Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI'BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM ÁltA 80 FILI.ÉII 1978. jCLIUS 37., CSÜTÖRTÖK Kölönc M eglehet, sokaknak már a könyökén jön ki az az adat, hogy a me­gye iparában — területek­től függően — a gépek, be­rendezések átlagos műszak­száma mindössze 1,1—1,4, ám a tény ismeretét lassan, következetlenül hasznosít­juk a gyakorlatban. Egysze­rűbben szólva: évek óta csak nagyon szerény mér­tékű a javulás. Pedig szük­ség lenne rá, hiszen a ter­melő állóeszközök kihasz­nálása lényegesen befolyá­solja az árukibocsátás gaz­daságosságát, végső soron a nyereséget, jövedelmi fo­rintjainkat. , Zsebben hordott pénztár^ cánkhoz mérve hatalmas summákat fizetnek ki év­ről évre a közös bugyellá- risból gépekre, berendezé­sekre. A megyében ez az összeg napi (!) 11,5 millió forintot tesz ki, azaz esz­tendőnként 4,1—4,2 milliár- dot. Másfelől közelítve mondandónk céljához: a megye szocialista iparában a gépek, berendezések érté­ke ebben az esztendőben meghaladja a 25 milliárd forintot, s például a gép­es gépiberendezés-ipar egy- egy foglalkoztatottjára a megyében 55,5 ezer forint értékű eszköz jut. A szá­mokat még sokféleként csoportosíthatnánk, ám minden esetben ahhoz a végkövetkeztetéshez jutunk el, hogy értékükhöz, terme­lésbem szerepükhöz mérten, nem kap kellő figyelmet, törődést hasznos, jó szolgá­latra rendelt eszközeink működtetése, kamatoztatá­sa, vételáruk megtérülése. Annak ellenére hiányzik a figyelem, hogy ma már se­regnyi olyan gépet lelni a megyei vállalatoknál, ame­lyeknek egyetlen napi tét­len veszteglése 150—200 ezer forint kárral jár, eny- nyi ugyanis a rajta három műszak alatt megtermelhe­tő áru értéke. S ez csak a közvetlen veszteség, mert hiszen azt nehéz kiszámíta­ni, milyen hatással van a kínos pihenő a félkészter- mélc, az alkatrész felhasz­nálóira, a társüzemekre, vagy éppen a fogyasztókra. K ínos pihenőt, írtuk le az előző mondatban, kifejezve ezzel az ügy nem kívánt, kellemet­len voltát. Az álló gép lát­tán ugyanis mindenki ide­ges lesz, a művezető épp­úgy, mint a főtechnológus. Csakhogy kérdés, időben idegcsek-e, avagy korábban kellett volna annak len­niük?! Mert hiszen gyakori eset, hogy ilyen meg olyan sürgős termelési feladatok­ra hivatkozva éppen ők voltak azok, akik utasítást adtak az esedékes nagyobb karbantartás elhagyására, későbbre halasztására, s a túlhajtott gép azután ka­matos kamatot követel Órákban is, költségekben is ennek fejében. Holott lett volna bőven idő a ja­vításra, akkor, amikor a gép tétlenül, munka híján állt, csak éppen ez nem jutott eszébe senkinek ... Jó helyen, érzékeny pon­ton kezdték el tehát keresni a gépkihasználás fokozásá­nak lehetőségeit a Pest­vidéki Gépgyárban, amikor átfogó programjukon belül megkülönböztetett figyel­met fordítottak a karban­tartás, nagyjavítás, felújí­tás szervezettségére, körül­ményeire. Egyebek között arra a tényre, hogy valóban akkor javitják-e a gépeket — a tmk-ütemterv szerint —, amikor annak vesztesé­ge a termelés szemszögéből a legcsekélyebb. Órák ez­reit nyerték így meg, s ve­le szinte automatikusan ja­vult a gépkihasználás jelző­száma, igaz, néhány század­nyit csupán, de amikor más intézkedéseket is végrehaj­tottak, a változás már ti­zednyivé növekedett. Ha­sonló metódust követtek a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában, amikor a nagy értékű termelőberen­dezések kihasználtságát, működtetésének körülmé­nyeit elemezték. Kiderült, hogy nemcsak az anyag- és szerszámellátás folyamatos­ságában, a technológiai rend tökéletesítésében rej­lenek tartalékok, hanem a karbantartás, javítás meg­szokott menetében szintén, s nem csekélyek. R eprezentatív vizsgála­tok szerint az elavult, ún. nullára leírt gé­pek munkarend szerinti kihasználása 30—40 száza­lékkal marad el az átlagos­tól, holott ez utóbbi adat is szerény. Többet állnak tét­lenül az öreg gépek, mert nagyobb a karbantartási szükséglet, fokozódik a hir­telen bekövetkezett hibák miatti javítás igénye. Ott, ahol furcsa tisztelettel — vagy éppen rövid távra megejtett számolgatással — óvják, őrzik azt is, ami selejtezésre érett, nem meglepő, hanem törvény- szerű az eszközhaiékonyság alacsony folM, a gépek cse­kély műszakmutatója. Már­pedig, ami a legtöbbször kölöncként cipelt javakat illeti, kapkodásról aligha beszélhetünk. A megye ipa­rában a gépek és berende­zések állományának bővü­lése esztendőnként — érték alapján számítva — nyolc­tíz százalékot tesz ki. Ugyanakkor a selejtezés az egy százalékot sem éri el! Aligha tévedünk, ha azt állítjuk: az eszközk;haszná­lásban hatások sora össze- geződik, a munkaerőhely­zet gondjaitól a karbantar­tás manufakturális — dön­tően kézi munkára alapo­zott — jellegén át egészen odáig, hogy az elavult gé­pek lekötik a munkaerőt, elfoglalják a termelőhelyet, gyakran konzerválják a technikai, technológiai igénytelenséget. Sorolhat­nék azután tovább, az egy- műszakos munkarend ma­kacs uralmának következ­ményeit, az alkatrész-után­pótlás ismétlődő zökkenőit, a technológiai lánc szét­hullását a korszerű és az elavult eszközök vegyítése miatt, ám mindezek már csak okozatok. Az ok egy­szerűbb, bár a termelőtevé­kenység folyamatában mé­lyen rejlik. Az eszközhaté­konyság alacsony fokának valódi eredője az, hogy a veszteségeknek a gazdálko­dási szemléletben még nincs különösebb jelentősé­ge, azok beleférnek az ár­bevétel és a nyereség kö­zötti résbe. Gondolkodás- módunk e veszélyes egy­oldalúságáról tanúskodó jellemzője az igazi kölönc; jobban akadályozza a hala­dást, mint az öreg gépek tábora, s az új eszközök gyatra hasznosítása. Mészáros Ottó A. P. Sityikov a Hortobágyon Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának meghívá­sára Alekszej Pavlovics Si- tyiliovnak, a Legfelsőbb Ta­nács Szövetségi Tanácsa el­nökének, az európai bizton­ság és együttműködés szov­jet bizottsága elnökének ve­zetésével hazánkban tartóz­kodó küldöttség szerdán foly­tatta Hajdú-Bihar megyei lá­togatását. A vendégeket elkí­sérte Kállai Gyula, a Haza. fias Népfront Országos Ta­nácsának és az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának el­nöke. A vendégeik ellátogattak a Hortobágyra is, ahol a nem­zeti park Igazgatója adott tá­jékoztatást első és r legna­gyobb nemzeti parkunk lét­rehozásáról, a munkákról, ter­vekről. A Volán segítsége A mezőgazdasági munkák segítésére, a betakarítás meg­könnyítésére hívta fel vala­mennyi Volán vállalatot, a Volántröszt vezérigazgatója. Az utasítás szerint az or­szág Volán vállalatai kiemel­ten kezelik a nagy mezőgaz­dasági munkákkal kapcsolatos szállítási feladatokat, ezen kí­vül — adottságaikhoz mérten — segítséget nyújtanak a me­zőgazdasági üzemeknek a me­zőgazdasági gépek javításá­hoz. műszaki állapotuk megfő • lelő szinten tartásához. A gabonaszalma, a pillangós takarmánynövények és a .szé­na betakarításának, kaxlázásá­nak élőmunka igénye a jelen­leginek egynegyedére csök­kenthető a nagy termelékenysé­gű, korszerű takarmányibeta- karító gépsorok alkalmazásá­val — jelentettéit be szerdán Agáidon, a bábolnai növény- termesztési rendszer, gazdasá­gainak országos gépbemutató­ján. Az amerikai Hesston, va­lamint Sehl cég és az NSZK- beli Claas bálázó gépsorai az eddigi 14, illetve 30 kilós he­lyett 300 és 550 kilós széna- és szalma-bálákat készítenek, ki­egészítő gépeikkel pedig meg­oldják a kazlazás. valamint a takarmányszállítás munkaigé­nyes műveleteit is. Kádár János fogadta Aarne Saarinen t és Meir Vilnert Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Aarne Saari~ nent, a Finn Kommunista Párt elnökét, alti pihenésre érkezett Magyarországra, A találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fejleményei­ről, a magyar—finn kapcso­latokról, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és a két testvérpárt együttműködésé­nek további erősítéséről. Kádár Jánc s, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogai ta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt Központi Biz yttságának főtit­kárát, aki üdülésre érkezett hazánkba. A megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzet­közi kommun ista. és munkás­mozgalom,*, to sábbá a nemzet­közi helyzet előtérben álló kérdéseiről, különös tekintet­tel a közel-keleti problémákra. Áttekintették a párt közi kap­csolatokat és megállapodtak a két pártnak a marxizmus-le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbfejlesz- tésében. A szívélyes, elvtársi légkör-1 ben lezajlott találkozókon'je­len volt Berccz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője is. Legjobb a GK-búzafajták lisztje Őrölnek a malmok, telik a magtár A betonsiló 11 emelet ma­gasából szemléljük Cegléd város határát Papp Kálmán, a 2000 vagonos gabonatároló ve­zetője az egyik learatott búza­tábla irányába mutat Két napja 1M vagon termést szállítottak id* a gazdaságok. Tegnap este 6 óra tájban már 150 vagonnál tartottak, s mi­vel este 11 óráig fogadták a gabonát, így 'íz a mennyiség A forgalom egyébként köze­pes. A csúcs a hét vége felé várható. A pilisi malomból utunk a vecsési tározóba visz. Karsay István csak ^sátortábornak” ggÉ /*•*•*•••' is HM; A tttít . Nyolcvan vagon búzát vásárolnak fel naponta a Pest megyei Gabonaforgaüml- és Malomipari Vállalat n&gykátai körzeti üzemében. A szállítók, szerződések alapján, a monori és a nagykátaí járás termelőszö­vetkezetei. A felvásárolt gabona 77—78 hektoliter súlyú, sikértartalma 30—38 között van. A gabonát sa­ját malmaikba, Pilisre, Pándra, Rókára és Tápiószelére szállítják, s további 15 vagonnal indítanak útba na-» ponta Budapestre, a ferencvárosi malomba. még tovább emelkedett:. A leghosszabb napjuk eddig az elmúlt szombat volt: éjjel két óráig dolgoztak. A telepen az ürítőgaratok­nál általában 6—7 teherautó várakozott. Az átvétel zökke­nőmentesen, gyorsan haladt. A billencses teherautók pár perc alatt megszabadultak rakomá­nyuktól. A legtöbb terményt eddig a jászkarajenői Árpád Tsz szállította, egyben ebben a gazdaságban termett GK— Tisza táj búzafajta sütőipari ér­téke bizonyult a legjobbnak. A gabonatároló laboratóriu­mában a fehér köpenyes mi­nőségvizsgálók elmondták, hogy a búza sikértartalma, hektolitersúlya az eddig beér­kezett minták alapján jónak mondható. Kísérőnk, Karsay István, a Budapesti és Pest megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese ka­lauzolásával jutunk utunk kö­vetkező állomására, a Pilisi Malomban jó hírekkel fogad Nagy Sándor molnár. — A vártnál jobb a liszt minősége — mondja. S hinnem kell neki. Az idős ember nem ma kezdte a szakmát. Egy emberöltőt töl­tött el a Ganz Danubius őrlő­gépek között, s most nyugdí­jasként sem tud elszakadni az öreg masináktól. A malom most 5 és fél tonnát őröl egy teljes nap alatt. Az új búza lisztjét az óbúzáéval 40, a 60- hoz arányában keverik. Itt a legjobb minőségű őrleményt a dánszentmiklósi Micsurin Tsz földjén termett búzából nyer­ték. A GK—Tiszatáj fajtájú búzájuknak igen magas 82- nél is több a hektoliter súlya. A pilisi magtár — ahova 740 vagon termény fér be — már félig megtelt; A beérkező te­herautók vezetői ügyesen kor­mányozzák a rakodóhelyre be- hemót járműveiket. Mint most az egyik IFA gépkocsi veze­tője is. A jármű platójáról 57 mázsa jó illatú búza ömlik percek alatt a szállítószalagra. Növekvő energiafelhasználás Az ellátásban nem voltak zavarok A számítottnál mintegy 200 millió köbméterrel több föld­gázt és 470 ezer tonnával több kőolajterméket használt fel az ország az első félévben. Első­sorban a szokatlanul hűvös időjárás okolható az energia- hordozók felhasználásának nö­vekedéséért. hiszen az átla­gosnál jóval hosszabbra nyúlt a fűtési idény, s a nyarat is megtűzdelték olyan hideg, esős napok, amikor be kellett gyújtani az olajkályhálzat. a gázfűtőkészülékeket. A megnövekedett igények kielégítésére a hazai kőolaj- és földgázbányászok túlteljesí­tették féléves tervüket, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva 6—7 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül különösen jelentősen bővítették a földgáztermelést ami 16 százalékkal haladta meg a féléves előirányzatot, s így már az éves terv 55,9 szá­zalékát teljesítették. Az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt pedig az export rová­sára is javította az ellátást. így a többlettermelés, az ex­portvisszatartás és a meglévő készletek egy része felhaszná­lásának együttes eredménye­ként az első félévben lénye­gében zavartalan volt az el­látás. A gabonabetakarítást, az aratást akadályozó sok eső tovább növelte az energiafel­használást, hiszen a termény jelentős részéből földgázzal vagy gázolajjal fűtött ter­ményszárítókban kell elpáro­logtatni a felesleges nedvessé­get. Ezért a hazai kőolaj- és földgázbányászok a második félévben is nagy erőfeszítéseket tesznek, az igények kielégíté sóért. így az idén kőolajból 40 ezer tonnával, földgázból 300 millió köbméterrel tetézik meg előreláthatólag tervüket. A növekvő igények szükségessé teszik, hogy olajfinomítóink is túlteljesítsék . a népgazdasági tervben előírt 10,2 millió ton­nás kőolajfeldolgozási elő­irányzatot. Ugyanakkor a fel­használóknak is fontos kötele­zettsége, hogy megfontoltan takarékosan gazdálkodjanak az értékes energiahordozókkal. Bozsán Péter felvétele nevezi a kilenc, egyenként 100 vagonos magtárbázist A fa­rostlemez oldalfalú kátránypa- pírral fedett, fóliás padozatú épületekben egy évig lehet károsodás nélkül tárolni a magot A módszer szükség­megoldás, de még egy ideig megteszi. A kenyémekvalót majd a ferencvárosi malomba hordják el innen év közben. A vecsési telep fő szállítói a helyi Ferihegyi Tsz, a cse­peli Duna és az ócsai Vörös Október tsz. De 150 vagont meghaladó mennyiséget vár­nak a Kertészeti Egyetem tan­gazdaságából és a Monori Ál­lami Gazdaságból. Colman szá­rítójuk éjjel-nappal üzemek Eddig 70 vagon került a forró levegőt fújó gépbe. Itt és a vállalat többi tele­pén is megindult tehát a nagy munka. A nyújtott műszakban dolgozó átvevők a késő estig tartó hajrában bizony elfárad­nak. Mégsem tapasztaltunk kapkodást, türelmetlenséget. Bonyolítja a helyzetet, hogy jelenleg többféle terményt kell egyszerre fogadniuk. Egyik gépkocsin még szárítást igény­lő, nedves gabona érkezik, a másikon 15—16 százalékos nedvességtartalmú, de őrlésre már alkalmas búza jön. Ugyanakkor hozzák már a szá­raz, raktározható magot is a kombájnoktól. Nagy tehát a felvásárlók felelőssége. Ha csak egyetlen tétel nedves szállítmány is kerül a hegy- nyi magas garmadákba több száz vagon kenyémekvaló me­het tönkre tőle. A gabonaipar dolgozói ed­dig hiba nélkül oldották meg feladatukat. Reméljük a csúcs­időben sem lesz fennakadás. ★ Tegnap érkezett szerkesztő­ségünkbe a hír; az Örkényi Béke Tsz végzett a búza ara­tásával. A tervezett 31 mázsa hektáronkénti átlagtermés he­lyett 37 mázsát takarítottak be. Valkó Béla ♦ — Tizennyolc kombájn dol­gozott rajta tegnap. A ceglédi Kossuth és Lenin tsz gépei vágták a kenyémekvalót. Egyetlen nap alatt 49 vagon terményt szállítottak a mester­séges szárítóiba — mondja. — Sajnos a gabona többsége egyelőre nem kerülhet a kom­bájnoktól közvetlenül a mag­tárakba. A szárításra még mindig szükség van. Az idő­járás javulásának eredménye­ként azonban mar jó néhány helyről hoztak be alacsony nedvességtartalmú alig 13 szá­zalékos búzát — folytatja Papp Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom