Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

in eyieperest/# — műsor, zene Mesét vittek a felnőtteknek Együttes a munkásfiatalok klubjából A KÖZGÉP 2. számú ceglé­di gyárában, az utóbbi időben a KISZ-rendezvényeken, klub­délutánokon mindig valami meglepetés várja a fiatalokat. A szervezők és a kulturális munkabizottság tagjai jóvol­tából műsor, zene gazdagítja a programot. Legutóbb a KÖZGÉP KISZ-eseit a Dózsa György If­júsági Klub Figurák bábcso­portjának tagjai keresték fel. Az együttest két bábozó, Far­kas Katalin és Nagy Éva mu­tatta be. Elmondták: a peda­gógus KISZ-alapszervezethez tartozik az együttes zöme, egyikük kivételével vaJameny- nyien óvónők. A klubfoglalko­zásokon született meg az öt­let: foglalkozni kell a gyere­kekkel, eszközül használva fel a bábfigurákat, a mesét. Bábokat készítenek A bábokat, figurákat maguk készítik. Eleinte a városközeli településekre látogattak el, felkeresték az ottani óvodá­kat, énekeltek, játszottak a gyerekekkel, egyszerű bábké­szítésre tanítgatták őket. Ké­sőbb, Balogh Beatrix vezeté­sével, igyekeztek mind alapo­sabban megismerkedni a báb­művészettel. Pécelen tíznapos tanfolyamon vettek részt: Pé- cel indulásuknak fontos állo­mása volt. Most újabb tanfolyam vár­ja őket Zebegényben, A Dózsa klub segíti tevé­kenységüket, fellépést szervez nekik, ismeretbővítésre ser­kenti őket, anyagi támogatást is ad. Előadás Visegrádon Sokfelé ismerik őket. Jártak gyermekfoglalkoztatáson Ta­tabányán, haboztak a Pest megyei, visegrádi gyermekta­lálkozón és sikerrel szerepel­tek a ceglédi kis VIT-en. jú­nius elején. Alapos. felkészülést, gondos munkát jelent az önként vál­lalt kötelezettség. Mint Farkas Katalin elmondta, eddig a próbálkozás, az útkeresés volt a jellemzőjük. Bábjátékkal, A tábla szélén műhelykocsi Aratásra érett a gabona Kezdődhet a betakarítás A kocséri határt szemlélve, látjuk, itt az ideje az aratás­nak. Szőkén ringanak a búzatáb­lák, magától megduzzadt ka­lászt lenget a .szél. Életadó búza. S akik begyűjtik, az aratók, még nem is olyan rég éles kaszákkal indultak a határba, hallani lehetett a ser- cegő pengék csapásait. Ma erre már csak emléke­zünk. A régi szerszámokkal is csak a helytörténeti múzeum­ban találkozhatnak a kocsé- riak. Hatalmas kombájnok indulnak meghódítani a gyen­ge szárú búzát, a gabona- földeket. Az Üj Élet Termelőszövet­kezetben is már csak az ara­tásra gondolnak. — Mikor kezdik? — kérdez­tük Szarvas Sándort, a fenn­tartási üzem vezetőjét. \ — A jövő hét elejé'n, négy E—512-es és egy CK—4-es tí­pusú kombájnnal. Összesen 501 hektáron dolgoznak majd gépeink, az árpa, a rozs és a búzatáblákon: Szeretnénk, ha az idén is gördülékenyen menne a munka, s mint ta­valy, más szövetkezetben is segíthetnénk. — Milyen állapotban van­nak a gépek? — A fenntartási üzemben idejében kijavítottuk a ki- sebb-nagyobb hibákat, a tsz udvarán álló gépek kellően felkészítve várják a munkát. Némely alkatrész hiánya ugyan nálunk is gondot okoz, mégis elkezdjük az aratást. A földeken ott lesznek a javító­szolgálat emberei, a terepen műhelykocsival ügyelnek, a kombajnosokat, s a bálázókat szükség esetén a helyszínen javítják. Reméljük, zavartala­nul lezajlik az idei aratás is. — Kik ülnek a gépeken? — öt kombájnost az itteni műhely dolgozói közül válasz­tottunk ki, a többi gépet azok irányítják, akik eddig is ve­zették őket. B. T. KISZ-esek Kocséron Akcióprogram, lehetőségek Túrákat, vetélkedőket rendeznek A kocséri ifjúkommunisták szép eredményeket értek el az utóbbi években, ám most mintha csökkent volna akti­vitásuk. Három KlSZ-alap- szervezet tevékenykedik az Üj Élet Termelőszövetkezet­ben, közülük kettő a tsz fia­tal munkásaiból alakult, egy pedig a nagykőrösi iskolában tanuló kocséri diákokból. Felkerestük a KlSZ-bizott- ság titkárát, Kara Ilonát, s megkérdeztük tőle, hogyan halad jelenleg a szervezeti munka? — Az új mozgalmi évben engem választottak meg tit­kárnak, s az alapszervezetek vezetőségei is kicserélődtek, csák a gimnazisták csoportjá­ban maradtak a régi vezetők, emiatt az utóbbi időben egy kicsit lanyhult az igyekezet. Már elfogadták azonban új akcióprogramunkat, tehát adottak a lehetőségek a folya­matos tevékenységre. — Mit szándékoznak tenni a közeljövőben? — Nyáron nehezebb össze­hozni a fiatalokat, sokan dél­után dolgoznak, vagy éppen nyaralnak. Még a gimnazis­tákkal is így van, pedig ők vakációznak. Pihenni termé­szetesen kell, de a munka azért nem állhat meg. Köze­leg a világifjúsági találkozó, a következő hetekben VIT-ve- télkedőket rendez a Kulich Gyula alapszervezet. A nyár végére, az ősz elejére tervez­zük szocialista brigádjaink ve­télkedőjét, Mit kell tudni a XX. század emberének? cím­mel. Kézilabdacsapatunk is újra kezdi edzéseit. — Működik-e az ifjúsági klub? — Az a másik nagy gon­dunk. Ott is új, öttagú veze­tőséget választunk, de az élet nemigen mozgalmas. Nehéz olyan vezetőt találni, aki szívvel-lélekkel összetartaná a tagságot. Itt jártak Ceglédber- celről, s ajánlották, támogat­nak bennünket, hogy újra szervezzük a klubéletet. — Persze, azért akad emlí­tésre méltó, örömet szerző esemény. Például a VIT-túrá- kon részt vesz a mi szerveze­tünk is. Szófiában, az 1968-as VIT színhelyén járt egy tár­sunk repülőgéppel, a járási kerékpártúrán indulnak ko- csériak is, az első VIT színhe­lyére kerekeznek, Prágába. Hazai tájakon szintén jártunk, Eger, Miskolctapolca környé­kére szerveztünk kirándulást. Május 9-én tábortüzet gyúj­tottunk, alapszervezet-névadót tartottunk. Ráckevére, a me­gyei ifjúsági találkozóra, és Ceglédre, a kis VIT-re elmen­tünk, az április 4-i, községi ünnepségen irodalmi műsort adtunk. B. többféle korosztálynak, még felnőtteknek is bábkészítést tanítani — sok' mindennel megpróbálkoztak. Képességei­ket mérték fel, a lehetősége­ket keresték. — Visegrádon reneszánsz mesét mutattunk be, amely szokatlanul hatott, a hely és a méretek miatt. A palotában, korhű környezetben, A Má­tyás király juhásza című szín­darabot adtuk élő, kétméteres bábokkal. Az egész olyan volt. mint valami hatalmas, mozgó freskó. — A palotában játszottunk, azzal a nem titkolt céllal, hogy az arra járó kiránduló­kat, főként a gyerekeket szín­nel, szóval, történettel kössük a helyhez, élesszük bennük a mesét. Egy színházterem zárt falai közt kisebb lett volna az élmény — mondta Farkas Katalin. — A visegrádi játék méreteiben is nagy volt, sok szereplőt igényelt. Szeretnénk, ha a kibővült csoportból mind kevesebben maradnának ki. Talán most a fiúkat is sike­rül bevonnunk, magunk közt marasztalnunk. Az ő segítsé­gükkel, új, érdekes megoldá­sokkal próbálkozhatunk. Mosolyt adni — Itt, a gyári KISZ-esek előtt bemutatkozva, szeret­nénk, ha mind többen megér­tenétek: a bábozás nem ko­molytalankodás, nem érthetet­len kedvtelés felnőttek szá­mára, akkor sem, ha sokan megmosolyogják. Minden attól függ, hogy az ember mit, mi­lyen felelősséggel tesz. Ha mosolyogtatni akar, akkor mosolyogtasson. Ha megértet­ni akar, akkor cselekedjen, de szívvel-lélekkel tegye, ha vál­lalta, ha akarja, így tud mind többet:adni máspkngk a,világ­ból, önmagából, gondolataiból. — Művészeknek nem tart­juk magunkat. Próbálkozá­sainkon akad bőven javítani­való. A legfontosabb, hogy va­lamit csinálni akarunk. Re­méljük, nektek is tudunk olyan gondolatot adni, vagy csak egy mosolyt, amelyre emlékeztek majd az előadást követő napokban is. — mond­ta Nagy Éva. Mint a KÖZGÉP KISZ-esei hangsúlyozták, a műsor igazán kellemes élményt jelentett ne­kik. Örülnek, hogy megismer­hették a Figurákat, segítsé­gükkel a verseket novellaré&z- leteket, bábjeleneteket. Lelkes tapssal köszöntek minden műsorszámot. Felsza­badult nevetést csalt ki a hall­gatóságból Örkény István egy­perces novellája. Az emberről szólt — embereknek. Jó volt a bábosokat látni, hallgatni. S. B. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. —A-CEG.LÉDLJÁOÁS ÉS CEGlId vá^OS Rjíszjfal XXII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1978. JÚLIUS 2., VASÁRNAP Egyenletesen, folyamatosan Támogatják a továbbtanulókat A közművelődésről tanácskoztak A szerteágazó, sokrétű köz- művelődés befolyásolja az emberek tudatformálódását, véleményeik alakulását, hoz­záfűződik mindennapi munká­jukhoz, szorosan kapcsolódik életükhöz, következésképp an­nak a településnek az életé­hez, fejlődéséhez, amelyhez munkájuk, otthonuk köti őket. Ennek Cegléden is számos bi­zonyítéka van. A közművelő­désnek irányt szabott évekkel ezelőtt az MSZMP KB hatá­rozata, annak alapján jelölték meg a megyékre, járásokra, városokra jutó feladatokat. Cegléd közművelődési hely­zetének alakülásáról az év elején készült felmérés. A megyei pártbizottság március­ban tárgyalta és kielégítőnek értékelte az eredményeket. A középtávú intézkedési terv, amely a városbeli feladatokat meghatározza, 1976-ban ké­szült, s több pontja valóra is vált, alapot, biztatást ad a folytatáshoz. / A napokban a ceglédi párt­székházban, a város közműve­lődésével kapcsolatban aktíva­ülést tartottak, a gyárak, üze­mek, vállalatok, hivatalok és más munkahelyek vezetőinek, párt- és szakszervezeti aktí­váinak részvételével. Mucsányi Józsefné, a városi pártbizottság osztályvezetője számolt be arról, hogy mi­lyen eredményeket lehet fel­mutatni és milyen összefo­gásra, segítségre van szükség a továbblépéshez. Igen fon­tos. az egyenletesség, a folya­matosság. — A kulturális igények gyorsan növekedtek. Cegléden 24 ezer aktív dolgozó ember él, közülük az utóbbi évek­ben 4—5 ezren tettek érettsé­gi vizsgát, több mint ezren egyetemet végeztek, különbö­ző szakokon. Fokozódott a tanulásra ösztönzés azokon a mun­kahelyeken, ahol a dolgo­zók közül többen még nem végezték el az általános iskolát. Számuk a városiban 4 ezerre nőtt. Több munkahelyen volt kihelyezett tagozatú, munka utáni iskolai oktatás, az ÉVIG ceglédi gyárában, a konzervgyárban, a KÖZGÉP- nél és a Volán l./ll. Vállalat­nál. Nem egy vállalat lehe­tőséget ad dolgozóinak arra, hogy középiskolai végzettsé­get szerezhessenek. Feladat marad a lehetőségteremtés a jövőben is, és cél a tanácsi irányítás erősítése a közműve­lődésben — hangsúlyozta Mu­csányi Józsefné. — A közok­tatási és közművelődési intéz­mények kapcsolatát erősíteni kell. Jó példát ad a Kossuth Múzeum és a ceglédi középis­kolák együttműködése, a Kos­suth Művelődési Központ és az üzemek, gyárak közt meg­erősödött kulturális kapcsolat, amely a szocialista kollektí­vák javát szolgálja. A városi­járási, valamint a szakszerve­zeti könyvtár olyan lehetősé­geket kínál, amelyekkel él­niük kell a munkahelyeknek. Építeni kell a társadalmi és a tömegszervezetek rétegpoli- kájára, tovább kell bővíteni a művelődési központ és a munkahelyek kulturális együttműködését. Szó került az aktívaülésen az üzemi közművelődési bi­zottságokról is. Cegléden van még mit tenni munkájuk megszervezése, megerősítése érdekében. A középtávú ter­vet csak közös akarattal, ösz- szefogással lehet megvalósíta­ni. A tanácskozáson elhangzot­takat Balogh György, a vá­rosi pártbizottság titkára egé­szítette ki. Elmondta, a köz- művelődési határozat végre­hajtását mind folyamatosabbá, egyenletesebbé kell tenni, a tapasztalatokra alapozva, új módszerekkel kell valóra vál­tani a jövő feladatait. Nagy erő rejlik a szocialista brigád­mozgalomban. Nem a gyors és látványos sikerekre kell töre­kedni, hanem a folyamatos, lendületes munkára. Bár Ceg­léden a tárgyi feltételeken so­kat kell javítani,, beleértve a könyvtárak szűkös helyzetét, a művelődési központ fejlesz­tési gondjait, a megannyi hiány nem lehet kifogás. A Kossuth Művelődési Köz­pont igazgatója, Lűr István, hozzászólásában a vállalatok és az intézmény közt kiala­kult kapcsolatokról, a városi méretűvé szélesedett és a jö­vőben folytatódó szocialista brigádvetélkedők hasznossá­gáról számolt be. Hangsú­lyozta, a munkahelyeken is észrevehetően erősödött a kulturális élet, nőtt a műve­lődés iránti igény. Szólt a nyári tervekről, a többi közt arról, hogy most, a nyáron, főként a város munkásnegyedében és központjában számos szabad idős program való­sul meg: lesz kiállítás és szabadtéri előadás, hang­verseny és gyermekműsor, kézimunka- és gyermek- rajzbemutató. A Szabadság Filmszínház üzemvezetője, Szabó Dániel, a mozi népművelést segítő mű- sorpolitikájáról, a filmvetí­tés technikai feltételeinek ja­vulásáról tett említést. Mint elmondta, tavaly 255 ezer látogatója volt a mozinak, eb­ben az évben várhatóan több lesz. Tervezik a tanyasi film­előadásokat, Cegléden heten­te egy ízben délelőtt előadást tartanának a délutáni mű­szakban dolgozóknak és a ter­vekben szerepel a szombat délelőtti, folyamatos híradó­műsor is, továbbá ismeretter­jesztő és munkavédelmi, va­lamint . művészi kisfilmekkel kívánják segíteni a közműve­lődést. Összesen háromszázan A nap hőse a Lenin Tsz Sportnap — tizennyolc üzem részvételével A bedei pályán a közelmúlt­ban, a NíEDOSZ üzemek terü­leti bajnokságán Dél-Pest me­gye tizennyolc üzeme indította el képviselőit. Összesen há­romszázan vettek részt a négy sportág versenyein. A sportnap a ceglédi Lenin Tsz kiemelkedő sikerével vég­ződött: a közös gazdaság dol­gozói összesen hét első és több más értékes helyezést szerez­tek, a többi résztvevőnek hét aranyérem jutott. Eredmények: Atlétika. Férfiak, 100 m sík­futásban: 1. Zakar Attila, 3. Romanek Lajos (mindkettő Ler nin Tsz), magasugrásban: 2. Zakar Attila, súlylökésben: 1. Lenyiczki József, 3. Göbel Pé­ter (mindkettő Lenin Tsz), iá­Fotókiállításon - Balmazújvárosban A Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Veres Péter Művelődési Központ közös ren­dezésében, kiállítás nyílt Balmazújvárosban. A tárlat anyagából a ceglédi Apáti-Tóth Sán­dor Ménes című felvételét közöljük. volugrásban: 1. Zakar Attila, 2- Andó István (Lenin Tsz), gránátdobásban: 1. Petrezse­lyem Ferenc (CÁT), 2. Petre­i zselyem László, 3. Lenyiczki I József (Lenin Tsz). Nők, 100 m síkfutásban: 1. Tugyi Márta, 2. Mozsár Ilona, 3. Medgyes Mária (mindhárom Lenin Tsz), magasugrásban: 2. Kernács Viktorné (Kertészeti Kút. Int.), 3- Baumann Ilona (CÁT), súly­lökésben: 1. Kernácsné, 2. Tóth Anikó (CÁT), 3. Szilágyi Györgyné (Lenin Tsz), távol- ugásban: 1. Tugyi Márta, 2. Mozsár Ilona, 3. Szilágyiné, gránátdobásban: 1. Baumann Ilona, 2. Szilágyiné, 3. Bellér Katalin (Lenin Tsz)- . Kispályás labdarúgás. A ti­zennégy csapatot három cso­portba osztották, a csoportok­ból az elsők jutottak a döntő­be, ami . két ceglédi és egy nagykátai együttesnek sikerült. A CÁT a nagykátaiaktól ka­pott ki, 1:0 arányban, s a két 3:0-ás győzelem kevésnek bi­zonyult a továbbjutáshoz. A döntőben a Lenin Tsz veretle­nül végzett az élen. A vég­eredmény: 1. Lenin Tsz, 2. Ta­lajjavító Vállalat, 3. Tápióhaj- ta Vízgazdálkodási Társulat, Nagykáta. Lövészet. Női: 3- Ceglédi Ál­lami Tangazdaság. Férfi 4. Le­nin Tsz". Teke. Csak férfiak találkoz­tak: 2. Vízkutató- és Fúró Vál­lalat, 3. Dél-Pest megyei Víz­gazdálkodási Társulat, Cegléd. Röplabdára és kézilabdára csak két-két csapat nevezett, s mivel a megyei döntőn a csa­patversenyek első három he­lyezettjei vehetnek részt, mér­kőzés nélkül mind továbbju­tott. U. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom