Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

1978. JÜLUTS 39., SZOMBAT Dera mentén Szelistye Mi’yen lesz a faluközpont? A török hódoltság után 1691- ben jelentek meg az első szerb telepesek Pomázon. Azt a te­rületet, ahol ideiglenes lakóhe­lyüket berendezték a Dera pa­tak mentén Szelistyének, tá­borhelynek nevezték el. Ezt a területet a pomáziak azóta is így nevezik. A 30 hektárra a községi tanács vezetői már régóta elképzelték a íközség- közpomitot. Többszintes társas, sorházas lakások és kapcsolódó létesítmények építésére Szelis­tye kiválóan alkalmas. Az el­gondolást a tett követte és a tanács végrehajtó bizottsága megrendelte a Városépítési Tu­dományos Tervező Intézetnél a rendezési és beépítési tervet. Ez alapján 1500—1600 lakás építését kezdik majd meg. A tervezők az épületeket parkos, ligetes környezetbe helyezték. Ötletesen oldották meg a gép­kocsiparkolókait is. A Dera pa­tak a rendezés és parkosítás után kellemes környezetet nyújt. A lakóházak mellett többek között posta, művelő­dési ház, kereskedelmi-, ven- tíéglátóipari-, idegenforgalmi és szolgáltató intézmények, va­lamint 16 tantermes iskola, óvoda és bölcsőde is helyet kap. A makett már kész és a tanácsházán megtekinthető. Kezes a vasmarok Megmentett értékek A papirdombon túl, rézhegyen innen Látványnak is megkapó, amint együtt dolgozik az em­ber és a gép. A markoló, po­liphoz hasonló karja előre­nyúl, beletúr a vasdarabok közé, könnyedén a magasba lendül, a szállító teherautó fölé. Megrázkódik, aláhul- lajtja terhét Pontosan olyan ütemben, ahogy Kökény Ist­ván akarja, Rigler Elemér csak néha igazít a vaskéz rak­ta halmon, nehogv útközben lerázódjék a rakomány. A megrakott gépkocsi Buda­pestre indul a Kohászati Alapanyagellátó Vállalathoz. Ott veszik át a szentendrei MÉH-től érkező 35 mázsa laza acélhulladékot. Bálázó a rongyot eszi Odébb kis báláző.gép tel­hetetlen szájába adagolják a rongyokat. Az utánpótlásról a IDR-gazda az Óbuda Öt körzetben harminc partner Salátát a szegfű, paradicsomot krizantém követi A Mezőgazdasági- és Élel­mezésügyi Minisztérium 1975- ben jelölte ki az ipari disznö- vénytermeszíési-rendszer gaz­dájának az Óbuda Termelőszö­vetkezetet. Hogy az ország minden táján lévő partnergaz- ciaságokkal jó kapcsolatot tart­sanak, öt szaktanácsadód kör­zetet szerveztek. A rendszer­hez ma mór 30 taggazdaság tartozik. A két és fél év alatt, elérték, hogy 18 hektár nö­vényházban termelnek ívirágot. Az 1979. év végéig tartó ter­melési ciklusban az IDE tagjai 15 millió szál szegfűt, 100 ezer muskátlit, 300 ezer muskátli dugványt, 200 ezer vágott, és 50 ezer cserepes krizantému- mot, valamint 2 millió aspara- gust állítanak elő. Ez a meny- nyiség a hazai virágtermelés­nek több mint 20 százaléka. Lehetőség van a kettős ter­mesztési rendszer bevezetésé­re. A fóliasátorban ugyanis a rövid tenyészidejű zöldséghaj- tatás mellett (saláta, sóska), szegfűt, paradicsom után pedig krizantém irmot lehet gazdasá­gosan termelni. Az eddigi eredményeket úgy lehet továbbfejleszteni, ha a kereskedelmi hálózattal is elősegítik a termelés biztonsá­gát. Hírek innen-onnan — Sátorosok. Az idén július 27-tól augusztus 8-ig sátortá­borban nyaral a csobánkai út­törőcsapat hatvan tag5 a. A gyerekek, köztük 20 cigány származású kisdiáik három ne­velővel kéthetet tölt Keszthe­lyen. ★ — Zöldfa átalakulás. Hama­rosan megkezdik a szentend­rei Zöldfa étterem ételbárrá- a] állítását. A munkálatok a jövő évi idegenforgalmi idény kezdetére fejeződnek be. ★ — Csatorna. 1980-ra fejező­dik be a Pannónia telepi ge­rinccsatorna építése. A szent­endrei ipari üzemek a csator­nára a szennyvíztisztító bőví­tése után köthetnek rá. A bő­vítést az OVH tervezi és előre­lát hatóan a VI. ötéves terv kö­zepére készül eL ★ — Űj szobor. Hamarosan újabb szoborral gyarapodik Szentendre. A Rózsakerti la­kótelepen állítják fel Árvái Ferenc Harsonás című alkotá­sát. ★ — öregeknek. Jó ütemben épül a szentendrei öregek nap­közi otthona. Hasonló intéz­ményt a szentendrei járásban legközelebb Pomázon, majd Szigetmonostoron létesítenek. ★ — Házi Árpád kommunista mSftrróI nevezték el a szent­endrei Felszabadulás lakótelep új utcáját. Ugyanott az egyik zsákutca a Meggy köz nevet kapta. Amint elhelyezik az ut­cák házaira az új nevet, a la­kosoknak a változást be kell íratni személyi igazolványuk­ba. ★ — Kelendő betonkeverők. Sokan keresik fel a PEFÉM Szentendrei Szolgáltató és Ja­vító Gyáregységéinek legújabb részlegét. Legkelendőbbek a parkettcsiszoló betonkeverők, fűnyírók voltak. szentendrei járás üzemei és lakói gondoskodnak. A rongy­eladásban az úttörők állnak az élen. A budakalászi gyere­kek közül például tízen szol­galmukkal kiérdemelték, hogy a vállalat Balaíonboglárra küldte őket üdülni. Évente 30—35 tonna bálá­zott rongyot, textilhulladékot visznek Szentendréről a TE- MAFORG kunszentmiklósi üzemébe, ahol mossák. *->r- tötlenítik a küldeményt. Az iparban dolgozók géptisztító- rongyként használják. (Ezért nem vesz a MÉH 20x20 centi­méternél kisebb és nylonból való ruhaneműt.) Sógor István szervező rolja hol van elfekvő áru, I honnan, mit várhat a télén a hozzájut tartozó területről. Leggyakoribb vendég ná­luk az Erdészeti Faipari és Vegyesipari Vállalat, a PEV- DI, és az Óbuda Tsz. Acél- és sárgarézforgácsot, vasat, kü­lönféle színes fémet hoznak rendszeresen. A MÉH-telepről osztályozás és méretrevágás után évente 2 ezer 400 tonna hulladék kerül az ország ko­hóiba. Autó kétszázötvenért Megszakad a beszélgetés, el­adó érkezik. Vézna lovacska húz egy platókocsira rakott, teljesen kibelezett autót. Kétszázötven forintra érték­telenedett az egykor becsben tartott gépjármű. A vas. az alurrííniüm, a hor­gany, az öntvény, a rongy és a papír külön-külön halmok­ba gyűlik, a többi mint há­romezer négyzetméter .nagy­ságú telepen. Az átvevőnek alig kell segíteni abban, hogy az eladók a megfelelő minő­ségű fémhalmokat gyarapítsák azzal, amit a MÉH-nek szán­nak. Tudják, melyik fém kö­rülbelül mennyit ér. Az át­vevők napi háromezer forintot fizetnek ki átlagosan a beadott holmikért. — Hová viszi a teherautó a rengeteg újságpapírt, könyvet, göngyöleget? — kérdezem kí­sérőmtől, Jankovies Gyula telepvezetőtől. — A budaörsi telepre, ott bálázzák, majd értékesítik. Évente 200 tonna papírt ve­szünk át. — Látok könyveket is. — Szakadtak. Az üdülőkben a selejtezett kötetekből van a legtöbb. Nagy ritkán akad köztük, amelyik felkelti fi­gyelmünket, és íé? megmene­kül a zúzdától. Évek óta egyet sikerült félretennem, Székely Sámuel 1900-ból való politi­kai és gazdasági évkönyvét. Könyvböngészők jöhetnek — Persze — mondja a te­lepvezető —, az érdeklődők bejöhetnek böngészni, talán jobb a szemük és többet t.alál- r^ik. A vevőkörünk nem ol­vasnivalót, keres nálunk, ha­nem inkább olajoshordót, vi- zestartálvt, gömb-, vagv T_ vasat. Sok kerítés épült a szentendrei járásban a ná­lunk vásárolt vasanyagból. A telep közepén Szűcs Imre j lángvágóval 1 méter 20 cen- s0"! timéíeresre vágja a széles, hosszú vasgerendákat. Ekkora méretet kérnek az acélművek'. A nagy fúvóka erős lángja szaporán szabdalja méretre az építkezésről hozott geren­dákat. Hat óra alatt 30 má­zsát, egy teherautóra való ra­kományt. Tíz évvel ezelőtt két és fél millió forint bevétele volt teljes nevén a Közép-Magyar­országi Nyersanyaghasznosí­tó Vállalat szentendrei te­lepének. Ma ennyiért' haszon­árut adnak el és az árbevéte­lük meghaladja a tízmillió fo­rintot. A játék szezonja A nyári szünetben a gyerekek kedvenc játszóhelye szentendrei Felszabadulási lakótelepen a mászóháló. az út A Pest megyei Közútépítő Vállalat dolgozói űj aszfalt­réteggel borítják a Szigetmonostor és Surány közötti három- kilométeres útszakaszt. Múzeumi mérleg Pest megye múzeumait az első félévben 600 ezren tekin­tették meg, ebből félmillióan a szentendrei Barcsay Múzeum­ra, Képtárra, a Ferenczy Mú­zeumra, a Czóbel és a Kovács Margit gyűjteményre, vala­mint a Művésztelepi Galériára és a Népanűvészek Házára vol­tak kíváncsiak. A Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumot havonta átlagoisan 15 ezren keresték fél. A múzeum munkatársai nemrég részit vet­tek a XII. Országos Honisme­reti Gyűjtőtábor munkájában és 113 tárggyal gyarapították a skanzent. Kereskedelmi őrjárat Ösztökélni a kötelességre? Bezárták a Sport vendéglőt — Áldatlan állapotok a szigeten Rendszeresen ellenőrzik a szentendrei járási élelmi­szerüzleteket, vendéglátóegysé­geket, ennek ellenére úgy tű­nik, a boltvezetők nem szív­lelik meg a. figyelmeztetést, mondhatnánk, nem veszik ko­molyan a KÖJÁL és a keres­kedelmi osztály előírásait. Pe­dig a pénzbírságok, szankciók egyre szigorúbbak lesznek. La­punkban nemrég számoltunk be a szentendrei járási hiva­tal, a KÖJÁL és a társadalmi ellenőrök üzletlátogatásairól, tapasztalatairól. A helyzet nem sokat javult. A legutóbbi KÜJÁL-jegyzőkönyvben pél­dául azt olvastuk, hogy bezá­ratták a budakalászi Sport­vendéglőt. Az udvari árnyék­szék állapotát már sokszor ki­fogásolták, s azt is, hogy a közlekedőfolyosón felszerelt kézmosó használhatatlan. A működési engedélyt tehát fel is lehet függeszteni, gondolja­nak erre az üzemeltetők, üzlet­vezetők! Szigetmonostot-Horányban található Szenkai Imre büféje. A társadalmi ellenőrök hiába kértek valamilyen ételt, egyet­len falat kenyeret nem tudott adni a büfévezető. Italt annál inkább árusított, holott tö­mény szeszt a bolt egyáltalán nem tarthat Üdítő ital helyett is csak bort ajánlhatott. A büfében engedély nélkül dol­gozott egy segéderő. A járási hivatal szabálysértési eljárást indít a boltvezető ellen. A Szentendrei-szigeten sok panasz hangzik el a lakosság körében és a legkülönbözőbb fórumokon az áruellátásról. A járási hivatal a Fásáért és né­hány kereskedelmi szakember nemrég vizsgálta a panaszokat, amely szerint az üzletek az alapvető élelmiszereket meg­késve, vagy a rendeléstől elté­rő, kisebb mennyiségben kap­ják. A horányi 121-es számú boltot nemrég nyitották az ott élők megelégedésére. Az öröm­ből azonban hamar üröm lett, mert a boltban nem sokkal a nyitás után nem lehetett kris­tálycukrot kapni. A helyszíne­lők felszólalása után a tokodi Fűszért-lerakat pótolta mu­lasztását és szállított 60 mázsa cukrot, illetve egyéb alapvető élelmiszert. A surányi 124-es számú boltba 108 megrendelt tétel helyett 78-at szállítottak. A hiánylistára felkerült a liszt, a piskóta, a kétszersült, a cso­koládé és a levéspor. Kisoro­sziban a vegyesbolt a megren­delésnek csak a felét kapta. Érthetetlen, miért kell a megrendelőt és a szállítót öt­hat tagú bizottságnak ösztö­kélnie arra a munkára, ami a kötelessége. Miért kellenek in­tézkedések a boltokban hiány­zó áruk pótlásához? Lesik, várjak a kapuban A gazdálkodást cserélte fel Lekenj/ Pál a postás szakmá­val. Lucfalváról telepedett le 17 évvel ezelőtt Szentendrére. Azóta dolga, útja, cipelnivaló- ja egyforma, csak a hatalmas táska tartalma változik napról napra. No meg az emberek ar­ca, aszerint, kitől visz levelet és mi van ' benne. Postássors. Egyszer örömet visz, másszor bánatot. Tizennégy kilométert gyalo­gol, legalább 16 kilós induló- teherrel a hátán naponta Pali bácsi. Harminchat utca lakói várnak jöttére. Az idősebbek tudják, hány óra tájt ér a há­zuk elé és már a kapuban vár­ják: „Hozott valamit?” „Nem, majd talán holnap.” „Nem baj, azért kerüljön beljebb egy kis hűsítőre!” — Sokan kínálnak: friss a sütemény, hideg a fröccs... De hát, ha minden meghivást elfogadnék, soha sem fogyna el a palikom. Míg beszélgetünk sem eny­hít a terhén, a válltáskát egy percre sem tenné le. Tudja, felbecsülhetetlen eszmei érték a tartalma. — Ha iparkodom — mondja —, délre végzek, nincs sok le­vél. Még végig kell járnom a Dumtsa Jenő utca, Somogyi Bacsó part és Vörös Hadsereg útja határolta területet az új­ságok miatt. — Nézze, mennyi van! — nyitja ki a bőrtáskát egy pilla­natra. A Rakéta és az Ezer­mester húzza leginkább a vál- lam. Népszabadságból és a Pest megyei Hírlapból össze­sen 140-et, a ' Nők Lapjából 103-at, a Rádióújságból 178-at viszek rendszeresen. Persze kisebb példányszámban majd­nem minden újságból tartok magamnál, ne kelljen azt mondanom: nincs. Reggel 6 órakor, amikor rendezem utca és házszám szerint a leveleket, veszem magamhoz az áruspél- danyt is — Miért nem használja a postától kapott kiskocsit? — Egy pár napig használ­tam, de nem tudtam megszok­ni, ahhoz, hogy felvigyem az emeletre, nehéz volt, az utcán meg nem mertem hagyni. Visszakértem inkább ezt a ha­talmas válltáskát. Az alacsony, szűkszavú em­ber sapkájához emeli kezét, köszönt, komótosan indul kis­sé. Nemrég beteg volt A szí­ve rendetlenkedett A nyugdí­jig még két éve van hátra, aztán a szentendrei 15 postás közül a legidősebb, átadja a táskát a következő nemzedék­nek. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Fotó: Halmágyi Péter I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom