Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

1978. JtLIUS 6., CSÜTÖRTÖK 1Jffrtap Megvalósult az akcióprogram Ülést tarfott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán Maróthy Lászlónak, az. MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. A testület megtárgyalta Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésében az ifjúsági szövetség 1977/78. mozgalmi évi akcióprogramjának végre­hajtását, valamint a tavaszi tag­gyűlések és küldöttgyűlések tapasztalatait. A napirendhez hozzászólt Polinszky Károly oktatási miniszter. A szervezeti élet tavaszi ese­ményeinek tapasztalatait ér­tékelve a KISZ KB megálla­pította: az 1977/78. évi akció- program összességében megva­lósult. A mozgalmi év esemény­dús, politikailag tartalmas idő­szak volt, kiegyensúlyozott fej­lődés jellemezte a szövetség munkáját. Növekedett a fiata­lok kötelességtudása, közéleti aktivitása, a KISZ-tagok cse­lekvőén részt vettek a párt ál­tal megjelölt társadalmi, gaz­dasági feladatok végrehajtásá­ban, a KISZ IX. kongresszusán hozott határozatok megvalósí­tásában. A fiatalok tetteikkel igazol­ják a szocializmus ügye iránti elkötelezettségüket, bővítik po. litikai ismereteiket. Az 1977/78. mozgalmi év eseményei közül kiemelkedett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának méltó megünnep­lése. A fiatalok tömegesen vet­tek részt a jubileumi munka- verseny-mozgalomban. Sikeres rendezvény volt a II. szovjet- magyar ifjúsági barátságfeszti­vál, valamint a forradalmi if­júsági napok idei eseménysoro­zata is. A XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó javában zajló hazai előkészítése révén már fiatalok és felnőttek százezrei ismerkedtek meg a fesztivál­mozgalom történetével, a XI. VIT céljaival, és házigazdájá­val, a szocialista Kubával. A KISZ KB megállapította, hogy hatékony, tartalmas mun­kát végeztek a tavaszi taggyű­léseken, küldöttgyűléseken. Az alapszervezetek tanácskozásain értékelték a közösségek tevé­kenységét, és a KISZ-tagok egyéni feladatvállalásainak tel­jesítését. A fiatalok éretten, felelősséggel, kellő kritikával és önkritikával vettek részt a vi­tákban. Körültekintően válasz­tották meg az új KlSZ-veze- tőségeket, illetve -bizottságo­kat. A KISZ szervei és szerveze­tei országszerte elkészítették az 1978./79. mozgalmi évre szóló akcióprogramjaikat. A tervek­ben jól ötvöződnek az országos célkitűzések a helyi tenniva­lókkal. Az akcióprogramok megvalósításának biztosítékát jelenti, hogy a KISZ-tagok reá­lis, átgondolt egyéni vállaláso­kat tettek. A párt szervei és szerveze­tei a mozgalmi év során fele­lősen segítették az ifjúsági szö­vetség munkáját. Ezért kö­szönetét fejezte ki a KISZ KB a pártszerveknek, -szervezetek­nek, a kommunistáknak. Építötábori hétköznap Cegléden Barna bőrű kukorica címerezők Fővárosi és Felér megyei középiskolások segítik az idénymunkát A kezdet ma már történel­met idéz: huszonegy évvel ez­előtt, 1957 nyarán a Hanság lecsapolására indultak útnak a KISZ első építőtáborozói. Azóta fokozatosan gyarapo­dott a nyári önkéntes munka- vállalók serege. Nyugodtan le­írhatjuk: hiszen számadatok bizonyítják, ma már nélkülöz­hetetlenek a mezőgazdaság­ban és az iparban egyaránt. A fiúk többnyire lakásokat, utat, csatornákat építenek, a lányok gyümölcsöt szednek: az építő- táborozók a népgazdasági cél­kitűzések valóraváltásából de­rekasan kiveszik részüket. Állításunk igazolására köz­readjuk tegnapi tapasztalatain­kat — a Ceglédi Állami Tan­gazdaságban jártunk, ahol a második turnusban csaknem félezer, a fővárosból, valamint Fejér megyéből érkezett közép- iskolás segíti a mezőgazdasági idénymunkát. S hogy milyen eredménnyel? A több mint 17 ezer hektáros gazdaságban — amelynek határai hatvan kilo­méteres körzetben Tápiószent- mártontól Nagykőrösig húzód­nak — ezekben a napokban mindenütt elismeréssel beszél­nek a fiatalokról. — Immár negyedik eszten­deje fogadjuk az építőtáboro- zókat — kaptuk a tájékozta­tást Steklács Jánostól, a gazda­ság titkárságának vezetőjétől és Fehér József oktatási elő­adótól. — Nyugodtan kijelent­hetjük, hogy a középiskolások nélkül ma már nagyon nehe­zen boldogulnánk. Ennek két oka van. Az egyik: a mezőgaz­daság munkaerőproblémái köz­ismertek. A másik, ami ezzel szorosan összefügg: bármeny­nyire szeretnénk, egyes folya­matokat nem lehet gépesíteni, szükségünk van az emberi kézre. így mindenekelőtt a ku­korica címerezésénél és a gyü­mölcsszedésnél számítunk a fiatalokra... S mivel a gazdaságban szin­te létkérdés a diákok nyári fog­lalkoztatása, ennek megfele­lően készülnek minden évben fogadásukra. Tavaly például elkészült két és fél millió fo­rintos beruházással az építő- táborozók szállója, amelyben a korszerűen berendezett szo­bák mellett fürdő és orvosi ren­delő is található. így hát teljes a komfort, de ugyanez el­mondható a gazdaság központ­ja melletti arborétumban fel­állított sátortáborról is, ahol az egyik honvédségi alakulat segítségével remek zuhanyozót készítettek. A középiskolások pedig vi­szonozzák a gondoskodást: többnyire hajnali öt órakor kelnek, amikor harmatcsep- pektől nyirkos még a fű, s in­dulnak a földekre kukoricát címerezni, szőlőt kötözni. Sió­fokról érkezett Ceglédre Lu­kács Györgyi, aki most végez­te el az általános iskolát, s ősz­től a székesfehérvári Vasvári Pál gimnáziumban folytatja tanulmányait. Első alkalommal jelentkezett építőtáborba: ta­pasztalatait pedig így össze­gezte: — A szőlőkötözés számomra nem okozott nehézséget, hi­szen odahaza már végeztem ilyen munkát. Sokkal inkább annak örültem, hogy itt ismer­kedtem meg leendő osztálytár­saimmal: Török Csillával, Tol­nai Csillával, és Dóczi Klárá­val, akikkel szeptembertől együtt tanulok. Remekül ösz- szebarátkoztunk, s az már bi­zonyos, hogy máskor is jelent­kezünk építőtáborba... A tábor nevelési felelőse egy fiatal — a középiskolásoknál alig néhány évvel idősebb — pedagógusjelölt: Aradi Anikó. A véletlen úgy hozta, hogy eddig még soha nem volt épí­tőtáborban, s beszélgetésünk alkalmával a hasznos szabad­idős programokat említette meg. Az önkéntes munkaválla­lók hat órát dolgoznak, a dél­után a kikapcsolódásé. Így érthetően nagy érdeklődés elő­zi meg a Népszínház művé­szeinek Győz az igazság című irodalmi összeállítását, a Mik­roszkóp Színpad vendégszerep­lését, s a Kaláris együttes fel­lépését. S mindemellett ter­mészetesen szorgalmas látoga­tói a ceglédi strandnak, s az elkövetkezendő napokban a gazdaság autóbuszán kirán­dulnak. Ceglédre. Perzsel a déli napfény: a sző­lőben vidám nóta szól, szépen sárgul az őszibarack, érik a nyári alma. Messzire hallat­szik a fiatalok jókedvű neve­tése. S bár még csak néhány napja érkeztek, egyikük-mási- kuk a sík terepen munka köz­ben már olyan barnára sült, mintha vízparton üdült volna. S ahogy a lányokat ismerjük, ez sem mellékes körülmény ... F. G. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben Is megkezdték a munkát a Bagi Ilona KISZ önkéntes ifjúsági tábor lakói (képeinken). Egy.egy turnusban száztíz középiskolás diák dolgozik a tsz kertésze- lében. Király Krisztina felvételei Cseíekvőkész, alkotó légkörben Tartalmas élénkség a félidős munkát értékelő . Pest megyei párttaggyűléseken A z év első felében igen mozgalmas és tar- talmas pártélet folyt a megye vala­mennyi pártszervezetében. Január—február hónapban beszámoló taggyűléseken értékel­ték a tavalyi eredményeket és elfogadták az 1978. évi cselekvési programjaikat. Ezt kö­vetően két taggyűlésen saját munkaprogam- juk alapján elhatározott napirendet tárgyal­tak, majd májusban a mezőgazdasági jelle­gű pártalapszervezetek a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatából eredően fogalmazták meg tennivalóikat a mezőgaz­daság és élelmiszeripar fejlesztésében. Jú­niusban az irányító járási és városi pártbi­zottságok útmutatásai szerint a pártalapszer- vezetekben a Központi Bizottság 1978. április '19—20-i — az ún. félidős munkát értékelő — ülésének megfelelően a pártalapszervezetek elkészítették számvetésüket és meghatározták a további időszak feladatait. E taggyűlése­ket a megyében az előre meghatározott ütemterv szerint tartották. határozatával A Monori Állami Gazdaság­ban és a gyömrői Ruhaipari Szövetkezetnél indítványoz­ták, hogy a minőség javításá­nak és az exportálható ter­mékek bővítésének lehetősé­geit vizsgálják meg a tag­gyűlés résztvevői. A SZIM- FI-ben Túrán, Erdőkertesen, Veresegyházon és a gombai Fáy András Tsz-ben a vita résztvevői azt kérték, hogy nagyobb következetességgel érvényesítsék a káderpolitikai elveket. Mégpedig úgy, hogy a megnövekedett követelmé­nyeknek megfelelő, arra' al­kalmas vezetők legyenek a termelő egységekben és a ta­nácsi apparátusokban. A pártalapszervezeti munka tartalmának értékelése a tag­gyűlések jelentős részén kü­lön helyet kapott. Elismerés­sel szóltak a munka színvona­lának emelkedéséről, de töb­ben arról, hogy további erő­feszítésekre van szükség a cselekvési egység erősítésében, a pártfegyelem javításában, a pártcsoportok tartalmi mun­kájának fejlesztésében. Külö­nösen Isaszegen, Aszódon, a solymári PEMÜ-ben és Döm- södön fogalmazták meg, hogy pártszervezeti munka szín­vonalának további emelkedé­se minden egyes párttagtól fegyelmezett munkát, a párt- megbízatások maradéktalan végrehajtását igényli. Többen felvetették a tömegszerveze­tekben dolgozó kommunisták munkájának nagyobb megbe­csülését, jobb tájékoztatásu­kat. A megye párttagságának aktív cselekvökészségéröl tet­tek tanúbizonyságot &S jú­niusban lezajlott taggyűlések. Légióként azért, mert nagy egyetértésre talált a Központi Bizottság április 19—20-i ha­tározata. de ezzel együtt a beszámolók reálisan ismertet­ték meg a párttagságot a Köz­ponti Bizottság értékelésével, jól választva meg azokat a tennivalókat, amelyeket a* alapszervezetek működési te­rületén a jövőben meg kell valósítani. A gyckor’ati megvalósítás útján Kedvező légkörben, alkotó vitában tanácskozott tehát jú­niusban a párttagság. A XT. kongresszus határozatainak végrehajtását, szolgáló elemzé­sek, a helyi lehetőségek jobb kihasználása, a megye kom­munistáinak egyre növekvő felelőssége, a szigorúbb köve­telmények támasztása képezi az alkotó elemeit az 1978-as II. félévi munkának is. A pártszervezetek vezetősé­gei az ilyen hasznos és érde­mi viták összegezésével, a be­számolókban megjelölt felada­tok figyelemmel kísérésével készíthetik el a 11. féléves munkaprogramjukat. Ebben a pártalapszervezetek legfonto­sabb politikai, gazdasági, ideológiai tennivalókat hatá­rozzák meg. Alapul szolgál a gazdaságpolitikai feladatok eredményes végrehajtása, az új politikai oktatási év meg­kezdése, valamint a káderne­velő és ellenőrző tevékenység fokozása. Ezeknek lépcsőin haladva, s vezetőségi és tag­gyűléseken tervszerűen napi­rendre tűzve segíthetjük ered­ményesen a júniusi párttag­gyűléseken elhatározott fel­adatok gyakorlati megvalósí­tását. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Egyetértésben Az aktivitást és érdeklődést mutatja, hogy a tanulmányi és rendes évi szabadságok magas aránya ellenére a taggyűlése­ken a párttagság 81 százaléka részt vett és a vitában a meg­jelenteknek csaknem a negye­de mondta el a véleményét. A legtöbb helyen részt vettek a megyei pártbizottság válasz­tott testületéinek tagjai, a já­rási, a városi pártbizottságok képviselői és függetlenített pártapparátusban dolgozók. A pártalapszervezetek veze­tőségei az irányító pártszer­vektől megfelelő útmutatást kaptak a taggyűlések beszá­molóinak összeállításához és ez eredményesen meg is mu­tatkozott. Megerősítették a Központi Bizottság megállapí­tásait és ebből adódóan je­lölték meg működési terüle­tükön saját feladataikat. A beszámolók hangsúlyozták, hogy a XI. pártkongresszus határozatai reálisan jelölték meg fejlődésünk irányát és céljait. Elismeréssel szóltak a párt Központi Bizottsága kö­vetkezetes és eredményes külpolitikai munkájáról, vala­mint az MSZMP-nek a nem­zetközi munkásmozgalomban betöltött szerepéről, Egyetér­tőén fogalmazták meg a párt vezető szerepének erősödését, amely egyre inkább érezteti . hatását az alapszervezetek működési területén is. Több helyen elmondták, hogy a vezető szerep tovább erősíthe­tő a határozatok még eredmé­nyesebb és következetesebb helyi végrehajtásával, amihez szükséges a jobb és célratö­rőbb szervező és ellenőrző tevékenység. Előtérken a helyi feladatok A beszámolók tanúsága sze­rint az elmúlt időszakban ja­vult az alapszervezeti munka színvonala, ami elsősorban a helyi politikai és gazdasági feladatok eredményesebb megvalósításában jelentkezik. Miközben az alapszervezetek beszámolóiban számot adtak a XI. kongresszus határozatai­nak megvalósításáért folyta­tott munkáról, előtérbe ke­rült a gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtásának érté­kelése az év elején elfoga­dott cselekvési programok alapján. Kiemelten szerepel­tek a konkrét gazdaságpoliti­kai, községpolitikai és a párt­élettel összefüggő értékelések. Több helyen egészséges türel­metlenséget tapasztaltunk az üzem- és munkaszervezésből adódó feladatok mielőbbi meg­oldásáért. Különösen azt sür­gették, hogy a belső tartalé­kok kihasználásával kell emelni a termelés mennyisé­gét, hatékonyságát és minő­ségét. Ezt hangsúlyozták pél­dául a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál, vala­mint a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának alapszervezeti taggyűlésén. Több helyen kezdeményezően fogalmazták meg a termék- szerkezet korszerűsítési folya­matának gyorsítását, minde­nekelőtt az exportálható ter­mékek körének bővítését. (Pl. a PEVDI és az Óbuda Tsz taggyűlésein.) Néhány gazdasági egységnél élesen bírálták a beruházások elhúzódását, a tervező munka késedelmét és pontatlanságát. (A szentendrei járásban és a NEFAG-nál.) A beszámolók többségében — a Központi Bizottság határozatával össz­hangban — megfelelő hang­súlyt kapott a vezetőkkel i Központi Bizottság szembeni követelmények fo­kozása, a tervszerűbb, tudato­sabb káderutánpótlás biztosí­tása. Az alapszervezetek be­számolói részletesen elemez­ték a párttagok elméleti, ideológiai felkészültségének fejlesztését a Központi Bi­zottság 1976. októben 26-i ha­tározata alapján, összefüggés­be hozva az áprilisi határo­zattal. Peri fegyelemmel — munkafegyelemmel Megfelelő érzékkel és jó tartalommal határozták meg és tárták a párttagság elé a beszámolók — a Központi Bi­zottság áprilisi ülésének tük­rében — az alapszervezeti munka eredményeit a XI. kongresszus óta és jelölték meg a további teendőket. A beszámolókat követő vitában a párttagság teljes egyöntetű­séggel fejezte ki egyetértését a Központi Bizottság határoza­tával és a megjelölt felada­tokkal. Mértéktartóan, de őszintén mondták él vélemé­nyüket és sokan tettek meg­felelő javaslatokat. Mindenekelőtt a pártalap­szervezetek gazdaságszervező, ellenőrző tevékenységének helyzetét értékelték a felszó­lalók. A legtöbb J[ielyen elis­meréssel beszéltek az ered­ményekről, de emellett pél- pául az Agrártudományi Egyetem tangazdaságában, az Ipari Műszergyárban felhív­ták a figyelmet a gazdaság- szervező- és ellenőrző munka továbbfejlesztésére, további fokozására. A Nagykőrösi Gépjavító- és Építő Ktsz, az újszilvási mgtsz és a Monori Építőipari Szövetkezet taggyű­lésén arra mutattak rá, hogy az eddigieknél erőteljesebben és tudatosabban kell foglal­kozni az eszközök jobb ki­használásával, a nagy terme­lékenységű gépek gazdaságo­sabb üzemeltetésével. A ve- csési Ferihegy Tsz, a Pomázi írószer Szövetkezet, valaminl a tápiószelei KGYV kommu­nistái azt igényelték, hogy na­gyobb gonddal foglalkozzon a politikai és a gazdasági veze­tés a dolgozók politikai és szakmai képzésével, általános műveltsége emelésével, a szakmunkások utánpótlásával és felkészítésükkel a felada­tokra. Több taggyűlésen fel­merült, hogy hatékonyabb in­tézkedésekkel, megfelelő pél­damutatással, a szocialista bérezés által biztosított lehe­tőségek következetes érvénye­sítésével, a munkakörülmé­nyek javításával kell erősíte­ni a munkafegyelmet. Ilyen értelmű felszólalások hang­zottak el a valkói Egyesült Zöldmező Tsz, a dömsödi Du- natáj, a kiskunlacházi ÉG- SZÖV és a gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezet taggyű­lésein. Igényelték a taggyűlésen a kommunisták, hogy követ­kezetesebbé és eredménye­sebbé kell tenni a közgazda- sági elemzéseket és a belső ellenőrzést a hibák megszün­tetése érdekében (Az ISG maglód! gyárában és a Ferro- elektrika Szövetkezetnél.) Káderpolitika- következetesebben Több helyen újólag hangot kapott az is, hogy a telephe­lyek és gyáregységek kapja­nak nagyobb szerepet a köz­ponti tervek előkészítésében, főleg ami a saját munkáju­kat és tevékenységüket illeti. i 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom