Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
1978. JŰLIUS 27., CSÜTÖRTÖK Mit mutat az állattenyésztés mérlege? Tej, hús, gyapjú - Alagrél Kelendő portéka a tenyészüsző, hizóbárány Az öt és fél ezer hektáron gazdálkodó Alagi Állami'Tangazdaság éves termelésében jelentős szerepet tolt be az állattenyésztés. A több éves tervszerű, átgondolt fejlesztőmunka eredményeként a jószágokból származó pénzbevétel emelkedik, a hízóbárányok, tenyészüszők, kövérre hízott sertések az ország határain Uj magyar szabadalom alapján Épülő hidak az M3-on Az M—3-as autópálya első, Gödöllőig húzódó szakaszát már az idén átadják. A második szakasz, Bag és Hatvan csomópontokkal 1980-ban készül el. A bagi csomópont különlegessége lesz a nagy acélfőtartós felüljáró, melyek új magyar szabadalom alapján készülnek. A hifiak főtartója acélszerkezet, és erre kerülnek a helyben összebetonozha- tp előregyártott vasbeton táblák. Képeinken most ezeket mutatjuk be. psí' ,’íi .fi , '..; . ■;óv- < d * Sw ’ ’ • ' ’ * J. .. : ;■ ■■ 1 ^f; . : ; * •; , Ük Gödöllő felől érkezve hatalmas kapuként magasodik a Bag községe'; átszelő autópálya felett a Hathegyi-f elül járó hídszerkezete. A lééi, felhajtást biztosítja majd a sztrádára Vác, Aszód és Túra irányába* Nevezhetnénk a község belső kapujának is a következő felüljárót. A feljárók még itt sem készültek el. E szépen ívelő építmény eddigi „ára” a friss levegőt adó Kiserdő súlyos megcsonkítása volt. A lakosok bíznak abban, hogy az autópálya végül is nemcsak elvesz, hanem elő is segíti majd a falu további fejlődését. A felüljáró a Bag—Tura közti bekötőút forgalmát lesz hivatva átvezetni az M—3-as felett. Monumentális oszlopegyüttesként emelkedik a magasba a harma- dek felüljáró váza. Már mellette van a hat, egyenként 24 méteres acél főtartó. Csak az elhelyezést várják. » * .......M■ * ' 4 • ' x * * ' «*> W-WS« y-x* JÉ Í í > ^ K v <*- ®|p|g|é í-v ty/T* ' SíHévízgySrk határában Épül a negyedik acélfőtartós híd. Egy gazdasági földút vezet majd át 1980-tól a bevágásban haladó autópálya felett. Kép és szöveg: Balázs Gusztáv túl is hírnevet vívtak ki a dunakeszi központú gazdaságnak. Az alagi gazdaság holland lapály-tarka állománya hagyományosan az elsők között szerepel a Pest—Nógrád megyei állami gazdaságok tejtermelési versenyében. Tavaly harmadik helyezést értek el. Mint Szili János főáilattenyésztőtöl megtudtuk, az idei eredmények is biztatóak. Az év első felében 1 millió 188 ezer liter tejet adtak a főváros ellátásához, 150 ezer literrel többet, mint a korábbi esztendőben. — Mennyi az egy tehénre jutó évi tejhozam? — Szeretnénk a bűvös négyezer literes határon túljutni — említi a főállattenyésztő. — Üjabb- tenyésztési módszerekkel, technológiákkal próbálkozunk. Korszerűsítjük fejőházunkat is, modern dán fejőberendezést vásároltunk. A holland származású tarka tehenekre az alagi legelőn villanypásztor vigyáz. Tenyész- üszőik közül megyénk számos közös gazdasága vásárolt. De nemcsak a tenyészüszők,' hanem a szobi kerületben nevelt bárányok is könnyen vevőre találnak. , Az első félévben mintegy 290 hízóbárányt exportáltak az arab országokba. A szobi erdők ősgyepjének hasznosítása az ezer 100 anyajuh törzsállomány révén biztató eredménnyel folyik, a bárányszaporulat az előirányzottnál 27,2 százalékkal magasabb. Évek óta nagyszerű eredményeket hoz a közös gazdaságban a gyapjúnyírás. Az idén 4,57 kiló finom gyapjú került le egy állatról, s a szálak minősége kifogástalan.' Ezzel magyarázható, hogy minden korábbinál drágábban, kilónként 118 forintért, .értékesítették.._ — A szarvasmarha- és juhtenyésztés biztató eredményei mellett jelentős bevételt eredményez váci hizlaldánk. Hagyományos rendszerű hizlalási körülmények között a férőhelyek maximális kihasználásával is biztosítjuk az előirányzott jószágmennyiség átadását. Jelenleg 1700 férőhelyen egy százalékkal több sertést hizlalunk. Célunk elsősorban a nagy tömegű hústermelés. Az idén 4300 jószágot terveztünk értékesíteni. Tenyésztési körülményeinket a következő ötéves tervben megvalósuló rekonstrukcióig kisebb jellegű felújításokkal igyekszünk javítani. Orosz Károly Cselekvésre késztetnek a tények Kölcsönös érdek, körültekintés A költségvetési üzemek kötelezettségei és törekvései A megyében dolgozó tanácsi költségvetési üzemek fontos szerepet töltenek be a településeken, nélkülözhetetlen partnerei a községi tanácsoknak, amelyekre a kommunális fejlesztések: új építkezések, karbantartások és felújítások elvégzése egyre nagyobb terheket ró. A tavaly életbe lépett új szabályozás arra ösztönzi az üzemeket, hogy fokozottabban törekedjenek a nyereséges . gazdálkodásra. Az ár- és pénzügyi intézkedések, a költségek növekedése, az eredmény terhére történő alapképzés, valamint az, hogy az üzemek feladatkörébe elsősorban a maximált áras munkák tartoznak, negatívan befolyásolták a jövedelmezőséget Csak a teljesítmény Mindez nem jelenti azt, hogy — az üzemek átlagát tekintve — csökkent volna a nyereség; 1977-ben az előző évhez viszonyítva 0,8 százalékos nyereségnövekedést értek el. A teljesítményük azonban ennél lényegesen , nagyobb mértékben emelkedett: az 1967-pen kimutatott 365.4 millió forintos termelési értékük az elmúlt évben 10.4 százalékkal, azaz 38 millió forinttal volt nagyobb. A teljesítményinek ezt az átlagnövekedését lényegesen — 15—57 százalékkal —meghaladta a százhalombattai, a dunakeszi, a váci, az aszódi, a budaörsi és a nagykátai üzemek termelési értéke, míg öt üzem termelése, főként a létszámcsökkenés miatt, nem érte el a korábbi színvonalat. ddegen munka A megyei költségvetési üzemek munkájának 79 százalékát az építőipari tevékenység teszi ki. A tanácsok megbízására végzett építőipari munkák aránya nem növekszik, változatlanul 59—60 százalék körül mozog, s minthogy sok az építkezés, a felújítási és ’ karbantartási munkák háttérbe szorulnak. A lakossági építőipari szolgáltatás aránya 4,5 százalékra emelkedett, ugyanakkor az idegen megrendelők kiszolgálása — mint a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága megállapította — Segítenek a fővárosiaknak Üzemcsarnok Nagykátán A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat jelentős többlettel zárta le a féléves mérlegét. A hogyanról, mikéntről az Igazgató. Péter György számol be: Szocialista szerződés — Jelenlegi Viagyobb munkálatainkat az építésszerelő, hálózatépítő részleg végezte el. időben. — A következő időszakra a tervünkben szerepel Nagykő- vácsi Villannyal el nem látott részének bekapcsolása a köz- világításba. Segítséget nyújtunk testvérvállalatunknak a Budapesti Elektromos Műveknek is. az olyan területeken, ahol kapacitás hiányában nem tudják a munkát megfelelően, határidőre elkészíteni. Szocialista szerződést kötöttünk. Ennek értelmében a budapestiek kezelésében lévő elektromos hálózati részek szereléséből, csaknem harminc- millió forint értékű munkát vállaltunk. A vállalat egyébként mintegy, 15 százalékkal teljesítette túl tervét az V. ötéves terv félidejében. Megépültek a szociális létesítmények, és amit csak az ötrendelkezésre álló jármű éves terv végére irányoztunk elő: a munkásszállás újjáépítése már be ip fejeződött. Az igazgató elmondta, hogy az 1930-ra várt új autóbuszokat már megkapták, és az öt haza-, illetve a munkahelyekre szállítják munkásaikat. S ami szintén említést érdemel: Új otthon — A nagykátai üzemükben a többlet termelésből és a jobb munkaszervezés, korszerűbb technológia alkalmazásából származó bevételből egy új üzemcsarnok épült, amelyet már június 28-án — részlegesen — átadták a rendeltetésének. Űj otthont kapott a tmk, a raktár, az előszerelő. a termékgyártó csoport. A hét hónap alatt másfél millióért s a tervezettnél három hónappal előbb elkészült üzemcsarnok mintegy hatvan ember korszerű munkahelye. H. Sz. Gy. még mindig nagyarányú: a munkálatok 36 százalékát teszi ki. Ez egybehangzik a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megállapításaival. Mint a népi ellenőrzés adatai bizonyítják, azok az üzemek érnek el nagyobb termelési értéket, amelyek nagyobb arányban végeznek munkát idegen — tehát nem helyi tanácsi — megrendelőknek. Kivétel mégis van: ilyen a gödi költségvetési üzem, amely tavaly fele annyi idegen munkát sem vállalt, mint 1976-ban, s változatlan létszámmal mégis egyharmadá- val növelte a termelési értékét, annak ellenére, hogy a lakosság számára végzett szolgáltatásait majdnem megkétszerezte. A gödi üzem titka, hogy ezt hogyan csinálta, mint ahogy megfejtésre vár az a furcsaság is, hogy Gödön a költségvetés és- a számla között olykor 40—60 százalékos eltérések is mutatkoznak, anyagvisszavétele- zésnek pedig nincs nyoma. Mindebből levonható az a következtetés, ,hogy az üzemeket szorítja a törekvés a nyereségre, ugyanakkor irányítóik azt várják tőlük, hogy nagyobb arányban töltsék be eredeti hivatásukat: dolgozzanak a községek kommunális fejlődésén, ami egyben azt is jelenti, hogy a lehető legnagyobb arányban végezzenek maximált áras, azaz kevésbé jól fizető munkákat. Igaz, az úgynevezett idegen munkák. között is különbséget kell tenni, hiszen ezek is szolgálhatják a község kommunális ellátottságának javulását, például akkor, amikor kereskedelmi vállalat számára áruházat építenek. Az ellentmondást mégis érdemes figyelembe venni, mert a kétféle követelmény közötti őrlőd és zavarja az üzemek gazdálkodását. Még egy ellentmondás Mint a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Pest megyei NEB tláísgálatával egybehangzóan megállapította, a tanácsok egyre több, az üzemek erejét meghaladó beruházási munkára adnak megbízást. Ugyanakkor nem gondoskodnak kellően a forgóalap feltöltéséről, esetenként nem adják át időben a műszaki dokumentációt. Gyakran hátráltatja a kivitelezés megkezdését az, hogy a tanácsok késve ismertetik a feladatokat, sőt, ezeket év közben módosítják is. Ennek elkerülése a tanácsoktól kíván a jövőben körültekintőbb szervezést, mert ezek a körülmények is arra késztetik a költségvetési üzemet, hogy biztos és jobban fizető munka után nézzen. S végső soron a tanácsok is két malomkő között őrlődnek. Céljuk, mert jól felfogott politikai érdekük, a község gyors fejlődése, de nem közömbös számukra az 'sem, hogy milyen gazdasági eredményeket tud felmutatni az irányításuk alá rendelt költség- vetési üzem. Ami pedig az üzemek műszaki fejlődését illeti, e tekintetben is van tennivaló. A feladatokat tekintve egybehangzó a megyei tanács és a megyei NEB megállapítása: a nagyobb beruházási munkákra nincsenek az üzemek felkészülve, hiányos a gépesítés, nem rendelkeznek a korszerű technológiák alkalmazásához szükséges eszközökkel és szakemberekkel. Amíg ilyen eszközeik nincsenek, szakembereik is hiába lennének — és megfordítva. Az üzemek kisipari módszerekkel dolgoznak. Ezen az alapitó tanácsoknak feltétlenül javítaniuk kellene, legalább a termelési érték növekedésének arányában. Csakhogy a fejlesztési alap képzése is az eredmény terhére történik másfél év óta. Ez a szabályozás az üzemeket a nyereséges termelésre ösztönzi, de jelentős nyereséget jobbára a szabadáras munkák hoznak. Az ellentmondás itt is nyilvánvaló. Ami segíthet Ilyen megvilágításban köny- nyebben érthető, ha el nem is fogadható, hogy az üzemekben háttérbe szorul a belső ellenőrzés, a bizonylati fegyelem, az anyagelszámoltatás, vagyis a társadalmi tulajdon védelme — amint azt a Pest megyei NEB is megállapította. Minden gond nagyobbnak tűnik annál, hogy erre az üzemek a szabályoknak megfelelően ügyeljenek, bármennyit is javult az utóbbi években a számviteli rendjük és szervezettségük. Hogy a szervezettség javult, azt a termelékenység növekedése is mutatja. A megyei üzemekben összességében 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez viszonyítva á termelékenység, az építőipari ágazatban pedig 21,4 százalékkal. Üzemenként eltérőek az adatok; a leghatékonyabban a solymári, a váci és a pilisvörösvári üzem dolgozik, legkevésbé nőtt a termelékenység a bugyi, a ve- csési és a pilisi üzemben. Tavaly 403 millió forint termelési értéket értek el az üzemek és 30 millió forint' értékű épülettel, berendezéssel és eszközzel gazdagodtak; tavaly ugyanis a korábbi évekhez viszonyítva erőteljesebb fejlesztési folyamat kezdődött, amely, ha így folytatódik, bizonyára minden tekintetben segít gazdaságosabbá tenni a munkát és segít feloldani az ellentmondásokat. Ebben a fejlesztési folyamatban döntő szerepet játszott a központi támogatás növelése is. A feladatok A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizőttsága a feladatok maghatározásánál figyelembe vette a NEB megállapításait, amelyeket cselekvésre késztető tényeknek ítélt, hozzátéve, hogy az üzemekre — társadalmi érdekből — sok szempontból erejüket meghaladó feladat hárul. Célszerű velük szemben az eddigieknél reálisabb követelményeket támasztani. Az alapító tanácsok végrehajtó bizottságai számára feladatul tűzték ki, hogy az üzemi feladattervek meghatározásánál fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy a tanácsi munkák kerüljenek előtérbe, gondoskodjanak a beruházások pénzügyi fedezetéről, a raktárak és műhelyek bővítéséről és korszerűsítéséről, az üzemek hatékony ellenőrzéséről, ösztönző bérezési formák kialakításáról. A tanácsok számára — egyebek között — azt is előírták, hogy legyenek közreműködői a számviteli rend megszilárdításának, helyezzék előtérbe a gazdálkodás rendszeres elemzését, valamint fektessenek nagyobb súlyt arra, hogy az üzemek élére jól felkészült vezetők kerüljenek, akik gondoskodni tudnak a társadalmi tulajdon szakszerű védelméről, akik hozzájárulhatnak a munkafegyelem erősítéséhez, s végső soron az eredményes gazdálkodáshoz. Hatos Erzsébet i 1 j
