Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI'BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM ÁltA 80 FILI.ÉII 1978. jCLIUS 37., CSÜTÖRTÖK Kölönc M eglehet, sokaknak már a könyökén jön ki az az adat, hogy a megye iparában — területektől függően — a gépek, berendezések átlagos műszakszáma mindössze 1,1—1,4, ám a tény ismeretét lassan, következetlenül hasznosítjuk a gyakorlatban. Egyszerűbben szólva: évek óta csak nagyon szerény mértékű a javulás. Pedig szükség lenne rá, hiszen a termelő állóeszközök kihasználása lényegesen befolyásolja az árukibocsátás gazdaságosságát, végső soron a nyereséget, jövedelmi forintjainkat. , Zsebben hordott pénztár^ cánkhoz mérve hatalmas summákat fizetnek ki évről évre a közös bugyellá- risból gépekre, berendezésekre. A megyében ez az összeg napi (!) 11,5 millió forintot tesz ki, azaz esztendőnként 4,1—4,2 milliár- dot. Másfelől közelítve mondandónk céljához: a megye szocialista iparában a gépek, berendezések értéke ebben az esztendőben meghaladja a 25 milliárd forintot, s például a gépes gépiberendezés-ipar egy- egy foglalkoztatottjára a megyében 55,5 ezer forint értékű eszköz jut. A számokat még sokféleként csoportosíthatnánk, ám minden esetben ahhoz a végkövetkeztetéshez jutunk el, hogy értékükhöz, termelésbem szerepükhöz mérten, nem kap kellő figyelmet, törődést hasznos, jó szolgálatra rendelt eszközeink működtetése, kamatoztatása, vételáruk megtérülése. Annak ellenére hiányzik a figyelem, hogy ma már seregnyi olyan gépet lelni a megyei vállalatoknál, amelyeknek egyetlen napi tétlen veszteglése 150—200 ezer forint kárral jár, eny- nyi ugyanis a rajta három műszak alatt megtermelhető áru értéke. S ez csak a közvetlen veszteség, mert hiszen azt nehéz kiszámítani, milyen hatással van a kínos pihenő a félkészter- mélc, az alkatrész felhasználóira, a társüzemekre, vagy éppen a fogyasztókra. K ínos pihenőt, írtuk le az előző mondatban, kifejezve ezzel az ügy nem kívánt, kellemetlen voltát. Az álló gép láttán ugyanis mindenki ideges lesz, a művezető éppúgy, mint a főtechnológus. Csakhogy kérdés, időben idegcsek-e, avagy korábban kellett volna annak lenniük?! Mert hiszen gyakori eset, hogy ilyen meg olyan sürgős termelési feladatokra hivatkozva éppen ők voltak azok, akik utasítást adtak az esedékes nagyobb karbantartás elhagyására, későbbre halasztására, s a túlhajtott gép azután kamatos kamatot követel Órákban is, költségekben is ennek fejében. Holott lett volna bőven idő a javításra, akkor, amikor a gép tétlenül, munka híján állt, csak éppen ez nem jutott eszébe senkinek ... Jó helyen, érzékeny ponton kezdték el tehát keresni a gépkihasználás fokozásának lehetőségeit a Pestvidéki Gépgyárban, amikor átfogó programjukon belül megkülönböztetett figyelmet fordítottak a karbantartás, nagyjavítás, felújítás szervezettségére, körülményeire. Egyebek között arra a tényre, hogy valóban akkor javitják-e a gépeket — a tmk-ütemterv szerint —, amikor annak vesztesége a termelés szemszögéből a legcsekélyebb. Órák ezreit nyerték így meg, s vele szinte automatikusan javult a gépkihasználás jelzőszáma, igaz, néhány századnyit csupán, de amikor más intézkedéseket is végrehajtottak, a változás már tizednyivé növekedett. Hasonló metódust követtek a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában, amikor a nagy értékű termelőberendezések kihasználtságát, működtetésének körülményeit elemezték. Kiderült, hogy nemcsak az anyag- és szerszámellátás folyamatosságában, a technológiai rend tökéletesítésében rejlenek tartalékok, hanem a karbantartás, javítás megszokott menetében szintén, s nem csekélyek. R eprezentatív vizsgálatok szerint az elavult, ún. nullára leírt gépek munkarend szerinti kihasználása 30—40 százalékkal marad el az átlagostól, holott ez utóbbi adat is szerény. Többet állnak tétlenül az öreg gépek, mert nagyobb a karbantartási szükséglet, fokozódik a hirtelen bekövetkezett hibák miatti javítás igénye. Ott, ahol furcsa tisztelettel — vagy éppen rövid távra megejtett számolgatással — óvják, őrzik azt is, ami selejtezésre érett, nem meglepő, hanem törvény- szerű az eszközhaiékonyság alacsony folM, a gépek csekély műszakmutatója. Márpedig, ami a legtöbbször kölöncként cipelt javakat illeti, kapkodásról aligha beszélhetünk. A megye iparában a gépek és berendezések állományának bővülése esztendőnként — érték alapján számítva — nyolctíz százalékot tesz ki. Ugyanakkor a selejtezés az egy százalékot sem éri el! Aligha tévedünk, ha azt állítjuk: az eszközk;használásban hatások sora össze- geződik, a munkaerőhelyzet gondjaitól a karbantartás manufakturális — döntően kézi munkára alapozott — jellegén át egészen odáig, hogy az elavult gépek lekötik a munkaerőt, elfoglalják a termelőhelyet, gyakran konzerválják a technikai, technológiai igénytelenséget. Sorolhatnék azután tovább, az egy- műszakos munkarend makacs uralmának következményeit, az alkatrész-utánpótlás ismétlődő zökkenőit, a technológiai lánc széthullását a korszerű és az elavult eszközök vegyítése miatt, ám mindezek már csak okozatok. Az ok egyszerűbb, bár a termelőtevékenység folyamatában mélyen rejlik. Az eszközhatékonyság alacsony fokának valódi eredője az, hogy a veszteségeknek a gazdálkodási szemléletben még nincs különösebb jelentősége, azok beleférnek az árbevétel és a nyereség közötti résbe. Gondolkodás- módunk e veszélyes egyoldalúságáról tanúskodó jellemzője az igazi kölönc; jobban akadályozza a haladást, mint az öreg gépek tábora, s az új eszközök gyatra hasznosítása. Mészáros Ottó A. P. Sityikov a Hortobágyon Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának meghívására Alekszej Pavlovics Si- tyiliovnak, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa elnökének, az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség szerdán folytatta Hajdú-Bihar megyei látogatását. A vendégeket elkísérte Kállai Gyula, a Haza. fias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke. A vendégeik ellátogattak a Hortobágyra is, ahol a nemzeti park Igazgatója adott tájékoztatást első és r legnagyobb nemzeti parkunk létrehozásáról, a munkákról, tervekről. A Volán segítsége A mezőgazdasági munkák segítésére, a betakarítás megkönnyítésére hívta fel valamennyi Volán vállalatot, a Volántröszt vezérigazgatója. Az utasítás szerint az ország Volán vállalatai kiemelten kezelik a nagy mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos szállítási feladatokat, ezen kívül — adottságaikhoz mérten — segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek a mezőgazdasági gépek javításához. műszaki állapotuk megfő • lelő szinten tartásához. A gabonaszalma, a pillangós takarmánynövények és a .széna betakarításának, kaxlázásának élőmunka igénye a jelenleginek egynegyedére csökkenthető a nagy termelékenységű, korszerű takarmányibeta- karító gépsorok alkalmazásával — jelentettéit be szerdán Agáidon, a bábolnai növény- termesztési rendszer, gazdaságainak országos gépbemutatóján. Az amerikai Hesston, valamint Sehl cég és az NSZK- beli Claas bálázó gépsorai az eddigi 14, illetve 30 kilós helyett 300 és 550 kilós széna- és szalma-bálákat készítenek, kiegészítő gépeikkel pedig megoldják a kazlazás. valamint a takarmányszállítás munkaigényes műveleteit is. Kádár János fogadta Aarne Saarinen t és Meir Vilnert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Aarne Saari~ nent, a Finn Kommunista Párt elnökét, alti pihenésre érkezett Magyarországra, A találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fejleményeiről, a magyar—finn kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és a két testvérpárt együttműködésének további erősítéséről. Kádár Jánc s, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogai ta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt Központi Biz yttságának főtitkárát, aki üdülésre érkezett hazánkba. A megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi kommun ista. és munkásmozgalom,*, to sábbá a nemzetközi helyzet előtérben álló kérdéseiről, különös tekintettel a közel-keleti problémákra. Áttekintették a párt közi kapcsolatokat és megállapodtak a két pártnak a marxizmus-le- ninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbfejlesz- tésében. A szívélyes, elvtársi légkör-1 ben lezajlott találkozókon'jelen volt Berccz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője is. Legjobb a GK-búzafajták lisztje Őrölnek a malmok, telik a magtár A betonsiló 11 emelet magasából szemléljük Cegléd város határát Papp Kálmán, a 2000 vagonos gabonatároló vezetője az egyik learatott búzatábla irányába mutat Két napja 1M vagon termést szállítottak id* a gazdaságok. Tegnap este 6 óra tájban már 150 vagonnál tartottak, s mivel este 11 óráig fogadták a gabonát, így 'íz a mennyiség A forgalom egyébként közepes. A csúcs a hét vége felé várható. A pilisi malomból utunk a vecsési tározóba visz. Karsay István csak ^sátortábornak” ggÉ /*•*•*•••' is HM; A tttít . Nyolcvan vagon búzát vásárolnak fel naponta a Pest megyei Gabonaforgaüml- és Malomipari Vállalat n&gykátai körzeti üzemében. A szállítók, szerződések alapján, a monori és a nagykátaí járás termelőszövetkezetei. A felvásárolt gabona 77—78 hektoliter súlyú, sikértartalma 30—38 között van. A gabonát saját malmaikba, Pilisre, Pándra, Rókára és Tápiószelére szállítják, s további 15 vagonnal indítanak útba na-» ponta Budapestre, a ferencvárosi malomba. még tovább emelkedett:. A leghosszabb napjuk eddig az elmúlt szombat volt: éjjel két óráig dolgoztak. A telepen az ürítőgaratoknál általában 6—7 teherautó várakozott. Az átvétel zökkenőmentesen, gyorsan haladt. A billencses teherautók pár perc alatt megszabadultak rakományuktól. A legtöbb terményt eddig a jászkarajenői Árpád Tsz szállította, egyben ebben a gazdaságban termett GK— Tisza táj búzafajta sütőipari értéke bizonyult a legjobbnak. A gabonatároló laboratóriumában a fehér köpenyes minőségvizsgálók elmondták, hogy a búza sikértartalma, hektolitersúlya az eddig beérkezett minták alapján jónak mondható. Kísérőnk, Karsay István, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese kalauzolásával jutunk utunk következő állomására, a Pilisi Malomban jó hírekkel fogad Nagy Sándor molnár. — A vártnál jobb a liszt minősége — mondja. S hinnem kell neki. Az idős ember nem ma kezdte a szakmát. Egy emberöltőt töltött el a Ganz Danubius őrlőgépek között, s most nyugdíjasként sem tud elszakadni az öreg masináktól. A malom most 5 és fél tonnát őröl egy teljes nap alatt. Az új búza lisztjét az óbúzáéval 40, a 60- hoz arányában keverik. Itt a legjobb minőségű őrleményt a dánszentmiklósi Micsurin Tsz földjén termett búzából nyerték. A GK—Tiszatáj fajtájú búzájuknak igen magas 82- nél is több a hektoliter súlya. A pilisi magtár — ahova 740 vagon termény fér be — már félig megtelt; A beérkező teherautók vezetői ügyesen kormányozzák a rakodóhelyre be- hemót járműveiket. Mint most az egyik IFA gépkocsi vezetője is. A jármű platójáról 57 mázsa jó illatú búza ömlik percek alatt a szállítószalagra. Növekvő energiafelhasználás Az ellátásban nem voltak zavarok A számítottnál mintegy 200 millió köbméterrel több földgázt és 470 ezer tonnával több kőolajterméket használt fel az ország az első félévben. Elsősorban a szokatlanul hűvös időjárás okolható az energia- hordozók felhasználásának növekedéséért. hiszen az átlagosnál jóval hosszabbra nyúlt a fűtési idény, s a nyarat is megtűzdelték olyan hideg, esős napok, amikor be kellett gyújtani az olajkályhálzat. a gázfűtőkészülékeket. A megnövekedett igények kielégítésére a hazai kőolaj- és földgázbányászok túlteljesítették féléves tervüket, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva 6—7 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül különösen jelentősen bővítették a földgáztermelést ami 16 százalékkal haladta meg a féléves előirányzatot, s így már az éves terv 55,9 százalékát teljesítették. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt pedig az export rovására is javította az ellátást. így a többlettermelés, az exportvisszatartás és a meglévő készletek egy része felhasználásának együttes eredményeként az első félévben lényegében zavartalan volt az ellátás. A gabonabetakarítást, az aratást akadályozó sok eső tovább növelte az energiafelhasználást, hiszen a termény jelentős részéből földgázzal vagy gázolajjal fűtött terményszárítókban kell elpárologtatni a felesleges nedvességet. Ezért a hazai kőolaj- és földgázbányászok a második félévben is nagy erőfeszítéseket tesznek, az igények kielégíté sóért. így az idén kőolajból 40 ezer tonnával, földgázból 300 millió köbméterrel tetézik meg előreláthatólag tervüket. A növekvő igények szükségessé teszik, hogy olajfinomítóink is túlteljesítsék . a népgazdasági tervben előírt 10,2 millió tonnás kőolajfeldolgozási előirányzatot. Ugyanakkor a felhasználóknak is fontos kötelezettsége, hogy megfontoltan takarékosan gazdálkodjanak az értékes energiahordozókkal. Bozsán Péter felvétele nevezi a kilenc, egyenként 100 vagonos magtárbázist A farostlemez oldalfalú kátránypa- pírral fedett, fóliás padozatú épületekben egy évig lehet károsodás nélkül tárolni a magot A módszer szükségmegoldás, de még egy ideig megteszi. A kenyémekvalót majd a ferencvárosi malomba hordják el innen év közben. A vecsési telep fő szállítói a helyi Ferihegyi Tsz, a csepeli Duna és az ócsai Vörös Október tsz. De 150 vagont meghaladó mennyiséget várnak a Kertészeti Egyetem tangazdaságából és a Monori Állami Gazdaságból. Colman szárítójuk éjjel-nappal üzemek Eddig 70 vagon került a forró levegőt fújó gépbe. Itt és a vállalat többi telepén is megindult tehát a nagy munka. A nyújtott műszakban dolgozó átvevők a késő estig tartó hajrában bizony elfáradnak. Mégsem tapasztaltunk kapkodást, türelmetlenséget. Bonyolítja a helyzetet, hogy jelenleg többféle terményt kell egyszerre fogadniuk. Egyik gépkocsin még szárítást igénylő, nedves gabona érkezik, a másikon 15—16 százalékos nedvességtartalmú, de őrlésre már alkalmas búza jön. Ugyanakkor hozzák már a száraz, raktározható magot is a kombájnoktól. Nagy tehát a felvásárlók felelőssége. Ha csak egyetlen tétel nedves szállítmány is kerül a hegy- nyi magas garmadákba több száz vagon kenyémekvaló mehet tönkre tőle. A gabonaipar dolgozói eddig hiba nélkül oldották meg feladatukat. Reméljük a csúcsidőben sem lesz fennakadás. ★ Tegnap érkezett szerkesztőségünkbe a hír; az Örkényi Béke Tsz végzett a búza aratásával. A tervezett 31 mázsa hektáronkénti átlagtermés helyett 37 mázsát takarítottak be. Valkó Béla ♦ — Tizennyolc kombájn dolgozott rajta tegnap. A ceglédi Kossuth és Lenin tsz gépei vágták a kenyémekvalót. Egyetlen nap alatt 49 vagon terményt szállítottak a mesterséges szárítóiba — mondja. — Sajnos a gabona többsége egyelőre nem kerülhet a kombájnoktól közvetlenül a magtárakba. A szárításra még mindig szükség van. Az időjárás javulásának eredményeként azonban mar jó néhány helyről hoztak be alacsony nedvességtartalmú alig 13 százalékos búzát — folytatja Papp Kálmán.
