélő bánásmód, életvitel mellett lehetséges. A fentiek ismeretében az a véleményünk, hogy az idős ember gondozása, eltartása életjáradék útján nem volna biztosítható, de természetesen sok olyan egyéb körülményről nincs és nem is lehet tudomásunk, amelyek esetleg ezt a véleményünket nem támasztanák alá. Ezért .olvasónk legyen bizalommal a bíróság döntése iránt és ha a bíróság az eredeti állapot visszaállítását rendeli el, annak olvasónk is tegyen eleget, költözzön ki az eltartott házából mert jelen körülmények mellett az idős beteg ember állapota csak rosszabbodhat. 0 A tévesen kifizetett munkabér visszafizetése követelhető-e a gyermekgondozási segélyen levőtől? Levélben fordult hozzánk P. Z.-né olvasónk, és mivel nincs egyedül ezzel a kérdésével, lapunk hasábjain adunk választ. Azt mondja olvasónk, hogy gyermekgondozási segélyezést vett igénybe és most azt kérik munkahelyén, hogy a szülés előtt felvett tévesen kifizetett munkabért fizesse visz- sza. Olvasónk vitatkozik a munkáltatóval egyrészt, hogy a vállalat követelése már elévült. másrészt pedig azt állítja, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt még rosszhiszeműen felvett munkabért sem követelhet vissza a vállalat. Nem értünk egyet olvasónkkal Nézzük, tehát, hogy, elévült-e a vállalat követelése, és egyáltalán jogos-e? Ismeretes a Munka Törvény- könyvéből, hogy a munkaviszonyból származó igény — kivéve a bűncselekményből eredő károkat — három év alatt évül el. Ha a vállalat az igényt menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszüntetésétől számítolt 6 hónap alatt azt akkor is megteheti, ha az elévülé-' si idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra. Nem tudjuk — a levélből nem állapítható meg —, hogy mikor történt a téves kifizetés. így csak a törvény szövegével adhatunk választ, amely szerint a tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munkabér visszafizetésére irányuló igény a téves kifizetés időpontjában vált esedékessé és így a visszafizetési követelés elévülési idejét is ettől az időponttól kell számítani. A második problémára pedig az a válaszunk, amit a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán leszögezett: nincs jogi akadálya annak, hogy a munkáltató valamely munkaviszonyból eredő követelését a dolgozóval szemben a szülési szabadság, vagy a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt érvényesítse. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Az anya múltja Az asszony tizennyolc éves volt, amikor férjhez ment és az alig három évig tartó házaséletük alatt férjét — más férfiak miatt — többször elhagyta, majd egyikükkel élettársi kapcsolatot létesített és másfél éves kisfiúkat magával vitte. A férj válópert indított ellene és ebben a gyermeknek nála történő elhelyezését kérte. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után, törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a házasságot felbontotta és a gyermeket az apának ítélte. A határozat indoklása rámutat arra: a gyermek elhelyezésénél fontos, hogy eltartása, élelmezése, kulturális igényeinek kielégítése, betegség esetén ápolása, gyógyítása melyik szülőnél jobban biztosított. A gyermek érdekeit azonban nem lehet leszűkíteni a jobb anyagi ellátottságra, hanem az a döntő: melyik szülő személyében van nagyobb biztosíték arra, hogy a társadalom építő tagja lesz. Ezért a szülők életkörülményein kívül gondosan vizsgálni kell egyéniségüket, világnézetüket, erkölcsi tulajdonságaikat, életmódjukat, a családi életben, a munkahelyen és az élet egyéb területein tanúsított magatartásukat, a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinteségét, sorsa iránti érdeklődésüket, vele szemben tanúsított magatartásukat, róla való gondoskodásukat, a gyermeknek ,a szülők iránt táplált érzelmeit, a szülők nevelési képességét és így tovább. Bizonyos esetben jelentősége lehet a gyermek nemének és korának is. Tény, hogy a jelenleg másfél éves kisfiú elsődlegesen gondozásra és ápolásra szorul, s ezt az esetek többségében az anya tudja jobban biztosítani. Ezúttal azonban ez nem állapítható meg. Meggondolatlan, felelőtlen, a gyermek érdekeit is súlyosan sértő anyának a magatartását úgy kell értékelni, hogy gyermek gondozására és nevelésére nem alkalmas. Nincs semmi biztosíték arra, hogy megváltozik. A gyermek elhelyezésénél irányadó szempontok vizsgálatát nem lehet a döntés időpontjára leszűkíteni, hanem arra kell törekedni, hogy érdekeinek a jövőben is megfeleljen. Nem hagyható figyel-, men kívül, melyik szülő alkalmasabb a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására akkor, amikor már nemcsak a testi szükségleteit kell majd kielégíteni. Nem vitás, hogy az asszony, mint fiatalkorú, bűncselekményt is követett el. Ennek hátrányos jogkövetkezményei alól mentesült, erről számot adni nem köteles. Ennek a házastársak egymás közti viszonyában különösebb jelentősége nincs. Miután azonban a jelenleg 21 éves nő a házasság fennállása alatt is könnyelmű, meggondolatlan volt,' korábbi életvitelének már jelentősége van. A beszerzett büntetőügye adatai is arra utalnak, hogy gyermek nevelésére nem alkalmas. A cserelakás Az egyik községben egy négygyermekes család házat vásárolt. A vételár egy részét kifizették, az ingatlant terhelő OTP-kölcsönt magukra vállalták, a többit havi részletekben kellett törleszteniük. Fizetési kötelezettségüknek azonban csak részben tettek eleget, ezért az eladók a szerződés felbontása, illetve érvénytelenítésének megállapítása iránt pert indítottak ellenük. Csatolták az OTP megyei fiókjának nyilatkozatát, amely szerint a házra adott építési kölcsönnek a vevők által történt átvállalásához nem járulnak hozzá. A járásbíróság megállapította: az adásvételi szerződés érvénytelen, a család köteles a házat elhagyni, az eladó pedig az addig kapott vételárat visszafizetni. Az ítélet jogerőre emelkedése után a vevő ellen végrehajtási eljárás indult, amelyben a bíróság az eladót kötelezte, hogy a család részére másik lakást biztosítson. Az fel is ajánlott a tanyai részen egyszoba-konyhás, kamrás helyiséget, amit azonban, mint alkalmatlant, a vevő nem fogadott eL A bíróság kimondta: a lakás megfelelő és a vevőt nyolcszáz forint pénzbírsággal sújtotta, mert a megvásárolt ház kiürítését megtagadta. A végzés elleni fellebbezésben a vevő arra hivatkozott, hogy a felajánlott lakás a községtől több kilométernyire van. A nagy távolság miatt négy kiskorú gyermeke nem tudna iskolába járni. Az épület elhanyagolt, régi cselédlakás, elavult, vizes, rövidesen lebontják, tehát cserelakásként nem fogadható el. Egyébként is a vételárból már csak jelentéktelen összeggel tartozik, amit hamarosan kiegyenlít. A megyei bíróság a járás- bíróság végzését azzal hagyta helyben, hogy a pénzbírság kiszabását mellőzte, de a családot a cserelakás elfogadására kötelezte. A legfőbb ügyésznek a jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A cserelakás alkalmasságának megállapításánál az eljárt bíróságok csak a helyiségek számát vették figyelembe. Elmulasztották azonban annak vizsgálatát, hogy lakás céljára alkalmas-e, különös tekintettel a négy kiskorú gyermekre. A család ugyanis becsatolta a községi tanács szakvéleményét, amely szerint a felajánl- lí>tj;... helyiség . egészségügyi okokból lakás céljára nem használható. Ezért a bíróságnak helyszíni szemlén kell tisztáznia, hogy a felajánlott lakásnak milyen a műszaki állapota, és azt is, hogy az adós védekezésében megjelölt körülmények mennyiben megalapozottak. Ezért a L§g|pl- söbb Bíróság mind a já^ás-, mind a megyei bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Tíz nap rendeletéiből A vállalati felügyeletről és a belső ellenőrzésről a Minisztertanács átal kiadott 39/1978. (VII. 18.) sz. rendeletét az államigazgatásban dolgozók és érdeklődők a Tanácsok Közlönye 32. számából ismerhetik meg. Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelő jogának átengedéséről és a házingatlanok elidegenítésre történő kijelöléséről a nehézipari miniszter 10/1978. NIM sz. alatt utasítást adott kd, amely ugyancsak az előbb említett hivatalos lapban jelent meg. A pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedéséről, a patronálási rendszer továbbfejlesztéséről, a pályaválasztási munkáról fontos ajánlást találnak itt az érdekeltek 1/1978. FSZT sz. alatt. Jogtalan kereskedés A szabálytalan árusítások Pest megyei elbírálásáról — Hogy adja? — hangzik a kérdés, s közben a vásárló az aszfalton halomba rakott kosarak egyikére mutat. Két méterrel arrébb fonott, füles táskákra, vázaszerű edényekre alkusznak. Naponta sok százan, ezren állnak meg a faeszközöket, gyékénytárgyakat árusítók portékái előtt Budapesten. Ezeket a termékeket általában engedély nélkül árulják pesti és Pest megyei készítőik. Az utóbbi időben több Pest megyei — például gödöllői lakos ellen jártak el ilyen jellegű szabálysértési ügyben, s szabtak ki egy-egy emberre két-három ezer forintos büntetést. A Pest megyei tanács igazgatási osztálya tájékoztatót készített azzal a céllal, hoev az engedély nélküli, szabálytalan árusítással összefüggő szabálysértések elbírálása egységes legyen. Erre többek között azért volt szükség, mert a Pest megyében lakó, de a fővárosban szabálysértést elkövető személyeket általában a közterület engedély nélküli használata miatt vonták felelősségre. A közterület engedély nélküli használatáért kiszabható — ezer forintnyi — pénzbírsággal azonban nem lehet elérni a kívánt hatást. Pedig a kisipar gyakorlásival való visszaélés miatt 10 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Akkor is a kisiparost vonják felelősségre, az engedély nélküli árusításért,'ha termékeit nem saját maga, hanem családtag, vagy megbízott értékesíti. Ugyanakkor indokolt esetben a segítő családtag, vagy megbízott is felelősségre vonható a közterület engedély nélküli használata miatt. Ha a kisiparos piacon, vásárban árusít, az iparigazolványát; a családtagnak vagy megbízottnak az igazolvány mellett alkalmazotti viszonyt tanúsító igazolást is kell magánál tartania. A tájékoztató azokkal is foglalkozik, akik nemcsak engedély nélkül árusítanak közterületen, hanem iparigazolvány, vagy kisipari működési engedély nélkül készített termékeket értékesítenek: ők mint kontárkodók követnek el szabálysértést. Akik pedig to- vábbeladás céljából vásárolt termékeket árusítanak, jogosulatlan kereskedésért vonhatók felelősségre; ebben az esetben lehetőség van az áru elkobzására is. A Pest megyei tanács igazgatási osztályának tájékoztatója remélhetőleg megkönnyíti, gyorsítja a szabálysértési hatóságok munkáját. Sz. E. Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabály módosításáról 7/1978. (VII. 29.) IM sz. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 50. száma.) A foglalkozási betegség miatt megrokkant egyes dolgozók kivételes kártalanításáról a Minisztertanács 1024/1978. (VIII. •2.) sz. határozata rendelkezik. (Magyar Közlöny 51. száma.) Mi szerepeljen a munkakönyvben? Mit kell beírni a munkakönyvbe, ha a munkából való kilépés napja, a munkaviszony megszűnésének naptárilag meghatározott időpontja a szabad szombat előtti péntekre esik — sok félreértésre ad okot. A vállalatoknak és dolgozóknak ugyanis egyaránt gondot okozott az utóbbi időben, ha a dolgozó munkaviszonya a szabad szombat előtti pénteken szűnik meg. A munka könyvi bejegyzés időpontja ilyenkor azért különösen jelentős, mert a társadalom biztosításról szóló 1975. évi II. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 17(1975. (VI. 14.) Mt. számú rendelet 31. §-a szerint az átlagkereset hetvenöt százalékát kitevő táppénz akkor illeti meg a dolgozót, ha a társadalombiztosítása megszakítás nélkül két év óta fennáll. A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn. ha abban a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs Ha a dolgozó új munkahelyén csak hétfőn állhat munkába, akkor biztosítását a kieső szombati nap megszakítja, és emiatt — betegség esetén — táppénzként részére csak az átlaskereset hatvanöt százaléka jár. A hátrány kiküszöbölése céljából egyes esetekben kü-1 lapodni. lönféle — jogszabállyal ellentétes — bejegyzéseket tesznek a munkakönyvekbe. Ezért szükségesnek tartjuk az alábbiak ismertetését. Ha a munkaviszony megszűnésének naptárilag meghatározott időpontja a szabad szombat előtti péntekre esik. a munkából való kilépés napjaként a pénteki napot kell a a munkakönyvbe bejegyezni. A társadalombiztosítással kapcsolatos hátrány bekövetkezése a munkaviszony bármely címen történő megszűnése esetén kellő gondosság mellett elkerülhető. Igv például, a munkaviszony dolgozói felmondás következtében szűnik meg, a felmondás időpontját úgy kell megválasztani, hogy a felmondási idő leteltének időpontja ne a szabad szombat előtti péntekre essék. Vállalati felmondás esetén, ha a felmondási idő utolsó napja elkerülhetetlenül az ilyen pénteki napra esik, akkor a dolgozó részére járó — munkavégzés alóli — kötelező felmentés ideje alatt lehetőség van arra. hogv a dolgozó leendő vállalatánál a munka- viszony kezdő napjául olyan nanot válasszanak, hosv ne érje hátrány a biztosítás megszakítása miatt. Áthelvezés és közös mez°gvezés esetén is lehet erre figyelemmel megálGy. Gy.
