Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

^y&iap 1918. JVLJVS 4., KEDD Libanon ismét a polgárháború szélén Kis V Nyugat-Berlinben A nyugat-berlini ifjúság ed­digi egyik legsikeresebb an- tiimperialista demonstrációja volt a hét végén a több, mint 15 ezer fiatal részvételével megtartott kis VIT. Nyugat- Berlin VIT-küldöttségében a város valamennyi jelentősebb demokratikus ifjúsági szerve­zete képviselteti magát, csu­pán a CDU ifjúsági szerveze­te, a Junge Union marad tá­vol a havannai találkozótól. Varsóban megnyílt a mun- kásönkormányzati szervek or­szágos tanácskozása. Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára a tanácskozáson elhang­zott beszédében emlékeztetett arra, hogy a VI. és a VII. párt- kongresszus határozataival összhangban az országos párt­értekezlet a munka- és az élet- körülmények minőségének ja­vítását tűzte ki legfontosabb célul az ország elé, ugyanak­kor — figyelembe véve a ked­vezőtlenebb külső és belső körülményeket — az erő és eszközök átcsoportosítását, il­letve összpontosítását határoz­ta eL Rámutatott, hogy az or­szág lakossága immár elérte a 35 millió főt, s ebből csak­nem 22 millió már a Népi Lengyelországban született. Mindkét szám nagy jelentősé­gű a nemzet jelene és jövője szempontjából, olyan tényt mutat, amely komoly kötele­zettségeket is ró az országra, elsősorban a lakásépítés és az élelmiszertermelés fokozása te­rén — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. Majd megál­lapította, hogy a gazdaság fej­lesztése terén kulcsfontosságú a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés elmélyítése és kiszélesítése. ... .Edward Gierek a továbbiak­ban elmondottá, hogy a gaz­daságpolitikai intézkedések , nyomán a múlt évihez képest 240 zlotyval nőtt az átlagkere­set az állami szektórban, má­jus elsejével ismét emelték a A libanoni fővárosban foly­tatódtak a harcok, a heves lö­völdözés és azok a diplomáciai erőfeszítések is, amelyek az újabb polgárháború kitörésé­nek elkerülését célozzák. A bejrúti rádió közölte, hogy a kormány állandó összekötte­tésben áll mind a Szíriái veze­tőkkel, mind a keresztény szélsőségesekkel, hogy a hét­minimálbéreket, folyamatosan hajtják végre a nyugdíjak emelését és az egyéni gazdál­kodók nyugdíjrendszerének be­vezetését, és megkezdték a minden szülés után járó egy­szeri 2000 zlotyis segély kifi­zetését. A nehézségek ellenére az első félévben csaknem hat százalékkal nőtt az ipari ter­melés. Az eredmények méltatása mellett Edward Gierek arra is rámutatott, hogy a lakosság érdekében tett lépések nagy megterhelést rónak az állam- háztartásra, és szólt számos problémáról is, így például arról, hogy nem megfelelő a termelési struktúra átalakítá­sának üteme. Nem nő kielégí­tő tempóban az export és lasr san halad az import racionali­zálása. A LEMP KB első titkára a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia nemcsak szónokol az emberi jogokról, hanem megteremti azok társadalmi és gazdasági feltételeit, valamennyi állam­polgár részvételével hozza meg a legfontosabb döntéseket, és azokat közös munkával hajtja végre. A szocialista demokrá­ciában jelentős szerepet játsza­nak a munkásönkormányzati szervek, «melyeket a Lengyel Egyesült Munkáspárt teljes mértékben támogat. A párt és a kormány — szögezte le Ed­ward Gierek — számít ezek­nek a szerveknek az aktív tá­mogatására a termelőmunka, I az élet minden területén. főn reggel ismét fellángolt összetűzéseket megfékezze és érvényt szerezzen a vasárnap esti tűzszüneti megállapodás­nak. A békefenntartó erők Észak- Libanonban állomásozó egysé­geinek néhány alakulata Bej­rut felé tart — jelentette adá­sát megszakítva a falangisták rádiója. Félő, hogy a falangisták és a Nemzeti Liberális Párt köré tömörült jobboldali fegyvere­sek, valamint az Arabközi Bé­kefenntartó Erők egységei kö­zött kitört harcok átterjednek a libanoni főváros nyugati, fő­ként muzulmánok és paleszti­nok lakta negyedeire is. A damaszkuszi lapok hétfőn kemény szavakkal ítélték el a libanoni jobboldal akcióit. fi függetlenség napjára Üdvözletek Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — az amerikai függetlenség napja alkalmából — távirat­ban üdvözölte James Cáriért, az Egyesült Államok elnökét. Az SZKP és a szovjet állam vezetője ebből az alkalomból jókívánságait tolmácsolta az amerikai népnek. Brezsnyev meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok — a béke és a kölcsönös együttműködés érdekeinek megfelelően — építő szellem­ben fejlődnek. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Amerikai Egye­sült Államok nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte Carter elnököt. A Szaljnton csomagoltak Folytatják a közös munkát a Szaljut űrállomáson a négytagú nemzetközi együttes űrhajósai, de a Szojuz 30. kéttagú személyzete, Pjotr Kli- muk és Miroslaw Herma- sewski tegnap már csomagolt. Az előzetes tervek szerint ma térnek vissza a Földre, az összegyűjtött anyaggal együtt. Az űrállomás állandó sze­mélyzete: Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov ettől kezdve a következő látogatók érkezéséig ismét Újabb Vietnam- ellenes pekingi lépés A kínai kormány hétfőn jegyzékben közölte a Vietna­mi Szocialista Köztársaság kormányával: úgy döntött* hogy teljesen megszünteti 'aj Vietnamnak nyújtott kínai gazdasági és műszaki segítsé­get, és visszarendeli a még Vietnamban tartózkodó kínai mérnököket és egyéb műszaki embereket. egyedül kering majd a Föld körül. A programban, elsősorban olyan kísérletek szerepeltek, amelyeket a Szojuz 30. két­tagú személyzetének kellett elvégeznie: Koval jonok és Ivancsenkov viszonylag köny- nyebb feladatokat kapott és volt idejük a pihenésre is. A szirénaprogrammal is van még tennivalójuk az űrhajó­soknak: újabb kísérletet kell elvégezniük félvezető előállí­tására. Paraguayi KP új vezetősége Új vezetőséget választott tegutóbbi KB-ülésén a Para­guayi Kommunista Párt. Az argentin fővárosból Havan­nába, eljutott jelentés szerint a KB legutóbb,. közelebbről meg nem nevezett helyén megtartott plénumán Antonio Maidana-t, a párt eddigi el­nökét első titkárrá választot­ta, a párt elnöke pedig Obdu- lio Barthe lett. Gierek az életszínvonal gyorsabb javításáról 1:1 Négy nap Leningradban (1.) A hidak városában Mint korábban hírül adtuk, Pest megyei népfront- | aktivistái több csoportban — munkájuk elismeréseként I — barátságrepülővel Leningrádba utaztak, illetve utaz- I nak a nyáron. Abba a városba, amely a Nagy Októberi = Szocialista Forradalom bölcsője volt, ahol a Putyilov- I gyár munkásai, az Aurora-cirkáló matrózai hősi elszánt- i Sággal vitték győzelemre Lenin vezetésével az orosz nép | igazságos harcát. A hajdani Pétervár utcáin ma is él a | forradalom emléke. Ez az a város, amely 1917-ben meg- = mozgatta a világot, új korszakot teremtve az emberiség I történetében. = Riportsorozatunkban most a ráckevei járás népfront- ! aktivistáinak Leningrádban töltött négy napjáról szá- I mólunk be, azokról az élményekről, amelyeket a len- | dületesen fejlődő, történelmi múltú nagyvárosból hoztak = magukkal. Június 13., kedd. Moszkvai idő szerint 23 óra, az égbolt teljesen felhős, Leningrádban esik az eső, a levegő hőmér­séklete hat fok. Nem sok. Me­legünk nincs, az már biztos. Pedig mindössze két és fél órája szálltunk fel a nyári hő­ségben fürdő Budapesten, s közben alig történt valami. Az ablakhoz ültetett kezdő repü- löutasokat figyeltük, nem sá­padnak-e nagyon, biztattuk őket, lélegezni — nyelni, foly­ton és nagyokat. Így. Semmi baj. Ráckeve és a járás kitett magáért. Megérkeztünk épség­ben. Szovjet határőr, vámvizs­gálat és a szokásos többi, az­tán futás az autóbuszba. A város nem alszik — Hol a derékszíj? Jöhet az uzsonna — szólal meg valaki a .félhomályban, utalva a repülő­gépen szerzett élményeire, amikor csoportvezetőnk, Szabó József közli, hogy egy órát uta­zunk a szállóig. Félhomály, éjjel tizenegy­kor? Persze. Hiszen Lenin­grádban már két napja a fe­hér éjszaka ragyog — amiről még nagyon sok szó lesz —, ha nem vonnak függönyt az égre a felhők. Rövidesen a vá­rosban robogunk, s rögtön fel is tűnik, sok olyan dolog, ami­ről nem olvastunk az úti­könyvben. — Miért világosak még min­dig az ablakok, mint otthon kilenckor? — Mert reggel később men­nek dolgozni az emberek — válaszol a csoportvezető —, lépcsőzetes munkakezdés lé­vén van olyan üzlet és hiva­tal, ami csak délelőtt tízkor, tizenegykor nyit. A gyárak­ban sem törvényszerű, hogy hajnali hatkor áll géphez az első műszak. A többi ebből következik. Lassan éjfél lesz, mire áthala­dunk a belvároson, de sétálnak az utcákon, tömve a villamo­sok, autóbuszok, nyüzsgés a metróállomásokon — be lehet látni —, él Leningrad, nem al­szik. Közben röpke ízelítőt ka­punk a város külső jellegzetes­ségeiből is. A Névákból és egyéb vizekből. Leningrad ősz. szesen negyvenkét szigeten épült, hatvanöt folyóvíz — igazi, meg kis és nagy Néva, egyéb — szeli át, több mint hatszáz kisebb-nagyobb hídja van. Erről nem elég olvasni, látni kell. S lehet is látni. Éj­jel, utcai közvilágítás nélkül. Ilyenkor. Esőben a partokon Reggelre kialudtuk azt a csöpp bosszúságot, hogy nem abban a szárnyában helyezked­tünk el a Szputnyik szállodá­nak, amire számítottunk. A csoportvezető kicsit beleizzadt, de kárpótolt bennünket An- nuskánk — azaz idegenveze­tőnk — aki szép jó reggelt kí­vánt a városnéző séta kezde­tén, s rögtön mesélni kezdett: — Nagy Péter parancsára az egész országban abbahagyták az építkezést, az összes kőmű­ves, kőfaragó a Néca deltájá­ba jött, hogy megépítse ezt a várost, a XVIII. század első éveiben. Építőanyagokat is hozniuk kellett, mert ez a na­gyon mocsaras vidék azokban erősen szűkölködött. A város valóban gyönyörű. A valaha mocsaras — itt-ott ma is olyan — területekre napjainkban már kilenc-tizen- hat szintes házakat építenek, s ez az a város, amit — Odesz- szán kívül — kerületről kerü­letre előre meghatározott hosz- szú távú tervek szerint alakí­tottak és alakítanak ki. az épü­letek stílusát és rendeltetését illetően egyaránt. Az eső vigasztalanul zuhog, de nem akadályoz meg ben­nünket abban, hogy jót derül­jünk az 1912-ben épült, ma is működő mohamedán mecset anekdotáján, miszerint oda nő­ket azért nem engednek be, mert változatlanul csak a fér­fiaknak van mit leimádkoz­niuk. Elérjük az igazi, a nagy Néva partját. Vize a belváros­ban húsz méternél is mélyebb, haragos, sötét hullámokat vet, borzadunk belenézni, pedig a leningrádi Rozmár-klub tagjai télen, a jégtáblák között is úsznak benne. A folyó elága­zásában, a Rostrom-oszlopok tövében majdnem megfagyunk, de nézzük a hajdani tengeri csaták jelképes trófeáit, az oszlopok törzsére épített kü­lönböző hajóorrfigurákat, s el­képzeljük, hogyan világított tetejükről évszázadok előtti hajósoknak a kikötőt jelző fák- lyabokor. A Néva ma is végig hajózható. Kisorsoljuk az esernyőt A leningrádi városi tanács épületének homlokzatán az óra éppen tizenegyet mutat, hasonló módszerrel, mint a sportpályák eredményjelző táblái. Nyomban utána kiírja: 11 fok. Ez sem sok. Ráckeve tanácselnöke, dr. Pfendert Mi- hályné elég régóta figyeli a kaput, majd megjegyzi: — Itt nincs félfogadás? Mire a válasz: épp az imént jött ki valaki. S megegyezünk: az még a kérdés, mikor ment be? Mert nem mindegy! Amint a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban oly je­lentős történelmi szerepet ját­szott Aurora cirkáló fedélzetét — ezzel újabb Néva-partot — elhagyva visszabújtunk az au­tóbuszba, azt mondja Kincse Pál, az ÉGSZÖV munkatársa Gavalovics Gábornak, a válla­lat üzemmérnökének: — Gabi, ha visszamegyünk a szállóba, kisorsoljuk a bal­lonkabátot és az esernyőt. Nagyon időszerű ötlet. Előbb ugyan haza akartuk hozni a Vérző Megváltó gyö­nyörű hagymakupolás templo­mával szemben levő park ko­Kit kell feltartóztatni? Brzezinski vadonatúj szellemi régiségei Nagy vihart kiváltó — éle­sen szovjetellenes — tévéinter­jújában Zbigniew Brzezinski kétszer is hasznáLt egy szót, amire a nézők milliói aligha kapták fel a fejüket, ám ami­től a külpolitika szakértői vi­lágszerte meghökkentek. Ez a szó: a feltartóztatás volt. Egy kifejezés karrierje A háború utáni időszak tör­ténelmét ismerő számára ta­gadhatatlanul baljósán cseng a feltartóztatás kifejezés, hiszen nem is csak egyike a hideg­háború kulcsszavainak, hanem a nemzetközi politikai jelszó volt. A Foreign Affairs című amerikai folyóirat 1974 júliu­sában közölte egy magát meg­nevezni nem akaró szerző, bi­zonyos Mr. X. cikkét, amely o szovjet terjeszkedés „feltar­tóztatására” szólította fel az amerikai közvéleményt. Hamar kiderült a szerzői névtelenség oka: George Kennan, a moszk­vai amerikai nagykövetség ta­nácsosa, az akkori idők egyik vezető szovjet-szakértője írta a cikket, s persze diplomáciai szerepe kényszerítette a ho­mályba. A „feltartóztatni” jel­szó vált a hírhedt Truman- doktrína eszmei alapjává s ekként a NATO megalakításá­nak a görög polgárháborúba való beavatkozásnak, a Mar- shall-tervnek szellemi cégé­révé. Azóta sok víz lefolyt a wa­shingtoni Potomac folyón, amit a többi között az is bizonyít, hogy manapság George Ken­nan professzor már megtagad­ja harminc évvel ezelőtti cikkét és éppenséggel a szovjet—ame­rikai enyhülés egyik legkövet­kezetesebb hívének számít. A „feltartóztatás” politikáját azóta már könyvtárnyi munká­ban elemezték világszerte, s nemcsak a kifejezés „feltaláló­ja” minősíti vészesen elavult­nak, hanem az elemzők több­sége is. Visszatérése a Fehér Ház vezető külpolitikái tanács­adójának ajkán ezért is vál­tott 'ki megrökönyödést. Zbig­niew Brzezinski ugyan nem diplomata s már gyakran hányták szemére, hogy nem válogatja meg szavait, ámde a kelet—nyugati kapcsolatok vácsoltvas kerítését — olyan nincs több —, hadd pukkadja­nak meg a szomszédok, de le­mondtunk róla, több okból. Egyrészt aggódtunk a túlsúly miatt a repülőgépen. A többi okot már ki lehet találni. To­vábbmentünk ... Mementó a parkban A leningrádiak sosem felej­tik azt a kilencszáz napot, amit maguk, vagy apáik, anyáik a fasiszta blokád gyű­rűjében töltöttek a második világháború alatt. Az idegen, aki a városban jár, nem mu­laszthatja el a látogatást pél­dául a piszkarjevói hősi teme­tőben, ahol jelképes sírok ce­mentlapja körül több mint két­százezer katona, polgári sze­mély, asszony és gyerek alusz- sza örök álmát, a zöld gyep, az árnyas fák alatt. A teme­tőben áll Iszájeva szobrászmű­vész Oroszország Anyácska szobra, monumentális nőalak, kezében lefelé hajló virágfű- zérrel, emlékeztetőül a gyász­ra. Ottjártunkkor a svéd ki­rály koszorúját találtuk a ta­lapzaton a megszámlálhatat­lanul sok virágcsokor mellett, alig fél órája helyezte el. Ami­kor kifelé jöttünk, népes kül­döttség élén újabb koszorút hoztak, ezúttal leningrádi mun­kások. Halk, ünnepélyes zene szólt. Nem beszéltünk. Csak men­tünk némán. Az egyik cement­lapnál fehér kendős asszony állt, a bánattól most is haj- lottan, mellette fiatal lány. So­kakkal meg kellene ismertet­ni ezt a parkot, meg a többi hasonlót a város körül. Csu­pán ezekben a temetőkben hatszázezer ember lelte sírját. A háború miatt. S ezt nem lehet elfelejte­ni... (Következik: a Finn-öböl partján). Bálint Ibolya tudományában kivívott pro­fesszort rangja e tekintetben őt is kötelezi. Nyelvbotlás? Vagy új szakasz? Az enyhülés ügyében jeles­kedő elnöki tanácsadónak szí­vesen elnézné a világ a „nyelvbotlást” — ha netán er­ről volna szó. Ám Brzezinski bebizonyította, hogy ő nemcsak a szó használója, hanem a fel­tartóztatást politika aktív szel­lemi örököse. Tézisei a „glo­bális megoldásokról”, a Szov­jetunió ezen amerikai törekvé­seken keresztező „terjeszkedé­sének” feltartóztatásáról a változott körülmények között is kísértetiesen emlékeztetnek az amerikai külpolitika ko­rábbi kritikus szakaszaira. Most Brzezinski „egy új vi­lágrendszer felépítésének alko­tó folyamatáról” beszél, nyilat­kozik, vagyis azokat a „globá­lis megoldásokat” amerikai re­cept és kívánalmak szerint képzeli el, s ehhez a másik világhatalomnak, a Szovjet­uniónak beleszólás nélkül kel­lene jó arcot vágnia. „Felhívjuk a Szovjetuniót, hogy működjön együtt velünk, vagy azt kockáztatja, hogy történelmileg lemarad korunk nagy kérdéseinek megoldásá­tól” — mondta, s elmélázhat­nánk azon a professzori talá­lékonyságon, amely „történel­mileg túlhaladottá” válással fenyegeti éppen azt a törté­nelmi tényezőt, amely a XX. század legnagyobb változásait hózta. De hát nem is ez az ér­dekes: az elnöki tanácsadó az amerikai tézisek megvalósítá­sában kínál — méghozzá nem is fő, hanem csak melléksze­repet — az ellenlábas, a szo­cialista világhatalomnak. Egyoldalú értelmezés A professzor-tanácsadó en­nek megfelelően az enyhülés tételét is átalakította és a ma­ga koncepciójának szolgálatá­ba állította. A „kölcsönös és átfogó” enyhülést a „nagyha­talmi önmegtartóztatás” köve­telményének teljesítésében kell érvényesítenie — Moszk­vának. Mert természetesen az Egyesült .Államok világméretű alkotó-korszakáról elmélkedő professzor ugyanezt megtagad­ja a világpolitikai ellenféltől. Ebben a kérdésben nem tanult Kennantól, aki a „Mr. X.” cikk negyedszázados évfor­dulóján (és Nixon moszkvai látogatása után) írta: „Na­gyon szomorú és reménytelen helyzet volna, ha meggyőznénk magunkat arról, hogy a világ békéje attól függ, mennyire vagyunk képesek vég nélkül megakadályozni a Szovjetuniói abban, hogy nagyhatalom módjára cselekedjen.” Brzezinski már tavaly — tehát a zaire-i, sőt etiópiai ese­mények előtt — arról beszélt, hogy az „afrikai vetélkedés” fenyegeti az enyhülést. Az év végén a „geopolitikai helyze­tet” elemző interjújában a tanácsadó, azt fejtegette, hogv „előre kell látni a helyi konf­liktusok következményeit és meg kell előzni azokat”. Az ártatlanul hangzó szavak a shabai felkelés és Fidel Castro megvádolása után kaptak je­lentőséget: már az is „terjesz­kedésnek” számít, ha valaki — bár nem támogat, de — nem akadályoz meg valamely ké­szülő fordulatot, ami változás­sal fenyegeti a Washingtonban helyénvalónak minősített sta­tus quo-t. Az eredeti feltartóztatási po­litika sem tudta megakadá­lyozni, hogy a világban folyto­nosan új status quo alakuljon ki; a nemzetközi viszonyoka* azonban súlyosan megrontotta ez a tézis, a világ — a duties: kifejezéssel — sokáig táncolt a háború szakadékénak szélén Évtizedünk eleién az enyhülés szakasza a többi között a fel­tartóztatási politika és örökö­seinek feltartóztatása nyomán vált lehetővé. A vadonatúj szellemi régiségekkel házalók újbóli felemelkedését — éppen az elmúlt évtizedek már is­mert tanulságai alapján — talán könnyebb is volna fel­tartóztatni. Csak a politikai akarat szük­séges hozzá. Avar János á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom