Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

r Aratják, fejtik a borsót A múlt hét közepén kezdték el a zöldborsó betakarítását a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben. Eddig mintegy 100 hektárról vágták le a zöldborsót, 450 hektár le­vágása van még hátra. Képünkön: dolgozik a Vindrover bor- sóbelakaritó gép. V. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1978. JÜLIÜS 8., SZOMBAT Biztató félévi tervteljesltés Ülésezett a városi pártbizottság 30 vagon elsőosztályú borsót szállítottak eddig a Hatvani Konzervgyárba. Képünkön: dolgozik a nyolc fejtőgép. . Barcza Zsolt felvételei TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Felújítják a isiiéi tábort SZÜLŐK, SZOCIALISTA BRIGÁDOK Megújhodott külsővel fogad­ta az idén első vendégeit, a vá­rosi és a járási gyerekeket a balatonléllei úttörőtábor. Rész­ben sok-sok felnőtt társadal­mi munkájának eredménye, hogy a pajtások kellemesebb környezetben pihenhetik ki a tanév fáradalmait. A kőbá­nyai Szerszámgépgyár kiren­deltségének dolgozói, a HTÜ, a gödöllői Gépgyár, az ikladi Ipari Műszergyár, a Tangaz­daság, a Városgazdálkodási Vállalat szocialista brigádjai, valamint a szovjet katonák alaposan kivették részüket a kerítések felújításából, a járdakészítésből, a faházak mázolásából. A Galgavidéke ÁFÉSZ aszódi konfekció üze­mének lányai-asszonyai taka­rókat varrtak a táborlakó pajtásoknak. •—.— Az épületek korszerűsítése mintegy 300 ezer forintos költ­séget jelentett, a berendezé­sek cseréje, felújítása 400 ezer forintba kerüit. Korántsem fejeződtek be azonban a munkálatok az idei felújítással. Sok összefogásra, együttműködésre és anyagi támogatásra van szükség, hogy még szebb, még kelle­mesebb környezetet, körül­ményeket biztosítsanak a Ba- latonlellén táborozó gödöllői, járásbeli avagy az ország más vidékeiről érkezett pajtások­nak. Az MSZMP gödöllői városi Bizottsága csütörtökön dél­után ülést tartott, melynek napirendjén az 1978. évi váró_ si cselekvési program időará­nyos teljesítéséről szóló jelen­tés, a pártbizottság második félévi munkaterve és személyi kérdés szerepelt. A pártbizott­ság először a halálozás folytán megüresedett helyre megvá­lasztotta Szabó Istvánt, a Ganz Műszer Művek gödöllői gyá­rának igazgatóját, aki egyút­tal a végrehajtó bizottságnak is tagja lett. Ezután Hámori György, a vá­rosi pártbizottság gazdaságpo­litikai titkára terjesztette elő jelentését a cselekvési prog­ram első félévi teljesítéséről. Szóbeli jelentésében Hámori György emlékeztetett rá; a középtávú terv második évét döntő jelentőségűnek ítéltük a végső teljesítés szempontjából. Túlzás nélkül mondhatjuk, je­lentős ha úgy tetszik döntő az idei esztendő is, hiszen a tava­lyi szép eredmények ellenére akadtak munkánkban negatí­vumok is, amelyeket minél gyorsabban meg kell szüntetni. Ilyen feladat az export, import arányának a javítása, illetve a beruházások meggyorsítása. Mit és hogyan Rátérve a cselekvési prog­ramra hangsúlyozta; a párt- szervezetek tavaly, amikor má­sodik alkalommal készítettek ilyet, nemcsak a mit kérdésére adtak határozottabb választ, hanem a hogyanra is. A két év tapasztalatainak hasznosítása megmutatkozott az idei cselek­vési programokban is. A vá­ros üzemeiben, szövetkezetei­ben dolgozó pártszervezetek erre az esztendőre is a legfon­tosabb, kiemelt feladatokat építették be programjaikba, amelyek teljesítését következe­tesen számon kérik. Általánosan szólva a város termelőegységeiről megállapí­SPORT -I- SPORT -I- SPORT + SPORT+ SPORT + SPORT JÁRÁSI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Terveznek a feljebb jutottak PÁLYAGONDOK BAGÓN A járási labdarúgó-bajnok­ság befejezése után, a szövet­ségi napokon oldottabb lég­körben folyik a beszélgetés. A csapatok mindenesei, az inté­zőik, hozzák-viszik a híreket, s ezekből megtudhatjuk, milyen a hangulat, az együttesek há- zatáján. Bagón nagy az öröm. A község labdarúgói hajdan szép időket láttak, az NB Ill- ban szerepeltek, s a járásból bizony sokan irigyelték őket sikereikért. Aztán később már nem volt miért irigykedni, mert a bagiaik elindultak a lejtőn, s meg sem álltak a legalacsonyabb osztályig, a já­rási bajnokság második vona­láig. Most újra szaporábban ver a bagi futballszurkolók szíve, hiszen á csapat a má­sodik osztály bajnoka lett, s jövőre a járási I. osztályban gyűjtheti a pontokat. Amint Némedi Sándor, a csapat in­tézője elmondta, a kedvező fordulat előszele már a tava­szi idény elején érezhető volt, egyre többen jártak a csapat mérkőzéseire, a sport­barátok még a játékosok szál­lításáról is gondoskodtak. Az idősebb focisták, mint például Angyal Sándor, Kékesi János, Gádor Tibor is többször csa­tasorba állt s segítette a fia­talokat. A csapat vezető edzője, Nagy Sándor jól összeková­csolta a gárdát, s most min­denki azt reméli, hogy egy osztállyal feljebb is megállják helyüket. Az örömbe azonban üröm is vegyül: még mindig pályagondokkal küszködnek. Az épülő M 3-as autópálya a szögletzászló mellett húzódik, s ha az úton megindul a for­galom, lőttek a pályának. Üj sporttelep építésére már régeb­ben ígéretet kaptak, de még nem történt semmi az ügyben. Ha a pályagond hamarosan megoldódik, akkor lesz iga­zán maradéktalan az öröme az ötven igazolt játékosnak és a bagi piros-fehérek szurkolói­nak. A másodosztály második he­lyezettje, a dányi együttes is az első osztályban rúghatja a labdát ősztől. Kovács András intéző szerint a siker a többi között annak köszönhető, hogy végre egyetértés van a veze­tésben, s hogy a tanács és a termelőszövetkezet megfelelő segítséget adott a szakosztály­nak. A tizennyolc játékos nagy­szerű öltözővel ellátott, jó ta­lajú pályán gyűjtheti a bajno­ki pontokat, ezen a pályán akár NB Il-es mérkőzéseket is játszhatnának. Dányban is jó a hangulat s ez nemcsak a csapat sikerének köszönhető, hanem annak is, nogy a szur­kolók és a sportbarátok egyre több tömegsportolási lehetősé­get kapnak a szakosztálytól. A községből már legalább százan versengtek az idén a kispályás labdarúgó-bajnokságban, ame­lyet az Iskola csapata nyert meg, az Üjtelep és a Sportve­zetők együttese előtt. Ősszel női kézilabdacsapatot is tobo­roznak. A tömegsport sikere azért is figyelemre méltó, mert a köz­ség fiataljai eljárók, s csak munka után, este találhatók otthon. Hogy mégis gyakran találkoznak a sportpályán, az a lelkes szervezőknek is kö­szönhető, a sportkörben Gódor Lajos ügyintéző és társai, a KISZ-szervezetben Monostori József és Gódor András irá­nyítják a munkát. Aszódról Gazsó Pál újságol­ta, hogy a Spartacus játékosai a holtidényt felhasználják a pálya kijavítására. Szabad ide­jükben kijárnak a sporttelep­re s kicserélik az öreg gyep­téglákat. Csiba József tóttá: első félévi tervüket vala­mennyien száz százalék körül vagy afölött teljesítették. Kü­lönösen örvendetes, hogy akár­csak tavaly, ez idén is nőtt az export. Az Árammérőgyárban évek I óta szokás, hogy a vállalati terven kívül saját, belső tervet is készítenek, ami általában szigorúbb az előbbinél. Munká­juk hatékonyságára jellemző, hogy ezt is. túlteljesítették. A vállalati tervből rájuk eső részt több mint 106, sajátjukat majd­nem 102 százalékra teljesítet­ték. Legjelentősebb gondjuk a re­konstrukcióelhúzódás, ami ve­szélyezteti 1979. évi elképzelé­seik realizálását. Száz százalék felett várható a Gödöllői Gépgyár teljesítmé­nye. Megtermelték az első hat hónapra előírt nyereséget is. A gépgyár termékeinek körüL belül hatvan százalékát szállít­ja külföldre. Első félévi kötele­zettségeit várhatóan 95—99 százalékra teljesíti. Módosított technológia A korábbinál jobb első fél­évet zárt a Humán Oltóanyag- termelő és Kutató Intézet. Jól használják ki a felügyeleti szervek segítségével megterem­tett közgazdasági körülménye- kel.' Huszonötmillió forintos fejlesztési alap felhasználásá­val újabb, a külföldi piacon is keresett termékeket állítanak elő. Megemlítendő az a techno, lógiai módosítás, melynek ré­vén a korábbinál egységenként négy grammal több liofilezett plazmát állítanak elő. Tovább stabilizálódott a Kö­zép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat helyzete. A létszámfejlesztés és a bérszín. vonal kivételével valamennyi termelési mutatóját túlteljesít- tette. Beruházásra fordítható pénzeszközeinek a felét fel­használták. A megelőzőnél job­ban használják ki a termelé­keny, nagy értékű gépeket, de a hatásfok mégis csak hatvan- százalékos. A szövetkezetekről összefog­lalóan azt állapította meg Há­mori György, hogy félévi ter­vüket, miként évek óta, az idén sem teljesítették, amit jórészt nagyságuk és jellegük magya­ráz. Derekasan dolgozik az Építőipari Szövetkezet kollek­tívája. A vállalt hat tante­remnek a falai állnak. Az épít­kezésen rendszeresen dolgoz­nak a szövetkezet műszaki es alkalmazotti dolgozói, ami nern nevezhető egyértelműen pozi­tívnak. A Háziipari Szövetke­zetben folytatódik a gazdaság­talan termékek visszaszorítása, a géppark korszerűsítése. A Gödöllő és Vidéke Áiész félévi tervét teljesítette. Határidő, felajánlás Az üzemek munkájának tag­lalása után az előadó áttért a városfejlesztési kérdésekre. Utalt az építéssel és a terve­zéssel kapcsolatos feszültsé­gekre, melyeknek városunkra nézve egyebek között a rende­zési terv határidejének csú­szása a következménye. Az ál­talános rendezési terv, mely­nek programja megvan, augusz­tus helyett csak decemberben készül el, a tervezővállalat ka­pacitáshiánya miatt. A Szabad­ság téren épülő három, egyen­ként tízemeletes épület közül az első rövidesen beköltözhető lesz, a második felépült, a har­madik a fogadószintig jutott. A cselekvési program első félévi teljesítéséről a pártbi­zottság megállapította; mind az üzemek, mind a szövetke­zetek száz százalék körül tel­jesítették előirányzatukat, az előbbiek túlteljesítették, az utóbbiak valamelyesFelmarad- tak. A városfejlesztésben, fő­leg az építőipar szűkös kapa­citása miatt vannak nehézsé­gek. Az ülésen befejezésül elfo­gadták a pártbizottság és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervét. K. P. SZILASLIGET Ősztől napközi otthon Régi tervüket valósítják meg a kerepesi iskolában az új tanév kezdetén. Szilasligeten is lesz napközi otthon, amely elsősorban a bárányos helyze­tű gyerekek szempontjából nagy fontosságú. A napközi otthonba az ebédet Gödöllőről szállítják majd, a nemrég vá­sárolt gépkocsin. Fa Incsőről Segítség az idős embereknek Társadalmunk sokféle mó­don gondoskodik az idős, ma­gányos, segítségre szoruló emberekről. Gödöllőn is sok egyedül élő férfit és nőt tar­tanak számon, akik kisebb-na- gyobb mértékű támogatást kell hogy kapjanak a közös­ségtől. Az üzemek, a vállala­tok, gyárak, intézmények szo­cialista brigádjai jó szóval, ha kell, munkával segítik az öregeket, részt kérnek életük apró örömeiből, s maguk is igyekeznek megszépíteni az idős emberek hétköznapjait. Az öregék napközi otthoná­ban biztosítják számukra a hasznos elfoglaltságot, a szóra­kozást, a társaságot, de nem feledkeznek meg arról sem, hogy prózaibb dolgokra is szükség van az életben. Igv például meglehetősen nagy anyagi megterhelést, sok után­járást, és fáradságot jelent az egész évi tüzelő beszerzése a nyári hónapokban. Az idős emberek nagy örömére hagyo­mány már, hogy minden esz­tendőben ezekben a hetekben segítséget kapnak e nagy gond megoldásához. A Gödöllői Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság incsői fatelepéről kapnak apró, hulladékfát térítés mentesen. Az ingyenesen juttatott fával nincs sok gondjuk, fűrészelni, vágni nem kell, csupán a he­lyére rakni. A fatelepen meg­tudtuk azt is, hogy személyen­ként mintegy tíz mázsa fahul­ladékot visznek az idős embe­reknek a telep teherautójával. Az akció keretében idén negyven idős házigondozott kap e támogatás révén tüze­lőiét az incsői fatelepről. x G. M. Szombati jegyzet Ételízesítő Gazdagodik avagy sze­gényedik nyelvünk? Ború­látók szénát szegényedne, kopik, silányul, vaíahanyan ugyanazt a néhány száz szót használjuk, amit a té­véhíradóban, a rádió és az újság híreiben hallunk, ol­vasunk. Eltűnnek a tájak­ra, rétegekre, egyénekre jellemző ízek, árnyalatok, fordulatok, megkülönbözte­tő jegyek. Az élet a gyökerektől in­dul. Szegényes nyelv-, sze­gényes életre utal. Valósá­gunk vajon milyen? Gaz­dag, sokrétű, színes, bur­jánzó, megújuló, változásai­ban gyarapodó, avagy szür­ke, fogyó, tartalmatlan, üres? Menjünk a konyhába. A rozoga, negyedik lábára sánta konyhaszekrényben sötétbarna szelencék: bors, fahéj, gyömbér, szegfűszeg, majoránna, köménymag, só, paprika — tartalmuk mind­egyikre ráírva. Tartalmuk azonban — levegő. A dobo­zok mellett két tasak hever, az egyikre Szilasmenii van írva, a másikra Delikát. Ételízesítők. Arrébb egy tubus Pirosarany. Ételízesí­tő. Menjünk a mezőre. Azelőtt szántottak, vetettek, boronáltak, hengereztek, ma — elvégzik az őszi talaj- munkálzat. Régebben arat­tak, csépeltek, amihez — ennyit még a városi ember is tudott — kasza, sarló, cséphadaró kellett. De hasz­náltak hozzá kis és nagy gereblyét, a kasza élesítésé­hez fenőkövet, a derékszí­jon lógott a vízzel félig te­le tokjai Ma betakarítják a gabonát. Azelőtt a krumplit szed­ték, a kukoricát törték, a herét, lucernát, szénát ka­szálták, szárították, gyűj­tötték, boglyába rakták. A parasztember tudta szekere minden alkatrészének a ne­vét, megvolt az elnevezése a kasza és a cséphadaró minden elemére. És számos szerszáma, eszköze volt még a kamrában a nyári, az őszi, a tavaszi munká­hoz, a téli elfoglaltsághoz. Mindegyiknek volt neve Miként az életben, jegy­zetünkben is következik a fordítás. Elérkezett az ide­je. Éppen akkortájt, amikor faluhelyen is mind több üzletben megjelenik a hű­tőpult, amiben sokféle fél­kész és készétel, mirelitáru tárolható, amikor már bi­zonyos telítettségről beszél­hetünk, valami váratlan történik. Le akarván venni sok különterhet a nők vál­láról, úgy gondoltuk éte­leinket is üzemekben, gyá­rakban készítettjük, hű­tőkben tároljuk, ha itt az ideje, kivesszük, felmelegit- jük, s már fogyaszthatjuk is. De hiányérzetünk tá­madt. Izekre, aromákra, za­matokra, amiket nem talál­hatunk meg a készételek­ben. S ma ott tartunk, hogy a televízióban főzöcskézés- ről tartanak tanfolyamot, szakácskönyvek garmadája lát napvilágot. A konyhá­ba egyre több és többféle alapanyag kerül, aminek elkészítéséhez sokféle esz­köz szükséges, gyártják, kapható-e az is. Űj, jobban mondva elfeledett növénye­ket használnak az ételek készítéséhez, ízesítéséhez. Az ételízesítőkkel együtt nagyanyáinknál is sokkal több fűszerszámmal dolgoz­nak a konyha ifjú amatőr művészei. A bevezetőben említetteket is ismerik. Azonkívül használják a sze­recsendiót, a rozmaringot, a koriandert, a kaprit, a kakukkfüvet, az izsópot, a tárkonyt. Körülnézve a mezőn, valószínűleg hasonlót ta­pasztalnánk, ha még nem, később igen. Mennyi alkat­része lehet egy-egy burgo­nya, kukorica, cukorrépa, szőlő betakarításához való gépnek. Előbb-utóbb meg kell nevezni őket, másképp aligha ért szót szerelő és beszerző. A megnevezés szó. Sok alkatrész, sok szó. Sza­vak sokasága gazdag szó­kincs, gazdag nyelv. Kör Pál l

Next

/
Oldalképek
Tartalom