Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

1978. JŰLIUS 29., SZOMBAT Mernek vagy nmraimk? Harold Brown, az Egye sült Államok hadügymi­nisztere kerek-perec Kije­lentette: az USA csak akkor vonja ki csapatait Dél-Ko- reáhól, ha „a katonai hely­zet ezt megengedi”. Hogy mit értett „katonai helyze­ten” miután a két Korea kö­zött hallgatnak a fegyve­rek és semmi jel nem mu­tat a háborúsKodás kiúju- lására, nos, ezt nem közölte. Nyilatkozata viszont szöges ellentétben áll azzal a ko­rábbi amerikai ígérettel, miszerint az idei év végéig a 32 ezer főnyi szárazföldi csapatok létszámát hatezer­rel csökkenti. Igaz, utóbb született egy másik döntés: eszerint csupán egy zászló­aljat — 800 főt — rendel­nek haza, s a kisegítő ala­kulatok létszámát mérsék­lik. Mindenesetre az egyéb­ként mindig jól értesült Newsweeek című amerikai hetilap nemrég megírta: az USA 1981-ig, de legkésőbb 1982-ig valamennyi katoná­ját hazarendeli Dél-Koreá- ból. Meglehet, hogy az amerikai és a dél-koreai vezetők évről évre ismét­lődő találkozójának leg­utóbbi fordulóján, a kali­forniai Coronadóban most lebonyolított tárgyalásokon történt valami fordulat. Ne­tán a szöuli diktátor lépett közbe, de az sem lehetet­len, hogy a Pentagon ázsiai terveivel összeegyeztethe­tetlen a teljes kivonulás. Sem az egyik, sem a másik föltevés nem alaptalan. Pák Csong-hi rendszere az utób­bi években megsokszorozta ugyan hadikiadásait, de a diktatúra számára létkérdés az amerikai katonai jelen­lét. Közismert, hogy a szöuli egyetemeken egy­mást érik a diktátor elleni lázongások, s a dél-koreai közhangulat a pattanásig feszült. Ezen még az sem változtat, hogy az Egyesült Államok lehetővé tette, hogy a dél-koreái hadsere­get a legkorszerűbb fegy­verzettel lássák el. Két újabb jelenség ugyancsak amellett szól, hogy Washington ismét nagy - fontosságot tulajdonít a szöuli rendszernek. Az antérikai szenátus a na­pokban 275 millió dolláros hitelt szavazott meg, amely­ből Dél-Korea fegyvereket vásárolhat az USA-ban. Még nincs döntés, de a kor­mány már eljuttatta a sze­nátushoz azt a javaslatát, hogy 800 millió dollár ér­tékben adjanak át a Dél- Koreában állomásozó ame­rikai katonaság felszerelé­séből fegyvereket és hadi­anyagot a szöuli rendszer­nek. Az Egyesült Államok po­litikájában sok mindent át­értékeltek a közelmúlt­ban. Ügy tűnik, a dél-ko­reai csapatkivonás is ezek közé a témák közé tarto­zik. Jogos tehát a kérdés: ezek után mennek, vagy maradnak az amerikaiak? GYAPAY DÉNES A szovjet kapcsolatok befagyasztása sérti az amerikai nép érdekeit is Viktor Borogyin, a TASZSZ New York-i tudósítója be­szélgetést folytatott Richard Morforddal, az Amerikai— Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Tanácsa igazgatójával. Az amerikai politikus kijelen­tette, hogy a washingtoni kor­mányzat a Szovjetunióval ki­épített kereskedelmi, kulturá­lis és tudományos-műszaki kapcsolatok befagyasztására irányuló jelenlegi politiká­jával nem szolgálja az amerilcai nép érdekeit. Akár olajfúró-berendezések­ről, akár számítógépekről van szó — mondta Mor- ford — a Szovjetunió, az amerikai diszkriminációs lé­pésekre reagálva —, ezeket a berendezéseket más országok­ban is megvásárolhatja. En­nek eredményeképpen az amerikai ipar jelentős meg­rendelésektől esik eb Az ame­rikai kormánynak — jegyezte meg Morford — nem szabad akadályokat gördítenie a Szovjetunióval folytatott gyü­mölcsöző együttműködés út­jába. Például o prognosztika és a rákkutatás területén folytatott közös munka a jö­vőben nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok la­kosságának érdekeit szol­gálja, hanem az egész világét. Éppen ezért sajnálatos az a tény, hogy az amerikai tudó­sok nem vesznek részt a ra.-t- megbetegedések megelőzésé­vel foglalkozó nemzetközi konferencián, amelyet a Szovjetunióban tartanak. A kultúra, a művészet és a sport területén a Szovjetunió­val folytatott párbeszéd nagy hasznára válik az Egyesült Államoknak. Figyelembe véve a legkülönbözőbb területe­ken folyó szovjet—amerikai együttműködés vitathatatlan fontosságát és hasznát. azt követeljük a kormánytól, hogy ne veszélyeztesse néveink ér­dekeit — mondotta az ameri­kai politikus és hozzáfűzte: Washington politikai manőve­rei csupán a hidegháború hí­veinek érdekeit szolgálja, és ugyanakkor földünk többszáz millió lakosának kárára van­nak. Válság Portugáliában Alkotmányos válsággá éle­ződött a portugáliai kormány- válság azt követően, hogy An­tonio Ramalho Eanes tábor­nok. köztársasági elnök csü­törtökön elmozdította minisz­terelnöki tisztségéből Mario Sparest, a szocialista párt ve­zetőjét. Soares bejelentette: nem tesz eleget a köztársasági elnök felszólításának, hogy az új kabinet megalakításáig ügy­vezető miniszterelnökként lás­sa el a kormányfői teendőket. Portugál jogászok szerint Eanes elnök — annak ellené­re, hogy előzőleg kikérte az alkotmányjogi' szakértők vé­leményét — túllépte hatáskö­rét. amikor felmentette tiszt­ségéből a miniszterelnököt. A Portugál Kommunista Párt a válság megoldását a jelenlegi parlamenti többség­re támaszkodó kormány meg­alakításában vagy időelőtti ál­talános választások kiírásában látja. A Portugál Szocialista Párt szóvivője útján teljes szolida­ritásáról biztosította Mario Soarest. A demokrata szociá­lis centrum párt, amely köz­vetlen kiváltója volt a kor­mányválságnak, hivatalosan még nem foglalt állást a tör­téntekkel kapcsolatban, de egyik politikusa kijelentette: semmi rendkívülit nem lát abban, hogy a koalíció fel­bomlása után a szocialista párti kormány megbukott. Eanes elnök mellé állt ab­ban a kérdésben, hogy Soares- nek az új kormány megalakí­tásáig biztosítania, kell a kor­mányzás folyamatosságát. Az ellenzék fő erejét adó szociáldemokrata párt szerint az ügyek irányítását „nemze­ti üdvkormánynak” kellene át­vennie, melynek fő feladata a választások előkészítése lenne. A csütörtökön kiadott elnöki közlemény szerint Eanes elnök hamarosan üzenetet intéz a nemzethez, és kifejti álláspont­ját a válságról. Picsofí az Az olasz Kereszténydemok­rata Párt Országos Tanácsa pénteken este Flaminio Picco- lit választotta meg a párt el­nökévé a „vörös brigádok” ál­tal elrabolt és május 9-én meg­gyilkolt Aldo Moro utódjaként. Az olasz demokratikus pár­tok parlamenti támogatását élvező kormánypárt vezetősé­gének ülésén a leadott 158 sza­vazatból Piccoli 133-at kapott. , A párt elnökévé megválasz­tott 63 éves politikus, akit a párton belüli centrista irány­zat képviselőjének tekintenek, a közelmúltban csatlakozott ahhoz a Moro nevével fémjel­zett politikai vonalhoz, amely síkraszállt a legszélesebb de­mokratikus erőket képviselő parlamenti pártokkal — köz­tük az Olasz Kommunista Párttal — való szoros parla­menti együttműködés mellett. Piccoli. aki 15 éve tagja a ■ képviselőháznak, jelenleg a 'Kereszténydemokrata Párt parlamenti csoportjának el­nöke. Flaminio Piccolit a második vi­lágháború idején — a hitleristák letartóztatták, s egy lengyelországi koncentrációs táborba deportál­ták. 1369->ben Rumor, majd 1970— 72-ben Andreotti ^kormányában az állami vállalatok minisztere volt, s 1969-ben a Kereszténydemokrata Párt főtitkári tisztét töltötte be. A Moro pártelnök elrablásakor lét­rehozott válságbizottság: tagjaként elutasította a terroristákkal való egvezkedést. Piccoli pártelnökké választása, általános vélemény szerint, biztosíték arra, hogy a Kereszténydemokrata Párt politi­kai irányvonalában nem követke­zik be lényeges változás. Az FKP tiltakozása A Francia Kommunista Párt küldöttsége felkereste az Egye­sült Államok párizsi nagykö­vetségét, s levelet adott át az amerikai kormány részére, amelyben Benjamin Chavis lelkész és társai „a wilming- toni tizek” haladéktalan sza­badon bocsátását követelik. Aradnak az indiai folyók Az észak-indiai folyók ára­dása több mint 239 ember ha­lálát okozta. Csak Uttar Pra­desh államban 160-an haltak meg. Észak-India öt államá­nak 21 körzetében eddig 8000 falut és mintegy 3 mil­lió embert sújtott a természe­ti katasztrófa. Az ENSZ határozata alapján rendezzék Ciprus ügyét Szpirosz Kiprianu, ciprusi köztársasági elnök csütörtö­ki nyilatkozatában újból meg­erősítette kormánya hivatalos álláspontját, amely szerint a ciprusi kérdést a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján kell megoldani. Hangsúlyozta, hogy a szigetország problémá­ja nemcsak TörÖKországra és Görögországra tartozni; „Ez olyan nemzetközi probléma, ameljf az invázió és a meg­szállás következtében kelet­kezett és az emberi jogok, va­lamint az ENSZ-határozatok kérdése.” Kína tárgyalásra kényszerül a VSZK-val Pekingben pénteken hivata­losan bejelentették, hogy a KNK kormánya kész a VSZK javaslatának megfelelően meg­kezdeni a két ország közötti külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalásokat. Kína egyidejűleg közölte, hogy „to­vábbi utasításig ideiglenesen” „egy kínai kikötőbe vonja vissza azt a két hajót, amely a VSZK hatóságainak engedé­lye nélkül eddig Haiphong és Hanoi kikötőjének körzetében horgonyzott.” A kínai diplomácia részle­ges vonalváltoztatásának okát pekingi diplomáciai és sajtó- körökben három tényezőben foglalják össze. 1. A nemzet­közi közvélemény elutasítóan reagált a VSZK elleni kínai támadásokra, s azok csaknem teljes szakadást idéztek elő Peking és Tirana között. 2. Az Egyesült Államok és az ASEAN országok nem köte­lezték el magukat Peking mel­lett a Vietnam ellenes akciók­ban. 3. Kína a „hoak” körül mesterségesen teremtett fe­szültséget kihasználva „meg­szabadult” a háborúütáni gazdasági nehézségekkel küz­dő VSZK támogatásának ter­hétől, s a bizonytalansági té­nyezőkkel terhelt ázsiai hely­zetben a jelek szerint egyelő­re nem akarja tovább rontani viszonyát az egyre nagyobb nemzetközi befolyással rendel­kező délkelet-ázsiai szocialista hatalommal. Nyugtalanság Libanonban A libanoni főváros lakossá­gában. a sajtóban, és hivata­los körökben is nyugtalansá­got keltett, hogy az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsé­ge csütörtöki döntésével a minimumra csökkentette sze­mélyzetének létszámát és azt tanácsolta a Libanonban lévő amerikai állampolgárok­nak: arpennyiben nincsen ha­laszthatatlan dolguk, mielőbb távozzanak az országból. Mint jelentettük, hasonló tanáccsal látta el a kanadai állampol­gárokat a másik észak-ameri­kai ország bejrúti nagykövet­sége is. A nyugtalanság oka az, hogy a bejrúti sajtó szerint újabb harcok kitörése előjelének te­kinthető az amerikaiak óvin­tézkedése, sőt egves lapok odáig mennek feltételezéseik­ben, hosv izraeli—arab háború kitörésétől lehet tartani. ­A lakosság körében tapasz­talható nagyfokú nyugtalan­ságra jellemző, hogy o bejrú­tiak ezrei menekülnek — élve a tűzcsend adta lehetőséggel — a fővárost övező hegyekbe, és pénteken vízumra várók hosszú sorai álltak különböző országok nagykövetségei előtt• Az egyelőre meg nem in­dokolt intézkedés után ame­rikai részről megnyugtató nyilatkozatok hangzanak el. Pénteken Washingtonban, az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a „lépés­nek nem kell különösebb dip­lomáciai, vagy politikai jelen­tőséget tulajdonítani”. Egysze­rű elővigyázatosságról van szó — mondotta Tom Reston —, amely az elmúlt hetek eseményeinek következmé­nye. Belgrad Egységes nézet alakult ki a közel-keleti Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminisztereinek belgrádi értekezletén a pénteki plenáris üléseken megközelí­tőleg 30 felszólalás hangzott el. A legnagyobb érdeklődés a ku­bai külügyminiszter beszédét kísérte. Isidoro Malmierca Peoli figyelmeztetett az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak megbontását célzó impe­rialista törekvésekre, majd le­szögezte: Havanna a tömbön kívüliség híve, de úgy tartja, hogy az el nem kötelezettek­nek fel kell ismerniük, kik a mozgalom barátai és kik az ellenségei, és „tömbökről” be­szélve nem tehetnek egyenlő­ségjelet a szocializmus világa és az imperialista hatalmak szövetsége közé. A kubai külügyminiszter bí­rálta az Egyesült Államok és a mai kínai vezetés politikáját és határozott hangon reagált az egyiptomi külügyminiszter előző napi javaslatára, az el nem kötelezettek jövő évi csúcsértekezlete . színhelyéül Havanna helyett ’más várost kell választani, vagy el kell halasztani a találkozót, mert Havanna — szerinte — egy „elkötelezett” ország fővárosa. Az értekezlet köreiben po­zitív visszhangot váltott ki a vietnami külügyminiszter megállapítása is, amely szerint a VSZK jószomszédi kapcsola­tokra törekszik Délkelet-Ázsia országaival, a vitás kérdések békés, tárgyalásos rendezésé­nek híve és megítélése szerint ily módon kellene megoldani a Vietnam és Kambodzsa kö­zötti ellentéteket is. Az értekezlet első konkrét eredményének Belgrádban azt a tényt is tekintik, hogy az arab országok jelenlévő képvi­selői tíznapos tanácskozás után egységes álláspontra ju­tottak a közel-keleti válság rendezésének és a palesztinai felszabadítást mozgalom sze­repének megítélésében. Hatá­rozattervezetükben felkérték az el nem kötelezettek mozgal­mát: követelje, hogy az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kot szenteljen a palesztin kér­désnek, és szorgalmazza, hogy Izrael hajtsa végre a megszállt arab területek kiürítésére vo­natkozó ENSZ-határozatokat. Az OGONYQK szovjet testvérmegyénkről A luzinói példa A Szovjetunió legnépszerűbb és legnagyobb példány- számú képes társadalmi-politikai és irodalmi hetilap­jában, az 1923-ban alapított és Lenin-renddei kitünte­tett Ogonyokban terjedelmes írás jelent meg Omszk testvérmegyénkről. Az alábbiakban közöljük Leonyid Ivanov újságíró érdeklődésre számottartó riportjának rövidített átdolgozását. Nyolc esztendeje már an­nak, hogy utoljára jártam eb­ben a nagy kiterjedésű közép- szibériai megyében. Luzinó nagyközség nevét ‘már akkor is jól ismerték országosan a szakemberek, mégpedig hí­res sertéstenyésztő állami gazdaságáról. Most alig is­merek a községre: új utcák születtek, többemeletes épüle­tek, lakóházak, friss még a vakolat az üzletházon, és a művelődési központon. S az egykor csenevész fácskák is jócskán megnyúltak. A Szocialista Munka Hősét, Artur Petrovics Majorovot keresem, az állami gazdaság igazgatóját. Bejelentés nélkül érkeztem és rosszkor. — Az igazgató elvtárs ma délelőtt választóit fogadja — közli velem a titkárnő. — Kiderül: Artur Petrovicsot 1970-ben választották meg képviselőnek, s azóta a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldötte. Az elsők között Amíg várakozom, feleleve­nítem: mit is tudok Luzinó­ról? Szibériában itt az elsők között alakult meg az állami gazdaság — 1922-ben. — Már a Nagy Honvédő Háborúig is az élenjárók közé tartozott, de fejlődésnek a II. világhá­ború befejezése után indult, amikor jelentősen bővítették, ám a községen nem nagyon lát­szott meg az állami gazdaság hírneve, olyan volt, mint a leg­több szibériai falu. A nagy változás másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött, amióta Artúr Petrovics Ma- jorov áll a gazdaság élén. Élénk érdeklődést keltett az országos lapokban a hír, hogy Luzinóban, a sertéstenyésztők bevezették az antibiotikum adagolását... Pedig ma már tudjuk: abban az időben sok helyütt az országban még az emberek számára sem jutott mindig elegendő ebből a gyógyszerből. Az újítás a gazdaság főál­latorvosának, Majorovnak a nevéhez fűződik. Abban az időben dolgozott Artur Petro­vics kandidátusi disszertá­cióján, melynek témája Az antibiotikumok hatása a ser­tések vérének enzimjeire. Igazgató volt már, amikor megvédte dolgozatát és meg­kapta a tudományos fokoza­tot. Ettől kezdve egyre sű­rűbben szerepelt a sajtóban Luzinó neve: itt vezették be a megyében elsőként a disz­pécserszolgálatot a munka­irányításban. Nem sokkal ké­sőbb olyan új istállókat épí­tettek, amely kivívta a szak­emberek elismerését, el is ne­vezték ezt a típust „luzinói- nak”. Nemcsak Omszk me­gyében volt gyors a térhódí­tása, hanem másutt is, Szibé­riában. 1972-ben A. P. Majorovot kitüntették az állattartás új technológiájának bevezeté­séért, számos újításért, az­az: eredményes munkássá­gáért. No, de térjünk vissza a jelenbe: ami meglep itt az épületben, ez az irodahelyi­ségek jó elrendezése: barát­ságosak, kényelmesek. Szóvá Is teszem ezt, amikor ott ülök szemben az igazgatóval. A vá­lasz nem meglepő: — Ahhoz, hogy az embe­reknek jó legyen a közérze­tük, munkakedvük, nos, ah­hoz a feltételeket is meg kell teremteni. Elvégre életük je­lentős részét töltik itt... A legkevesebb tehát, hogy a jó munkához a jó körülménye­ket is megteremtsük. Erre tényleg nincs mit mon­dani. — Mi úgy igyekeztük gépe­síteni, korszerűsíteni a sertés- tenyésztő telepet, hogy az em­berek munkáját is gazdaságo­sabbá, de ugyanakkor köny- nyebbé is tegyük. A mikroklí­ma, a légkondicionálás, a tech­nológia tökéletesítése tehát nemcsak a nagyobb terme­lékenységet segíti... Ugrásszerű növekedés Valóban. Itt a sertéshizla­ló telepen az első a gondos­kodás a dolgozókról. Egyálta­lán nem véletlen tehát, hogy az állami gazdaságban nem is­merik ezt a szót: munkaerő­hiány, ide szívesen jönnek dolgozni az emberek. És mun­ka is van bőven, hiszen míg a IX. ötéves terv első esz­tendejében 4051 tonna húst adtak az államnak, e terv­időszak utolsó évében már 9338 tonnát. S lám, mit mu­tat a fejlődés: a X. ötéves terv első évében elérték a 13 693 tonnát! Ugrásszerű növeke­dés ez: a kiemelkedő ered­ményért Artur Petrovics Ma- jorov megkapta a Szocialis­ta Munka Hőse kitüntetést. Ugyancsak magas állami ki­tüntetést, kapott több dolgozó a gazdaságban. — Arra vagyok a legbüsz­kébb, hogy egyre jobb a szak­embergárdánk. Kilencvenket- ten rendelkeznek a legmaga­sabb, egyetemi szintű vég­zettséggel, közülük ötvenen mérnökök. Itt említeném meg Nyikoláj Morozov főagronó- musunkat. Az ő irányításával a növénytermesztők és gép­kezelők az utóbbi időben szép termést takarítanak be. — A káderutánpótlásról fő­leg magunk gondoskodunk — jelenleg 48 ösztöndíjasa van a gazdaságnak. De mit szaporí­tom a szót, a legjobb, ha sa­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom