Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM ÁRA «0 FILLÉR 1978. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK Ritmus I t olyamatosan növekszik ^ ugyan a százhalom­battai olajvárosban a földolgozott nyersanyag mennyisége, ám a gyarapo­dás ritmusa lassúbb, mint volt a korábbi években. Az érintettek azt mondják ta­láló képletességgel, hogy felnőtt a gyerek, most már a hangsúly nem csontjai, izmai növekedésére jut, hanem arra, mi módon ka­matoztatja meglevő képes­ségeit. Kevésbé virágnyel­ven fogalmazva: ma is zaj­lik a beruházási tevékeny­ség ezen a valóban város- nyi ipartelepen — idén 1,18 milliárd forint értékű fej­lesztés a feladat —, ám egyre nagyobb szerepet kap az, túl a mennyiségi tervek teljesítésén, mi készül a földolgozott nyersanyagból, miként növekszik az érté­kesebb, bel- és külföldön keresett, gazdaságosan érté­kesíthető termékek aránya. Ha valahol, akkor a kő­olajiparban érzik igazán mindannak jelentőségét, amit az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és külgazdasági, politikánk fej­lesztésének hosszú távú irányelveiről — magában foglal. A határozat ugyanis kimondja, a köolajfeldolgo- zás termelési szerkezetének fejlesztésénél „figyelembe kell venni az energiasiruk- túra változtatásának hatá­sát", azaz, szemben a ko­rábbi évekkel, mind na­gyobb lesz a jelentősége a nem energetikai kőolajipari termékeknek. Ezeknek leg­nagyobb hazai előállítója —r félkész- és késztermék for­májában — a Dunai Kő­olajipari Vállalat. Ennek a ténynek az ismeretében már nem túlzás az a meg­állapítás, hogy a százha- lombattaiaknak meghatáro­zó szerep jut a kőolajfel­dolgozás gazdaságosságának növelésében, az ún. fehér­áruk arányának bővítésé­ben, a tőkés országokban értékesített termékek meny- nyiségének, minőségének fokozásában. Szó sincs te­hát arról, hogy alábbhagy a lendület a korábban meg­szokott ritmushoz képest, ám az lényeges tényezővé lép elő, e gyors ritmuson belül miféle lépések köve­tik egymást. T avaly, egyetlen év alatt hatvanmillió dol­lár kiadását tette el­kerülhetővé az a tervszerű erőfeszítés, melynek célja a kőolajipari energiaforrá­sok helyettesítése más anyagokkal — szénnel, földgázzal például —, s ez az összeg érzékeltet valamit azokból a lehetőségekből, amelyeket gazdálkodási tar­talékoknak nevezünk. A közvélekedés például pusz­tán az oktánszámok alap­ján ítéli meg a motorbenzi­neket, a magasabb oktán- számmal azonosítva a jobb minőséget. A gyakorlatban azonban egy-egy motorben­zin típus is sokféle minő­ségű lehet, azaz lényeges megtakarítások érhetők el az üzemanyag-felhaszná­lásban, ha sikerül az oktán- szám-elosztást javítani. En­nek következménye egy bő­vítés, a Dunai Kőolajipari Vállalat gázfrakeionáló üzemének fejlesztése, ami nem látványos gyarapodás már, ám pontosan beleil­lik abba a ritmusba, melyet a népgazdasági érdekek diktálnak. Kellemes, de veszélyes öncsalásnak bizonyulna úgy vélekedni, az ilyesfajta bel­ső, szerkezeti átalakulások egy csapásra megkapják a zöld utat, akár az ehhez szükséges pénzügyi forrá­sokat, akár a kollektíva gondolkodásmódját nézzük. A vállalati pártbizottság tapasztalatai szerint min­denfajta változás a legjobb közösségekben is az első pillanatban ellenállást vált ki, s csak utána kezdődik a töprengés, valóban hát­rányos-e az, amiről teen­dőként szó van? Legtöbb­ször persze nyilvánvalóvá lesznek az előnyök, de eh­hez idő kell, s egy-egy kö­zösség igazi rangját az ad­ja — a vállalatnál a ter­melőegységek tagozódása nagy fokú, akár önálló „gyárként” is kezelhetjük ilyen értelemben azokat —, meddig vesztegel a holt­ponton, s mikor kezd az új cél érdekében cselekedni. S okáig, s nemcsak Száz­halombattán, hanem az iparban szinte min­denütt, azon mérte a kö­zösség a fejlődést, miként gyarapodtak az előző esz­tendőhöz képest munkájuk mennyiségi jellemzői. Fo­rintok, tonnák, darabszá­mok tanúskodtak arról, hogy semmi baj a ritmussal — vagy éppen nagy baj van vele —, azaz haladunk, me­gyünk előre. Már-már el­ringató muzsikaként hang­zott a legtöbb kollektíva füle számára az egyszerű többlet sokféle adata, s nem alaptalanul gondolhat­ták, velük semmi baja nem lehet a népgazdaságnak. Teszik azt, amit szerepként nekik kiosztott a társadal­mi munkamegosztás, s.nem bíbelődtek olyasfajta gon­dolatokkal, mindez népgaz­dasági összesítésben hogyan fest. Emiatt azután váratlanul, jó néhány közösségnek szinte derült égből érkező villámcsapásként hangzott az, hogy másfajta ritmus kell, ami addig volt, nem elég. Százhalombatta kö­zössége megszokta, hogy — nem frázisként — egy egész ország figyel arra, mi történik náluk. Itt min­dennapi tényező az ellátá­sért viselt felelősség, s a kiviteli tervek szabta fel­adatok szintén nem isme­retlenek a kisebb közössé­gek előtt. Szilárdabb gondo­lati, erkölcsi alapokra tá­maszkodva kezdhettek te­hát neki a ritmusváltásnak, mint sok más helyen, s mégsem megy egyszerűen. Azért nem, mert emberi természetünk konokul ra­gaszkodik a már megszo­kotthoz, a kipróbálthoz, az ismeretlent nem tartogató- hoz. Törvényszerű, s egy­ben okosságra vall: az olaj­városban minden új feladat — legyen az beruházás, vagy termékfejlesztés — nagy nyilvánosságot kap, megjárja az üzemi demok­rácia valamennyi fórumát, az érintett terület brigád­jainak gyűlésétől a pártbi­zottsági ülésig. Tapasztala­tok bizo7iyították, másként dolgoznak az emberek, ha ismerik a célokat, s azt is, miért célok ezek, mintha pusztán utasításokat hajta­nak végre. Nem véletlen te­hát, hogy a demokratizmus erősödése egybeesett itt a fejlesztés minőségi jellem­zőinek előtérbe kerülésével. Akár azt is mondhatjuk: ritmust váltottak az embe­rekkel való foglalkozásban is, nemcsak a termelésben. Mészáros Ottó NSZK parkmei?!! küldöttség Budapesten Az országgyűlés meghívásá­ra, hivatalos látogatásra, szer­dán Budapestre érkezett a Né­met Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének kül döttsége. A delegációt pro fesszor Karl Carstens, a szö­vetségi parlament elnöke ve­zeti: tagjai Alfred Hubertus Neuhaus-, Peter Wilhelm Höff- kes, a CDU—CSU parlamenti képviselői, Helmut Lenders, Brigitte Traupe, az SDP kép­viselői és Rolf Merker, az FDP pártjának törvényhozási tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Péter János alelnök, valamint tör­vényhozásunk több más tiszt­ségviselője és a Külügyminisz­térium képviselői fogadták. A delegáció fogadására megje­lent dr. Johannes Balser, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos par­lamenti megbeszélések. A magyar tárgyalócsoportot Ap­ró Antal, a Német Szövetségi Köztársaságét Karl Carstens professzor vezette. A megbe­szélésen részt vett Péter Já­nos és dr. Johannes Balser. Leszállt a Szojüz-30 Szerdán véget ért a második nemzetközi űrexpedíció 8 na­pos útja. A Szojuz—30 űrhajó Pjotr Klimuk parancsnokkal és az első lengyel űrhajós-ku­tatóval, Miroslaw Herma, szewskivel szerencsésen le­szállt a megadott körzetben, Celinográdtól 300 kilométerre nyugatra. Az űrhajó moszkvai idő szerint 16.31 perckor ért földet. Az űrhajósokat már várta a fogadásukra kijelölt csoport. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta GeronÍMo Arnedo Alvarezt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán fogadta a hazánkban tar­tózkodó Geronimo Arnedo Al­varezt, az Argentin Kommu­nista Párt főtitkárát. A szívélyes, baráti légkör­ben megtartott találkozón tájé­koztatták egymást pártjaik te­vékenységéről, véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Áttekintették és megerősítették az MSZMP és az Argentin KP hagyományosan jó kapcsolatait és megállapodtak a két párt­nak a proletár internacionaliz­mus elvein alapuló együttmű­ködése továbbfejlesztésében. A találkozón jelen volt Os­car M-oyana, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, és Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára. A ma megnyíló országgyűlés fórumán: A kormány beszámolója és az 1977. évi költségvetés végrehajtása A napirend ajánlása sze­rint várhatóan két fontos té­ma, a kormány beszámolójá­nak és a tavalyi költségvetés végrehajtásának megvitatásá­ra csütörtökön 11 órakor ösz- szeül - az országgyűlés. A Mi­nisztertanács elnöke legutóbb az 1975-ös őszi ülésszakon állt a törvényhozó testületünk elé, s — alkotmányos köteles­ségének megfelelően — meg­vitatásra és jóváhagyásra be­terjesztette a kormány akkor elkészült munkaprogramját. „Tudatában vagyunk annak, hogy magasabbra kell emelni a Minisztertanács irányító te­vékenységét. A testületi mun­ka erősítésével és továbbfej­lesztésével javítani szükséges mindenekelőtt a döntések megalapozását, a népgazdasá­gi és az ágazati érdekek jobb összehangolását, a határoza­tok végrehajtásának ellenőr­zését" — körvonalazta akkor a mára is érvényes teendőket a miniszterelnöki expozé. A kormányprogram elfoga­dása óta majd három eszten­dő telt el, elérkezett tehát a tapasztalatok összegzésének, a számvetésnek az ideje. Állam­életünk fejlődését az ebben az KÍSÉRLETKÉPP béltartalom szerint Faikészült az aratásra a gabona- és a malomipar Az aratásra fölkészülvén, napra, mázsára programoztuk, mikor, hogy, mely magtárba, malomba szállítja például a dabasi Fehér Akác Tsz a gabo­nát. A felvásárlás ütemezését minden gazdasággal írá­sos szerződés rögzíti. Csak így lehetséges a zökkenő- mentes betárolás — mondta dr. Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója tegnap a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat központjában meg­tartott sajtótájékoztatóján. A gyors és kis szemveszte­séggel történő betakarításnak a szervezett és biztonságos elhe­lyezéssel kell párosulnia. A njegnövekedett gépkapacitás eredményeként még csapadék kos időjárás esetén is betaka- Mthatók a kalászosok 20—24 nap alatt. A tröszt, illetve en­nek megyei vállalatai felké­szültek a lekötött mennyisé­gek átvételére. Ennek ellené­re a gabonaipar a készlet egy részét a gazdaságok silóiban, magtáraiban átalakított gép­színeiben kénytelen elhelyez­ni. Tehát minden négyzetmé­ter tárolótérre szükség van. Örvendetes, hogy Pest megyé­ben máris 4700 vagon termés bértárolására vállalkoztak a gazdaságok. A felvásárló vál­lalat ötezer vagon gabona bér­tárolására számít. A nedves gabona szárítá­sára elegendő berendezés áll rendelkezésre, a szárítás során fontos az elő­írt technológia betartása is. Az étkezési búzánál például meg. engedhetatlen a 80 fok fölölti hőmérséklet. A túlszárított, ga­bona veszít beitartaimi érté­kéből, ezért takarmánybúzá­nak minősül. Külön felhívta a figyelmet a vezérigazgató, hogy a gazda­ságok az étkezési és takar­mánybúzát, jól különítsék el az átadáskor. Ettől függ ugyanis, lesz-e jövőre jó minő­ségű liszt, illetve teljesíteni tudjuk-e gabonaexportunk mi­nőségi előírásait. A tíz száza­léknál alacsonyabb arányú keveredést azonban még elfő. gadják az átvevők. Minden megyében, így Pest megyében is — budapesti és ceglédi átvevőhelyeken — az idén kísérleti jelleggel be­vezetik a búza beitartaimi, sü­tőipari érték szerinti minősí­tését. A módszer kísérleti jel­legű, a gabona átvételi ára az idén még nem változik. V. B. időszakban hozott törvények­kel az országgyűlés is segítet­te. Többek között az állami vállalatokról, a közművelődés­ről szóló jogszabályok éle­tünk fontos területeit szabá­lyozták. Az állandó bizottsá­gokban a képviselők rendsze­resen éltek ellenőrzési jo­gukkal, A zárszámadási törvényja­vaslatról is a mostani ülés­szakon döntenek a képviselők. Az 1977. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés állandó bizottsá­gaiban az elmúlt napokban alapos és mélyreható viták­ban elemezték. A bevételek és a kiadások milliárdjairól, a beruházásokról, az anyagok és gépek kihasználásáról, vala­mint az értékesítésről a ta­nácskozások résztvevői sokol­dalú véleményt meg. A terv- és költségvetési bi­zottsági ülésen felszólalók is nyomatékkai hangsúlyozták: több ágazat nemcsak elérte, hanem túl is teljesítette 1977. évi tervét. A külgazdasági vi­szonyaink, mindenekelőtt _ a cserearányok további romlása azonban gazdaságunk szerke­zeti és egyensúlyi problémái­ra is figyelmeztet. Ezért a bi­zottságok képviselőinek fele­lősségteljes észrevételeiből és javaslataiból kirajzolódtak a legfontosabb teendők. A tava­lyi költségvetés végrehajtásá­ról szólt, és egyben előremuta- tatott Bognár Józsefnek, a terv- és költségvetési bizottság elnö­kének, valamint Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek az egy­bevágó véleménye: a gazda­sági munkában még mindig erőteljesebben ható mennyisé- fogalmaztak ( gi szemlélettel szem ben a mi­nőségit kell erősíteni. Kiváló kisáilatteayésztők Kiváló intézet, ez a felirat díszíti tegnaptól a Gödöllői Kisállattenyésztés! Kutató Intézet cégtábláját, A kitünte­tő címet délután vehette át az intézet 320 dolgozója ne­vében dr. Szalóczky Bálinttól, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium kutatá­si és szakoktatási főosztály- vezetőjétől trr. Tóth Márton, az intézet igazgatóhelyettese. Az ünnepségen részt vett Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság titkára és Benedek János, a városi tanács elnöke is. Dr. Tóth Márton ismertette azokat á kiváló kutatási és gazdálkodási eredményeket, amelyek a gödöllőiek nevét ismertté tették az ország ha­tárain kívül is. Az igazgató­helyettes megemlékezett dr. Petőházi Gáborról, az .inté­zet nemrég elhunyt igazgató­járól, aki nagy hozzáértéssel vezette a szerteágazó tevé­kenységet. A kutatók, a technikusok, a szakmunkások és a kisegítők jó munkáját dicséri a többi között, hogy kitenyésztették a Eailékműtalapzat az Omszki parkban fehér gyöngy nyúlhibridet, amely nagyüzemben és háztá. jiban egyaránt gazdaságosan tartható. Az ünnepségen értékelték az intézet 11 szocialista bri­gádjának munkáját is. Ki­magasló teljesítményükért a genetikai osztály Zalka Máté Ifjúsági brigádjának 14 tagja megkapta a KISZ Központi Bizottságának dicsérő okleve­lét. Az ünnepségen vehette át a Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetést Fülöp Éva, a genetikai osztálv dolgozója, Tóth József főkönyvelő és Nagy Lászlóné baromfigon­dozó. Tízen az intézet kiváló dolgozói lettel:. G. Z. Borbély Sándor Tolna megyében Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán Tolna megyébe látogatott. Elsőként a paksi atomerőmű építkezését ke­reste fel. Ott Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Szilágyi Lajos, építésügyi és városfejlesztési, valamint Szili Géza nehézipari minisz­terhelyettes. továbbá K. Papp József, a Tolna megyei párt- bizottság első titkára és az építkezés vezetői fogadták. Borbély Sándor délután a Mezőgép Vállalat szekszárdi központját kereste fel, majd a Szekszárdi Állami Gazda­ságban fejezte be látogatását. Hűd ‘kalászon a leendő Omszki park területén megkezdű- dött Ligeti Károly emlékművének alapozása. Az Óbuda Tsz dolgozói a hónap végére fejezik be a munkálatokat. Halmágyi Péter felvétele U «HL. W:k KOZELET Izzcddin Nasser elnök veze­tésével a SZOT meghívására szerdán hivatalos baráti láto­gatásra Budapestre érkezett a Szíriái Szakszervezetek Álta­lános Szövetségének küldöttsé­ge. Nelson Hernandez, a Vene­zuelai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a Hilton szállóban. A fo­gadáson részt vett Bíró József külkereskedelmi miniszter, va­lamint politikai, gazdasági, tu­dományos és kulturális életünk sok más személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. < l 1 4 á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom