Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

1978. JÚLIUS 22., SZOMBAT +F.9T Qlf.GYFt Kutak, víztárolók Tizenötezer köbméteres víz­tároló épül Leányfalu határá­ban, a Dunakanyar vízellátá­sának javítására. A rendszer­ben összesen 22 kút épül majd, három már idén is enyhíti a nyári vízgondokat. A képen: épül az a két, egyenként 600 köbméteres medence, melyben a Duna vi­zét tisztítják majd. 4 BET ö BÍROD ALOM Csak a bolt változott Legalább két "évtizede kí­nálják Szentendrén a főtéri könyvesboltban az olvasniva­lót. Az idők folyamán a hely nem, csak a bolt belseje vál­tozott. előnyére. A Tóth Ár­pád könyvesbolt mutatós pol­cokkal, könyvek ezreivel, hanglemezekkel bélelt vásár­lótere még csak fogadni tudja a vásárlókat, de a raktár vi­szont már túlnőtte a forgal­mat. Évente csaknem négy és fél millió forint értékű könyv talál- gazdára a kis boltból. — Ne feledkezzünk meg a 35 üzemi könyvbizományos- ról se, hiszen ők is tőlünk vé­teleznek könyvet — mondja Szőlősi Ferencné üzletvezető­helyettes, aztán, hogy még teljesebb legyen a forgalmi kép, hozzáteszi, hogy a szent­endrei, dunabogdányi, viseg­rádi és leányfalui könyvpavi­lonok is hozzájuk tartoznak. — Hol árulják a legtöbb könyvet? — Az üzletben havonta el­adott 150 ezer forint értékű olvasnivalón kívül a legtöbb könyv a budakalászi szövő­gyárban kel el. Somi Ferenc, a járás legjobb üzemi könyv- terjesztője. Szentendrén pedig Túri László, a kocsigyár bizo­mányosa a könyvek jó propa­gandistája. A kis gyár dolgo­zói havonta 7 ezer forintot adnak könyvre. A fiókboltok közül a szentendrei forgalmaz legtöbbet, havi 30 ezer forint a bevétele. Míg beszélgetünk, a vásár­lók egymásnak adják a kilin­cset. A jó méretben elhelye­zett polcokon könnyen átte­kinthető az irodalom. A köny­vek szinte maguknak csinál­nak reklámot. — Évek óta tapasztalom, hogy a Corvina és Panoráma kiadók magyar és idegen nyelvű útikönyvei, albumai már az idegenforgalmi idény kezdetén hiánycikkek. — Ez az év kivétel. Ezer­számra adtunk már el a Szentendrét, a Dunakanyart, a visegrádi királyi palotát be­mutató népszerűsítő könyvek­ből és még mindig sok pél­dány áld rendelkezésre. Még egy örömjiír, a kiadók gon­doltak a klsfizetésűekre, diák­pénztárcákra is! Fridii Gábor oly magabizto­san mozog a könyvek között, ajánl, segít a választásban, hogy előzékeny, jól képzett eladónak nézem. A beszélge­téskor kiderül, hogy csupán a nyarat tölti az üzletben. Hogy honnan a könyves- bolti munka szeretete? Édes­anyja az üzlet vezetője. Gá­bor már kiskora óta szívesen látogatott be hozzá, a köny­vek közé. Már harmadik éve vállal munkát szünidőben. Az idén különösen jó dol­Lakás, iskola, közmű ^ Számvetés a gyarapodásról Az V. ötéves terv közepén járva a város tanácsa fölmér­te, hogyan sikerült megvaló­sítani a két és fél évvel ez­előtt tervbevetteket. Miként a számvetésből kitűnik Szent­endrén a szóban forgó idő­szakban 130 állami lakást ad­tak át. A Dózsa György úton az idén készül el további nyolc lakás. Az állami laká­sokon kívül az OTP. a Lenin úti lakótelepen felépített 62 lakást és az idén átad további 63_at. Ugyancsak az OTP építteti a Vasvári lakótelep felső részén a jövő évben el­készülő 55 lakást. A Felszaba­dulás lakótelepen megtörtént a B-ütem előkészítése, amely szerint az OTP 275, a tanács pedig 185 lakást épít fel 1981- ig­A tanács a középtávú terv kidolgozásakor 30 magánerős családi ház felépítésével szá­molt és e helyett már az első két évben 146 lakásba költöz­tek be. A lakásépítés jó üte­mét figyelembe véve a tanács megállapította, hogy az V. ötéves tervre elő­irányzott 1064 lakásnál várhatóan jóval több épül. A célcsoporton kívüli beru­házások legnagyobb része kul­turális, egészségügyi és szo­ciális ágazatban valósul meg. A Kulturális Minisztérium tá­mogatásából létrehozták a szentendrei képtárat és a Bar- csay-gyűjteményt. Már elkészült áz 1500 adag étel főzésére alkalmas napkö­zi konyha. A régi konyha he­lyén három tanterem, a Lenin úti iskolában pedig étkező és napközis foglalkoztató terem. Szentendrén javult az óvo­dai ellátás. Az öt évre terve­zett 250 óvodai helyből 150 már elkészült. A 100 bölcsődei helyből pedig 20-at átadtak. Az 5. számú óvoda tetőteré­ben 15 pedagógusnak alakítot­tak ki összkomfortos ideigle­nes lakást. A Szabadságfor­rás úton pedig gyermekorvosi munkahelyet hozott létre a tanács. A Liget úton már egy éve üzemel az új gyógyszer- tár. A felsorolt eredmények mellett megemlítjük, hogy a Felszabadulás lakótelepen a bölcsőde és óvoda módosított határidőre sem készült el. Vontatottan halad a Felszaba­dulás lakótelepi 16 tantermes iskola kivitelezése is. Ugyan­csak hosszú ideig tartott a Rákóczi úti nyolctantermes iskola tervezése. ízbégen napjainkban való­sul meg a régen várt öre­gek napközi otthona, amelyhez az üzemek és a la­kosság társadalmi munkával járulnak hozzá. És hogy még kedvezőbb feltételek között tanuljanak az izbégi gyerekek, kisajátították a Kisbán-féle házat és szeptembertől már két tanulócsoport ott végezheti ta­nulmányait. A Fő téri Jósa-fé­le házban két korrekciós osz­tályt rendeznek be és ugyan­ott alakítanak ki helyiséget a társadalmi ünnepséget rende­ző irodának és egy grafikus- műhelynek. Szentendrén az egyik leg­fontosabb feladat volt az el­osztó vízhálózat bővítése. Két év alatt 5962 folyóméter elosz­tóhálózatot építettek, a terve­zettnél csaknem ezer folyómé­terrel többet. A városban égető szükség van a csatornázás ütemének .gyorsítására. Ezt a tervet se­gíti, hogy a Belső körút nyom­vonalában a KPM kiépítette a megosztott rendszerű gyűjtő- hálózatot és tanácsi beruházás­ban elkészült a Vörös Hadsereg úti csatorna harmadik szaka­sza is. Az utóbbira alapozva megkezdhető a Szamárhegy csatornázásának elkészítése. Varrónők a SZISZ-ben Dürkoppon gallér, Union Speciálon ujj Miután Van-ga Rózsi kivasal­ta az éppen csak összeállított jerseyruhák oldalvarrásait, szűkítőit, továbbadta Klausz Magdának. A 21 éves varrónő napi nyolc órán át galléroz a Durkopp gépen. Juhász Gyuláne és Deák Gydrgyné szalagvezetők sze­rint ez az egyik legnehezebb munka. Jó szem, ügyes kéz és gyakorlat kell hozzá. A gallér­varrást és az ujjázást általá­ban a legjobb varrónők vég­zik. Kacifántos fazon — Hol tanulta a szakmát — kérdezem Magdától. — Budapesten, a Május 1. Ruhagyárban. Pilisszentke- resztrói könnyebb bejárni a Szentendrei Ipari Szövetkezet­be, ezért változtattam munka­helyet. — Egy műszakban hány ru- hagallert tud elkészíteni? — Nyolcvan-kilencvenet eb­ből a fajtából. Tudnék többet - is, de ezzel az anyaggal na­gyon kell vigyázni, elég kaci­fántos a fazonja. — Ki készítette? — Nyugatnémet Siebertz cégnek dolgozunk, ők küldték i a kész ruhát. Tizenketten na­ponta százat varrunk ugyan­olyan minőségben. A szalagrendszerben a kö­vetkező állomás a ruhák újjá- , nak bevarrása. Szojka lstván- né boszorkányos gyorsasággal , forgatja az öreg Union Spéciül varrógép talpa alatt a kelmét, j A cérnával úgy takarékosko- . dik, hogy a szálat csak a leg­végső esetben vágja el. A ru­hadarabokat egymás után il­lesztve varrja. Magda gépe modernebb, jobb, mert a Dürkopp maga vágja el a szálat, nekem meg kézbe kell venni az ollót. Ezt a masinát használom évek óta, értjük egymást, ezért nem vá­lók meg tőle. Szojkáné, Mariska néni 23 éve foglalkozik varrással, an­nak idején leánykorában jól megtanulta a szakmát. Elége­dett a fizetésével, naponta 135 forintot keres. — Hosszú ujjú ruha a mi varrodánkban eddig rpég nem készült, ezelőtt kartonból és műszálas anyagból otthonká- kat varrtunk — mondja Szoj­ka Istvánná, aztán még hozzá­teszi, hogy ez a munka ugyan nehezebb, de többet is fizet­nek érte. Mindenki segít Villanygépét egy percre sem állítja le, szemét állandóan a ruhán tartja — úgy beszélget. Társa, a varroda legfiatalabb munkásnője, Drobilits Miklós­áé vár arra, hogy belevarrja a bélést, a nagyságszámpt és a márkajelzést a ruhákba. A fiatalasszony még csak egy éve dolgozik Szentendrén. Édesanyjától tanulta a mes­terséget. Először pomázi lakó­helyén akart elhelyezkedni varrónőnek, de kevesellte az ottani szövetkezet órabérét. — A férjem is Szentendrén dolgozik, azért gondoltam, hogy elhelyezkedem a SZISZ- nél. Itt darabbérben dolgo­zunk, így jobban lehet keresni. Havonta 2600 forint van a bo­rítékomban. — Tulajdonképpen szak­munkát végez, de nem tanulta iskolában a varrást. Ki segít, ha nem tud valamit? — Bárkihez fordulok segít­ségéri szívesen megmutatják a művelet fortélyát. Legtöbbet azért Juhász Gyulánénak kö­szönhetek. Nem öltik, préselik A Szentendrei Ipari Szö­vetkezetnek Szentendrén kívül három községben van varro­dája. Az év első felében nem sikerült teljesíteni a hét és fél millió forintos árbevételt, mert a megrendelők nem küldték időben a szabnivaló alapanya­got A második negyedévben megérkezett a várva várt prés­gép is, amely négy munkásnő teendőjét végzi el.' A fehér ra­gasztós anyagot most már nem kell kézi erővel, vasalóval „rá­préselni” a gallérokra, kéze­lőkre. A gép egy műszakban 200 ruhára való keményítő­anyagot présel. A varrodáknak most már minden feltétele megvárt, hogy év végére telje­sítsék a 15 millió forintos ter­vet. A szentendrei konfekcióüzem munkásnőinek augusitus 15-ig 5 ezer jerseyruhát kell elké­szíteniük. Utána ismét otthon­kát varrnak, a 25 ezer ruha alapanyaga már a raktárban van. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Fotó: Rozsán Péter Véradók, gyermekvédők Vöröskeresztesek dicsérete Hatezerszázötven vöröske­resztes tevékenykedik Szent­endrén és a járásban. Az idén 360-an tettek sikeres elsőse­gélynyújtói vizsgát. Áz okta­tásokat nagyban segítette a Magyar Vöröskereszt Országos Központjától kapott elsőse­gélynyújtó készlet. A vöröske­resztesek előszeretettel hasz­nálták a szemléltető-, illetve gyakorlóeszközöket A 47 szervezet ebben az év­ben is főfeladatának tartja, hogy megnyerjen minél több embert a véradómozgalomnak. Ügy tűnik, propagandamunká­juk eredményes, hiszen az év első hat hónapjában 311 ez^r liter vért adtak területük la­kói. Az egész évre tervezett mennyiségből már csak 139 li­ter hiányzik. A gyermek- és ifjúságvédel­mi munkában, házi szociális gondozásban, sőt a környezet- védelemben is élenjárnak a vöröskeresztesek. Érdemes le­jegyezni jó kezdeményezésü­ket. A pomázi gyermekvédő intézet és a Vöröskereszt az idén először megszervezte a szentendrei nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyerekek nyaralását. A legkü­lönbözőbb fórumokon mond­ták el, mennyire szüksége van a gyerekeknek a levegő- és környezetváltozásra, egyszóval a nyaralásra. A városból jó néhányan vállalkoztak arra, ha nyaralni mennek, maguk­kal visznek egy-egy állami gondozott gyermeket is. A környezetvédelmi őrjára­tokat rendszeresen végzik a vöröskeresztesek. Ha rendet­lenséget, szemetet találtak, fi­gyelmeztették a lakástulajdo­nosokat, tegyék rendbe házuk táját. Ha nem volt eredménye a szép szónak, akkor értesített ték a KÖJÁL-t. Körkép a gyümölcsösökből A héten-az Óbuda Tsz gyü­mölcsöseit, szőlőterületeit néz­tük végig Hegedűs Ferenc ága­zati főmérnökkel. A 26 hektár­nyi ribizliterületről a termés felét már leszedték. A napok­ban kölcsön kapják a berne- cebaráti tsz ribizliszüretelő gépét és azzal egy-kettőre be­takarítják a termést. Hat va­gonnal küldenek belőle a kon­zervüzemeknek. A termés ke­vesebb a tavalyinál a tavaszi jégverés miatt. A tsz legnagyobb gyümölcsös területe 138 hektár őszibarac­kos. Aranyhegyen, Budakalá- szon, Pomázon és Szentendrén a keyés korai fajtát már le­szedték. A jövő héten látnak hozzá a Győztes, majd utána folyamatosan a Mariska, a Champion és a Ford szedése következik. A becslés szerint 65 vagon termés ígérkezik és ennek nagy részét a konzerv­iparnak küldik, kisebb hánya­dát pedig saját boltjaikban ér­tékesítik. Tavasszal jártunk a szent­endrei almáskertben és akkor bizony nagyon fertőzöttek Vol­tak a gyümölcsfák. A csapadé­kos időjárásban elszaporod­tak a gombák. Azóta hatszor permeteztek és mostanra egész­séges 30 hektáros almást lát­tunk viszont. Közepes termés ígérkezik. A 46 hektárnyi szőlőültetvé­nyen kistraktorok művelik' fl sorközt, mert az egymástól 240 centiméter távolságban levő szőlőültetvény között nem fér el a nagy teljesítményű gép. A vegyszeres gyomirtás itt is, mint a gyümölcsösökben ered­ményes volt. A hatásfokot ez­úttal az eső növelte. Hegedűs Ferenc elmondta, hogy 1979-től újabb szőlő- és gyümölcsöstelepítésbe kezde­nek. Már az ősszel hozzálátnak a terep előkészítéséhez, a me­liorációs munkákhoz. 1985-ig az Óbuda Tsz 70 millió forin­tot fordít a gyümölcsös- és sző­lőtelepítésre. Pomázon, Szent­endrén és Budakalászon 50 hektár borszőlőtelepítést ter­veznek, Szentendrén 30 hektár­ra ribizlit, Budakalászon pedig 100 hektárra meggyet ültetnek. Üvegváros paprikája Hatféle paprika szedését kezdték meg ordán az Óbuda Tsz budakalászi üvegházi kertészetében. A paprikát az új bckasmegyeri üzletközpontban saját zöldscgüzletükben érté­kesítik. , 4 4 I gokat bízpak rám — meséli T&ikesen gimnazista. — A Szentendrei Nyár programja alatt heti háromszor régi könyveket, újságokat árulok a Templom téren. Érdekelnek az antik kötetek, de amint belelapozok, máris kiveszik a kezemből, megvásárolják. És van-e ennél nagyohb örö­me az eladónak? Szőlősi Ferencnétől tudom, hogy szeptemberig még egy nagy hajrá lesz az üzletben. A napokban megérkezik a 400 ezer forint értékű tankönyv, amelyet csoportosítaniuk kél! a város és á'jáías iskoláinak rendelése szerint. Természe­tesen a könyvesboltban ez­alatt is árusítani kell s mel­lette csomagolni a tankönyvek ezreit. A Tóth Árpád köny­vesbolt szállítja Budakalász­iéi Visegrádig a diákok tan­könyveit. A tervidőszak legjelentősebb beruházása a Pannónia telepi gerinc­csatorna, amelynek építése 1980-ra fejeződik be. A kereskedelemben, a ven­déglátásban és a szolgáltatás­ban szerény tanácsi fejlesz­tésre futotta a költségvetés­ből. A beruházások közül megemlítjük az új gázcserete­lepet, a Vasvári lakónegyed­ben kialakított boltot. A ta­nács Pismányban területet, Iz- bégen pedig ingatlant adott újabb üzletek létrehozásához. A város szolgáltatóiparának fejlesztéséhez terven felül anyagiakkal járult hozzá. A szolgáltatást javítják az ágazati beruházások: a szol­gáltatóház, vendéglátóegységek, bisztrók megnyitása. Az OTP és postaszékházak építése. A villanyhálózat két év alatt 5 ezer 368 méterrel bővült, a közvilágítási lámpák száma pedig 347-tel. A tanács felújí­tási és fejlesztési alapjából két év alatt 11 ezer 666 folyóköb­méter kőzúzalékos, aszfaltma- kadám út épült az 5 évre ter­vezett 4 ezer méter helyett. Szentendre város tanácsa ülésén megállapította, hogy az V. ötéves fejlesztési terv ará­nyos részét túlteljesítették, és az előző középtávú terv idő- szitában kialakult lendületest városfejlesztés töretlenül foly­tatódott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom