Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

í. V. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1978. JÜLIUS 2., VASÄRNAP Agrártudományi Egyetem VIT-múszakok, nyári építőtáborok Ismét jönnek külföldiek Ajtai Attilától, az Agrártu­dományi Egyetem KISZ-bi- zottságának építőtábori és társadalmi munka reszortosá- tól a tavaszi VIT-műszakok mérlegéről és a nyári építő­tábori tervekről. érdeklőd­tünk. A magyar fiatalok is felajánlották, hogy a XI. Vi­lágifjúsági Találkozó meg­rendezését hozzá j árulásokká 1 segítik. Hogyan teljesítették vállalásaikat az egyetemi fia­talok? Külön szervezés — Mi is meghirdettük a VIT-műszakot, amelyet az or­szágban mindenütt április 22-én tartottak. Abban re­ménykedtünk, hogy legalább nyolcszázan, a hallgatók 60— 80 százaléka eljön dolgozni, hiszen az Árammérőgyár le­hetőséget adott a munkára. Várakozásunkban csalódtunk, április 22-én mindössze hatva- nan vették részt a VIT-mű- szakon. E lehangoló részvétel miatt május 6-ra és 12-re újabb műszakot hirdettünk. Az előzőt is beszámítva össze­sen kétszázan dolgoztak a VIT-ért. Ez bizony elég kevés, s nem vet jó fényt KISZ-tag- jainkra. — Mi a sikertelen akció magyarázata? — Mentegetőznünk persze nem szabad, de tény, hogy itt nálunk sokkal nehezebb meg­szervezni egy ilyen akciót, mint egy gyárban, ahol a fiatalok szabadnapjukon ugyanúgy bemennek az üzem­be, miint máskor, és azt csi­nálják amit egyébként is szoktak. Külön szervezésre te­hát nincs szükségük. Náluk nemcsak munkaszervezésről van szó, szombatonként több évfolyam elfoglalt s minden jószándékuk ellenére kényte­lenek távolmaradni. Valame­lyest sikerült kiköszörülnünk a csorbát Hantházán, a ceg- léd-hantházi pálya felbontá­sán, ahol eredményesen dol­goztak az egyetemisták. A szervező, a KISZ Pest megyei bizottsága elismerését fejezte ki az egyetemi hallgatók és dolgozók munkájáért. A kezdők is... — A nyári építőtáborok ha. gyományosak az egyetemen. Egyszer jól, máskor kevésbé jól sikerülnek. Mire számít­hatunk az idén? — Az idén is elsősorban az első évfolyamosokat várjuk az építőtáborokba, amelyeket jú­lius 16-tól 30-ig, és július 30-tól augusztus 12-ig rende­zünk. Az első turnus a gépész- mérnöki karé, a második a gazdászoké. A táborokban az idén a korábbiaknál több vendéget fogadunk; a szegedi József Attila Tudományegye­temről 23, az esztergomi Óvó­nőképzőből 70, a Sárospataki Coménius Tanítóképző Főis­koláról 42, a Soproni Óvónő­képzőből 24, a Kecskeméti Óvónőképzőből 4, az Egri Ta­nárképző Főiskoláról 7, a Jászberényi Tanítóképzőből 26 hallgatót várunk. A magyar vendégek mellett külföldiek is dolgoznak majd. Omszkból, Kaunasból és Jelgavából hú- szan-húszan érkeznek, tíz-tíz diák érkezik Varsóból és Olstynból. Ráadásul az első turnus második hetére a Gö­döllőn megrendezendő stúdiós találkozó nyolcvan vendége is bekapcsolódik a munkába s a jövőre kezdő hallgatóink kö­zül is ötvanen jönnek, a má­sodik turnus második hetére. Élményt ígér... — Mit mondhatunk a gö- döllőiekről, mert vendégmun­kásokban úgy látszik, nem lesz hiány. — Az elsőéves gépészek kö­zül hetvenen jelentkeztek a táborba, a gazdászok közül vi­szont csak harmincán. Ez bi­zony kevés. Pedig az egyetem építőtáboraiban, a hagyomá­nyokhoz híven, az idén is vál­tozatos, tartalmas programot igyekszünk összeállítani, hogy a munka után is hasznosan teljék az idő. Reméljük, hogy akik eljönnek, nem bánják meg, s emlékezetes lesz szá­mukra a táborban töltött két hét. — Hol lesznek a táborok? — Nem mind Gödöllőn, a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat például Foton dolgoztatja majd brigádjain­kat. A többi vállalattal is úgy egyeztünk meg) hogy az egye­temisták ott segítenek majd, ahol a legnagyobb szükség lesz rájuk. D. Rutinosak és fiatalok Népszerű arc- és hajcsinosítók Jól szerepelnek a versenyeken Fodrászhoz, kozmetikushoz járni ma már nem luxus. Vá­rosunkban is akad tehát mun­kája bőven a szépítés meste­reinek. Ismerkedjünk meg a Vegyesipari Szövetkezet Dózsa György úti fodrász és kozme­tikai szalonjának dolgozóival, munkájukkal. A legújabb divat A helyiségbe lépve a szoká­sos látvány fogad, a hatalmas tükrök előtt hajat mosnak, festenek, csavarnak a fiatal fodrásznők. A vendégek tü­relmesen üldögélnek a haj­szárító burák alatt, vagy vár­ják, hogy végre rájuk kerül­jön a sor. A manikűrös keze fürgén jár, s a kozmetikai részleg sem üres: Tóth Erzsé­bet krémek, ecsetek, festékek, tömkelegé között dolgozik. Tóth Erzsébet a szövetkezet neveltje, itt tanult, itt dolgo­zik évek óta, szakmájának szerelmese, s hogy mennyire érti mesterségét, arra példa kiterjedt vendégköre. Beszél­getésünk közben kiderül, hogy ezt a szakmát sem lehet egy­szer s mindenkorra megtanul­ni, az új fogásokat rendre el kell sajátítani, fejben kell tar­tani az újabb és újabb koz­metikai szereket. A versenyek is rangot adnak a fodrászoknak és a kozmeti­kusoknak. Tóth Erzsébet fia­tal, így még nem volt alkal­ma sok versenyen részt ven­ni, de tavaly, első próbálko­zásra, a megyei vetélkedőn hajszálnyi különbséggel szo­rult a harmadik helyre. Az idei gyömrői megyei döntőn már egy hellyel előbbre ruk­kolt, s a megye képviseleté­ben részt vehetett a siófoki országos döntőn, ahol újra megállta a helyét. Ezután kö­vetkezett a megyei tanács ál­tal szervezett verseny, ahol első lett, s a győzelemért — modelljével együtt — a nyá­ron Bulgáriában üdülhet. A vendégek elégedettek A fodrászok sem maradnak el a versenyeken kozmetikus társaiktól. Sallai Erzsébet kö­zülük az egyik legrutinosabb versenyző. Hét éve dolgozik a szakmában, versenyről ver­senyre nagyszerű eredménye­ket ért el. Érdeme, hogy egy­aránt jártas a hagyományos és a legújabb divat diktálta frizurák elkészítésében. Az üzlet legfiatalabb dol­gozója Janocha Judit, aki szintén női fodrász. Ó is itt I tanulta a szakmát, a szövet­kezetben. Az idén kezdett ön­állóan dolgozni, s élete első versenyén sem vallott szé­gyent. A lámpalázas szerep­lés ellenére szép jövőt jósol­nak neki a szakemberek. A munka beszélgetésünk közben sem áÜt meg, készül­tek a frizurák, s nem fogyott a várakozók sora sem. Mitru Mihály Ötletgazdag alkotókedv Jelképrendszerré formált fogalmak Népdalok ütemére dolgoztak , Mire jó egy csomó dirib-da- rab rongy. Semmire, mondaná a fantáziátlan felnőtt észjárás. Legfeljebb arra, hogy kidob­juk. Nos, nem egészen ez a véleménye a veresegyházi nép- művészeti és olvasótábor la­kóinak. A város és a járás út­törőcsapatától érkezett több mint száz pajtás a táborzárás közeledtével nemcsak azt tudja, hogy a feleslegesnek ítélt rongyokból akár szép ha­jas babákat, játékra csábító bábukat is lehet varázsolni, hanem a táborban töltött na­pok alatt elleshették a sző­nyegszövés, a vesszőfonás, az agyagformázás tudományát is. Gyöngyfűzők A táborba látogató vendéget elsősorban az az ötletgazdag alkotókedv ragadja meg, amellyel az egyes csoportok­ban a pajtások az eddig szer­zett ismereteiket hasznosítva bizonyítani akarják képessé­geiket. Csaknem percek alatt készül el egy-egy színes öv. nő a szövőszéken a szőnyeg a szorgos kezek nyomán. Gyor­san jár a gyöngyöt fűzők keze is, az agyagozók nagy gonddal formálják a képlékeny anya­got, mások a nehezen engedel­meskedő vesszőből fonnak ér­dekes tárgyakat. A rajzolók Gyurkovics Lajos grafikus ve­zetővel félrehúzódnak e színes forgatagtól, hogy kedvükre al­kothassanak. A rongybabát készítők csoportja megpróbál­kozik a gyékényfonással. A munkához népdal szolgáltatja az ütemet, amely az erősítő segítségével a tábor legtávo­labbi zugába is eljut. Fercsik Mihályné, az ügye­letes raj vezető szavai kiegé­szítik a látottakat: Fogadó akna a csatornához A Közép-Magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat Bo- da János aranykoszorús szocialista brigádja készíti az 1600 milliméteres szennyvízvezeték Szabadság téri fogadóaknáját. Barcza Zsolt felvétele SPORT + SPORT -I- SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Két verseny között Gazdára találtak az autósok Ügy látszik gazdára, jó gaz­dára találtak autóverseny­zőink, kiknek hivatalos neve újabban: Gödöllői Motor- és Autótúra Egyesület. A névből kiviláglik, a járás karolta fel az egyesületet, s nyújt anya­gi támogatást működéséhez. Az idén, tekintve, hogy év közben történt a változás, sze­rény mértékű a segítség, a ko­rábbiakhoz képest azonban je­lentős. A szervezeti kérdések végső tisztázásával, a jövő évtől kezdve e sportág lelikes gödöllői és járásbeli hívei rendezett és jobb körülmények között készülhetnek verse­nyeikre, s az sem elképzelhe­tetlen, hogy újabb híveket és pártolókat szereznek ennek a mind nagyobb tömegeket von­zó sportnak, amelyet éppen az év elején sorolt az OTSH a többi sportággal azonos elbírá­lás alá. A negyedik helyen Néhány napja fejeződött be Nyíregyházán a magyar baj­nokság IV. fordulója, amelyen járásunk színeiben, a reli osz­tályban, a Kristály kettős állt rajthoz. Szerencsésebben Is sikerülhetett volna. A nyolc­száz kilométeres 19 gyorsasá­gi szakasszal tűzdelt távon 77 páros indult. Kristályék még az első száz kilométert sem tették meg, amikor kocsijuk hátsó rugója eltört. Így majd­nem végig a kieesés veszélye fenyegette őket. A versenyt végül is nem kellett felad­niuk, géposztályukban, igaz, kevés volt az induló, a negye­dik helyen végeztek. Egy páros a járásból Hogy ilyen körülmények kö­zött is sikeresen helytálltak, a dányiaknak is köszönhető. Er­re a versenyre a Magvető ter­melőszövetkezet biztosított számukra kísérőkocsit. A lel­kes fiatal szerelők minden tő­lük telhető műszaki segítséget megadtak párosunknak. Em­lítsük meg járásunk másik két szövetkezetének nevét, amelyek anyagi támogatást nyújtottak, a Szilasmenti és a Rákosvölgye téeszt. Mielőtt néhány szót szól­nánk a következő, a negye­dik fordulónál is nehezebbnek ígérkező futamról, egy mondat erejéig a III.-ról, a Volán Te­liről, amely része a szocialista országok Béke és Barátság Kupájának. Ebben a forduló­ban a Tóth János—Faludi magyar bajnok kettős mögött Kristályék a második helyet szerezték meg. Akárcsak a negyedik futam­nak, a Nyírségi relinek, az V. fordulónak is Szabolcs-Szat- már megye a székhelye, a házi­gazdája. A futam, amely egy­ben a vezetők Európa-bajnok- sága, 1500 kilométeres távon, harminc gyorsasági szakasszal nehezített járatlan útvonalon zajlik majd. A terep nehéz­ségéből következik, hogy a Taurus relire az eddigieknél is alaposabban kell felké­szülniük a versenyzőknek. Egy párost szeretne indítani a já­rási egyesület, ami csak ak­kor lehetséges, ha az előző­nél is nagyobb műszaki se­gítséget kapnak, ilyen nehéz versenyen egy kísérőkocsi ke­vés. Eddig saját zsebből Említettük az elején, az új szervezeti keretek még nem teljesek és véglegesek. Szó van egyebek között arról, hogy a dányi motocross szakosz­tály, harminc motoros, is csatlakozik az egyesülethez. Amennyiben a társulás létre­jön, s megfelelő anyagi bá­zist sikerül teremteni, még ütőképesebbé kovácsolódhat a versenyzőgárda. Mivel lapunkban is ritkán esik szó erről a sportágról, mondjuk el, ez idő szerint egy reli- és öt túrapáros tarto­zik az egyesületbe, amely a pártolókkal együtt 38 tagot számlál. Költségeiket minded­dig saját zsebükből fedez­ték, s még íigy is, 1976-ban megnyerve a túrabajnokságot, fel tudták tornászni magukat a reli osztályba. Ebből nem nehéz arra következtetni, hogy ha, miként más sportágak, tá­mogatást kapnak, még sikere­sebben versenyezhetnek. K. Úttörő-olimpia Három bronzérem Jó eredményeket értek el a gödöllői gyerekek az úttörő­olimpián. A tatai versenyekre öten jutottak el. Nagy Gab­riella magasugrásban, Gippert Beáta a távolugrá9bain lett harmadik. Megállta a helyét a négytusa egyéniben induló Lotz Márta is. A fiúk verse­nyében Nagy Árpád a távol­ugrás bronzérmét szerezte meg, Holló Attila súlylökesben lett negyedik. A tatai versenyekkel egy- időben Zánkán rendezték meg a kosárlabdázók úttörő-olipmiá- ját. A hatos döntőben ott vol­tak á Légszesz utcai általános iskola lányai is, akik nagy küzdelemben alig maradtak le a bronzéremről, s végered-, ményben negyedikek lettek. — Nagyon jó ötlet volt, hogy a gyerekeket meg kell Ismertet­ni ezekkel a népművészet kö­rébe tartozó mesterségekkel, vidékünk népi hagyományai­val, szokásaival, dalaival, já­tékaival. Ezeket a pajtások az őrs, a raj vagy a csapat kul­turális munkájában jól tudják hasznosítani. A délelűttök ál­talában a csoportos alkptó munkával telnek. A gyerekeit fiatal népművészektől — Sze­keres Erzsébet szőnyegszövő­től, Gyurkovicsné Kamarás Katalin fazekastól, Gyurkovics Lajos grafikustól, Jakus Er­zsébet kosárfonótól és Kozák József gyékényfonótól — ta­nulhatták meg az általuk kép­viselt mesterség alapjait, az alkotás szépségeit Vendégek A délutáni és esti progra­mok felsorolását alig győzi az ügyeletes rajvezető. Járt ná­luk a dél-amerikai dalokat be­mutató Los Pachungos együt­tes, az őrsvezető című laptól Molnár István, aki az úttörő­élettel, az úttörővezetéssel kapcsolatos kérdésekre vála­szolt, a gyerekeknek nagy él­ményt jelentett Mártonná Ho­moki Erzsébet, a vérségi kró­nikás asszony látogatása. Ott- jártamkor nagy izgalommal készültek a Ludas Matyi című magyar film megtekintésére, majd az azt követő találkozó­ra, amelynek vendége Horváth Teri, a népszerű színművész volt. De gyakran szó esett a másnapi kirándulásról is, a Néprajzi Múzeumban zajló foglalkozásokról, a filmvetítés­sel egybekötött látogatásról. Vendégül látják még a tábor­ban Levente Pétert, a népsze­rű Móka Mikit, a Kaláka és a Mákvirág együttest. Az alkotó- tevékenység és a felüdítő, de ismeretgyarapító szórakozás jól összefonódik a tábor prog­ramjában. Gyurkovicsné Kamarás Ka­talin csak egy röpke pillanatra tér be a szobába, de aztán készségesen kapcsolódik be a beszélgetésbe: — A gyerekek lelkesen fog­tak a formázáshoz. Ügyesek, tehetségesek. Csak a fantáziá­jukat kellett megmozgatni, ők valósággal kinyíltak, sok-sok jó ötletet vetettek fel és eze­ket meg is valósítottuk. Álta­lában az a tapasztalatom, hogy arányérzékük jobb, mint a városi gyerekeké, és sokkal ke­vesebb giccses dolgot készíte­nek, mint azok. Lehetett tá­maszkodni természetes for­maérzékükre, és nem minden­napi fantáziájukra. Én is so­kat tanultam tőlük, hiszen a foglalkozásokon nemcsak a anyagot formáltuk. Szó volt a népművészettel és a művészet­tel, az esztétikával kapcsolat­ban sok-sok problémáról, amellyel a gyerekek ízlésvilá­gát is formálhattuk. Jelképekkel Férje, Gyurkovics Lajos ér­dekes kísérletet is folytatott A gyerekek a szomorúság, a vidámság, a szeretet, a közös­ség, a távolság fogalmát egy- egy jelkép segítségével fejez­ték ki, majd jelképrendszerré formálták rajzaikon. Az ered­mény meglepő, a Gyöngyös menti népi kultúra legismer­tebb motívumai elevenedtek meg a gyermekek rajzain. A táborozás élménygazdag napjait a pajtások munkáiból készült kiállítás és az elma­radhatatlan tábortűz zárta. A KISZ járási bizottsága, az út­törőelnökség, a népfront- és a járási közművelődési bizottság által életrehívott és támoga­tott tábor elérte célját, s az idei tapasztalatokat hasznosít­va jövőre is megszervezik. Ek­kor a népművészettel való is­merkedést kiterjesztik a hely- történetre is, amely a járás községeiben is fellendülőben van. Míg a jövő terveiről szó esik, megérkezik Szarvas László laborvezető, s a dél­előtti alkotómunka eredmé­nyeit fényképezőgépével az utókor számára megörökíti. Gáspár Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom