Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-05 / 156. szám
Városi piaci körkép Megjelent az őszibarack Olcsóbb a zöldség • Javuló idő — olcsóbb zöldség, így foglalhatjuk össze a legtömörebben heti piaci je. lentésünk lényegét. Az áru szebb is, jobb is. A paprikáért és az uborkáért a múlt hetinél jóval kevesebbet kértek, de a paradicsom kilója továbbra is 44 forint. A lecsópaprika 15, a másodosztályú tölteni való 20 forint. Nagyot esett a zöldbab ara is, kilója most 14 forint. A zöldség, sárgarépa csomója változatlanul 4—4 forint, a karfiol kilója 8. A főzőtököt háromért adják, már súlyra mérik a karalábét, kilója 4 forint. A fehér káposzta 2,80, a fözőhagyma 3,20. Az előbbi kilóra, az utóbbi csomóra értendő. A zeller darabja 1,60, a fokhagyma 1,20. Kétfelé újburgonyát kínálnak a Zöldért-üzletek. A színes desire 7,60, a fehér 5 forint. A hegyes zöldpaprika darabjáért 1,20-at kérnek. A kapható gyümölcs közül a meggy 23, a ribizli 18 forintért kapható az állami üzletekben. A piacon van földieper is 26—30 forintért, a málnáért 40-et kérnek. Az e heti újdonság az őszibarack. A piaci kiskereskedő barackja szép, érett, kilója 22 forint. A piacon egyébként borsót, paprikát, uborkát, burgonyát láttunk nagyobb mennyiségben. Kivétve sóskát, zöldbabot. A tojás darabja mind a Zöl- dért-boltokban, mind a piacon 1,50. A piacon baromfit is láttunk, a tyúk kilója 28—32, a rántani való csirke 38—40 forint. Valamivel jobb a virágkínálat. A rózsa szálja 1, 2. 3, forint, a szegfű csokorja 4—5, a margarétáé 5 forint. M. Orvosolták a panaszt Eltűnik a csapadékvíz Több évtizedes panasz forrását szüntette meg a városi tanács illetékes osztálya a közelmúltban. Czeczulics Istvánná tanácstag több alkalommal szóvá tette választóinak kérését, nevezetesen azt, hogy a Somogyi Béla utcában oldják meg a csapadékvíz elvezetését. Pankotai Er nőné, a 4. számú ház lakója örömmel újságolta, hogy a Városgazdálkodási Vállalat Asztalos brigádja, Simon Károly művezető irányításával megoldotta a régóta húzódó problémát, a szükséges munkálatokat elvégezték. JÄRÄSI Gazdára találtak az autósok című vasárnapi közleményünkben az egyesület nevéből kimaradt egy szó. A helyes megnevezés: Gödöllői járási Motor- és Autótúra Egyesület. V. ÉVFOLYAM, 15« SZÁM 1978. JtLIUS 5., SZERDA Folytatják a munkái Aratás efőtt a tangazdaság A feladatokat ismerik, a terveket összeállították, az előkészületeket ellenőrizték. a tangazdaság kész az aratásra. E rövid sorokban összefoglaltuk a lényeget, summáztuk azt a tömérdek munkát, amit az elmúlt hetekben, hónapokban emberek százai végezlek: kijavították a gépeket, összeállították a menetrendet, meghatározták az egymást követő munkafolyamatokat. Érdeklődésünkre dr. Puskás Attila igazgató és Szabó György termelési igazgatóhelyettes, tárgyilagos mondatokban sorolták: mi várható az elkövetkező hetekben. Jó termés várható A tangazdaságban 2 ezer 570 hektáron vetettek őszi búzát. Jó munkájuknak és á kedvező időjárásnak köszönhetően hektáronként 50 mázsa termést: várnak, összesen legalább 1300 vagonnyit. A 118 hektár őszi árpa előreláthatóan 35 vagon termést ad, az 51 hektár rozs pedig 10 vagont. Ds ez csak az aratási munka egy része, hiszen nagy területen, több mint 1200 hektáron ermesztenek fajtaborsót, ami szintén szépen fejlődött s a becslések szerinti 25 mázsás hektáronkénti hozam nagy feladatokat ró aratókra, szállítókra, szervezőkre egyaránt. A várható termés nagyságához mérten, a gazdaság szakemberei összeállították a munkaterviét. Számbavették; hány gép kellene, s hány van. A búza aratásához huszonhárom SZK—5-ös kombájnnal rendelkeznek, s velük az esős napokat nem számítva, tizennégy nap alatt végezhettek volna. A két hét azonban sok, ■zért segítséget kértek és kaptak. A ceglédi Szovjet—Magyar Barátság Termelőszövetkezet két nagy teljesítményű, Class—nominator kombájnt küld bérmunkába, ha odahaza már nem lesz szükség rájuk. A Nagymiskolci Állami Gazdaságból viszont a nagy munka elején érkezik a segítség: két kombájnjuk vágja majd a gödöllőiek gabonáját. Jó tett helyébe jót várj: ha a tangazdaságban elfogy a búza, szükség esetén visszaadják a Permetezéssel védik a szőlőt Rövidesen befejezik a peronoszpóra elleni védőszer kiszórását a dányi Magvető Termelőszövetkezet 180 hektáron elterülő szőlőjében. Képünkön: Sándor László naponta 15 hektár Szőlőt permetez. Barcza Zsolt felvétele kölcsönt. A segítséggel együtt arra számítanak, hogy tíz- tizenkét nap alatt végeznek. Vetőmag exportra Nem kisebb feladat a borsó aratása som. Először rendre vágják, s ha a növény nedvességtartalma 14 százalék alá csökken, speciális gépekkel csépelik. Ez gondosságot igényel, hiszen a termést vetőmagként, nyugati piacokon értékesítik. A borsó aratásához 16 rendrearatót és 11 kombájnt készítettek elő, a gépekkel tizenkét nap alatt betakaríthatják a termést. A mintegy két heti idő arra is jó, hogy a különböző fajtájú borsók egyformán megérjenek. Felkészültek a gazdaságban a tárolásra is. Naponta 120— 140 vagon termény elszállításáról, raktározásáról van szó, érthető tehát, hogy jó előre gondoskodni kell a szállítójárművekről, a raktárakról. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat aszódi üzemegységébe 200 vagonnyi terményt visznek, úgy, hogy 60—80 vagonra valót zsákokba töltenek. Ezzel a vállalatnak is segítenek, hiszen az aszódiak a zsákokból rakott falak közé öm- lesztik a járás termelőszövetkezeteiből érkező gabonát. A tangazdaság 16 ezer négyzet- méternyi tároló helyiséggel rendelkezik, gondot okoz azonban, hogy a raktárak között akad olyan is, amelyben nincsenek meg a szükséges gépek. Fejtörést okoz a szárítás is, berendezésük míndösz- sze 16 vagon mag szárítására alkalmas. A munkafolyamatok összehangolására több okból is szükség van. A sok csapadék hatására magasra nőtt, a viharok miatt pedig megdőlt a gabona. Állandóan ellenőrizni kell majd a szemveszteséget. A vetőmagtermesztés — a borsón kívül 400 vagon búzavetőmag — velejárója, hogy sok fajtával dolgoznak. Vigyázni kell arra, hogy a 15 féle biiza és a 19 fajta borsó ne keveredjen össze. Ha az aratás idején az átlagosnál több eső hullik, a szállítóeszközöket át kell csoportosítaniuk. Embert, gépet egyaránt alaposan próbára tesz az elkövetkező Időszak; sikert csak alapos előkészítéssel, a munkavédelmi, a tűzbiztonsági feladatok számbavételével remélhetnek. Tervszerűen A tervszerűség egyik ki- kényszerítője az, hogy az aratás után azonnal hozzáfognak a szalmabetakarításhoz, a tarlóhántáshoz s az alapműtrágyázáshoz is. A borsó szalmáját maradék nélkül betakarítják, a búzaszalmából 620 vagonnyit gyűjtenek. Az utóbbi fedezi a gazdaság alomszük- ségleíét s eleget tehetnek a papírgyárakkal kötött szerződéseknek is. Ez a munka hagyományos eszközökkel folyik, a szalmalehúzó kereteket, a bálázógépeket, a hidraulikus homlokrakodókkal felszerelt traktorokat már előkészítették. A szalmabetakarítás után, növényegészségügyi okokból, a tarlóégetés következik, majd a mintegy négyezer hektáros tarlóhántás és a műtrágyázás. S ha mindezzel elkészülnek, elfogy a nyári munka. Addig azonban a felsorolt terveket meg kell valósítani, a földeken, a raktárakban, a gépműhelyekben s az irodákban egyaránt feszített napok következnek. Mihelyt megérik a gabona — július 10-e körül — folytatódik a munka. Mert az aratás nem a kombájnmotorok beindításával kezdődik. G. Z. A tanács vb tárgyalta Csatornázás és szennyvíztisztítás Napi húszezer köbméter A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat befejezte az I. számú utóülepítő medence építését, a munkaterület alkalmas a szerelés megkezdésére. Építik az iszapsűrítőt, a levegőztető és iszapstabilizáló medencét, a szennyvizet elvezető csatorna munkálatai a befejező szakaszba jutottak. Gödöllő tanácsának végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a csatornamű társulat munkájáról készült beszámolót. Ismeretes, a városunkban összegyűlő szennyvíz elvezetése és tisztítása még csak részben van megoldva. Jelenleg mindössze napi ezer köbméter kapacitású mechanikai szennyvíztisztító telepe van Gödöllőnek. A keletkező napi hatezer köbméter szennyvíz nyolcvan százaléka tisztítatlanul folyik a Rákos-patakba. Figyelembe véve, hogy a környezetvédelemi törvény is kiemelten foglalkozik az élővizek védelmével, városunk lakótelepeinek további fejlesztése elképzelhetetlen a szennyvíz- tisztítás megoldása nélkül. Az itt működő üzemek, más ipari létesítmények erre már nem képesek. Ezért is határozták el a tisztítómű társulati úton való megvalósítását. Az 1977. májusában létrejött társulás beruházásában készülő szennyvíztisztító mű, első napi ötezer köbméter kapacitású részlegének építése 1980. végére fejeződik be, a második ugyanekkora már a hatodik ötéves tervben, 1983. derekán. A későbbiekben, várhatóan szintén társulat keretében, a VI. és a VII. ötéves tervidőszakban újabb napi tízezer köbméter szennyvíz derítésére képes tisztítóművet létesítenek, s kiépítik a város teljes csatornahálózatát. A végrehajtó bizottság ülésén ismét hangsúlyozták, a szennyvíztisztító mű idejében történő átadása fontos érdeke a városnak. Az építés elhúzódása esetén a város kommunális beruházásainak folytatása lehetetlenné válik, arról nern is szólva, hogy a késés többletköltségekkel jár. Ennek elkerülésére mindent meg kell tenni. Műszaki átadás, vevőkijelölés Két új épület Rövidesen beköltözhetnek Megkezdődött a többszöri határidőmódosítás után végre elkészült János utcai G-jelű lakóház műszaki átadása. Ha mindent rendben találnak, augusztus elején valószínűleg beköltözhetnek a lakók. Rövidesen a Szabadság téri tízemeletes épület, az 5—7. számú lakásainak tulajdonosai is átvehetik a kulcsot. A vevőkijelölés már megtörtént, _ Született: Csehtóth László és Urbán Erzsébet : Miária Ildikó, Varga János és Barcsik Erzsé- bet Ilona: Ildikó, Páli Jenő és Kristóf Julianna: Judit, Dzuró János és Zámbori Márta: Márta, Romvári Antal Sándor és Vidák Margit: Tímea, Kla- csány Géza György és Homok Rozália Éva: Zsolt, Bene István és Juhász Áfötl!: Ágoston István, Hidasi János és Vojt Mária Magdolna: Szabolcs János, Sörös János és Horváth Erzsébet: Annamária. Pintér István László és Berze Katalin: Zsuzsanna, Juhász József és Hemyes Mária: Ildikó. Patkós János és Fritz Miária Magdolna: Ákos, Ribárszky Zoltán Lajos és Kovács Margit: Zoltán. Kovács István és Száraz Edit: Krisztián, Kurucz István és Bognár Erzsébet: Enikő, Gódor Sándor és Gre- gus Julianna: Zsuzsanna. Ma- gyari János és Farkas Márta: Mátyás Attila, Virág Ferenc és Lakics Erzsébet Mária: Mónika, Tóth István és Gáspár Julianna: Márta, Koza Vince és Tóth Ilona: Angelika, Molnár György és Kupecz Erzsébet Mária: Csaba, Bartyik József és Pásztor Erzsébet: Zoltán, Csűri András és Gáli Mária: Erika, Sárvári István— és Pásztor Terézia: Viktor nevű gyermeke. Névadót tartott: Antal Miklós és Jónás Edit: Miiklós ne-, vű gyermekének. Házasságot kötött: Tóth 1st-' ván és Tihanyi Gizella Terézia, Biszkup Ferenc Frigyeséit Nánási Klára, Zábó Ferenc és Borsi Julianna. Elhunyt: Kamhal Pál, Gödöllő, Röges utca 53., Tóth János, Gödöllő, Forint utca 8., Nervetti Miklós, Budapest, XIV., Bonyhádi út 50/a. Ha pusztul a kastély... Parkmentési akció Túrán Szombat, vasárnap társadalmi munka kát verték be, majd az épület tartozékait törték, rongálták. A tanács kénytelen volt a földszinti ablaknyílásokat befalaz- tatni, hogy az esztelen kártevésnek elejét vegye. De a romépület azóta sincs biztonságban, még mindig találnak rajta zúznivalót. Évek óta nincs Túrán falugyűlés, tanácsülés, népfrontösszejövetel, amelyen ne esne szó a kastély sorsáról. Segíteni senki sem tudott, bár a tanács vezetői minden kinyitha- tónak vélt kilinccsel próbálkoztak. Végül is belenyugodtak a változtathatatlanba... Nemcsak a kastély pusztult az elmúlt években, a körülötte elterülő 15 hektárnyi park is, amely korábban a község természetes légkondicionálója volt. Vasárnaponként és szabad szombatokon vidám kirándulók vették birtokukba, az úttörőőrsök itt találkoztak egy - egy meghitt sarokban, az óvodások a szabadtéri foglalkozások nagy részét ma is itt tartják. A park azonban egyre inkább dzsungelhez kezdett hasonlítani. Eltűntek a puha pázsittal hívogató tisztások, lelki- ismeretlen emberek szemétgyűjtőnek használták, egyre több bűzös hulladékot hordtak oda. Mentés A Hazafias Népfront helyi környezetvédelmi bizottsága nemrég foglalkozott a park sorsával, s a nőbizottság javaslatára úgy döntött, hogy legalább azt kell megmenteni, ha már a kastélyról, úgy látszik, le kell mondani. A határozatot hamarosan tettek követték, megjelentek a népfront plakátjai az utcán, a nőbizottság tagjai házról házra jártak, felkeresték a szocialista brigádokat, mozgósították a falu lakosságát társadalmi munkára. Túl vagyunk az első nekibuzduláson, s örömmel mondhatjuk, a fáradozás nem volt hiábavaló. A múlt szombaton és vasárnap negyvennégyen jöttek el park csinosítására. A munkát a keleti oldalon kezdték el, ahol az a gyermekorvosi rendelő is épül, s ahol a gaz burjánzása a legnagyobb volt. Külön elismerés illeti az általános iskola napközis konyhájának dolgozóit, akik tizennégyen családtagjaikkal együtt dolgoztak. Említsük meg róluk azt is, hogy ez volt első akciójuk a szocialista brigád címért. Gyenes Lászióné elhozta Laci fiát, aki felelősségteljes megbízatást kapott: az úttörő- tanács titkárának választották. Dúsa Józsefné és Dobrovczki Istvánné az óvodás Józsikát és Zolikát hozták el, akik korukat meghazudtolva hordták az összegyűjtött szemetet a tűzhelyre. Családtaggal érkezett Polgár Józsefné, a nőbizottság elnöke, Csősz Lászlóné és Köles Péterné. Itt volt a Som család, apa, nagyfiú és a hetedikes kislány. Diligens Károly katona szabadságát áldozta a parktisztításra. A java Nem tétlenkedtek az idősebbek sem. A Zsélyi házaspár és Garami Lászlóné is fiatalosan serénykedett az áthatolha- tatlannak látszó bokrok között. Gyenes Gábor az úttörő fotószakkör tagja sem csak fényképezni jött el. a fejsze sem pihent a kezében. A munkát szakember, Juhász János, a valkói erdőgazdaság erdésze irányította, aki jó hangulatot is teremtett. A java persze még hátravan. Még sok száz munkaórára és sok társadalmi munkásra van szükség ahhoz, hogy a kastélypark ismét régi szépségében viruljon, gyönyörködtesse a pihenni vágyókat, és jó levegővel árassza el a környéket. A szervezők továbbra is várják a segítséget minden szombaton és vasárnap. Takács Pál Anyakönyvi hírek A legszomorúbb a pusztulás látványa. Különösen rossz érzés, ha olyan értékek mennek veszendőbe, amelyek még generációknak szerezhettek volna gyönyörűséget. Ha valaki belép a túrái kastély szétszaggatott drótkerítésén, nem az épület és a park szépsége nyűgözi le, hanem a pusztulás látványa veri fejbe. Az épületet 1883-ban emelték, Ybl Miklós világhírű magyar építész tervei szerint, s hosszú ideig a Galga vidék romantikus vadászkastélya volt. A fel- szabadulás után az általános iskola működött freskókkal bőven díszített falai között, de miután életveszélyessé nyilvánították, a hetvenes évek elején a gyerekek is kiköltöztek. Garázdák Ekkor még néhány millióval megmenthették volna a kastélyt a teljes pusztulástól. Sajnos a milliókkal senki sem jelentkezett, a nagyközségi tanács erejéből a felújításra nem tellett. A Műemlékvédelmi Felügyelőség is csak a besegítést vállalta volna, ha valaki a helyreállítást indítványozza. A kastély azóta garázdák dühöngöje. Előbb az ablako-
