Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

Kooperáció a Taurus-szal Gumiabroncs - műanyag sátorban A Kossuth Tsz vállalkozása A monori Kossuth Termelő- szövetkezet szállítási és rak­tározási szerződést kötött a Taurus Gumiipari Vállalattal: fogadja a Szovjetunióból ér­kező kaucsuk- és műgumiszál- lítmányokat, majd feldolgozás céljából, a Taurushoz és az Or­szágos Gumiipari Vállalathoz juttatja el, továbbá foglalko­zik készáruk tárolásával és szállításával is. A Romániából, Csehszlo­vákiából érkező gumiab­roncsokat az OGV értéke­sítési helyeire szállítja. Egyelőre 6 ezer darab te­hergépkocsi, traktor- és kom­bájngumi tárolására vállalkoz­tak, de az augusztusban felál­lításra kerülő műanyag sátor újabb 5 ezer gumiabroncs tá­rolását teszi lehetővé. A ké­sőbbiekben újabb sátrakat ál­lítanak fel. A távlati tervek között szerepel egy felvevőhely létesítése is. a lefutott acélradiál gumik fel­vásárlására és felújítására. A vállalkozás első évében egymillió 200 ezer forint brut­tó bevételre számít a termelő­szövetkezet vezetősége. K. L. A nap kulturális programja Gyömrő: Meghívás egy gyil­kos vacsorára. Maglód: A kö­zös bűn. Mende: Sellő a pe­csétgyűrűn, I—II. Monor: Fa­yard bíró, akit seriffnek hív­nak. Nyáregyháza: Az elítélt Pilis: A sah táncosnője. Üllő: Lila ákác. MŰVELŐDÉSI HÄZ Mendén, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. J PES r ; M FGY £•! « HÍ RlAP' K Ü L ÓN KftA Alkatrészek — írásvetítőkhöz XX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1978. JÜLIUS 4., KEDD Felszerelésre — nyolcezer forint A vártnál több jelentkező Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Alig néhány éve a MÁV ül­lői vasutas klubjából korszerű, 45 személyes óvodát alakítot­tak ki, de a többi helyi gyer­mekintézményhez hasonlóan, ott is nagy a zsúfoltság: 41 százalékkal több gyerekre vi­gyáznak az óvónők, dadák. A vasútállomás mellett található 3. számú óvoda kedvező lehe­tőséget nyújt a fővárosba, a járási központba ingázó dol­gozók gyerekeinek elhelyezé­Zsúfoltság Tonka Károlynét, a kétcso­portos óvoda vezetőjét, a gye­rekek között találtuk. Nem sokkal később a délutáni pi­henő következett. Az aprósá­gok engedelmesen követték a barátságos óvónő tanácsait, s hamarosah már a takaró alól kandikáltak elő a kíváncsi szemek. — Negyvenöt helyett, 68 gyereket gondozunk. Minden lehetőséget kihasználunk. Húsz kicsi érte el az iskolás kort, helyükre eddig már 24 jelent­kező akadt, de a korábbi évek tapasztalatából tudom, hogy szeptemberig jóval több lesz. Három óvónő és két dajka dolgozik az óvodában. Sajnos, az a legnagyobb gondunk, hogy szakmai felszerelést csak 50 személyre kapunk. Kocsis Lászlóné kolléganőnk levelező tagozaton végzi a főiskolát, s mi vállaltuk a többletmunkát. Most néhányan betegek is, so­kat kell talpalnunk, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hiányt. Csak a szülők Bár nincs patronáló üzeme az óvodának, a Taurus Cam- pingárugyár helyi telepéről gyakran kapott hulladékot gyerekjátékokhoz, a tsz mér­leghintát, mászókákat készített az udvarára, de mintha az utóbbi hónapokban magára hagyták volna. A KlSZ-szer- vezet sem tart csaknem két éve kapcsolatot vele, még sze­rencse, hogy a gyerekek szülei között több aktív társadalmi munkás akad, akik segítenek. — A felvétel előtt környe­zettanulmányt készítünk a családokról, de még így is sok tennivalója akad a közelmúlt­ban kijelölt gyermek- és ifjú­ságvédelmi megbízottnak. Nyilvántartjuk a veszélyezte­tett környezetben élő aprósá­gokat. akiknek ügyes-bajos dolgait a helyi tanács gyám­ügyi előadójával összehangol­tan intézzük. Sajnos, még így is gyakran előfordul, hogy a szülők mosdatlanul, ápolatla­nul hozzák be gyerekeiket reggel, s este nem mindenki igyekszik hazavinni kisfiát, kislányát, öt óra helyett, sok­szor hatig is vigyázunk az itt maradiakra. Akad olyan anyu­SPORT SPORT SPORT + SPORT + SPORT 4- SPORT <# Idény végi értékelés Bajnok lett a Pilisi KSK Bár már néhány hete befeje­ződött a megyei labdarúgó­bajnokság 1977—78-as idénye, még mindig beszédtéma a Pili­si KSK labdarúgóinak kitűnő szereplése. Mint ismeretes, já­rásunk csapata így végzett a tabellán; 1. Pilis SO 18 4 8 56-34 40 A csapat szakvezetői a baj­nokság kezdete előtt az első hat hely valamelyikének meg­szerzését tűzték ki célul. A bajnoki rajt nem a legszeren­csésebben kezdődött számuk­ra: vereség idegenben, vere­ség hazai pályán. Néhány for- dúló után, a 14. helyen állt a csapat, s bizony, szomorú volt a hangulat játékosok, vezetők körében egyaránt. Többen már temették a csapatot, mondván, ez a gárda nem érdemel meg semmiféle támogatást. A labdarúgást igazán szeretők azonban türel­mesek voltak, bíztak abban, hogy egyszer majd csak ma­gukra találnak a fiúk. így is történt. Tavaly, októ­ber 2-án Budaörsre utaztak a pilisiek. Szerettek volna egy pontot szerezni, de a nagy lelkesedés, a helyenként jó já­ték győzelmet eredményezett. Haluszka, a csapat egyik leg­jobbja leszerelt, az örökifjú Kuszenda sem nézte tétlenül a rossz szereplést, újból játékra jelentkezett. Néhány hét elteltével, már a 7. helyen állt a csapat a tabel­lán, de az igények nőttek, ek­kor már dobogós helyezésről álmodoztak. Az őszi idényben így is csak szerény helyezést sikerült elér­niük. Tavasszal aztán minden másként alakult: a csapat egy­re jobb formába lendült, és sorra aratta a győzelmeket, már idegenben is gyakran szer­zett két pontot, s a tabellán is egyre feljebb került. Nagykőrösön sorsdöntő mér­kőzést. vívott. Haluszka eskü­vője az előző nap volt, ő azon­ban mégis vállalta a játékot, s a mezőny legjobbjának bizo­nyult az újdosült férj, nagy ré­sze volt aljban, hogy 1—0-ra Pilis nyerte a mérkőzést. Az utolsó fordulóban Ceg- lédbercelt fogadták a pilisiek. Másfélezer néző övezte a já­tékteret, s a hazaiak, 4—0 ará­nyú győzelmet aratva, bajno­kokká váltak. A következő játékosok har­colták ki a bajnoki címet: Czi- nege, Perjés, Duchaj, Tóth, Ha­luszka, Gál, Lengyel, Genge- liczki, Gajdos L, Simon, Ku­szenda, Gajdos II., Opavszki, Sedró, Nagypál. A legeredmé­nyesebb játékos ezúttal is Gaj­dos I. volt, tizenkilencszer zör­gette meg az ellenfél hálóját, őt Simon követi, 13 góllal. Czinege, Duchaj, Simon, Ku­szenda és Gajdos I. nyújtotta a legegyenletesebb teljesít­ményt ebben a bajnokságban. Az idén — mint ismeretes — az NB III-at megszüntették, kevesebb csapat lesz az NB II- be jutásért kiírt osztályozom A megyei sportvezetés megvizs­gálta a csapat helyzetét, s úgy döntött, nincsenek meg a fel­tételei az NB II-ben való sze­repléshez, ezért aztán a pili­siek nem vettek részt az osz- tályozóban. Ennek ellenére, nincs elkeseredés a csapat há­za táján. A nyár folyamán egy­hetes üdülésre mennek a játé­kosok, aztán megkezdik a fel­készülést a következő idényre. Szólnunk kell a csapat edző­jéről, Gyöngyösi Károlyról is, aki nemrég még aktív labda­rúgó volt, s aki lelkiismeretes, szorgalmas munkájával nagy­ban hozzájárult a sikerekhez. Csikós Pál szakosztályvezető szintén sokat tett az eredmé­nyes szereplés érdekében, őt ugyancsak elismerés illeti. Járásunk legjobb csapata te­hát bajnokságot nyert, s ezért mindenképpen dicséretet érde­melnek a pilisiek. A szurkolók bíznak abban, hogy még sok örömet szerez­nek nekik kedvenceik. G. J. (Legközelebb a Sülysápi KSK teljesítményét értékeljük.) ka, aki elviszi ugyan a gye­rekét, de nyomban szórakozni megy, s a kis óvodást a bicik lis bácsira bízza, az állomás mellett. Ilyen esetben, termé­szetesen, közbe kell avatkoz­nunk, a gyerek érdekében tennünk kell valamit. Otthoni légkör Igaz, hogy az üllői nagyköz­ségi tanács 8 ezer forintot for­dított különféle felszerelések, játékok vásárlására s javulnak az óvodai, környezetismereti oktatás feltételei is, de végső soron a családi otthon hiányzó melegét mégis csak átmeneti­leg lehet pótolni az óvodában, az otthoni rossz légkört pedig a legönfeledtebb játszadozás, a körültekintő gondoskodás is csak részben képes feledtetni. O. K. Megindullak a kombájnok Az őszi árpával kezdtek Június 21-e óta készenlétben álltak a Felsöbabádi Állami Gazdaság vecsési kerületének kombájnjai és bálázógépei, va­lamint a szállítójárművek, hogy amennyiben az időjárás engedi, megkezdhessék az ara­tást. A hétvégi zivatarok előtti meleg, száraz idő lehetővé tet­te, hogy megkezdjék a 258 hek- "táffiyi őszi árpa vágását. Az eddigi két nap tapasztalatai alapján, a szakemberek csak­nem negyven mázsás hektá­ronkénti átlagra számítanak. Az SZK—5-ös kombájnok­kal öt nap alatt szeretnék el­végezni a munkát, hogy utána megkezdhessék a búza aratá­sát. Az év végéig 600 írásvetítőhöz gyártanak alkatrészt a Filmieclmikai Vállalat monori gyárában. Képünkön: Kády Mihályné excenter présgépen írásvetítő-házat készít. Egy éve létesült a gyár területén a mechanikai műszerész tanulókat képző tanműhely. A 203. számú szakmunkásképző intézet másodéves tanulói nyári szakmai gyakorlatukon az írásvetítők összeszerelésében segítenek, Rózsavölgyi Károly oktató felügyeletével. Képünkön: Mészáros Sándor és Téglás Sándor összeállítja a berendezést. Barcza Zsolt felvételéi Barátságos labdarúgó-mérkőzés Ésszerűség és célszerűség Mivel takarékoskodjunk? Megérdemelt győzelem Pilis—Gyömrő 6:1 (4:1) Pilis 400 néző. Vezette: Tol­di. A megyei és a járási bajnok barátságos találkozóján az eLső félóra kiegyenlített játékot ho­zott. Egy potyaízű góllal. Pi­lis szerzett vezetést, majd Gyömrő egyenlített. A félidő utolsó negyedórájában három gólt lőttek a pilisiek. Szünet után már kidomboro­dott a pilisiek nagyobb tudá­sa, ilyen arányban is megérde­melten győztek. A gyömrőieknek sokkal job­ban kell játszaniuk, ha az osz- tályozón jól akarnak szere­pelni. Góllövő: Simon (2), I. (2, egyet 11-esből), Sedró, illetve Oldal Á. A mérkőzés visszavágójára, holnap, szerdán délután öt óra­kor kerül sor, a gyömrői sporttelepen. G. Gajdos Duhaj, Tavaly a vállalatok szociális terveik megvalósítására tízmil- liárd forintot költöttek. Ilyen jellegű kiadásaik 68,5 százalé­ka munkavédelmi célok eléré­sét szolgálta. Nagy summa. Aligha akad azonban bárki is, aki azt mondaná, kár, hogy nem takarítottak meg ennyit va-gy annyit ebből az összegből. Ahhoz viszont, hogy a szóban forgó, meg a hasonló felada­tokra, továbbá az életszínvo­nalpolitikai teendőkre, fede­zetként elegendő pénz jusson, valóban takarékoskodni kell. Ez utóbbi mondatrészre, bár­hol hangzik el, szapora bólo- gatás a felelet. Mert hiszen ta­karékos az ő közösségük, a ti­zenegy tagú brigád nem keve­sebb, mint félmillió forint ér­tékű anyagot hagyott a raktár­ban, ennyivel mérsékelte a fölhasználást. A gyár egésze pedig, túlteljesítve a vállalta­kat, tizenegy millió forinttal apasztotta az anyagköltsége­ket. Derék, derék, csakis ezt lehet mondani, hogyan is il­lenék más dolgokkal előhoza­kodni? Nem könnyű Azzal például, hogy a tisz­tesen buzgól'kodók, a hosszú évek óta érintetlen normák következtében, 36 perc alatt forgácsolják le azt az alkat­részt, melyet a társgyárban 21 perces normaidővel készí­tenek? Pusztán ennél az egyetlen műveletnél órák ez­rei vesztek el, s mennyi még a többinél, ahol szintén be­csültek, s ősrégiek a normák. Veszélyes leegyszerűsítés te­hát a címben föltett kérdésre egy-egy valaminek kiragadá­sával felelni. Hiszen való igaz, takarékoskodni szükséges — mi több, lehetséges is — az energiával, az anyaggal, külö­nösen az importból szárma­zókkal. Ugyanezt kell azonban mondanunk az élőmunkára, az időre, az esizközigényekre, ma­gyarán és egyértelműen: min­den nemű termelési ráfordí­tással úgy illenék bánni, hogy az ésszerűség és a célszerűség egybeessék. Se nagyobb, se ki­sebb ne legyen a ráfordítás, mint .ami elengedhetetlen a termék előírt minőségéhez, használati értékéhez. Amit, persze, nem könnyű elérni. Mivel nagy körült^intést, sokszoros mérlegelést, követ­kezetes ellenőrzést kíván, a tervezésétől a gyártáson át, a készáru kiszállításáig. Pocsékolás Hiába ügyelnek ott az ener­giafelhasználásra a műhely­lámpák oltogatásával, a folyo­sói fények gyérítésével műszak után, ahol az így megtakarí­tott villamos áram sokszorosát pazarolják el fölös forgácso­lásokkal, mert a technológiai osztály meghökkentő nagyvo­nalúsággal írta elő, milyen rúdacél kerüljön megmun­kálásra. S még nagyobb pazarlása anyagnak, ener­giának, időnek, élőmunká­nak, hogy ugyanez a tech­nológiai osztály semmit sem tud arról, a szóban forgó alkat­rész süllyesztékes kovácsolás­sal is elkészíthető a jelenlegi­nél, tetemesen kisebb ráfordí­tásokkal. Igaz, ehhez forgat­ni kellene a termékkatalógust, mert abban benne áll, melyik cég vállalja e munkát, de hát nincs idő kézbevenni a vas­kos köteteket, mert ki sem látszanak az osztályon serény- kedők a feladatok közül, me­lyek egy része a pocsékclás hivatalos formába öltöztetése, anyagok tonnáinak kihajigá- lása, ha képletesen is, az ab­lakon, s vele repülnek nor­maórák ezrei, bérként kifize­tett forintok, más, hasznosabb feladatoktól elvont gépi kapa­citások. Idén, a tárca számításai sze­rint, négyezer emberre] csök­ken a könnyűiparban a fizi­kai foglalkozásúak tábora; vál­lalatok sora számára létkérdés az élőmunka minél célszerűbb hasznosítása. A kohó- és gép­iparban a jelenleg folyó beru­házások háromnegyede az ex­port árualapokat bővíti; e fejlesztések időbeni, pénzbeni takarékos megvalósítása dön­tő eleme a gazdaságos kivitel növelésének. Az építőiparban a száz forint állóeszközre ve­tített termelési érték 1976-ban és 1977-ben is azonos szinten maradt; az ésszerű, tehát ta­karékos eszközfelhasználás új forrásokat nyit a hatékonyság javításához. Ezernyi alkalom E kiragadott, s kétségtelenül önkényesen választott, nem is monori példáinkkal pusztán azt kívántuk bizonyítani, nincs a gazdálkodásnak olyan nagy, összefüggő, s olyan kicsiny részterepe, ahol ne kínálkozna ezernyi alkalom a nem felü­leti, hanem a lényegi, követ­kezésképp a ténylegesen so­ka térő takarékosságra, a sűrűn emlegetett racionális nvnkára. V. T. \ (

Next

/
Oldalképek
Tartalom