Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-05 / 156. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI XXII. évfolyam, 156. szám ÁRA »0 FIM ÉR 1978. JCLIUS 5., SZERDA r Magyar—oszfrók Szo'uz-Szagul Felkészülve a hazaié résre összecsomagolt a nemzetközi űrpáros a Szaljut űrállomáson kedden délután. Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski szerdán tér vissza a Szojuz— 30 űrhajón a Földre. A két űrhajós gazdag anyagot hoz magával. A Földre szállítják például az elkészült fénykép- és íilmfelvételeket, azokat is, amelyeket megérkezésük előtt az állandó személyzet tagjai, Vlagyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivaricsenkov készítettek. Sikeres dél-jemeni ellentámadás A dél-jemeni csapatok visz- szaverték a szomszédos északjemeni támadókat — jelentették be Bejrutban palesztinai források. A Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet közölte, hogy a dél-jemeniek meghátrálásra kényszerítették és kiűzték az ország északi határtérségében, Behida körzetében két települést elfoglaló északjemeni csapatokat A közlemény szerint a dé! jemeni ellentámadás jelentő veszteségeket okozott a behs tolóknak. A JNDK fegyvere erői foglyokat ejtettek és nag mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Mahmud Abdullah Asis dt' jemeni közlekedési minisztc hétfőn Bejrutban megtartó; sajtóértekezletén jelentette be, hogy támadás érte hazáját. Szükebb F eltételezhető, az érintettek hatalmas többsége nem tud róla, mármint arról, hogy minden liter ivóvíz, amit a csapból odahaza kifolyat, ténylegesen kétszer annyiba kerül, mint amennyit ő, ún. háztartási fogyasztóként fizet érte. A különbö- zetet az állampénztár állja, s mivel a megyében nagy tempóban bővül a vízvezeték-hálózat — idén hatezer köbméterrel növekszik a napi víztermelés, s 116 kilométer hosszúságban a csőrendszer —, az állam adta támogatás összege is folyamatosan ' gyarapodik. Az persze pusztán elhatározás függvényének látszik, ad-e, vagy nem ad ilyesfajta ártámogatást a költségvetés, de nem feledjük: az elvonás adminisztratív aktusa az életszínvonalban már korántsem pa- pírsúllyal jelenik meg! Másfelől közelítve témánkhoz: a megyéből külföldre kerülő textiláruk túlnyomó része az állami támogatások — az ún. ex- portvissza térítések — következtében alakul át a gyártók számára megfelelő nyereséget adó termékké. Valójában ezeknek az áruknak a többségéről kideríthetetlen, termelésük gazdaságos-e, azaz kifizetődik-e a népgazdaságnak előállításuk, mert a termelői árak, a támogatások hatására, korántsem tükrözik a tényleges ráfordításokat. A baj ott van, hogy a vállalatoknál mindössze néhányan tudják, hogy ez a helyzet, bevételeikből mekkora rész az állami támogatás, a közösség egészének fogalma sincs erről, tehát úgy véli — s ismeretek híján nem alaptalanul —, jól dolgoznak, megfelelnek kötelességeiknek. Vácott például — ahol jelentős a textilipar súlya — a politikai oktatásban az időszerű kérdések tanfolyamán a legnagyobb visszhangot keltő téma volt a termelői árak, az árrendszer, az ártámogatások megtárgyalása, mert a résztvevők előtt egy teljesen ismeretlen terület nvílt meg, mégpedig elgondolkoztató tényeket tárva eléjük. apjainkban sokfelé hallható panasz amiatt, hogy az állami támogatások köre szükebb, mint volt korábban, mi több, a kör tovább kisebbedik, s ez úgy jut el a különböző fórumokra az üzemekben, hogy elvesztettük az állami hozzájárulás, támogatás egy részét. Arról szó sem esik, hogy ez a pénz addig is kétes járandóság volt, s nem a jó munkának valamiféle sajátságos elismerése; ellenkezőleg, legtöbbször a gyenge munka elfe- dője. Mielőtt félreértés támadna: a közgazdasági szabályozó rendszerben a megtervezett tényezők egyike a támogatás. Ennek sokféle formája — adóel- egedés, beruházási hitelnél kamatcsökkentés, árkiegészítés stb. — hasznosan segítheti a társadalmi érdekek érvényesítését, olyasmiben is, mint például a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában az export árualap bővítése, s a Cegléden készített gyermekcipők árszínvonalának megtartása. Nagy hiba lenne tehát a V ___ re ndcsinálás lángpallosát úgy megragadni, hogy azt mindenjajta támogatással szembefordítsuk. A támogatások egy részére mind a termelés fejlesztésében, mind az életszínvonal folyamatos növelésében, elengedhetetlen szükség van. Az állami támogatás megléte tekintélyes szerepet játszik az olyasfajta fejlesztések megvalósításában, mint például az Egyesült Izzó váci fényforrásgyára új üveggyárának fölépítése, a Dunai Kőolajipari Vállalat tárolóterének bővítése, a Nagykáta és Űjszász közötti vasútvonal második pályájának kialakítása. Az említett cégek önerejéből e munkákra nem futotta volna, pénz nélkül pedig elkezdeni sem lehet a fejlesztést. Mivel jó társadalmi célokat, érdekeket szolgálnak ezek a beruházások, az állam eltérő formában ugyan, de hozzájárulásával ösztönözte a kezdést, a mielőbbi átadást. Az érintettek számolhattak a támogatással, azaz így készíthették terveiket, s ebben semmi visszás nincsen. Visszás az a helyzet, amikor elrontott dolgok, balkezes cselekedetek után futkosnak az érdekeltek állami támogatásért, amikor tehát terven felül, kívül kell —, s kérdés, valóban kell-e?! — a közös pénztárba belenyúlni. Ä kérdést nem mi tettük fel, megkülönböztetett hangsúlyt adva annak, hanem az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésének határozata — a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a párt feladatairól —, amikor kimondotta: „A termelői és a fogyasztói árak nem tükrözik a valóságnak megfelelően a ráfordításokat, ami nehezíti a tisztánlátást, a hatékony gazdálkodást, a termék- szerkezet átalakítását, a gazdaságpolitikai célok megvalósítását népgazdasági méretekben s az üzemekben egyaránt.” Nemcsak szükséges, hanem egyenesen elkerülhetetlen a tisztánlátás kereteinek megteremtése, s ebben korántsem huszadrangú tényező a támogatások körének szűkítése, ami miatt napjainkban az üzemek némelyikében meglehetősen ideges a hangulat. Konyhai bölcsesség, de nagyon igaz, hogy magyarázatokból még soha nem lett áru. Az állami támogatások új elveit meg kell magyarázni egy-egy közösségen belül, de korántsem szerencsés ezt magyarázkodással összekapcsolni, olyasfajta mentegetőzéssel, hogy emiatt így csökken a bevétel, úgy apad a nyereség. A támogatások szűkebben mért forintjait a javuló gazdaságossággal lehet ellensúlyozni, s nem azzal, hogy a gondokért a felelősséget áthárítják a termelők a központi intézkedések meghozóira. Az egymásra mutogatás a gazdasági élet legveszélyesebb jelensége, mert hiszen a mutogatás, s nem a munka foglalja le a kezeket, köti le a gondolatokat! Magyarán: amíg mutogatnak itt meg ott, addig nem történik semmi, ami eredményt hozna, amiből érték lenne. Mészáros Ottó íCiiiibápdk a kdásztsüfgerihdn Aratják az őszi árpái az abonyi határban tárgyalások Kedden Bécsben megkezdődtek a magyar—osztják külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes, aki háromnapos hivatalos látogatásra hétfőn érkezett az osztrák fővárosba, a reggeli órákban látogatást tett a Nemzeti Tanácsban, ahol Roland Minkowitsch alelnök, valamint a törvényhozás több tagja üdvözölte a magyar külügyminisztert. Ezt követően a Ballhaus Platzra hajtatott, ahol a kancellári hivatal tanácstermében a szakértők bevonásával megkezdődtek az érdemi megbeszélések. Púja Frigyes és dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter keddi tanácskozásán áttekintették a nemzetközi helyzetet, amelyen belül a legnagyobb figyelmet az- enyhülés kérdésének szentelték. A felek egyetértettek abban, hogy tovább kell folytatni az enyhülési politikát. A magyar és az osztrák diplomácia vezetője a nemzetközi helyzet több kérdésében azonos, vagy egymáséhoz közeli álláspontot foglalt el. A tanácskozást követően ■Willibald Pahr ebédet adott Púja Frigyes és kísérete tiszteletére. Az ebéden a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. Délután a bécsi Pálffy palotában az osztrák Külpolitikai és Nemzetközi Kapcsolatok Társaságának felkérésére Púja Frigyes előadást tartott a Magyar Népköztársaság külpolitikájának fő vonásairól és az európai együttműködés időszerű kérdéseiről. Kedvezett az időjárás a hét elején a mezőgazdaságnak. A többnyire száraz, napsütéses időben egyes gazdaságok folytatták, mások most kezdték meg az ősziárpa-aratást Dél- Pest megyében. Az . abonyi Ságvári Endre Tsz, ahol június 30-án kóstoltak bele először a gépek a kalásztengerbe, a 400 hektár árpa aratásának a felénél tartanak. A laza homoktalajon 40 mázsa fölötti termésre számítanak, a il arató-cséplő gép, amelyre másfél ezer hektár búza betakarítása vár még, rövidesen 13- ra gyarapszik. A szövetkezet élve a kedvezményes vásárlási lehetőséggel, még ebben az idényben két új SZK—5-ös gépet kíván beszerezni az Agro- kertől. A szintén jól gépesített abonyi József Attila Termelőszövetkezetben két Claas Dominä tor, négy SZK—5-ös és három SZK—4-es kombájn startolt hétfőn. A szikes, kötött talaj helyenként még vizes, a betakarító gépek ezért el-el- akadnak. Nehezíti a munkát a megdőlés és az egyenetlen érés is. A felső kalászók ugyanis 14, a sarjúkalászok 28—30 százalék nedvességtartalmúak. A végleges terméseredményről még korai beszélni, de az meghaladni látszik a tervszámokat. Árpából 46 mázsára, búzából 48 mázsára van kilátás. Kedvező időjárás esetén a 180 hektár ősziárpa és a 950 hektár búza levágása mindössze 10 napot vesz igénybe. A gyors betakarítás után sem állnak meg majd a gépek. A gazdaság az idén is segítséget kíván adni a környező termelőszövetkezeteknek az aratásban és a terményszállításban. A zökkenőmentes szállításról négy IFA tehergépkocsi és két MTZ—50-es traktor vontatta pótkocsi gondoskodik. A magtárak kitakarítva várják az első szállítmányokat. A nyújtott műszakban este nyolc-kilenc óráig dolgozó kombájnösok többsége tapasztalt, kiváló szakember. Unger László, Dobozi László, Falusi László és a többiek is mindent megtesznek, hogy a megtermelt gabona a lehető legkisebb szemveszteséggel kerüljön a magtárba. V. B. Nem megy a minőség rovására Ember és technika - a forintokért Anyagtakarékosság a BVM szentendrei gyárában Több mint 300 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg tavaly a BVM szentendrei gyárának munkásai, idén pedig 400 ezer forint anyagmegtakarítást szeretnének elérni. Miként lehetséges ez anélkül, hogy ne befolyásolná károsan a minőséget? Nem egy javaslat, elképzelés született a terv megvalósításához. Egyértelműnek tűnt, hogy mivel az alapanyagok közül legnagyobb mennyiség cementből fogy, elsősorban erre kell ügyelniük, ezzel kell észszerűen gazdálkodniuk. Járható útnak a hulladékcement és beton felhasználása, valamint a technológiai fegyelem eddiginél szigorúbb betartása látszik. Természetesen jó eredményt hozhat új technológia bevezetése és az is, ha gondosan vizsgálják a beérkező anyag minőségét. Emellett szakszerű tárolással szintén csökkenthető az anyagveszteség. Sok múlik tehát magukon az embereken, ám segítségül hívható a technika is. A betoncsőüzemben például vegyszeradagoló üzembe helyezésével már önmagában mintegy 65 ezer forint értékű cementet lehet megtakarítani. S ha műszaki megoldást találnak a nyomócsőüzemben a Melmend adagolására, úgy ennek szintén mérhető cementmeainyiség lesz a haszna. Váci munkatársaikra is számítanak a szentendreiek. Ha sikerül megszüntetni náluk az útépítési elemek gyártásánál ma még jelentős porzási veszteséget, úgy ez is mintegy ötvenezer forint értékű cementet jelent. Ha pedig a A Beton- cs Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén háromszázezer méter gravitációs betoncsövet, valamint huszonnyolcezer méter feszített nyomócsövet gyártanak. Termékeik zömét a fővárosi vezetékhálózat felújítására, a metró építésére, és a Pécs—Mohács ivóvíz-távvezetékhez készítik. béléstestek gyártásához zúzott kavicsot használnak, nemcsak nagymértékben növelik a beton szilárdságát, hanem elérik, hogy egyúttal kevesebb cement lesz szükséges az elemekhez. A blokkgyártáson pedig a födémbéléstestek készítésénél tehet jó szolgálatot egy vegyszeradagoló. A gyár anyagtakarékossági terve nem valamiféle merev elképzelések gyűjteménye. Jó ötletekkel, újításokkal szeretnék túl is teljesíteni a számított 400 ezer forintot. • D. Gy. Sarlés EstvÉn Fejér megyében Sarlós István, az MSZMP 1 Politikai Bizottságának tagja, | a Hazafias Népfront Országos j Tanácsának főtitkára kedden : Fejér megyébe látogatott. Székesfehérvárott tájékoztatták a ; megye gazdaságpolitikai életé- j ről, eredményeiről. Ezt köve- ! tőén Sarlós István a Videoton ' gyárat kereste fel. Magtekin- i tette a gyár bemutatótermét, ! felkereste a tévéüzemet, majd ' a számítástechnikai gyáriba lá- ! togatott. I Délután a Hazafias Népfront I főtitkára részt vett az MSZMP i Fejér megyei Oktatási Igazga- | tóságán rendezett aktívaülésen, s az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta hallgatóit. Philip M. Kaiser az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden a rezidenciáján fogadást adott. A fogadáson részt vett Pullai Árpád, közlekedés, és postaügyi miniszter, Szentágo- thai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szarka Károly, külügyminiszter-helyettes és Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint politikai, gazdasági, tudománs’os és kulturális életünk több más személyisége. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és képviselője. k i k
