Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

1978. JÚLIUS 5., SZERDA 3 Módosítóit MESZÖV-fehdatterv Szakcsoportok, mintakertek, támogatott kistermelők Honi piacra, külországba: gyümölcs, zöldség, nyúl, baromfi Rendkívüli megyei küldöttközgyűlésre jöttek össze tegnap a Tuza Sándorné dr. elnökletével a Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének választott képviselői azért, hogy a korábban elfogadott, s ez évi munkájukat meghatározó fel­adattervüket módosítsák az MSZMP KB márciusi határozata, valamint ezzel összhangban a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa által kiadott irányelvek korrekciókra, változ­tatásokra ösztönözték a MÉSZÖV tagjait, vezető testületét. A küldöttközgyűlés ezeket a módosításokat vitatta, taglalta ez alkalommal. A száz-egynéhány résztvevő mellett jelen volt s az elnökségben helyet foglalt dr. Nyemcsok János, a Pest me­gyei Pártbizottság alosztályvezetője, Osztás János, a budai já­rási pártbizottság titkára, valamint dr. Berecz Dénes, a Bel­kereskedelmi Minisztérium élelmiszeripari főosztályának he­lyettes vezetője. A résztvevők korábban kéz­hez kapták a feladatterv mó­dosításának írásos anyagát, mely rövid áttekintést ad a múlt évi munkáról, s kijelöli a közeljövő feladatait. Tavaly, a megye kistermelői nem keve­sebb, mint 3500 vagon burgo­nyát, zöldséget és gyümölcsöt, valamint 90 vagonnyi barom­fit, 117 vagon házinyulat, 36 vagon mézet és majd 15 mi­liő darab tojást értékesítettek a szövetkezeteken keresztül. A rendkívül munkaigényes, fó- , lia alatti primőrtermesztés immár 650 ezer négyzetméter­nyi területen folyik, s a me­zőgazdasági kisgép- és kézi­szerszámellátás érezhetően ja­vul. Az áfészek felvásárlói között örvendetesen gyarapo­dott a szakképzettek száma; a központi irányításban dolgo­zóknak majdnem fele rendel­kezik már közép-, illetve fel­sőfokú mezőgazdasági végzett­séggel. A közeljövő legsürgetőbb feladatainak egyike a háztáji és kisegítő gazdaságokban - munkálkodók további bevoná­sa szakcsoportokba, s azok szervezeti önállóságának, gaz­dasági hatékonyságának növe­lése. A leendő felvásárlótele­pek mielőbbi elkészültét is sürgetni kell, a zökkenőmen- tesebb áruátvétel céljából. Jó ,, példát mutat e tekintetben a zsámboki Galga vidéke ÁFÉSZ. A felvásárlótelepek technikai színvonalát is emelni kell, s ott, ahol az alapvető gépek — például az emelőtargoncák — hiányzanak, a fejlesztési alap egy része a hiányok pótlására fordítandó. A jelentősebb áru­termelő körzetekben helyes, az időszakonkénti termésbecs­lés, hogy időben felkészülhes­senek a várható termék meny- nyiségére. Rövidebb úton Törekedni arra, hogy az áru útja lerövidüljön: a kisgazda­ságok termékeit ne utaztas­sák feleslegesen, hanem a le­hetőség szerint helyben vagy a közelben értékesítsék azo­kat. S végül: ahol nincs felvá- sárlótelep, ott módot adni ar­ra, hogy ideiglenes telepek hi- jával akár az élelmiszerüzlet is átvehesse a kis tételben be- v'tt zöldséget vagy gyümöl­csöt. A másik, nem kevésbé sür­gető feladat, a fogyasztási szö­vetkezetek belső ellenőrzésé­nek továbbfejlesztése. Az áfészeknél a közös vagyon vé­delme megköveteli a raktáro­zásnak és a pénz őrzésének biztonságos feltételeit, s az ez­zel foglalkozóktól elvárja az erkölcsi és működési bizonyít­ványt. A takarékszövetkeze­teknél ez év december végéig mindenütt kell belső ellenőrt alkalmazni, szemben a jelenle­gi gyakorlattal. Megszüntetni a helyenként élő — s igencsak visszás helyzetet —, mely sze­rint az intéző bizottság elnöke egyben a helybéli kirendeltség vezetője is. örvendetesen gya­rapszik a kirendeltségek és betétgyűjtő-kifizető pénztárak száma napjainkban: egyebek közt Kakucson, Csömörön, Szadán, Gombán, Pilisszent- kereszten és Halásztelken nyitnak rövidesen új egysége­ket. A lakásszövetkezeteknél erősíteni a gazdálkodás nyil­vántartási és beszámolási rendjét, sűríteni az időszakon­kénti ellenőrzéseket. Ellenőrizzen a tag Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese szóbeli kiegé­szítésében elmondta, hogy to­vábbi szakcsoportok szervezé­sével felzárkózhatna a megye az országos átlaghoz, miköz­ben a kézimunkaigényes me­zőgazdasági termékekből ily módon jobb minőségűt állít­hatnánk elő. Hasznosnak véli a mintakertmozgalom megin­dítását, mely még jobban ak­tivizálná a kistermelőket, hogy a kert ne csak szép, de hasz­nos is legyen. Az ellenőrzési munkáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a válasz­tat t testületeknek e feladat kötelessége, a tagoknak vi­szont mindennapi jeladata, hisz e lehetőséggel élve fejlő­dik a tagság tulajdonosi ér­zete. A lakásszövetkezetek munkáját taglalva* megállapí­totta: ideje, hogy minden la­kásszövetkezet hivatalos ügyeit megfelelő keretek közt intéz­zék! „Kerüljön ki végre a konyhakredencekből a lakás- szövetkezetek irodája” — mondotta. A plenáris ülés ezt követően vitával folytatódott. Kertész Károly, az ecseri takarékszö­vetkezet elnöke a belső és a külső ellenőrzés kellő össz­hangját taglalta, s úgy vélte, menet közben kell a hibákat feltárni, hogy időben javítani lehessen rajtuk. Az utólagos megállapítások időveszteséget, s nemegyszer anyagit is je­lentenek. Dudás András, a Budai ÁFÉSZ küldötte a fólia alatti termesztés gondjairól szólt. Arról, hogy a zsámboki kistermelőknek milyen gyors segítséget nyújtott a MÉSZÖV felvásárlási osztálya a hirtelen jött fagykár idején. Említette a felvásárlási és a fogyasztási ár közötti jelentős difjerenciát is, mely kevéssé serkenti munkára a kistermelőket. Nem szívesség! Dr. Nyemcsok János felszó­lalásában elmondta: helytelen a szemlélet, mely szerint csak az exportminőség jelent ki­fogástalant. Úgy kell termel­nünk, hogy a hazai piacokon is „exportképes” zöldséget, gyümölcsöt, húst, tejet vásá­rolhasson a fogyasztó. S hogy a kistermelők, a nagygazdasá­gok, az áfészek, a megyei ZÖLDÉRT kirendeltségei az eddiginél jobban keressék egy­mással a kapcsolatot a zökke­nőmentes áruátvételt segítve; mivel az áru megtermelése nem szívesség, s átvétele szintúgy kötelesség. Szólt a most kialakulóban levő táj­körzetekről, melyek egy-egy tájegység arculatának megfe­lelően alakítanák ki az ott eredményesen termelendő cik­kek milyenségét, mennyiségét. Mivel a tájkörzetesítés kiala­kításában a MÉSZÖV egyik kezdeményező volt, kérte a résztvevőket, hogy a felmérés munkálataiban ki-ki lehetősé­gei és szakterülete szerint ak­tívan vegyen részt. Be. I. Közösen a nemzeti cébkért Az egyházpolitikai munkáról tárgyalt a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége tegnapi, keddi ülésén — dr. Monori Balázsnénak, a HNF megyei bizottsága elnökének elnökletével — megtárgyalta a megyei népfrontbi­zottság egyházpolitikai munkáját. Az ülésen részt vett Lukács József, a pest megyei egyházügyi tanácsos is. A beszámoló jelentést Sipos Árpád, a népfront megyei bizottságának titkár­helyettese terjesztette elő. Az ülés résztvevői foglalkoztak a megyei népfrontbizottság és elnökség második félévi program­tervével is, majd tájékoztató jelentést hallgattak meg a májusi békehónap rendezvényeinek értékeléséről. Az MSZMP szövetségi po­litikája indokolttá — és min­denek előtt lehetővé — teszi, hogy országunkban a külön­böző világnézetet valló, eltérő meggyőződésű emberek a tár­sadalom nagy építőmiunkájá­nak egészében találkozzanak, egymás mellett, vállvetve szol­gálják a szocializmus ügyét. Mint országszerte, Pest me­gyében is ennek az elvnek jegyében az egyházi személyek, a papság egy része tudatosan, jó szándékkal támogatja el­képzeléseink megvalósítását. A népfrontmunka egyik feladata, hogy a papi béke­mozgalommal együttműködve részleteiben is bemutassa az egyházi személyeknek békés épí’tőmunkánkat, a szocialista mezőgazdasági és ipari nagy­üzemeket, előadásokat szervez­zen számukra a bel- és kül­politika időszerű kérdéseiről, teremtsen lehetőséget találko­zásokra, és így tovább. A me­gyei katolikus papi békebi­zottság tagjai, a békemozga­lomból részt vállaló más pa­pokkal együtt, az utóbbi idő­ben jártak Százhalombattán, a Dunai Hőerőmű Vállalatnál, a Temperáltvizű Halszaporító Gazdaságban, az érdi Benta- völgye és a ráckevei Aranyka­lász Tsz-ben, meglátogatták a megyei művelődési központot, a Szerb Egyháztörténeti Mú­zeumot, valamint megismer­kedtek a Fóti Gyermekváros hétköznapjaival. A városi-járási papi talál­kozók közül különösen sokan vettek részt a szentendrei, ráckevei, ceglédi, a budai, a nagykátai és a váci járások­ban, de emlékezetes maradt egyebek között a gödöllői és a nagykőrösi, ceglédi összejö­vetel is. A papság körében nagy érdkelődést keltettek a helyi tanácsi vezetők tájé­koztatói a gazdaságpolitikai tennivalók megvalósításának folyamatáról, az eredmények­ről és a feladatokról, a szo­ciális, kulturális körülmények­ről, a további célkitűzésekről. Az ilyen és ezekhez hasonló fórumokon az egyházi szemé­lyekben teljesebbé válik a szo­cializmus mindennapi valósá­gáról alkotott kép, konkrétabb lesz elképzelésük arról, milyen környezetben és tulajdonkép­pen mit dolgoznak azok az emberek, akik az egyházköz­ség területén élnek. A pap­ság döntő többsége szorgalom­ra, munkára, tisztességre ser­kenti környezete lakosságát, támogatva ezzel az ország kö­zös céljainak elérését. Ezen a ponton mindenképpen ta­lálkoznak elképzeléseink, a népfrontnak tehát továbbra is igen fontos feladata az egy­házpolitikai munka, a papság igényelte tájékoztatás rendsze­rességének erősítése, színvo­nalának további emelése — állapította meg a HNF megyei elnöksége. A cselekvési programok a pártmunka vézéffenálai A váci tapasztalatok egyesztendős mérlege Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1975. novemberi ha­tározatának értelmében a Vác városi pártbizottság az idén harmadszor, gazdaságpo­litikai feledattervet és cse­lekvési programot, a pártszer­vezetek cselekvési programo­kat készítettek. Mivel ezek a dokumentumok azóta a párt­munka vezérfonalai, érdemes megvizsgálni, a tavalyi ter­vek hogyan állták ki a gya­korlat próbáját, s milyen szempontok szerint készültek az ideiek. Az agitáció vetiilete a termelésben A pártbizottság gazdaság­politikai feladatterve politikai eszközökkel segíti a város ötödik ötéves tervének végre­hajtását, s segítséget nyújt az üzemi, vállalati pártszerveze­tek cselekvési programjainak összeállításához. A pártszer­vezetek cselekvési programjai viszont közvetlenül a helyi gazdasági, termelési feladatok megoldásához nyújtanak se­gítséget. A tavalyi cselekvési progra­mok értékelése mintegy beve­zetője volt az új tervek össze­állításának. A pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának véleménye szerint a pártszer­vezetek elsősorban a termelés, az export, a beruházás, a munkaerő- és a bérgazdálko­dás, a munka- és üzemszerve­zés, a takarékosság és a mi­nőségjavítás területeire hatá­roztak meg konkrét feladato­kat. A váci vállalatok közül a Hajógyár, a HAGY, az Izzó, a Vízmű, a FORTE és a FICE pártszervezeteinek cselekvési programjai voltak a legsike­rültebbek, konkrét feladatokat határoztak meg, s azok végre­hajtása egész évben folyama­tos volt. A tavalyi tapasztalatok azt is bizonyították, hogy a vál­lalatok gazdasági vezetői igénylik a pártszervezetek se­gítségét. Jó példa erre a FORTE és a HAGY második féléves tevékenysége, amikor- is a kommunisták agitációs propagandamunkája jelentő­sen hozzájárult az eredmé­nyek javulásához. A jó előkészítés, a biztos alap A városi pártbizottság cse­lekvési programjában a város üzemeinek legalább 6 százalé­kos termelésnövekedést irány­zott elő. A vállalatok túlnyo­mó többsége teljesítette is ter­vét. Közülük ebben a tekin­tetben dicsérendő a Hajógyár, a FORTE, az Izzó, a Vízmű és a Dunakanyar Szövetkezet munkája. Elmaradt termelési tervétől a DCM, a PETÉV és a PENOMAH váci gyára. Fontos feladat volt a tőkés és szocialista export növelé­se. A város üzemei közül az export döntő részét a FORTE, a Hajógyár, a HAGY, a Kö­töttárugyár és az Izzó adja. Exportterveiket teljesítették a vállalatok. A beruházások közül megfelelő ütemben ha­lad az Izzó új üzemeinek épí­tése, a Bélésárugyár rekonst­rukciós munkái közben sem volt nagyobb termeléskiesés és elkészült a Déli Vízmű. Nem készült el viszont ha­táridőre a DCM. II. portalaní- tási üteme, a Fonógyár re­konstrukciója. Több más, a város szolgáltatásainak fej­lesztését, illetve a termelés korszerűsítését szolgáló beru­házás is időben elkészült. A textilipari üzemekben és a húsipari vállalatnál javult a minőség. Megfelelő volt a létszám- és bérgazdálkodás. A vállalati kollektívák kiváló eredménye­ket értek el a jubileumi munkaverseny során. Ahogyan a pártbizottság az idei cselekvési programok el­készítése során megállapította, sikereket értek el a város üze­mei a termékszerkezet korsze­rűsítésében és a beruházások előkészítésében is. A tavalyi eredményes munkaverseny töretlenül folyatódik tovább, a kollektívák csatlakoztak a Láng Gépgyár felhívásához. Mindez jó alapot biztosít az idei tervek valóra váltásához, a pártszervezetek cselekvési programjaiban meghatározot­tak teljesítéséhez. Ennek szel­lemében készítették el üze­meink és vállalataink párt- szervezetei ez évi cselekvési programjaikat. A tartalom és a forma egysége A városi pártbizottság gaz­daságpolitikai osztálya 30 cselekvési programot minősí­tett. Tartalmi és formai szem­pontból egyaránt jól sikerült a HAGY, a Kötöttárugyár, a í’ORTE, a Vízmű és a Hajó­gyár pártszervezeteinek fel­adatterve. Megfigyelhető, hogy idén a kisebb vállalatok párt­szervezetei is tartalmasabb, konkrétabb terveket készítet­tek, így a Kommunális Üzem, a Posta, a FŰSZERT és a Vízmű üzemigazgatósága. Még mindig nem éri el a kívánt szintet a Betonelemgyár és az ÉDÁSZ kommunistáinak cse­lekvési programja. Pártszervezeteink többsége a városi pártbizottság cselek­vési programja alapján a gazdaságpolitikai feladatokat a helyi viszonyokra alkalmaz­va fogalmazta meg a terveket. A feladatok végrehajtásáért mindenütt felelőssé tettek va­lakit, s a határidőket is meg­jelölték. Több partszervezet (Kötöttárugyár, HAGY, Hajó­gyár. FORTE) külön-külön meghatározta a pártszervezet tagjainak, a kommunista gaz­dasági vezetőknek a felada­tait is, és ajánlásokat készí­tett a társadalmi szervezetek­nek. A pártszervezetek különös figyelmet fordítanak a gazda­sági munka legfontosabb te­rületeire, a termelés, az ex­port alakulására, a munkaerő- és bérgazdálkodásra, a taka­rékosságra, a minőség javítá­sára és a hatékonyságra. A legfontosabb termelési feladatok a termelékenység növelése, a hatékonyság javí­tása. Ennek érdekében tovább kell folytatni a gazdaságtalan termelés megszüntetését. A termelésnek összességében 6 százalékkal kell növekednie. A. FORTE-ban és a gumi­gyárban 10 százalékos terme­lésnövekedést határoztak el. A Hajógyár terve viszont nem elég konkrét. A könnyűipari vállalatok közül a Kötöttáru- gyár idei árbevételi terve meghaladja az 1 milliárd fo­rintot, ami a tavalyihoz ké­pest 5,3 százalékos növeke­dést jelent. A Bélésárugyár a megvalósult rekonstrukció után 70 százalékos hatásfok­növekedést tervez. Ez 10 szá­zalékkal több, mint amennyit a pártbizottság cselekvési programja javasolt. Az élel­miszeripari vállalatok terme­lésének 6—7 százalékkal kell növekednie. Az építőipari vállalatok kö­zül a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 13—15 szá­zalékkal kívánja termelését növelni. A szolgáltató vállala­tok közül a Vízmű 12 száza­lékkal növeli termelését a tavalyihoz képest. Komplex feladat, , egyetemes felelősség Az ipari vállalatoknál to­vábbra is az egyik legfonto­sabb feladat a tőkésexport növelése. A HAGY 8 száza­lékkal kíván több terméket eladni a tőkésvalutával fizető országoknak. Ennek érdeké­ben viszont — ahogyan a vál­lalati pártbizottság cselekvé­si programja megfogalmazta ■—, folyamatossá kell tenni az anyagellátást, eredményeseb­bé a piackutatást, korszerűsí­teni a termékszerkezetet. A FORTE 5,5 százalékkal szándékszik növelni export­ját. Jelentős műszaki fejlesz­tések, a termékszerkezet kor­szerűsítése, és a hatékonyabb gazdálkodás szerepel a saját maguk szabta feladatok kö­zött. A TAURUS Gumigyárban 80—85 százalékos exportnöve­kedésre számítanak az idén. A Hajógyár 150 konténerrel kíván többet eladni a tőkés­országoknak, mint tavaly. Nö­veli exportját az Izzó, sőt még a Sütőipari Vállalat is. A Kötöttárugyár a tőkés­exportot 19, a szocialista or­szágokba irányulót 20,3 száza­lékkal kívánja növelni. Ösz- szességében minden vállalat növeli idei tőkésexportját, a Kötöttárugyár és a KAEV a szocialista exportot is. A cselekvési programokban megfogalmazott feladatokban jól tükröződik a párt gazdasá­gi munkát irányító és ellen­őrző szerepe. Fontos feladat az idén a hatékonyság eme­lése, a minőség javítása, a korszerű üzem- és munkaszer­vezésben rejlő tartalékok fel­tárása, a munkafegyelem megszilárdítása. E feladatokat szintén minden cselekvési programban megfogalmazták a pártszervek. A Kötöttáru- gyár cselekvési programjában a minőségjavító intézkedése­ket a vezetők egyik legfonto­sabb politikai feladatként ha­tározták meg. A HAGY-ban a termelés emelését kizá­rólag termelékenyebb mun­kával akarják elérni, ennek érdekében minden vezető fel­adatává tették, hogy kísérje figyelemmel a munkafegye­lem javítására, a munkaidő optimális kihasználására, a technológiai fegyelem javítá­sára, tett intézkedések mara­déktalan végrehajtását. Mind­ez, ahogy a cselekvési prog­ram meghatározza, komplex feladat, egyik sem lehet ered­ményes a másik nélkül. A FORTE cselekvési prog­ramjából érdemes kiemelni, hogy belső átcsoportosítások­kal, a munkaerő ésszeríp fel- használásával kívánnak jobb eredményeket elérni. A minő­ség javítása terén az Izzó vállalásai méltóak említésre. De több más, kisebb üzem is jelentős javulást kíván elérni a minőség javítása terén. Ezt a kérdést egyébként a városi cselekvési program is első­rangú feladatként kezeli, hi­szen ez a legfontosabb felté­tele annak, hogy bővülő ex­portpiacainkat megtartsuk és áruinkat megfelelő áron gaz­daságosan tudjuk értékesíte­ni. A kommunisták tudatosították Most a félév végén nem­csak a gazdasági egységek, hanem a pártszervezetek is megvizsgálják, hol tartanak a cselekvési programban meg­fogalmazott feladatok megol­dásával. Az előzetes felméré­sek szerint a városban dolgo­zó vállalatok sikeresen tevé­kenykednek idei terveik ma­radéktalan végrehajtásán. A pártszervezetek, a kommunis­ták igen sokat tettek azért, hogy a dolgozók jól ismerjék és magukénak érezzék a fel­adatokat. A pártszervezetek segítő és ellenőrző munkája közvetlenül is jelentősen hoz­zájárult egy-egy feladat sike­res végrehajtásához. Mivel a város gazdasági egységei fér szített tervet . készítettek, né­hány helyen az év első felé­ben fennakadás is tapasztal­ható. A következő hat hónap­ban tehát az eddiginél is lel­kiismeretesebb munkára lesz szükség ahhoz, hogy a gazda­sági tervekben és a cselek­vési programokban megfogal­mazottakat valóra váltsuk. PÁLMAI LÁSZLÓ, az MSZMP Vác városi bizottságának titkára 4 * Felkészülten: zökkenőmentes átvétel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom