Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-26 / 174. szám
lm JÚLIUS 2«., SZERDA <7unaD Heti jogi tanácsok ♦ Kiterjed-e a jogsegély- szolgálat a képviseletre büntetőügyben? Mint ismeretes, a dolgozók jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelme céljából, a szakszervezetek, ahol jogsegélyszolgálatot hoznak létre, ott a jogi tájékoztatás és tanácsadás mellett, képviseletükkel is segítik a dolgozók ügyeinek az intézését. A tapasztalat szerint, a jogsegély- szolgálatok jól működnek, de való igaz — mint ahogy olvasóink is mondják —, elsősorban ez a tevékenység a tanácsadásra korlátozódik, pedig az erre vonatkozó SZOT-irányel- velk szerint ennél jóval többet foglal magában ez a jogintézmény. Talán éppen azért, hogy a helyes gyakorlat kialakuljon, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalásában részletesen foglalkozott a büntetőügyekben igénybe vehető jogsegélyszolgálat kérésével. Erre hivatkozunk, amikor P. Z. gödöllői olvasónkkal kérésére közöljük, hogy munkahelyén részben adtak csak helyes felvilágosítást, mert annyiban igaz, hogy büntetőügyben a jogsegélyszolgálat általában felvilágosítást és jogi tanácsot ad, amellett azonban a sértett képviseletét is elláthatja. Az eljárás alá vont személy érdekében az ellene gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt indult ügyben kivételesen a képviseletet is elláthatja, míg szándékosan elkövetett bűn- cselekmény miatt indult bűnügyben a közreműködés csak óz általános jellegű felvilágosításra korlátozódik. Ugyancsak a jogsegélyszolgálattal kapcsolatosan tett fel kérdést nekünk I. M. sziget- szentmiklósi olvasónk is. Számára kedvező választ adhatunk, mert a jogsegélyszolgálatot a vállalat minden dolgozója, nyugdíjas és szakmunkás- tanulója is igénybe veheti. Utalunk itt az 1/1976. (III. 27.) SZOT számú irányelvre, amely szerint a vállalat, az intézmény, az ipari szövetkezet stb. dolgozóját, nyugdíjasát és a szakmunkástanulóját gondatlan bűncselekmény esetén védőként, bármely bűncselekmény miatt indult büntetőügyben, mind a sértett, a magánfél, vagy az egyéb érdekelt képviselője a jogsegélyszolgálat képviselheti. Ehhez még csak annyit: ha a gondatlanul elkövetett cselekmény miatt indult büntetőügyben védőként lép fel a szakszervezeti jogsegélyszolgálat, és az eljárás során megállapítják, hogy a bűncselekményt szándékosan követték el, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat a továbbiakban védőként nem járhat eL ♦ Nem azonos súllyal esik latba, lia ugyanazt az óvórendszabályt a vállalat és a dolgozó is megszegi. Az egyik könyvtári dolgozó üzemi balesetet szenvedett. Megfelelő munkaeszköz hiányában egy kéttagú létrát ösz- szecsukva támasztott a könyvespolchoz, és társa pedig feladogatta az újonnan érkezett, leltárba vett könyveket. Társa időnként tartotta a létrát, amikor azonban egy újabb kosár könyvért eltávozott, elengedte azt, és megtörtént a baleset A létra megcsúszott, és a rajta álló dolgozó a padlóra esett és kezét két helyen eltörte. Kártérítési igényét üzemi baleset címén 50 százalékban állapították meg, mert a munkaügyi vitában eljáró szerveknek az volt az álláspontja, hogy a dolgozó maga is hibás a baleset bekövetkezésében. Olvasónk tanácsot kér tőlünk, fordulhat-e a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a bírósághoz. Azt is kérdezi, mire számíthat a per során. Véleményünk szerint a munkáltató megszegte az óvórendszabályokat. Olyan munkakörülményeket kell ugyanis teremtenie, amely nem veszélyezteti a dolgozó életét, testi épségét vagy egészségét. Ha pedig_ ilyen közvetlen veszély lehetősége fennáll, a veszély elhárításáig a dolgozóval munkát végeztetni tilos. A Munka Törvénykönyve a dolgozónak is megadja ilyen esetekre azt MOZIMŰSOR JÜLIUS 27-TÖL AUGUSZTUS 2-IG CEGLÉD, Szabadság 27— 2: Abba CEGLÉD, Mese 27— 2: Eltévedt nyuszi CEGLÉD, Művész 27—30: Fényes szelek 31— 2: Még kér a nép GÖDÖLLŐ 27—28; délután! előadáson: Cséplő Gyuri 27—28; esti előadáson: Ház a sziklák alatt** 29—30: Serpico* 31— 2; délutáni előadáson: Tappancsok, mancsok, állkapcsok 31— 2; esti előadáson: Veréb is madár** SZENTENDRE 27—30; délutáni előadáson: Az aranyember 27—30; esti előadáson: A dominó elv* 31— 2: Serpico* 2. Ilyen hosszú távoliét VÁC, Kultúr 27—30; délutáni előadáson: Evans doktor titka 27—30; esti előadáson: A spanyol táncosnő** 31— 2: Klein úr* ABONY, Szabadság 27—28: A briliánskirálynő bukása 29—30: Noszthy fiú esete Tóth Marival 31— 2: A zsoldoskatona ABOMv Meje 29— 1: Csizmás kandúr ABONY, Művész 29— 1: Sirokkó BUDAÖRS 27—28: Háry János 29—30: Bizalmi állásban* 31— 2: Obeliszk DABAS, Kossuth 27—28: A sziklabarlang titka 29—30: Bombasiker 31— 1: Szöktetés** DUNAHARASZTI 27—28: Gábor diák 29—30: Cséplő Gvuri 31— 1: Csizmás kandúr a világ körül DUNAKESZI, Vörös Csillag 27—30; délutáni előadáson: Valahol Európában 27—30; esti előadáson: Klein úr* 31—2; délutáni előadáson: Rab Ráby 31— 2; esti előadáson: Spanyol táncosnő** DUNAKESZI, Rákóczi 27—28: A megrögzött 29— 30: Bombasiker 31— 1: Mr. McKynley szökése I—II.* ÉRD 25—27: A Csendes-óceán kalózai 29: Bob herceg 30— 31: Vértestvérek 1— 3: Fogat fogért FŐT 27—28: Kilenc hónap*** 29—30: Osceola 31— 1: Evans doktor titka GYAL 27—30: Fogat fogért 31— 1; Duróc a katona KISTARCSA 27—28: A leigázottak bolygója 29—30: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak* 31— 1: Cséplő Gyuri LEÁNYFALU, Kert 27—28: A választ csak a szél ismeri* 29—30: A leigázottak bolygója 31— 1: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak* NAGYKATA 27—30: Megtalálták a 7. századot 31— 2; délutáni előadáson: Fehér csuklya 31— 2; esti előadáson: Válás olasz módra** PILISVÖRÖSVAR 27—30: Hollywood, Hollywood 31— 1: Ilyenek voltunk* POMAZ 27—28: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak* 29—30: Halálgyár az őserdőben I—n. 31— 1: A leigázottak bolygója RÁCKEVE 27—28: A javíthatatlan 29—30: Csizmás kandúr a világ körül 31— 1: Háry János SZIGETSZENTMIKLÓS 27—28; délutáni előadáson: Csizmás kandúr a világ körül 27—28; esti előadáson: Előkelő alvilág** 29— 1: A javíthatatlan • 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •• Csak 16 éven felülieknek! •** Csak 18 éven felülieknek! a jogot, hogy minden jogi következmény nélkül a munka végzését megtagadhatja. Jelen esetben a munkáltató megszegte azt az előírást is, hogy a munkaeszközöknek a munkavédelmi követelményeknek meg kell felelniük. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen létrát használnak, és az sem mindegy, hogy például egy kétágú létrát támasztó létraként használnak. Ez utóbbi miatt a dolgozó marasztalható el, viszont a munkáltató azért, mert nem gondoskodott megfelelő létráról. Előírás, hogy a támasztólétrákat elcsúszás ellen biztosítani kell, és a támasztólétrán tartósan munkát végezni nem szabad. A kétágú létrát pedig támasztólétraként tilos felhasználni. A munkaügyi döntőbizottságnak igaza volt abban, hogy a munkáltató és a dolgozó is megszegte az óvórendszabályokat. Az is igaz, hogy ha a baleset bekövetkeztében a dolgozó saját maga is körejátszott, a kár megosztása indokolt. Ebből a szempontból helyes volt a vállalati munkaügyi döntőbizottság jogi okfejtése és álláspontja. Figyelmen kívül hagyta azonban o bírósági gyakorlatot, mely szerint a vállalat felelősségének mértéke nem aszerint alakul, hogy a vállalatot is terheli-e vétség, és az hogyan aránylik a dolgozó vétkességéhez. A kárviselés arányát a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalásából következik, hogy ha ugyanazt az óvórendszabályt a vállalat és a dolgozó is megszegte, az nem azonos súllyal esik latba. Ennek a megkülönböztetésnek az indoka az, hogy a vállalat és a dolgozó felelősségének alapja nem azonos. A vállalatnak a felelősségből többet kell viselnie, mint annak a dolgozónak, aki csupán saját magatartásáért felel. Mindezt figyelembe véve, a kármegosztás alkalma-, látó véleményünk szerint, de a munkáltatónak nagyobb részt kell ebből vállalnia. Azt tanácsoljuk, hogy olvasónk a döntőbizottság határozata ellen adjon be a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresetet a munkaügyi bírósághoz. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Végrendelkezés a halálos ágyon Egy halálosan beteg asszony, egyik ismerőse ajánlatára, gondozót fogadott. Ugyanez az ismerőse két nap múlva közjegyzőt hivatott hozzá és végrendeletet készíttetett vele. Eszerint a beteg halála után házát gondozója örökli. Az asszony másnap meghalt. Az elhunyt törvényes örököse a végrendeletet megtámadta. Arra hivatkozott, hogy o súlyosan beteg nő a végrendelkezés idején téves feltevésben és cselekvőképtelen állapotban volt. A járásbírósági tárgyaláson a kirendelt igazságügyi elme- szakértő úgy nyilatkozott, hogy az elhunyt akaratnyilvánítási képessége a végrendelkezéskor súlyosan korlátozott volt Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága olyan véleményt adott hogy bár a végrendelet tartalma és megtételének körülményei szokatlanok, nincs olyan tárgyi adat, ami a végrendelkező akaratnyilvánítási képtelenségét bizonyítaná. A bíróság ítéletében kimondta: a végrendelet érvénytelen. Az ítélet indoklása szerint az elhunyt a végrendelkezéskor korlátozottan cselekvő- képes állapotban volt, tehát nem szenvedett olyan elmebeli fogyatékosságban, ami végrendelkezési képességét korlátozta volna. Mint korlátozottan cselekvőképes személy, közvégrendeletet tehetett. A gondozója javára szóló végrendelet megtételekor azonban az a szándék vezette, hogy életének hátralevő részében az illető eltartja és ápolja. Ez a feltevése nem vált valóra, mert másnap elhunyt, ezért a gondozó javára szóló végrendelkezés érvénytelen. A másodfokú bíróság ezt az ítéletet helyben hagyta. A jogerős döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. — Az óvás alapos — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A járásbíróságnak elsősorban tisztáznia kellett volna, hof*y a végrendelkezéskor a súlyosan beteg asszonynak ügyei viteléhez szükséges beÚj vásárlói kalauz Kártérítés és 'értékcsökkenés A vásárló szavatossági jogát ma már viszonylag könnyen tudja érvényesíteni: a hibás termékeket az esetek többségében kisebb vitával, vagy anélkül megjavítják, kicserélik, esetleg visszatérítik a vételárat, ritkán pedig élnek azzal a lehetőséggel is, hogy árát arányosan csökkentik. Vannak azoban olyan kivételes esetek is, amikor szavatossági igényünk érvényesítése ezzel mégsem zárul le. Ilyen eset például az, ha a hibás áru a vásárlónak kárt okoz. Efféle helyzetet nem nehéz elképzelni: egy nem színtartó ruha elszínezheti, „megfoghatja” fehérneműnket, egy hibás képcső a televíziós készülékben nemcsak robbanást, hanem tüzet is okozhat. Az így keletkezett kár megtérítését az új Polgári Törvény- könyv rendelkezése szerint szintén követelhetjük. Igaz, ez az eljárás nem olyan egyszerű, mint a hibás termék cseréje^ Más esetekben viszont előfordulhat, hogy a vásárló kényszerül fizetni értékcsökkenés címen. Bár az ilyen esetek ritkák, nem árt tudni a következőket. Ha egy áru minőségét kifogásoljuk, panaszunkat jogosnak ítélik, s így a terméket kicserélik vagy árát visszatérítik, akkor nem kell megfizetnünk a terméknek azt az értékcsökkenését, amelyet annak rendeltetésszerű használata okozott. Akkor azonban, ha a termék értéke a rendeltetésszerű használat körén kívül eső ok miatt csökkent, csere esetén követelhetik tőlünk az értékcsökkenés összegét, illetve a vételár visszatérítésekor azt levonhatják a nekünk megfizetendő összegből. Ilyen eset — tehát a rendeltetésszerű használat körén kívül eső ok miatt bekövetkezett értékcsökkenés — például az, ha már a hibás kabátot, mondjuk, egy szög kiszakítja, vagy ha autónkkal, amely szintén hibás volt, és a kereskedelem kész kicserélni, ráadásul karamboloztunk is. Ezt az értékcsökkenést csere vagy a vételár visszatérítése esetén a vásárlónak kell megfizetnie. / G. Zs. látási képessége teljesen hiányzott-e vagy sem. Az eddig lefolytatott terjedelmes, de sok tekintetben ellentétes bizonyítás eredménye alapján nem lehet megnyugtatóan megállapí- tani, vajon a végrendelkező mennyiben volt értelmi képességei birtokában. Ebben a vonatkozásban nem meggyőző az elmeorvosi szakvélemény. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága pedig hiányos orvosi adatok miatt nem tudott megnyugtató véleményt alkotni. — A járásbíróság kihallgatta az elhunyt kezelőorvosát és a végintézkedésnél jelen volt tanút, aki a közjegyzőt hívta. Az orvos szerint az asszony a halála előtti napokban zavartan viselkedett és nem volt szellemi képességének teljes birtokában. A tanúról megállapítható, hogy a végintézke- zés gondolata tőle származott. A súlyos beteget nem tájékoztatta, hogy végrendelet készítéséhez közjegyzőt hív hozzá. A közjegyző megjelenése a nagybeteget annyira váratlanul érte, hogy még azt sem értette meg, amikor személyi igazolványát elkérte tőle Ez a tanú előbb azt vallotta, hogy az elhunyt a feltett kérdésekre nehezen és röviden válaszolt, később pedig azt, hogy egy-két szót szólhatott, egyébként csak bólogatott és a feltett kérdésekre bólintott. Mind a kezelőorvosnak, mind e tanúnak vallomása jelentős lehet annak megállapításánál, hogy a vég- rendelkező mennyiben volt értelmi képességeinek birtokában. — Tekintve, hogy az elmeorvosi szakvélemény nem meggyőző, be kell szerezni az Egészségügyi Tudományos Tanács újabb véleményét. A végrendelet létrejöttének körülményeit is fel kell deríteni. Tisztázni kell azt is, hogy a végrendelkezésnél jelen volt személyeknek, így a közjegyzőt hívó tanúnak, milyen szerepük volt, a végrendelet mennyiben volt az ő akaratuk és mennyiben az örökhagyóé. Nem lehet érvényesnek tekinteni a végrendeletet, ha igaz az a tanúvallomás, hogy a beteg a hozzá intézett kérdésekre csak bólintott, mert ily módon nem lehet érvényesen végrendelkezni. Az illetőnek képesnek kell lennie arra, hogy végakaratát a közjegyző előtt teljes terjedelmében élőszóban közölje. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Az „összeférhetetlen” üzletvezető Egy Áfész-bolt vezetőjét azzal a kijelentéssel helyezték át más községben levő üzletükbe, hogy ha nem veszi tudomásul, felmondanak neki. Az illető elfoglalta új munkahelyét, de alig 4 hónappal később mégis elbocsátó levelet kapott. Az indokolás több okot hozott fel: különböző mulasztások miatt osztályvezetője figyelmeztetésben részesítette, egy vevő sérelmére elkövetett károkozás miatt, a szabálysértési hatóság hatszáz forint pénzbírsággal sújtotta, végül összeférhetetlen magatartása miatt a vezetése alatt álló bolt alkalmazottai nem hajlandók vele együtt dolgozni. Egy másik községben levő üzletben eladói munkakört ajánlottak fel neki. Ezt nem fogadta el, és a felmondás hatálytalanításáért a munkaügyi bíróságon pert indított, de kérelmét elutasították. A legfőbb ügyésznek a jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvására, a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. és a bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása szerint, nem lehet felmondani a dolgozónak, ha magatartása miatt a munkáltató korábban figyelmeztetésben részesítette, mert a rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek — figyelmeztetés, fegyelmi eljárás, felmondás — valamelyikének alkalmazása, a többit kizárja. Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor az osztályveTíz nap rendeletéiből A könyvkiadással összefüggő t vi állásfoglalás jelent meg a egyes munkálatok díjazásáról a 107/1978. (M. K. 13.) KM. számú utasítás rendelkezik. (Művelődésügyi Közlöny 13. szám.) Az esti és levelező oktatás bevezetéséről az egészségügyi szakközépiskolai szakon címmel, miniszteri utasítás jelent meg 127/1978. OM. szám alatt. (Művelődésügyi Közlöny 14. száma.) A tanulók őszi mezőgazdasági foglalkoztatásáról az 1978-as évre vonatkozóan 102/ 1978. sz. alatt KISZ KB—ÁIBT —MÉM—OM. számú közös elMűvelődésügyi Közlöny július 20-i számában. Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről szintén ebben a hivatalos lapban találják meg az érdekeltek a 15 007/ 1978. ÁIB. számú határozatot, és a 6/1978. ÁIB. számú irányelvet. A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek fel- vásárlási áráról szóló 18/1978. (IX. 20.) MÉM—ÁH. számú rendelet módosítását a 8/1978. (VII. 21.) MÉM—ÁH. számú rendelkezés tartalmazza. (Magyar Közlöny 48. száma.) zetői figyelmeztetésben szereplő mulasztásokat, felmondási indokul elfogadta. — Az üzletvezetőt a szabály, sértési hatóság, a felmondás előtt több mint fél évvel bírságolta meg — hangzik tovább a határozat. Az összeg megállapításánál figyelembe vették, hogy munkájával szemben addig kifogás , nem merült fel és a vásárló kárát megtérítette. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek összhangjának biztosításával kell alkalmazni, a jogokat pedig társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Ezzel ellentétes, hogy a szövetkezet akkor használja fel dolgozójával szemben a szabálysértési felelősségrevonást, amikor üzletét már sikerült személyzettel ellátnia. Annak idején, a bolt üzemeltetését csak az üzletvezető munkaviszonyának felmondás kilátásba helyezése mellett történő módosításával tudta biztosítani. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a szövetkezet a dolgozóját nem tartotta alkalmatlannak kereskedelmi tevékenységre, különben nem ajánlott volna fel neki egy másik üzletében eladói munkakört — Az elbocsátott ember arra hivatkozott, hogy áthelyezésekor nemcsak munkaköre és munkahelye változott meg, hanem munkaviszonya határozott időre szólóvá alakult át A munkaügyi bíróságnak tehát be kellett volna szereznie az Áfész-nek a munkaviszonyt módosító intézkedését, mert a határozott, vagy határozatlan időtartam felől csak így lehetett volna állást foglalni. Határozott időre szóló munkaviszony esetén ugyanis a kikötött idő letelte előtt o munkáltató csak akkor mondhat fel. ha alkalmazottja nem dolgozik megfelelően, vagy munkája elvégzésére nem alkalmas. Végül a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az összeférhetetlenséggel kapcsolatban a munkaügyi bíróság nem folytatott le bizonyítást. Tekintve, hogy a volt üzletvezető ezt a felmondási okot cáfolta, az erre vonatkozó tényállást az új eljárásban pótolni kell I
