Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

Új ZSIdérf-rakt árak, tárolók épül nek Lázár György fogadta Avarell Harrimannf Hétfőn a Külügyminisz- tériumban megbeszéléseket folytatott Púja Frigyes kül­ügyminiszter és a meghí­vására hazánkban tartózkodó Avarell Harrimann, egyesült államokbeli politikus, New York állam volt kormányzója. A tárgyaláson jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyet­tes, Esztergályos Ferenc, ha­zánk washingtoni nagykövete és Philip M. Kaiser, az Ame­rikai Egyesült Államok buda­pesti nagykövete. A megbeszélésen áttekintet- Céit Magyarország és az Egye­sült Államok kapcsolatait és a nemzetközi élet több fontos kérdését. A tárgyalást követően Lázár György, a Minisztertanács el­nöke az Országházban, hivata­lában fogadta Avarell Harri- mannt. A találkozón részt vett Púja Frigyes, Esztergályos Fe­renc és Philip Kaiser. A megbeszélésen különösen nagy hangsúlyt kapott a két­oldalú gazdasági kapcsolatok alakulása. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, IG7. SZÁM Ali A 80 lílfllt 1978. Jt'LIUS 18., KEDD Pest megye a zöldség-, a gyümölcs- és újabban a bur­gonyatermelésben a megyék nem hivatalos versenyében az elsők közé tartozik. A lakossá­gi ellátásban pedig a Pest megyei Zöldért forgalmának nagysága a második az or­szágban. Csupán Borsod me­gye előzi meg. A felvásárlás és tárolás technikai feltételei azonban korántsem iiyen kiemelke- dőek, illetve kedvezőek. Hor­váth Mihály, a Pest megyei Zöldért igazgatója elmondta, hogy felvásárló, osztályozó és tároló raktárakból és hűtő­házakból nagy hiányaik van. A forgalomhoz képest az esz­közállomány megyénkben a legkisebb. A Zöldért gondjait növeli, hogy egyes helységekben vá­ros-, illetve községrendezés miatt a telepeiket le kellett vagy le kell bontaniuk. Rá­adásul a megmaradók is fel­újításra szorulnak. Éppen ezért a Pest megyei Zöldért­nél az V. ötéves tervidőszakra nagyszabású fejlesztési prog­ramot dolgoztak ki. A programnak megfelelően már építik Monoron a csak­nem 1400. Dunaharasztin a 300 és Gödöllőn a 200 vagonos, burgonyatárolásra alkalmas, korszerű raktárukat. A mono- ri és a dunaharaszti raktárak átadási határideje 1978. har­madik negyedéve, a gödöllőié pedig 1979. harmadik negyed­éve. Monoron építenek még egy, úz egyéb zöldségfélék for­galmazásához szükséges rak­tárát. Kt majd a burgonya és a zöldség tisztítását, valamint csomagolását is megoldhat­ják. Nagykőrösön már befejez­ték a felvásárlótelep korsze­rűsítését. A közeljövőben fel­újítják a ceglédi telepet és a dabasi raktárát is. A Sorok­sári úti központi telep re­konstrukcióját és fejlesztését sem halogathatják tovább. Vácott pedig, mivel a meglé­vő raktárak más célra keile­nde, építeniük kell egy új, korszerű telepet. Az új raktárakat, ahol le­het, megfelelő hűtőrésszel látják el. így szükség esetén nyáron is főbb napig tudják majd az árukészletet tárol­ni. A szezonban a kénye­sebb, törődést igénylő termé­kek és a téli-tavaszi .ellátás­hoz szükséges áruk (például az alma, a körte) tárolását ki­elégítően azonban csak egy komplex hűtőházzal tudják megoldani. Egy ilyen, leg­alább százvagonos hűtőhá­zat a VI. ötéves tervciklusban Monoron szeretnének felépí- tetni. A Pest megyei Zöldért igaz­gatója hangsúlyozta, hogy szá­mításaik szerint a fejlesztési program megvalósításával a raktáraik úgynevezett áteresz­tőképessége, s hatékonysága az eddigiek többszöröse lesz. S ' mivel ezeket a helyiségeket a legkorszerűbb raktári gépek­kel felszerelhetik, sokat eny­hítenek munkaerőgondjaikon is. Sz, P. Gödöllőn készül a magyar delegáció Dr. Maróthy László a VIT-utca megnyitóján Ifjúságunk VIT-küldöttei hétfőn Gödöllőre utaztak. Az Agrártudományi Egyete­men három napon át elő­adásokon, csoportos foglal­kozásokon, soik-sok dalt, táncot és sportprogramot tartalmazó rendezvényeken készülnek fel küldetésük teljesítésére. A hétfői meg­nyitón jelen volt Jakab Sándor, az MSZMP KB tag­ja, a Központi Bizottság osz­tályvezetője. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a IvISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára köszöntötte a megje­lenteket. Barabás János, a KISZ KB titkára a XI. VIT célját, a július 28-án meg­kezdődő béke- és barátság­találkozó programját vázol­ta. Ezután Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője a párt XI. kongresszusán hozott határozatok végre­hajtásának eddigi eredmé­nyeiről, s az elkövetkező időszak feladatairól tájékoz­tatta a fiatalokat. Kovács László, az MSZMP KB al­osztályvezetője a nemzetkö­zi helyzet fő jellemzőit, azo­kat a világpolitikai folya­matokat vázolta, amelyek közepette az amerikai kon­tinens első szocialista orszá­gában találkozik a világ ha­ladó ifjúsága. ★ Ünnepi díszbe öltözött tag­nap a Kígyó utca, Váci utca környéke a VIT-utca megnyi­tásának tiszteletére. Mire meg­érkezett dr. Maróthy László­val, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjával, a KISZ Központi Bizottsága első tit­kárával az élen a magyar VIT- delegáció, már több mint két­ezren népesítették be a teret. A DlVSZ-induló elhangzása után Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra tartott beszédet. Magyarok Uszty-liimszkben Havasi Ferenc látogatása Beukő Imre felvétele Schultheisz Emil egészség­ügyi miniszter meghívására Abdullah Bukair, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság egészségügyi minisztere ve­zetésével küldöttség érkezett hétfőn Budapestre. A ceglédberceli Egyetértés Tsz búzatábláin vasárnap is dolgoztak az aratók, ötszáztíz hektáros területükön a becslés szerint 50 mázsás termésátlagra számítanak. A búza be­takarításához 18 munkanapra van még szükségük. A gabona minőségét saját szárítójukban javítják. Shukri Sabri Ahmad az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fo­gadást adott az Intercontinen- tál szállóban. A fogadáson megjelent Ro­many Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes és Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. Zala megyében Zala megye vendége volt hétfőn Havasi Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titká­ra. Zalaegerszegen Csokona Sándor és Tóth Lajos, a Zala megyei pártbizottság titkárai fogadták és tájékoztatták a megye helyzetéről és fejlődé­séről. A KB titkára Városné­ző sétán ismerkedett a me­gyeszékhely kulturális és szo­ciálpolitikai intézményeivel. Havasi Ferenc zalai prog­ramja délután Nagykanizsán gyárlátogatással folytatódott. Felkereste az Egyesült. Izzó több mint 1000 munkást, több­ségében nőket foglalkoztató nagykanizsai fényforrás- és üveggyárát. Itt a gyár vezetői ismertették a világhírű Tungs­ram villany égőgyártás bázisá­nak munkáját. Ezt követően Havasi Ferenc a nagykanizsai városi pártbizottság épületé­ben rendezett aktívaértekezle­ten időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Vasárnap is dolgoztak Szibériában, Uszty-Ilimszk szomszédságába'n cellulóz­kombinát épül a KGST-or- szágok összefogásával. Az épít­kezés méreteire jellemző, hogy az 1978_as beruházások költ­sége háromszázhatvan millió rubel és a gyáróriásban éven­te ötszázezer tonna cellulózt gyártanak majd. Az építkezésen dolgozik a háromszáz tagú Kun Béla if­júsági brigád is. A magyar fia­talok közül százötvenen szer­ződésük. meghosszabbításával még egy évig, 1979. szeptem­ber 1-ig Uszty-IIimszkben maradnak. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter hétfőn Ulánbátorba utazott, ahol részt vesz a KGST közleke­dési állandó bizottságának 54. ülésén. Kewin Ncwman ausztrál liberális párti képviselő, or­szágos fejlesztési miniszter vezeti azt a parlamenti dele­gációt, amely az országgyűlés meghívására, hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének vezetésével vasárnap küldöttség utazott a Finn Köztársaságba Arno Hanmus finn belügyi állam­titkár meghívására. ’_ — Hi va táskereső H ogyan van az, hogy manapság már csax idős mesterek agájából hallja az ember a szakma dicséretét? — kérdezi a termelési tanácskozáson az igazgatótól az egyik eszter­gályos. Az értekezleten ez volt az egyetlen nem anya­gi természetű hozzászólás, így az igazgató kapott az alkalmon — válaszában er­re hivatkozott: mostanában jobbára a pénz köti le az emberek fantáziáját, nem a szakma szereteíe. Szomorú felelet. .A tanácskozás végén újra szót kért az esztergályos. Csak annyit mondott — ha minden úgy van, ahogy azt az igazgató véli, akkor eb­ben az országban nincs boldog ember. Néni lenne hát boldog eCnber Magyarországon ? Mert nem lehet boldog az, aki gépe mellett csak forin­tosokat lát, s közönyös a formálódó munkadarab iránt. Az emlékezetből sze­mezgetek, s kipuskázom a jegyzetfüzetből, hogyan vallanak a munkáról a mai fiatalok: kényelmes, nem piszkos, jól fizető — ezek a jellemzők fordulnak elő a legsűrűbben. Szerencsére ezután egy szakmai ver­senyt nyert marós vallo­másához érek, aki a gépről és az anyagról beszél, fia­tal ■ állattenyésztőhöz, aki naplót vezet a hozzá tarto­zó jószágok állapotáról, vi­selkedéséről. Viszont jól emlékszem osztálytársamra is — ő volt a legjobb ta­nuló —, aki mindent pénz­zel mért. Érettségi előtt el­határozta, hogy orvos lesz, az egyetemen, úgy mondta: kutató. Mi mindnyájan arra szavaztunk, hogy meg­gondolja magát és nőgyó­gyász válik belőle, hiszen az jövedelmezőbb. Nem csalódtunk. Dehogy lett ő kutató... Amivel nem aka­rok természetesen általáno­sítani, mert még kutató­ként is lehet valaki pénz- hajhász — elvileg nem ki­zárt — és nőgyógyászként is hivatásának élő! Mennyi mindent mérleg­re tesz az ember, amikor pályát választ! A serpe­nyők telis-tele vannak praktikus, romantikus, anyagias és szenvedélyes várakozásokkal, s jó ideig ide-oda billen a mutató, anélkül, hogy döntés szü­letne. Á szülői házban fel­éledt vágyakat egyeztetni kell a realitásokkal, a fia­talnak a terveivel, a képes­ségeivel és a lehetőségek­kel. M i leszek, ha nagy le­szek? A mondókaízű kérdés ott feszül va­lamennyi nemrég végzett nyolcadikos és érettségiző szívében. Hányán is van­nak? Az előzetes felméré­sek szerint több mint .száz­ezer diák végzett az idén az általános iskolákban; a gimnáziumokban, valamint a szakközépiskolákban pe­dig mintegy ötvenezren fe­jezik be tanulmányaikat Ilyenkor fejeződik be a pá­lyaválasztási munka első szakasza: a tanácsadás, a pályaválasztási filmek le- v sütése, az üzemlátogatás. Néhányan bizonyos, hogy eljutottak a pszichológu­sokhoz, akik írásbeli fel­adatokat oldattak meg ve­lük, majd irkalap négyzetei­nek közepébe kellett lyuka­kat ütniük, hegyes kala­páccsal, volt személyiség- vizsgálat is, hogy aztán el­készüljön a javaslat, me­lyik szakmát válassza X. vagy Y.? Azt már keve­sebben vizsgálják, hogy. mi történik X-szel vagy Y-nal, ha hallgat a javaslatra. Az egyik Szabcécs-Szatmár megyei mezőgazdasági szakmunkásképző iskola ta­nulóinak csaknem a fele év közben lemorzsolódik. Nem jobb a helyzet néme­lyik ipari szakmában sem, s az egyetemek, főiskolák is „rostáinak” az első eszten­dőben. Viszonylag kevesen van­nak olyanok, akik a tizen- év elején pontosan tudják, mik akarnak ■ lenni. Ez persze nem jelenti azt, hogy néhány év múltán ne találnának rá a hivatásuk­ra. Mert valahol mindenki hivatásra vágyik. Csak azután jönnek a praktikus meggondolások. Kezdődnek ezek az otthoni injekciók­kal, mert a szülők „már so­kat tanultak az élettől”, majd belülről bukkannak elő a másfajta igények, még mindig inkább a köz­helyek terepén: divatos, rangos szakma legyen, és lehetőség nyíljék az „ön­megvalósításra” ... De sor­jáznak az eldurvult esetek is, amelyek hallatán keserű lesz az ember szája íze: diplomás benzinkutasról, mérnök lángossütőről... S enkinek sem mindegy, hogy pályát választ, vagy pályára kénysze­rül. Többet kellene törődni a tanácsadással, komolyab­ban venni a pályairányí­tást, a népgazdaság érde­keit. Egy általános iskolá­ban az igazgatónő furcsa kérdést tett fel nyolcadiko­sainak: melyik szakmát becsülik a legtöbbre? A gyerkek sorolták: a bányá­szét, a fohászét... Érde­kes — gondolkozott el az igazgatónő. — Ezek mind hiányszakmák... Föltette hát a következő héten a második kérdést: mi szeret­nél lenni? Egy gyerek sem választotta az általa leg­többre becsült szakmát! Pedig de jó volna, ha mi­nél több- fiatal tudna hosz­szan-szépen-átszellemülten beszélni mesterségéről. Mert aki erre nem kénes, annak a szakma valóban csupán nyolc óra munka, a hó elején a bérrel telt borí­ték. Tamás Ervin / KÖZÉLET I

Next

/
Oldalképek
Tartalom