Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

1978. JÚLIUS T, PÉNTEK

A kormány beszámolóid az országgyűlés nyári ülésszakán

Németh Károly:

Sikereink forrása eddig és ezután is: a párt, a kormány, a nép összeforrottsága

Felszólalása bevezető részében Németh Károly rámutatott: A Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredményesen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje jóváhagyott munkaprogramját. Lázár elvtárs szólt arról, hogy a kormány munkájának értékeléséhez, a feladatok kijelöléséhez jó alapot szolgáltatott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a kijelölt feladatok összhangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, társadalmunk valóságos helyzetével.

A Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta, hol tartunk a XI. kongresszus határozatainak a megvalósításában. E mérlegkészítés méltán került egész társadalmunk figyelmének középpontjába, hiszen a né-p érdekeit kifejező, a nép által támogatott politika valóra váltásától függ gazdasági, szociális, kulturális előrehaladásunk üteme, az életszínvonal alakulása. Hozzáfűzöm, hogy a Magyar Népköz- társaság, hazánk nemzetközi megítélése, tekintélye a világban szintén népünk teljesítményeivel arányos. A Központi Bizottság jó érzéssel állapíthatta meg, hogy a kongresszus határozatai, a programnyilatkozat, az ötödik ötéves terv irányelvei általános

egyetértésre és támogatásra találtak, amiről mindenekelőtt országunk fejlődése tanúskodik.

— A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. Központi Bizottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből jelentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunyt szemet. Ilyen szellemű a kormány beszámolója is.

Nemzeti program lett a szocializmus építése

A Központi Bizottság titkára a továbbiakban hangsúlyozta: A tárgyalt időszak tapasztalatai ismételten megmutatták, hogy reális céljaink, feladataink megvalósításában bizton támaszkodhatunk a párt, a kormány, az egész nép egységére.

— Méltán emelte kí debreceni beszédében Kádár János elvtárs, hogy a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. “Nagy vívmányunk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésén a kölcsönös bizalom jegyében, egymást megbecsülve és segítve, jó egyetértésben, közösen munkálkodnak a különböző világnézetű embereik, a kommunisták és pártonkívüliek, a nők és a férfiak, a Magyar Népköztársaság nemzetiségi állampolgárai, a szocializmust építő dolgozók.

— A közös munka eredményeit, a kormány beszámolójában is felsorolt, a társadalom fejlődését jellemző tényeket nagyra kell értékelnünk. Mindenekelőtt azt, hogy a fej. iodés, az ismert nehézségek ellenére nem torpant meg, anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyarapodott az ország, javultak népünk életkörülményei. Kiegyensúlyozott a politikai légkör, mind teljesebben bontakozik ki a szocialista demokrácia. Fokozódott a társadalmi aktivitás, a közösségi felelősségérzet, erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Mindezek alapján érzékelhetően még szilárdabbá vált a népi hatalom.

— Méltán lehetünk büszkék népünk munkájára, helytállására. Igaz, nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. Munkánk sok-sok gyengéje, vezetési hibák, következetlenségek, fegyelmezetlenségek is közrejátszottak ebben. Nem volna helyes, ha kisebbítenénk eredményeinket, vagy hibáinkat. De az sem, ha bármelyiket felnagyítanánk. Felelősségünk egyetlen szemléletet enged meg számunkra: a reális szemléletet. Ez viszont arról győzhet meg minket — országunk lakóit csakúgy, mint határainkon túli barátainkat, de a tőkés világ rólunk véleményt formáló embereit is —, hogy országunk előrehaladt ebben az időszakban is, népünk alkotó légkör- ben, biztonságban él és dolgozik.

— Építőmunkánk eredményei különösen értékesek, mivel népünk azokat számunkra sok tekintetben kedvezőtlen külső gazdasági feltételek és kiéleződött nemzetközi ideológiai harc közepette érte él.

Munkánk szempontjából ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a nemzetközi életben változatlanul az enyülés, a békés egymás mellett élés a fő tendencia. Most és a jövőben is azért dolgozunk, hogy az enyhülési folyamatot ne lehessen visszafordítani, sőt a politikai enyhülés terjedjen ki katonai térre is.

— Hazai és a nemzetközi munkánk tapasztalatait összegezve joggal mondhatta a párt Központi Bizottsága, hogy bevált politikánkon, a XI. kongresszuson kitűzött célokon nem kell változtatnunk. Népünk akaratával is egyezően az eddigi úton, az eddigi bel- és külpolitikát következetesen folytatva fogunk előrehaladni.

— A kormány beszámolójának középpontjában a gazdasági és a kulturális építőmunka kérdései állnak. Ez természetes, hiszen a szocializmus építésének jelenlegi időszakában ez a két legfontosabb, egymással szorosan összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feladat.

— A népgazdaság fejlesztésének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években voltak. Lázár elvtárs méltán emelte ki, hogy ötéves tervünk időarányos céljait, legfőbb előirányzatait elértük, illetve megközelítettük.

Népünk életkörülményei a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is javultak, bár az életszínvonal emelkedésének ütemét a reális lehetőségekhez igazodva valamelyest mérsékelnünk kellett Nem csökkentettük, ellenkezőleg, növeltük a lakásépítést, a kommunális beruházásokat, javítottuk az áruellátást.

állapíthattuk meg, hogy az immár tíz éve működő gazdaságirányítási rendszerünk bevált, képes biztosítani népgazdaságunk tervszerű fejlődését, alapelvein nem kell változtatni. A központi irányító szerveknek ezután is a gazdálkodás fő folyamatait kell kézben tartaniuk, ugyanakkor továbbra is biztosítanunk kell a vállalatok nagyfokú önállóságát, serkentenünk kell a vállalkozókészséget.

— Gazdálkodásunk változó belső és külső körülményei ugyanakkor szükségessé teszik, hogy irányítási módszereinket időről időre hozzáigazítsuk a követelményekhez. A Központi Bizottság áprilisi határozata is utal rá, hogy a gazdaságirányítás rendszere akkor működhet igazán eredményesen, ha az árrendszer helyesen orientálja a vállalatokat, ha az árarányok valóban azt fejezik ki, amibe a nyersanyagok, termékek előállítása a népgazdaságnak kerül. A termelői árak a népgazdaság legtöbb területén irreálisak, nem tükrözik jól sem a hazai ráfordításokat, sem az importárakat, általános szintjük pedig meghaladja a fogyasztói árak színvonalát.

— E helyzeten változtatni kell. Mégpedig úgy, hogy a

termelői árak jobban fejezzék ki a ráfordításokat, s — miként eddig is történt — a termelői árak rendezésével szükségképpen összefüggő fogyasztói árváltozások ne keresztezzék az életszivonal emelésének tervét.

— A beszámolási időszakban végrehajtott fogyasztói árintézkedések fogadtatása arról tanúskodott, hogy népünk e téren is osztozik a kormányzás gondjában és felelősségében.

— A feladatok nagyok, a további munkához rendelkezünk világos és reális tervekkel. A XI. pártkongresszus határozata, a párt programnyilatkozata, az V. ötéves terv, a legfontosabb feladatokat kiemelő áprilisi központi bizottsági határozat jó munkaprogram.

— Az, hogy terveink megvalósuljanak, nagymértékben függ a vezetőktől. A vezetők többsége képességei szerint dolgozik, becsülettel helytáll, megérdemli a társadalom elismerését. Közülük nem kevesen erejüket is meghaladó munkát végeznek, s képletesen szólva egy nap alatt két műszakot teljesítenek. S ha őket arra intjük, hogy maguk és a társadalom érdekében is szervezzék meg jobban a munkát, arra is gondoljunk, hogy ne legyen egyetlen vezető sem,

aki — az előbbi hasonlatnál maradva — két nap alatt sem teljesít egy rendes műszakot. Mindenütt első a munka, alapvetőek a közösség érdekei, ebben nem tehetünk engedményeket.

Németh Károly végezetül hangoztatta: A1 jövőbe a jelenen keresztül vezet az út. A Központi Bizottság a legutóbbi ülésén és most a kormány beszámolója is, munkánk tapasztalatait azért összegezte, hogy a jövőbe mutasson. Előrehaladásunk mindenekelőtt azt követeli meg tőlünk, hogy sikeresen teljesítsük ez évi népgazdasági tervünket, majd az ötödik ötéves tervet. A párt határozataiban, s a kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan mutatják munkánk irányát. A szocialista építés sok-sok esztendeje van már a hátunk mögött. Ennek az időszaknak a jövőbe is mutató legfontosabb tapasztalata: a párt, a kormány, a nép egysége, egyetértése mindig úrrá lett a gondokon. Meggyőződésem, hogy így lesz ez a következő években is, és sikeresen haladunk tovább az eddigi úton. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a kormány beszámolóját elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

Szekér Gyula:

Az eddigieknél is tervszerűbb és szervezettebb munkára van szükség

Az életszínvonal emelése megvalósuló gyakorlat

Németh Károly a továbbiakban hangoztatta: Ismerjük a több területen jelentkező, ma még ki nem elégíthető, de feltétlenül jogos igényeket is. Kielégítésüket csakis gazdálkodásunk növekvő hatékonysága és a minőség erőteljesebb javulása teheti lehetővé.

Ezt követően rámutatott: A párt és a kormány számon tartja a jogos igényeket. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megerősítette — Lázár elvtárs is szólt róla —, hogy a jelen ötéves tervidőszak második felében lehetőségeinkkel összhangban sor kerül az alacsony nyugdíjak, valamint a három- és több- gyermekesek családi pótlékának indokolt növelésére. Tudjuk — és ezt mindenkinek tudnia kell —, hogy az igények kielégítésének feltételei a jövőben is csak jobb, fegyelmezettebb munkával teremthetők meg. Pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelkedésének. Népünk több mint két évtizede tapasztalja, hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósuló gyakorlat. Soha nem maradtak el az életszínvonalnövelő intézkedések, amikor azok anyagi alapjait megteremtettük. S ez a jövőben is így lesz.

Lázár elvtárs szólott népünk kulturális színvonalának emelkedéséről, s a tágabb értelemben vett kulturális munka sikereiről és gondjairól. Míg a gazdálkodás eredményessége számokban rögzíthető, a társadalom tudati állapota nehezebben mérhető, pedig vannak észrevehető jelei e területen is a fejlődésnek — mondotta Németh Károly, majd beszélt mindazokról, akik munkahelyi kötelezettségeiken felül is részt vállalnak építőmunkánkban, akik felelősséggel bírálják a fogyatékosságokat.

Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese felszólalásában — a kormány gazdaságszervező tevékenységével összefüggésben — külgazdasági kapcsolatainkról, a termelési és termékszerkezet korszerűsítéséről, valamint néhány gazdaságirányítási feladatról beszélt. Hangoztatta:

Gazdaságunk további előrehaladása csak az intenzív fejlődés útján lehetséges. Ez azt jelenti, hogy meg kell gyorsítanunk a népgazdaság technikai fejlődését, s a gazdasági élet minden területén az eddigieknél is magasabb fokú tervszerűséggel és szervezettséggel kell dolgoznunk.

Az utóbbi néhány évben nagymértékben változtak a világpiaci árarányok. Ezek az árarányváltozások, valamint az azokat kísérő, illetve követő válságjelenségek kedvezőtlenül hatottak és hatnak ma is a magyar gazdaságra — mondotta a Minisztertanács elnökhelyettese, majd ezek részletes felvázolása után bejelentette: Az V. ötéves terv végleges elkészítésekor már számoltunk a kedvezőtlenné vált külgazdasági feltételekkel.

Még sok a kihasználatlan tartalék

A követelményekhez igazítjuk irányítási módszereinket

A továbbiakban szólt arról, milyen feltételek mellett állíthatjuk helyre népgazdaságunk külső egyensúlyát.

— Nincs más megoldás: hozzá kell igazítanunk gondolkodásunkat, munkánkat a magasabb követelményekhez: jobban ki kell aknáznunk lehetőségeinket, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat itthon és nemzetközi kapcsolatainkban egyaránt, hazai munkánkat sokkal jobban kell végeznünk.

A kezdeti eredmények ellenére még nem bontakozott ki igazán a munka a Központi Bizottság tavaly októberi határozatában foglalt irányelvek végrehajtására, külgazdasági stratégiánk érvényesítésének és a termelési szerkezet megváltozásának érdekében. Igaz, az irányelvek nem rövid távra szóló feladatokat szabtak meg, ami eddig történt a lehetőségek felmérésére, a teendők kimunkálására, az elismerésre

méltó. Ügyelni kell azonban, hogy a távlati tennivalók kimunkálása mellett maradjon idő és erő arra, amit már ma meg kell tenni e határozat valóra váltásáért.

Attól senkinek sem kell tartania, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése miatt munka nélkül marad. Az egyik legnagyobb gond éppen abból származik, hogy több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkaerő. Már csak ezért is sürgető kötelességünk, hogy az ország munkaerejét jobban hasznosítsuk. Ez nemcsak a munkaszervezés javítását, vagy esetenként a dolgozók átcsoportosítását követeli meg, hanem azt is, hogy a nagy többségre támaszkodva következetesen fellépjünk azokkal szemben, akik csak tessék-lás- sék veszik ki részüket a közös erőfeszítésekből.

Majd így folytatta:

— A pártkongresszus határozataival összhangban joggal

Jogosán vetődik fel a kérdés: hol a kivezető út a magyar népgazdaság számára ebből a helyzetből? 1975 végétől csaknem két évig tartó munkával több száz gazdasági szakértő részletes felmérőelemző munkát készített gazdaságunk állapotáról és javaslatot tett a megváltozott körülmények miatt szükséges tennivalók kijelölésére. Az MSZMP Központi Bizottsága az elmúlt év októberében előremutató határozatot hozott hosszú távú külgazdasági politikánk és a termelési szerkezet korszerűsítésének irányelveire. A határozat nyomán az állami szervek és a vállalatok megkezdték a konkrét gazdasági és fejlesztési intézkedések kidolgozását. Több évre szóló munkaprogramokat készítettek. A tennivalók egy részét a folyó ötéves, más részét a VI. ötéves terv keretében fogják megoldani.

A népgazdaság minden területén még jobban szervezett és tervszerűbb munkára van szükség. Jelenlegi gazdasági és termékszerkezetünk mellett is még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkezünk, számíthatunk továbbá a meglevő termelőkapacitásokkal gyártható termékválaszték olyan irányú módosítására, amely magasabb szinten és rugalmasabban elégíti ki mind a belső, mind a külső piac igényeit. A külkereskedelem munkájának javításában is komoly tartalékok

rejlenek. Javítani kell a külkereskedelmi, a termelő, valamint az egymással kooperáló vállalatok kapcsolatát.

Arra kell törekednünk, hogy

Magasabb méné — i

A Minisztertanács elnökhelyettese a továbbiakban a termelési és a termékszerkezet szelektív fejlesztésének legfontosabb nemzetközi feltételeiről szólva kiemelte, hogy különösen fontos gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztése a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, fokozódó részvételünk a szocialista gazdasági integrációban.

A jelenlegi ötéves tervben a Szovjetunióba irányuló exportunknak a fele — mintegy 140 milliárd forint értékben — 7 termékcsoportra összpontosul. Fontos feladatunk, hogy a szocialista országokból származó behozatal tervezett ütemét fenntartsuk és növeljük.

Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszerében igen fontos helyet foglalnak el a fejlett tőkés országok is. Arra kell törekednünk, hogy kereskedelmünk feltételei javuljanak a tőkés országokkal, gazdasági kapcsolatainkban szűnjenek meg a fejlődést gátló diszkriminációs vonások.

A termelési és a termék- szerkezet korszerűsítése magasabb követelményeket támaszt gazdaságirányítási rendszerünkkel szemben is. A gazdaa rendelkezésre - álló energiából, nyersanyagból és félkésztermékekből korszerű módszerekkel minél korszerűbb termékeket gyártsunk.

E feladat végrehajtása olyan hosszú időre szóló feladat, amely magas színvonalú kutató-fejlesztő és gyártásszervező munkát, és igen jelentős beruházásokat is igényel!

Ezzel szemben korlátozni kell és bizonyos esetekben tervszerű előkészítés után meg kell szüntetni azoknak a termékeknek a termelését, amelyeknél sem emberi, sem anyagi feltételeink nem kedvezőek a gazdaságos termeléshez és exporthoz.

Szekér Gyula a továbbiakban az ágazatok fejlesztésével kapcsolatban többek között ezeket mondotta:

Villamosenergia-igényünk 1980—1990 között csaknem megkétszereződik. Tovább növeljük a villamosenergia-im- portot a Szovjetunióból. Ennek érdekében még ebben az évben üzembe helyezzük a túlnyomórészt hazai anyagokkal és készülékekkel megépített 750 kilovoltos nagy teljesítményű villamos távvezetéket. Csehszlovákiával közösen megépítjük a Gabcsikovo—Nagymaros vízierőművet.

agyobb teljesítmény

ságirányítási rendszernek alkalmassá kell tennie a magyar gazdaságot arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a világgazdasági feltételekhez, s megfeleljen a megnövekedett belső és külső követelményeknek.

Termelői és fogyasztói árrendszerünket is korszerűsíteni kell: árrendszerünk helyesen orientáljon, tegye lehetővé, hogy reális központi és vállalati döntések szülessenek. A központi tervező szervek felelőssége igen nagy, mert a terv- és a szabályozók útján nagy befolyásuk van a termékszerkezet korszerűsítésére. Mégis külön aláhúzom a vállalatok és a vállalati kollektívák szerepét.

A legjobban a vállalati vezetők és dolgozók tudják, hogy szakmájukban mi a tennivaló. A környező világ magasabbra állította a mércét, nekünk nagyobb teljesítménnyel kell válaszolnunk.

A magyar munkásosztály, szövetkezeti paratszságunk és értelmiségünk rendelkezik a nagyobb teljesítmény nyújtásához szükséges képességgel és szorgalommal is — fejezte be fölszólalását Szekér Gyula.

t

i