Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Ksr «fi.« irr 1978. JÜLIUS 9., VASÁRNAP Budaörsön a Sasadnál Szépséggel párosult szaktudás Gyümölcsgyűrű ívén — főváros peremén A köztudatban többnyire így gondolattársí tunk, hogy ha vi­rág, akkor Sasad ... Pedig a budaörsi központú Sasad me­zőgazdasági termelőszövetke­zet nemcsak Pest megye, ha­nem az ország egyik legneve­sebb nagyüzemi gazdasága­ként, ötezer hektáron gazdál­kodik, termesztve gyümölcsöt , félezer hektárnyi területen, kalászosokat több mint ezer hektáron, s , tekintélyes meny- nyiségű lucernát, kukoricát, cukorrépát is. Mintegy félezer szarvasmarhát számláló tehe­nészetük produktuma egyebek közt a Budatej által feldolgo­zott, közkedvelt Leo-jégkrém — ami így nyáridőben nem­csak a gyerekek kedvenc cse­megéje —, s az ömlesztett saj­tok, a legkülönbözőbb tejter­mékek sokfélesége. A tsz ez évre tervezett árbevétele egy- milliárd forint körüli összeg lesz, közös vagyonuk jelenleg' majd 900 millió, s mindez négyezer ember munkájának eredményeképp. Tiszteletre méltó summák és számok — önmagukért beszélnek. De honnan, hogyan indult a mun­ka a főváros tőszomszédságá­ban megalakult termelőszövet­kezetben, annak idején? Alapíttatott: 16 holdon — Tíz szövetkezeti taggal, 16 hold földdel, egy lóval meg egy tehénnel kezdte el a gazdálko­dást jogelődünk, a Március 15. Tsz 1951-ben — emlékezik a kezdetre Czinczok György, a termelőszövetkezet elnöke. — S ha azt mondhatjuk, hogy ma számottevő közigazgatási egységek tartoznak gazdasá­gunk hatósugarába — hét köz­ség a budai járásból, négy ke­rület a fővárosból és a sziget- szentmiklósi tulipántelep — akkor az indulás időszaka a mai fiatalok szemében affé­le romantikus „hőskornak” tű­nik. Pedig hát: több volt ak­kortájt a leküzdeni való ne­hézség, mint a ma már le­gendának ható színes, vidám elem. Fatengelyen indult meg a gazdálkodás, a szó nemcsak átvitt, de eredeti értelmében is. A mai, korszerű géppark, az automata gépsorok, a csu- paüveg hajtatóházak, modern öntözőfürtök, klimatizált áru­szállító kamionok nemcsak mint munkaeszközök, de mint tárgyi dokumentumok is tükrö­zik a termelőszövetkezet tag­ságának majd három évtize­des, kemény munkáját. Üzlethálózat a fővárosban — Nemkevésbé ugyanezt te­szik megyeszerte, sőt ország­szerte a Sasad ismert zöld­ség-, gyümölcs- és virágüzle­tei. — Törekszünk arra, hogy a termelés teljes vertikumát át­fogjuk, a lehetőségek szerint. Tehát:. ne csak termeljünk, hanem dolgozzuk is fél a ter­ményt áruvá, s értékesítsük magunk. Így rövidebb az áru útja termelő és fogyasztó kö­zött, kevesebb az áttétel, csök­ken a termékek utaztatásának, tárolásának — s ebből adó­dóan sajnos nemegyszer ér­tékcsökkenésének — lehetősé­ge. ötvenöt virágüzletünkből ötven a fővárosban árusít, hu­szonkét zöldség- és gyümölcs­üzletünk mellett, társ-terme­lőszövetkezetekkel kooperálva élelmiszerárudáink is rendel­kezésére állanak a vásárlók­nak: fügtölt áruval, konzer- vekkel, fűszerekkel. Különbö­ző takarmányokat és tápokat árusító másik hat boltunkkal együtt, üzlethálózatunk évi 160 millió forintnyi árut forgal­maz. Pálma, alma, díszcserje Modem grafika idézi a ré­gi Erfurt látképét az élniük szobájának falán. A „virágok városa” nemzetközi centruma a virágkiállításoknak: ar' jel­zi a kép vajon, hogy mcgis a virág a legfontosabb Sasadon? — Hagyományaink is, ered­ményeink is serkentenek a további munkálkodásra ez- irányban. Cserepes dísznövé­nyeink közül különösen ked­veltek o ciklámen, a fokföldi ibolya, a begónia és a külön­féle pálmák. Szabadföldön ter­mesztett, növényházban hajta­tott virágaink közül nemrég a jácint termesztését gépesí­tettük, jelentős kézimunka­erőt szabadítva így fel. A ko­ra tavasz virágai közül a nár­ciszt és a croccusokat termeszt­jük ez évtől nagyobb tételben; ez utóbbit a köznyelv kökör­csinnek mondja; kék-sárga-li­la virágai minden évben a télvéget, a tavaszjöttöt jelzik. Helyben állítjuk elő a szük­séges virágcserepeket is; a szükségletnek megfelelően hol műanyagból, hol agyagból, ha­gyományos módon. Művirág­üzemünk nem annyira eszté­tikai mint szociálpolitikai' szempontokat céloz; amíg ugyanis a vásárlók igénye e cikk iránt élő, addig a csök­kent munkaképességű tsz-ta- gok, az idősek vagy a gyes-en levő kismamák számára jó ke­resetet, otthon elvégezhető munkát ad az itt szervezett bedolgozói rendszer. Foglalko­zunk díszfák és gyümölcsfák alapanyagának előállításával; ötévi munkánk eredménye az immár vírusmentes szaporító­anyag. Tavaly 20 hektárnyi almát és csonthéjas gyümöl­csöst telepítettünk ilyen ví­rusmentes alanyokból, ez lesz további szaporítóbázisunk a gyümölcstermesztésben. — Szaporítóanyagaik mel­lett keresettek a Sasad oltvá­nyai is. — Igen, s nemcsak nagy té­telben, bár a gyümölcsfákat tizenegy lerakatunk árulja szerte az országban. A kister­melők is örvendetesen érdek­lődnek az utóbbi időben a gyümölcstermesztés iránt, s igényesek a fajtára, a minő­ségre. Szívesen vásárolják a konténerben termesztett dísz­fáinkat is, melyek könnyen kezelhetők, szállíthatók, átül- tethetők. A konténer itt nem egyéb mint egy fóliazacskó, melyben a megfelelő földlab­da közepén díszük a cserje, bokor vagy fa. A műanyag héj eltávolítása után, földlabdá­val együtt, akár virágzás köz­ben is, az év bármely szaká­ban elültethető; így vásárlása, telepítése nincs időhöz kötve. A kiskerttulajdonosok, a megye háztáji és kisgazdasá­gaiban tevékenykedő kertész- kedők a megmondhatói, milyen segítség a telepítés időszakában [ egy-egy ilyen jófajtájú,^bőter- ' mésű facsemete. A fővárost övező, s Pest megyét egyre ör­vendetesebben jellemző gyü­mölcsgyűrű egyik, s nem je­lentéktelen eredője tehát a Sasad Tsz faiskolája, csemete­kertje. A jövőre gondolva Az iskola szó környékén ka­landozva veti fel az elnök, a Sasad jövő terveinek egyike­ként, a Budaörsön létesítendő kollégiumot, melynek felada­ta lenne a tsz jövendő szak­gárdáját, a fizikai munkát végző szakmunkástól a maga­san kvalifikált diplomásokig. Nemcsak szállást és átmeneti otthont adna ez a kollégium, hanem ösztönzést arra, hogy idekötődjenek, itt maradjanak a fiatalok. A termelőszövetkezet Buda­örsön nemrég felépült, korsze­rű, kényelmes — ízléses, ám nem hivalkodó — irodaháza, a modem üzemi konyha és a tágas szociális épületek lát­ványa arra a gondolatra ser­kenti a látogatót; Sasad virá­gai a szépség élményéhez a szaktudást, a szellemiséget is társítják. Bedő Ildikó Ez a táj visszahív Vendégek a Papszigefen és Kisorosziban Viccel velünk az idei nyár. Ugraszt, néha a szó szoros értelmében. Szombat reggel bi­zalmatlanul kipislogunk a re­dőny résén, ragyog a nap, a hőmérő higanyszála húsz fok körül áll, rajta, ugrás, sies­sünk, strandra, kempingbe, a telekre, mindegy, csak fény le­gyen, levegő, meleg. Az úton perzselődünk a tömött buszon, vonaton, a kocsi is katlanforró. Azután megérkezünk — és hű­vös ősz van, szél süvít, a komor felhők mögül csak azért tűnik elő egy villanásra a nap, a nyár, hogy egy röpkét nevessen rajtunk. Megint beugrottunk. A strand remek — Ma már két napja remek az idő és ez nagy szó! — így fogad Zaják Józsefné a pap­szigeti nemzetközi kemping gondnoka. — Minden fahá­zunk, a motel is telve, ez 180 nyaralót jelent, de nem ez a nyár mértéke. A Dunatours egész idényre köt szerződést NDK-beli és csehszlovák uta­zási irodákkal. Csoportosan jön_ nek a vendégek kéthetenként váltják egymást. Ok tehát rosz- szabb időt is kifoghatnak, saj­nos. Azt, hogy kempingszezon van, a sátorozók számának gyarapodása bizonyítja. — Most hányán vannak? — A sátrakban és lakóko­csikban úgy kétszázan. Termé­szetesen a kempingben jóval többen elférnek, még három- négyszáz helyünk van. Szép nagy lakókocsin DDR jelzés, autó sehol. — Az autónk otthon van, Karl-Marx-Stadtban, nevet Heinrich Tauber. — Édesapá- mék jöttek le vele három hete, hozták a lakókocsit, itt töltöt­ték szabadságukat. Mi, a fele­ségemmel pár napja váltottuk őket. Vonattal jöttünk, minket az öcsém követ a barátjával. Egész augusztus végéig itt lesz a lakókocsi, mindig másokkal. Ezt csináljuk évek óta. — Ugyanitt? — Persze. Nem mennénk máshová semmi pénzért. Vol­tunk más országokban, a Ba­latonnál is, de itt a legjobb. A táj, a nyugalom, Szentendre, közel van Budapest, minden, minden nagyszerű, higgye el. Meggyőzetésemhez csatla­kozik egy nagy barkójú, magas, szikár férfi, szájában irdatlan szivar, Edgar James Floach, az angliai Surrey megye Purley nevű városából. — És a strand! Oké, a Duna nem alkalmas fürdésre, de ez a strand itt közvetlenül . mellet­tünk, egyszerűen remek! Tartózkodó angoltól a remek jelző felér egy dicshimnusszal. És a bevásárlás? Valamivel kevésbé lelkes Túli András, Leninvárosból. — Először jöttünk ide, tulaj­donképpen a Balatonra indul­tunk, de inkább itt maradunk, legalább egy hétig. Hogy még­sem tudok eléggé lelkesedni? Nézze, a kempingezők, általá­ban kevéspénzű emberek. Nem is a kempingdíjjal van bajom, habár... — Habár? — Fejenként 16 forintot fi­zetünk naponta. Ehhez jön két forint a meleg vizű zuhanyért, tíz az autó után, három forint üdülőhelyi pótlék és hat forint strandbelépő. Négyen vagyunk, ez naponta 118 forint. De mon­dom, nem erről van szó. Min­dennap vendéglőben nem telik ebédre. Szeretnénk magunk főzni, de nehézkes beszerezni a nyersanyagot. A kempingben van ugyan egy büfé de ott jó­formán semmit sem lehet kap. ni. És ami nemcsak engem, hanem — megkérdeztem — többeket bosszant, az a félig- kész épület ott ni. — Szép, nagy elegáns motel lesz belőle, nem? — Gondoltuk mi is. Nem, ez a jókora, cölöpökön álló szép faépület — palackozott borok boltja lesz. Nem motel, nem ol­csó önkiszolgáló étterem ha­nem új variáció egy kocsmára. Félek, vége lesz itt a csend­nek, ha elkészül. A csend országa Kisorosziban, a szigetcsúcs a csend. Csak gyerekek fröcs­kölik egymást sikongva a lan­gyos, sekély vízben. Akadozó tüzelőolaj-ellátás Megoldást ígért az ÁFOR és a BKV Szentendrén A kedvezményes háztartási tüzelőolaj-vásárlási akció az idén ugyan a szokásosnál ké­sőbb kezdődött, de változatlan népszerűségnek örvend. Így van ez Szentendrén is. A szentendreiek azonban — legalábbis azok, akik a város legnagyobb üzemanyagtöltő- áilomásán, a Vasúti villasori ÁFOR-telepen szeretnének vásárolni, nemcsak a sorbán- állás, hanem a gyakori üres­járat miatt is bosszankodhat­nak. Ezen a telepen ugyanis a kedvezményes akció kezdete óta akadozik az ellátás. Előfor­dult már, hogy két-három napig egyáltalán nem volt tü­zelőolaj. Kárász Lajos, a szentendrei városi tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese el­mondta, hogy a tanács keres­kedelmi osztálya és természe­tesen az ÁFOR-telep vezetője a lehetőségekhez képest min­dent megtett a folyamatos el­látás érdekében. Az ÁFOR-nál a többszöri sürgetésükre, rek­lamációjukra azonban csak azt tudták válaszolni, hogy gépkocsival (tankautóval) nem győzik kiszállítani a kért mennyiséget, a HÉV-vonalon pedig a BKV több tehervagon közlekedését nem engedélye­zi. — Nemcsak Szentendrén, hanem másutt is gondot okoz a folyamatos ellátás — vála­szolt érdeklődésünkre dr. Ka- rádi István, az ÁFOR keres­kedelmi igazgatóhelyettese. — Bár tudom, ez a szentendreie­ket nem nyugtatja meg. A za­varok oka egyszerű: április közepe helyett június 12-én kezdtük az akciót, aminek kö­vetkeztében naponta három­Plusz még tizenhárom A Csepel Autó­gyár jármű gyár­egységében dolgo­zik a tizenöttagú Fürst Sándor szo ­cialista brigád. A kétszeres arany- koszorús kollektí­va szereli be a motorokat, va­lamint a leve­gő és olajvezeté­keket az autóbusz- alvázakba. Az év első öt hónapjá­ban kéíezemégy- százhuszcnüt da­rabos tervüket ti­zenhárommal túl­teljesítették. szor-négyszer annyit vásárol­nának, mint korábban. Csepe­len például éjszaka is árusí­tanak, s még ilyenkor több ezer liter tüzelőolaj fogy el. Sok telepet szinte megroha­moznak a vásárlók. — Ezzel számolhattak vol­na ... Az idén miért nem áp­rilis 15-től árusítják olcsóbban a tüzelőolajat? — Mert elhúzódott a tél, vagyis a rossz, hideg időjárás. Részünkről nem lett volna ér­telme egy ilyen akciót előbb elkezdeni. A kereskedelmi igazgatóhe­lyettes a szentendreiek meg­nyugtatásául közölte, hogy sikerült a BKV-val megálla­podniuk. Korábban nem okozott gon­dot a HÉV-vonalon történő szállítás. Most miért nem en­gedélyezték? A kérdésre Áb­rahám József, a BKV keres­kedelmi főosztályának koordi­nátora válaszolt. — Békásmegyeren sorra ad­ják át az új lakásokat és egy­re többen utaznak a szent­endrei HÉV-vel. Nekünk a személyszállítás az elsődleges feladatunk. Ráadásul elkezdő­dött a vonal rekonstrukciója. A gyorsvasúti közlekedés fel­tételeit teremtjük meg. Ez aztán sok utazási korlátozás­sal jár. A BKV azonban nem zár­kózott el az ÁFOR kérésének teljesítése elől. Tekintettel ar­ra, hogy lakossági ellátási igé­nyek kielégítéséről van szó, június 28-tól engedélyezte tü­zelőolaj szállítását. Naponta 3—4 teherkocsi áthaladását tették lehetővé, s így már megoldható a folyamatos tü­zelőolaj-ellátás. Sz. P. — Abádszalókról jöttünk. A Táncsics Mihály úttörőcsapat már hat éve minden nyáron itt táborozik. — mondja Stet- gauf István csapatvezető. A tsz teherautóra rakja sátrainkat a vaságyakat a konyhát a fel­szerelést és indulás. Idén két turnus nyaral itt két hétig az ötödik-hatodikosok voltak most 50 hetedikes-nyolcadikos úttö­rőnk élvezi a tájat, a környéket. Ideális táborhely, víz, nyuga­lom, romantika és remek ki­rándulásokat teszünk Eszter­gomba, Visegrádra vagy a túl­oldalon Magyarkútra, Király­rétre. A srácok 200 forintot fi­zetnek, és némi természetbeni hozzájárulást, például fejen­ként négy kiló krumplit hoz­tak. Ma lekváros gombóc az ebéd, holnapra pedig rántott karajt tervezünk. I — Terveznek? — Sajnos a hús, az hiányzik. A falu ugyanannyi húst és egyéb élelmiszert kap most, az idegenforgalmi szezon közepén is, mint télen. Képzelheti, mi van itt szombaton, vasárnap, amikor megjönnek az evezősök Pestről. Fejsze és horgászbot Hat egyforma motorcsónak­ba fiatalok ülnek be. A hajó­kon csehszlovák zászló. Milan Penc, Sturovóból: — Egy vízi túrázó klub tagjai vagyunk. Ingyen kapjuk köl­csön a csónakokat, a sátrakat. Két napig voltunk itt, megyünk Bajára, onnét Belgrádig, gyűjt, jük a pecséteket. Mindenhol, ahol kikötünk, lebélyegeztetjük a klubtagsági igazolványun­kat, így bizonyítjuk, nem po­tyán kaptuk a felszerelést. Nyugatnémet rendszámú Cit­roen áll egy lakókocsival a sziget legvégén. Mellette két kedves idős hogy magyarul köszönt. — Zsámbékról jöttünk, a ko­csi a nejemé. — Hogy hasonlítanak agy. másra, mintha ikrek lennének! — Mert azok vagyunk — ne­vetnek. — A lányomék haza­jöttek látogatóba, mondták, keressünk egy napra valami szép helyet. Ennek lassan egy hete, azóta nem tudunk innen elmozdulni. A vejem horgá­szik, mí meg pihenünk, néze­lődünk, csodáljuk a tájat, vagy beszélgetünk. Egymással, a többi sátorozóval, no meg. Pis. ta bácsival. Pista bácsi — Nemesszeghy István. Hetvenhat éves, hat­vannak se látszik. Az Opera­ház nyugalmazott nagybőgőse. — Negyven éve minden nya­ramat itt töltöm. Ismerem ezt a helyet mint a. tenyeremet. Az idén kicsit később jöttem ki, bár a zeneiskolában, ahol még tanítok, már rég meg­kezdődött a szünet.. De meg­néztem Pesten a'foci VB-t. Az­után bepakoltam a csónakba, meg egy ismerős Zsigulijába. Itt maradok szeptemberig. — Jól felszerelte magát? — Negyven év alatt kita­pasztaltam, mi minden kell két- három hónapra. Fejsze, petró­leumfőző, horgászbotok, edé­nyek, konzervek, ásó, minden van itt, kölcsönzők is a szom­szédoknak. Amikor ide kezd­tünk járni, egyedül voltunk, nomádok. Most — nézzen kö­rül, sátor, sátrat ér. De nem zavar, itt csendes, békés embe. rek vannak, még a kocsiajtót is halkan csukják be: Ismernek mind, néha kempingigazgató­nak neveznek, viccelődve. Ha valaki bemegy a faluba min­dig megkérdi, hozzon-e vala­mit? Én csak a nyugdíjamért járok a postára, nyaranként ide címeztelem. Reggel horgászom, megvan belőle az ebédem. A totem múlatja az időt — Látta ott az úton azt a to^ temoszlopfélét? — Furcsa szerzet. — Leástam egy vízmosott rpnköt, úgy fejmagasságban volt rajta keresztben egy vá­gás, fogakat faragtam bele. Ilyesmikkel múlatom az időt. Tartja bennem az erőt az it­teni nyarak emléke, és a készü­lődés az újakra. Ez a táj gyö­nyörű, ez megnyugtat. Derűs, békés, boldog hely. Mindig visszahív. Andai György I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom