Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

Aratnak vasárnap is

Nyitva malom, raktár, várják a gabonát

Ma estére várhatóan több mint 50 ezer hektár kalászost takarítanak be Pest megye gazdaságai. A 850 kombájnnal

— kihasználva az utóbbi napok száraz, meleg időjárását

— az állami és szövetkezeti gazdaságok túljutottak a gabonabetakarítás felén. Ha a kedvező időjárás tartós marad, több nagy gabonatermesztő tsz fejezi be a jövő héten a nagy nyári idénymunkát.

A termésátlagok szinte mindenütt meghaladják a tervezettet. A kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetben pél. dául 55 mázsa hektáronkénti termésre számítanak a szakAz Örkényi Béke Mgtsz-ben befejezték a búza aratását, és hét szovjet gyártmányú kombájnukkal megkezdték a hétszáz hektárnyi rozs betakarítását.

Válogatva

S

zorgos kutatással sem leinetni a megyében olyan ipari termelő- egységet, ahol valamilyen formában ne öltene testet a nemzetközi kereskedelemben való részvételünk. Anyagok, alkatrészek, gépelt, berendezések bizonyítják, hogy gazdaságunk nyitott, s a szakszerű kifejezés mögött a termelés tekintélyes ünportigénye, s nagyfokú exportorientáltsága áiL Közgazdasági ismeretek híján is kézenfekvő a következtetés, amit külföldön vásárolunk, azért fizetni kell, s abból fizetni, amit ugyancsak külföldön adunk eL E kétféle összeg viszonya azután pozitív vagy negatív előjellel látja el a külkereskedelmi mérleget, s nyilvánvaló, hosszú távon nem lehet többet vásárolni, mint amennyit értékesíteni képesek vagyunk külföldi üzletfeleinknél.

Iskolásnak ható gondolatmenetünk azért nem fölösleges, mert a mindennapi gyakorlat sereges tői állítja elénk a példákat arra, mennyire egyoldalúan ítélkezik némely termelőhely, fontosnak csupán saját kiviteli elképzeléseit tartva, s lényegtelennek azt, a kivitel mögött az import milyen mértékű növekedése áll, s ez a bővülés milyen terheket ró a népgazdaságra. A kohó- és gépipart tárca egyik vizsgálata tárta fel azt az elgondolkoztató tényt, hogy a vállalatok nagyobb része \ termelésfejlesztési tervéinél nem veszi számításba az importból származó anyagok, energia- hordozók, alkatrészek, gépek terheit, költségeit, úgy véli, ezek tőle független, s éppen ezért könnyen elválasztható tényezők. Ez a furcsa elválasztás végbe is megy, már'a tervezés idején, s még inkább a termelésben, s például fejlesztési hitelkérelmek sorát kellett azért visszaadni átdolgozásra, mert azokban az importterhek a ténylegesnél jóval kisebb, a kiviteli bevételek viszont a reálisnál sokkal nagyobb összeggel szerepeltek.

E

bben az esztendőben a Csepel Autógyár teljes termelésén belül — érték alapján számolva — már mindössze 4,1 százalékot ér el az ún. hagyományos termékek aránya, minden másfajta árujuk olyasmi, aminek készítését a hetvenes években kezdték eL Ezek a termékek sikeres piacpolitika kialakítására nyújtottak lehetőséget, előállításuk gazdaságos, az igények nagy sorozatú gyártásra teremtenek módot. Így például ez a helyzet a szervokormányoknál. Az árukibocsátás gyors növelésének van azonban egy mérlegelendő tényezője, mégpedig az, hogy e kormányművekhez ún. gömbgrafitos, azaz különleges öntvény kell. Ilyet a hazai kohászat nem készít — s nem hajlandósága hiányzik, hanem a szükséges technológiai feltételeket nélkülözi —, beszerzésük kizárólag tőkés partnereknél lehetséges.

a realitáshoz igazította fejlesztési terveit. Csak any- nyit vállal, ami arányban áll az import fedezetének előteremtésével, s nem kíván ugrásszerű bővítést megvalósítani, holott — s így teljes a kép, ha ezt is hozzátesszük — számára ez kifizetődő lenne. 'A többletteher a népgazdaság vállát nyomná, de úgy Iáiszik — ritka kivétel! —, e teher súlyát a gyárevezetés is át- érezte, s ezért állt meg az ésszerű kompromisszum jelölte határnál. Figyelmet érdemlő álláspont, hiszen senkitől sem követelhető meg, hogy érdekei ellenére cselekedjék! S itt valójában erről van szó, a csoportérdeket „legyőzte” a népgazdasági érdekeltség, bár erre sem általában a közgazdasági szabályozók, sem azokon belül az árviszonyok nem ösztökélték a gyárat A döntésben az erkölcsi kötelezettségek játszották a főszerepet, ám azt beláthatjuk, általában erre bízni a fejlesztési célok kiválogatását nem lehet

T

apasztalataink természetesen akkor érnek valamit, ha azokat a gyakorlatban hasznosítjuk, s kétségtelen, bár sokfajta hasonló eset halmozódott fel a megye iparában, a szabályozási rendszer tökéletlensége miatt még mindig azok jutnak előnyökhöz, akik mellőzik a nép- gazdasági érdekeltség tiszteletét, s kizárólag a maguk tevékenységi körének hasznát vélik perdöntőnek. A követelmények és a végrehajtási feltételek ellentmondásosságát tárta fel az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejleszté- 1 sének hosszú távú irányelveiről —, amikor kimondta az ár- és értékviszonyok növekvő szerepének szükségességét a termelés bővítésében éppúgy, mint a korszerűsítési tervek megformálásában. Napjainkban ugyanis eléggé általános, hogy a tényleges ár- és értékviszonyokat — a dokumentum fogalmazásával élve — a termelők másodlagos tényezőként kezelik, s döntéseiknél a puszta naturális többlet kapja a ffő helyet.

Céljaink között válogatva kellene tervezni, s ebben a válogatásban kétségtelenül- a mainál nagyobb súllyal szükséges figyelembe venni a fejlesztési elképzelések hatását a behozatalra, ám csak írni, beszélni erről aligha vezet a kívánt eredményhez. Elengedhetetlen a változáshoz az is, hogy a termelők a mainál jobban, s minél előbb a ténylegesnek megfelelően érzékelték a világpiaci árakat, azokat a költségeket, melyeket az államháztartás vállalt magára jó időn át az importnál. A népgazdaságnak drága, de a termelőnek olcsó anyag, alkatrész, eszköz ugyanis semmiféle válogatásra nem biztat, sőt azt a következtetést teszi kézenfekvővé. hogy a célok meg- válogatása nélkül cseteked- Jóizan belátásra vall, hegy jünk, mert ha e cselekvés a gyár, bár rendelésre dől- gondokat szül is, azokkal gozva is a mai mennyiség nem mi _ kényszerülünk másfél-, kétszeresét adhat- szembenézni, tiá el szervokormányokból, Mészáros Ottó

emberek. Az aratással egy időben a renden fekvő szalma bálázásához, illetve a tarlóhántáshoz is hozzáfogtak. A páiyi Zsámbéki-medence Tsz- ben 4—500 kilogrammos bálákat készítenek, amelyeket az MTZ-traktorokra szerelt speciális gépekkel raknak kazalba.

A búza nedvességtartalma most már többségében szárítás nélkül alkalmas a tárolásra. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat telephelyei kevesebb gonddal tudják fogadni a közös gazdaságoktól beérkező szállítmányokat. A vállalat malmai teljes üzem. ben dolgoznak, eddig 60 vagon új búzát vásároltak fel.

A Pest megyei Tanács egyébként augusztus 10—11-én tartja meg a gabona sütőipari értékének minősítésével kapcsolatos tanácskozását. Az idén ugyanis első alkalommal vizsgálták a kenyérgabona beltar- talmi értékét, és — mint ahogy arról korábban hírt adtunk — a módszer kísérleti jellegű. A gabona átvételi ára most még nem változik.

V. B.

PEST

MEGYEI

XXII. ÉVFOLYAM, 17S. SZÁM ÁJ|,\ | Fii 611 XT 1978. JÜLIUS 30., VASÁRNAP

Nagyüzem a kosüzerv" gyárakban

A konzervipari üzemek teljes kapacitással dolgoznak országosan és Pest megyében is. Nemrégen ért véget a zöldborsó-szezon, a napokban pedig hozzáláttak a zöldbab feldolgozásához, és fogadják az első barackszállítmányokat.

Zöldborsóból sikerült, teljesíteni a 13 ezer 500 vagonos tervet. Sokáig, félő volt, hogy az időjáaás keresztülhúzza számításukat. Ez szerencsére nem így történt, a zöldborsó jóformán mindenütt egészségesen érett be. így a konzervipar végül is elegendőt tett el a bel- és külföldi megrendelések kielégítésére.

Zöldbabból 2300 vagont tartósítanak, eddig mintegy 300 vagonnal vettek ái, a termelőktől. a szállítmányok minőségével elégedettek.

Nem túlságosan biztató jelekkel indul a gyümölcsszezon. A sárgabarack eléggé gyatra terméseredményt mutat, az ipar legfeljebb csak a felét tudja majd felvásárolni annak, mint amennyit tervezett. Várhatóan valamivel jobb a helyzet az őszibaracknál. Viszont jó eredménynek számít, hogy az évente átlagosan 100—150 vagonos meggy, felvásárlást az idén alaposan sikerült túlteljesíteni. Az ipar 400 vagonnyi meggyet tartósított.

XI. VIT, Havanna

Megkezdődtek a munkás hétköznapok

Hat politikai központ nyíft — Esténként utcabálok

A XI. VIT péntek esti megnyitója után — melyről tegnapi lapunkban beszámoltunk — Ha varira-szerte a késő éjszakai órákba nyúló u teabálokkal zárult az első nap.

Szombaton a VIT küldöttei számára megkezdődtek a munkás hétköznapok. A többi között megnyitották a VIT kiemelt politikai eseményeként kezelt hat politikai központot. Ezek közül öt alkalmat nyújt a különböző nemzetek fiataljait képviselő s a világeseményekben jártas delegátusoknak — köztük a magyaroknak is —hogy kifejthessék a véleményüket az emberiséget legjobban foglalkoztató kérdésekről i— a békéről, a biztonságról, a nemzetközi. szolidaritásról és együttműködésről, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről, a teljes és általános leszerelésről, a háborús tűzfészkek felszámolásáról.

Az antiimperialista szolidaritás jegyében a VIT nemzetközi bírósága is megkezdi működését. A fesztivál szelleméhez híven a bíróság ülései Az ifjúság vádolja az imperializmust összefoglaló nevet viselik.

Július 29-e a dél-afrikai,-■ a namíbiai, a zimbabwei népeknek és fiataloknak a nemzeti függetlenségért, a fajüldöző rezsiméit felszámolásáért és az imperialista manőverek elleni harccal való szolidaritás napja. Erről tartanak központi szolidaritási nagygyűléseket Havanna különböző helyszínein a fiatalok, s nyilvánítják rokonszenvüket Angola és Mozambik népével.

Este azonban — és így lesz ez a fesztivál minden napján — a havannai utcák vidám forgataga, az utcabál a delegátusok találkozó helye.

Űrséta a Száljaiból

Űrhajósok üdvözlete a VIT-nek

Két óra és 5 perc a nyílt világűrben — ez Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr

Eredményesen gazdálkodtak

Körkép a tanácsi vállalatokról

Megyénkben jelenleg hat kisebb-nagyobb vállalat tartozik a Pest megyei Tanács irányítása alá. Bangó Mihálytól, az ipari osztály csoportvezetőjétől kértünk tájékoztatást munkájukról. Arról, hogy miként gazdálkodtak az első félévben.

— A hat vállalatunk két és fél milliárd forint árbevételt tervezett az 1978-as esztendőre. Félidőben 1 milliárd 200 millió forint értéltű terméket értékesítettek. Mintegy 160 millió forinttal többet, mint tavaly, a hasonló időszákban:

— S miként alakultak a nyereségmutatók? Jobban a számítottnál. Az egész évre tervezett 425 millió forintból 244 millió forint már biztos a mérlegek eredményrovataiban. Jó tényezőként említi Langó Mihály, hogy stabilizálódott a vállalatok létszáma. A termelésnövekedés jelentős — 15 és fél százalékos — termelékenységemelkedésnek köszönhető.

— A szentendrei Pest me- gyei Fémipari Vállalat 1976— 77-ben nagy váltpzásokon ment át — mondja a csoportvezető. 1978-ra jutottak túl teljesen az összevonásokon, a szervezeti formák kialakításán, s megteremtették a legmegfelelőbb termékszerkezetet is. Röviden:

A harmadik hétszázötvenes készül Albertirsára

A Ganz Villamossági Művekben már a harmadik hétszázötven kilovoltos trahszi'ormátort készítik. A vizsgálatok befejezésekor az Albertirsa—Vinnyicn elektromos távvezeték magyarországi fogadóállomására, Albertirsára szállítják.

megszűntek a termelést zavaró, nehezítő-körülmények. Bizonyíték erre, hogy a tavalyi évinél 13 százalékkal többet termeltek; 84 millió forint árbevételt könyvelhettek el. Nyereségük is a tervezettnek megfelelően alakult: több mint 11 millió forint.

Megtudjuk, hogy nem dolgozott viszont gondtalanul a Pest megyei Nyomda. Árbevétele ugyan nem maradt el az előírttól, viszont nyereségük — mindössze 900 ezer forint — jóval kevesebb a számítottnál. Természetesen erre is van magyarázat: egyrészt a megnövekedett eszközállomány után fizetendő költségek, másrészt az ofszetgépek még nem teljes kihasználása okozta a veszteséget.

— Gondokkal küszködtek Monoron a kefegyáriak is — magyaráz tovább Langó Mihály. — Nem megoldott a kefeipar alapanyag-ellátása, s ettől szenvedtek ők is. Nagymértékben megnőtt ugyanis a befejezetlen készletállományuk Így, hiába értek el 44 millió 200 ezer forint árbevételt. nyereségük mindössze két és fél millió forint.

A 'Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat sem vette jól a félév akadályait. Éves árbevételi tervük 97 millió forint, s a hat hónap alatt ennek harmadrészét sem realizálták. Ennek megfelelően nyereségük is jóval alatta maradt a vártnak: mindössze kétmillió forint. Igaz, az eredmény változik még augusztus során. Folyamatban van ugyanis a vállalatnak egy bírósági eljárása kooperáló partnerével.

Körképünkből hiányzik ezúttal a PEMÜ és a PEVDI, a két legnagyobb, legdinamikusabban fejlődő és legjobban gazdálkodó vállalat munkája. Nem véletlenül. Róluk, azaz féléves munkájukról ugyanis már korábban beszámoltunk olvasóinknak.

D. Gy.

Ivancsenkov szombat reggeli űrsétájának Ideje. A Szaljut— 6 tudományos űrállomáson 44. napja dolgozó űrhajósok sikeresen hajtották végre a nem minden izgalomtól mentes új fontos kísérletet: kiléptek a /. ozm^^oa ts ú-z

űrállomás egyes külső berendezéseinek ellenőrzését és részleges cseréjét.

Kovaljonok és Ivancsenkov 2 óra és ötperces űrsétája és karbantartó munkája végeztével visszatért az űrállomásra, ismét hermetikusan bezárták a zsilipkamra nyílásait, újra földi légnyomást teremtettek, majd levetették az űrruhát és visszatértek az űrállomás ka- jütjébe. Közérzetük kifogástalan.

Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov, a Szaljut—6 űrállomásból, s a Szojuz—29 és a Progressz—2 űrhajóból álló űrkomplexum két űrhajósa üdvözölte a XI. VIT résztvevőit.

A szovjet űrhajósok Kuba felett elrepülve sok sikert kívántak az ifjúságnak a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcában.

KÖZÉLET

Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezetésével katonai küldöttségünk szombaton hazaérkezett. Lauri Sutela tábornoknak, a finn honvédelmi erők főparancsnokának meghívására néhány napos hivatalos látogatást tett Finnországban, tárgyalásokat folytattak a két hadsereget kölcsönösen érdeklő időszerű kérdésekről. Finnországi látogatása során fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke.

A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetségének küldöttsége, amely a SZOT meghívására egyhetes hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon, szombaton elutazott Budapestről. Elutazásuk előtt, két évre szóló együttműködési megállapodást írtak alá a SZOT-taL