Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-21 / 170. szám

1978. JÜL1ÜS 21., PÉNTEK "xMámt Zsámbék és Tök közös tanácsa megvizsgálta... Első a közösség érdeke Húzza a lábát Szűcs Ist­ván, Zsámbék—Tök közös ta­nácsának elnöke röplaixlázott a minap: — Egyszerre ugrottunk fel a hálónál az ellenfelemmel a labdáért, egyszerre értünk vissza. Én a földre, ő a lá­bamra. Kifordult a bokám. — Ha az elnök pillanat­nyilag nem is, a tanácsmun­kája simán halad? — Mondhatjuk, igen. Zsám­bék. és Tök ügyeivel, 5000 la­kos gondjával a végrehajtó bizottság 9 munkatársa és a tanács aO tagja törődik. Fejlesztésből — óvoda — Mikikéi foglalkoztak az idén? — Soroljam? A tavalyi gaz­dálkodással, a tanácsi intéz­mények belső ellenőrzésének vizsgálatával, a háztáji és a kisegítő gazdaságok jövede­lemadóival, tartási szerződé­sekkel, családi jellegű szer­tartások rendezésével, építés- hatósági munkával, személy­zeti es ' ikáderhelyzetünkkel, még volt bőven téma, mire kíváncsi? — Például az idei költség- vetésre. — Több mint kilencmillió forinttal gazdálkodunk, ötmil­liót az iskolák, óvodák fenn­tartására költünk. Egymil­lióért felújítottuk a Szabad­ság út végét és a Táncsics Mihály utcát. Fejlesztési ala­punk félmillió forintját új óvoda létrehozására fordítot­tuk. A PEMÜ nekünk adta egy régi irodaépületét, au­gusztus 20-ra helyrehozzuk, átalakítjuk, és szeptembertől újabb 50 óvodai helyünk lesz. — & elég is lesz? — Egyelőre igen, a két köz­ségben így 225 óvodást tu­dunk fogadni. Gyorsan nö­vekszünk, szaporodunk, tud­juk, hamar ez is kevés lesz. Többek között ezért kicsi a fejlesztési alapunk, ezért ke­vés a pénzünk. — Nem értem. — Ahhoz, hogy növeljük a fejlesztési alapot, növelnünk keld bevételeinket. Ezt első­sorban telekeladással tehet­nénk meg. Egyelőre azonban óvatosak vagyunk a parcel­lázással, nem akarjuk ké­sőbb, esetleg éppen egy óvo­da építéséhez drága pénzen visszavásárolni a telket. Jelentés — írásban — Az elnöknek lábára lép­tek sportolás közben. A ta­nács lépett-e valakinek, kép­letesen szólva, a lábára? — Ha tettük is, merem ál­lítani, a közösség, lakosaink érdekében. — Például? — Megvizsgáltuk néhány, a tanácsunk alá nem rendelt intézménynél, hogy milyen intézkedéseket tettek a dol­gozók egészségügyi, művelő­dési, szociális és munkaügyi helyzetének javítására. — Mely intézményeket vizs­gálták? — A PEMÜ zsámbéki gyár­egységétől, a Zsámbéki Me­dence Vegyesipari Ktsz-től és a Budai Járási ÁFÉSZ-tól kértünk írásos tájékoztatást. A PEMÜ, melynek dolgozói főleg környékbeliek, beszá­molt arról, hogy a gyáregy­ségnél 77/78-as tanévben het- venhatan tanultak tovább kü­lönböző oktatási formákban. Szocialista brigádjaik és KISZ-szervezetük színházban, moziban, múzeumlátogatáson voltak több alkalommal és ki­rándulásaikon bejárták az or­szágot. Ezerkötetes könyvtár áll rendelkezésükre. A nagy­község művelődési házának fenntartásához is hozzájárul­tak húszezer forinttal. Mesz- szemenően ügyeinek a mun­kavédelmi előírások betartá­sára, ahol szükséges, például a zajszint csökkentésére, egyé­ni védőeszközöket biztosíta­nak. A PVC-feldolgozó üzem­részben elszívóberendezést épí­tettek, a nehéz fizikai mun­kát emelőberendezések, tar­goncák könnyítik. A kollektív szerződést és annak módosí­tásait több esetben is meg­tárgyalták a dolgozókkal. A gyáregység munkaügyi dön­tőbizottságához tavaly 11 pa­nasz érkezett, jő munkáju­kat bizonyítja, hogy hatá­rozataik ellen nem volt fel­lebbezés. — A Zsámbéki Medence Ktsz-mél 161-en dolgoznak, Zsámbék és a környező köz­ségek lakói. A szociális ellá­tottság nem túl kedvező, nincs megfelelő öltöző, fürdő. A Bláthy Ottó Erősáramú Szak- középiskola a betanított dol­gozóknak 160 órás tanfolya­mot szervezett, melynek el­végzése sg^guunkásképesi- tést biztosít. A szövetkezet területi széttagoltsága, és emiatt is elavult, korszerűt­len munkakörülményeik in­dokolttá teszik egy központi telep építését, ahol lehetőség adódna a hatékonyabb, kor­szerűbb termelés mellett jobb szociális körülmények kiala­kítására, a munkavédelmi, biztonságtechnikai gondok megszüntetésére. — Sajnos, az ÁFÉSZ mind­össze egyoldalas jelentést ké­szített, mely túlzottan általá­nos és vázlatos volt. — Csak az írásbeli jelenté­sek alapján vizsgálták a hely­zetet? Személyesen is — Szakigazgatási szervünk a tanács egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottságával kö­zösen ellenőrzést végzett mind­három szervnél. — Ez milyen eredmény­nyel járt? — Nagyjából alátámasztot­ta az írásos anyagokban fog­laltakat. Az már természe­tesen nem szerepelhetett leír­va, hogy például a PEMÜ- néi nemcsak a dolgozók okta­A kiállításon: dinnye, uborka Gyorsabban érik, a héten már szedték Eszmecsere és bemutató a Kertészeti Egyetemen A jövőben egy hónappal előbb, már június végén meg­jelenhet a piacon a dinnye, s korábban terem az uborka is annak a termesztési technoló­giának az alkalmazásával, ame­lyet a Kertészeti Egyetem ku­tatói dolgoztak ki. A módszer­ről csütörtökön háromnapos tanácskozás kezdődött az egye­temen. Ezzel egyidőben kiállí­tás is nyílt, ahol az új dinnye- és uborkatermesztési techno­lógia eredményei a gyakorlat­ban láthatók. ­Különösen a sárgadinnye­termesztésben kínálkozik jó le­hetőség az új technológia al­kalmazására. Néhány gazda­ságban már sikerrel alkalmaz­zák az új eljárást, a nagykará­csonyi termelőszövetkezetben ezekben a napokban szüretel­hetnek már, a buzsáki terme­lőszövetkezet pedig egy vagon görögdinnyét szedhetett le ezen a héten. A tanácskozás és a bemuta­tó nyomán jövőre már több gazdaság lát hozzá az új-mód­szerrel a dinnye és az uborka termesztéséhez. tásával, egészségével törőd­nek, hanem jó a munkahelyi légkör is. Az utóbbi négy év­ben 100 dolgozó végezte el az általános iskolát. A nagycsa­ládosok iskolakezdéskor se­gélyt kapnak., A többgyerme­kes anyák részére lépcsőzetes munkakezdést vezettek be. Sa­ját üzemorvosuk van. Példásan támogatják a községi gyermek- intézményeket. A Zsámbéki Medence Ktsz-nél, a lakatos- és asztalosműhelyt keresték fel ellenőreink. A lakatosok­nál nincs szociális helyiség. A szerszámos asztalokon étkez­nek a dolgozók. Az asztalo­soknál ugyan van egy ebédlő, de piszkos, rendetlen. A köz­ponti telephely kialakítását a nagyközségi tanács is szor­galmazza, hiszen saját la­kóinkról van szó, nem kö­zömbös számunkra, milyen körülmények között töltik munkaidejüket. Az ÁFÉSZ be­számolója, mint mondtam, vázlatszerű volt. Megemlí­tette ugyan, hogy készítettek munkavédelmi szabályzatot, 1977-ben, de a vizsgálatunk során felkeresett három ÁFÉSZ-egységnél ezt a sza­bályzatot nem ismerték. Tök község italboltja rendetlen, itt nagytakarítás és tataro­zás előtt voltak a vizsgálat­kor. Tökön a 21—01-es számú vegyesbolt ellenőrzése során kiderült, hogy az eladók sa­ját köpenyben dolgoztak, az ÁFÉSZ-tól nem kapnak ele­gendő munkaruhát. Az udvar rendezetlen, sok a göngyöleg. Nincs folyóvíz, rendesen ke­zet sem lehet mosni, ami egy vegyesboltban higiéniai szem­pontból megengedhetetlen. Saj­nos, ugyanezt már egy négy évvel ezelőtti vizsgálat is meg­állapította, azóta se történt változás. Újra tárgyalják — Az előterjesztések és a vizsgálat alapján végül is mi­lyen határozatot hozott a nagyközségi közös tanács. — Jóváhagyólag és öröm­mel vettük tudomásul a PE­MÜ munkáját. Javasoltuk, hogy a Zsámbéki Medence Vegyesipari Ktsz mielőbb hoz­za létre központi telephe­lyét. A Budai Járási ÁFÉSZ beszámolóját ilyen formá­ban nem tudtuk elfogadni, ezért, valamint az ellenőrzé­seink során tapasztaltak miatt, ezt az ügyet októberben új­ra tárgyaljuk. Bízunk abban, hogy addigra megfelelő intéz­kedések történnek, hiszen, mint említettem, figyelmez­tetésünk mindig segítő szán­dékú, több ezer ember érde­kében történik. A. D. Járművek temetője A Kohászati Alapanyag Előkészítő Közös Vállalat Sze- mere-telepén évente több mint kilencszáz gépjárművet és vasúti kocsironcsot bontanak szét. A bontásból mintegy het- ven-nyoicvanezer tonna va­sat nyernek, innen látják el a martinkemencéket, valamint a kisebb öntödéket hulladék-, vassal. Gyermekparadicsom Tóalmáson Nyáron mindenki szabad­ságra igyekszik, kihasználja az idei meglehetősen esős idő napsütéses óráit. Vannak vi­szont olyan dolgozók, akik számára a munka oroszlán- része éppen ebben az idény­ben kezdődik. A gyermeküdü­lők pedagógusai, dolgozói ilyenkor sok tízezer gyerek pihenéséről, egészséges élet­módjáról gondoskodnak. Kü­lönösen értékes azoknak a te­vékenysége, akik a kötelezőn túil, társadalmi munkát végez­nek azért, hogy a gyerekek még kulturáltabb, még megfe­lelőbb körülmények között tölthessék szünidejüket. Mint a kiskirályok A tóalmási SZOT Gyermek- üdülő környezete romantikus, kellemes. Az eredeti formájá­ban megmaradt egykori And- rássy-kastélyban szinte kiski­rályoknak érezhetik magukat az üdülő diákok. Rendezett parkok, kellemes sétányok várják az egymást váltogató turnusokat. — Nem tudom, hogy a balatoni luxusszállo­dákban jobb-e az ellátás?. — írja lapunknak küldött levelé­ben Átányi László budapesti olvasónk, aki gyermekeivel lassan nyolcadik éve tölt egy- efjT hónapot nyaranta Tóal­máson. Pedagógus törzsgárda alakult ki, amelynek tagjai már évek óta itt töltik a nya­rat. /Az üdülő dolgozói min­dent elkövetnék, hogy a ta­nárok és a diákok otthon érezzék magukat Az ellátás sem mindennapi, a léghétköz- napifbb ételeknek is jó ízük van, de tortából, fagylaltból is van mindig elég. — Turnusonként 440 gyerek nyaral itt Pest megyéből, Bu­dapestről, Győr-Sopronból, Hajdú-Bihar megyéig az or­szág minden részéből — mondja Csuber Jánosné, a gyermeküdülő vezetője. Hat alkalommal, kéthetes csopor­tokban jönnek a gyerekek, most vagyunk éppen félidő­ben, tegnap, csütörtök reg­gel érkezett a negyedik tur­nus, Nagyon örülök annak, hogy a kicsik és nagyok ilyen jól érzik itt magukat. Igyek­szünk a pedagógusokkal ösz- szefogva minél változatosabb programot készíteni számuk­ra. Az üdülő hat brigádja a kötelezőn kívül, társadalmi munkát is vállal azér.t, hogy a gyerekek még jobban érez­zék magúkat. A brigádok vállalták A Petőfi szocialista brigád kertészekből, takarítókból, a mosoda és a konyha dolgozói­ból áLL A Felszabadulás bri­gád konyhai dolgozói, s a Béke felszolgálói a saját terü­letükön végzett kifogástalan, minőségi munkán kívül a park, sportpálya, a játszótér bővítését, karbantartását, ta­karítását vállalták. Most egynyári virágokat, új pa­lántákat honosítottak meg a parkban. A Március 15., a Tavasz és a No­vember 7. brigád az idén nyeri el a szocialista címet, többi között szintén a kima­gaslóan sok társadalmi mun­káért. A brigádok tagjai az üdülő kis szigetén' rönkvárat építettek a gyerekeknek, s be­tonlábú kerti padokat állítot­tak fel az 54 holdas parkban. Nyolc beton pingpongasztalt is építettek, mert a régi fából készült asztalok hamar tönk­rementek a szabadban, az időjárás viszontagságainak ki­téve. Már tizenöt éve Csuber Jánosné üdülővezető elmondta még, hogy a rend­szeres társadalmi munkának náluk több mint 15 éves ha­gyományai vannak. Ezek a brigádok, s az elődeik 1962 óta dolgoznak azért, hogy a Tóalmásra beutalt gyerekek kellemes emlékekkel térjenek haza, s a következő évben is szívesen jöjjenek el a kas­télyba, parkba, s a romanti­kus szigetre. Pósa Zoltán A KÖRNYEZET VEDELMEBEN Szépülnek a nagyközség utcái Mint ismeretes, a ’Pest me­gyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága köztisztasági akcióprogramot és faluszépítési versenyt kez­deményezett. A helyi taná­csok és tömegszervezetek fel­adatait a májusi megyei ta­nácsülésen határozták meg. Milyen intézkedések tör­téntek azóta például Törökbá­linton? Erről Mészáros Lajos tanácselnök a következőket mondatta: — A községi pártbizottság­gal, a népfrontbizottsággal együttműködve felhívtuk a helyi vállalatok és közintéz­mények figyelmét arra, hogy szállíttassák el a közterületen hátrahagyott építőanyagot, törmeléket, szemetet. Intéz­kedjenek a használatukban levő épületek előtti járda- és útszakasz megtisztításáról, Jlcuj ij ont á /1 !j tisztelet A XXX. századi krónikában olvas­tam ... A Határidők és Felelősök Gyára szupermodem köz­pontjában az illeté­kesek nagyban törték a fejüket. Baj volt ugyanis az újítómoz­galommal. Egy atommagnyi újítás nem sok, de évek óta még annyit sem ad­tak be. Két ■ lehetőség kí­nálkozott: vagy a fő­hatóságot vezetik félre, azaz megma­gyarázzák — meg­dönthetetlen objektív és szubjektív okokra hivatkozva — a te­hetetlenségüket, vagy produkálnak legalább egy újítási javaslatot. S csodák csodájára az utóbbit, a nehe­zebb megoldást vá­lasztották. Az újítá­si főosztály gondta­lanságban megőszült helyettes vezetőjének jutott az eszébe: — Nem értem, hogy miért töprengünk mi, amikor ott van a 16­os gyáregységünk. Üjítsanak ők. — Mit csinálnak abban a gyáregység­ben? — kérdezte a főosztályvezető. — Mindenféle ka- catot. Ott készítik például a festőberen­dezéseket — szolgált felvilágosítással a fő­osztály legrosszabbul fizetett munkatársa. Alig telt el két hó­nap, s rádióvízión le­szóltak a gyáregység­be: egy napon belül produkáljanak egy újítási javaslatot. A gyáriak előszóra nehézségekről, a tel­jesíthetetlen határ­időről beszéltek. a tarsolyukban azonban ott volt már az újí­tási javaslat. Igaz, hogy nem valami friss ötlet, mivel va­lamikor a XX. szá­zad közepén adta be az újító. Szerencsére még nem válaszoltak rá az ügyintézés el­húzódása miatt. Másnap jelentették, hogy a feladatot tel­jesítették. A központ újítási főosztályáról néhány nap múlva különrepülőgéppel vagy ötvenen kiszáll­tak a 16-os gyáregy­ségbe, ahol rögtönzött szimpoziont hívtak össze. A gyáregységi újí­tási osztályvezető be­számolójában el­mondta, az újítási ja­vaslat egy könnyen megvalósítható festő- berendezés. Kezelése viszonylag gyorsan el­sajátítható. Az alap­elemei egy úgyneve­zett vödör és egy ecset. A hevenyészett rajzot körbeadták a jelenlévőknek megte­kintésre. — Valami nyugta­lanít — szólt közbe a központi főosztályve­zető-helyettes. — Ügy rémlik, hogy ol­vastam már valamit a szakirodalomban erről a festőberende­zésről. — Üjítási javaslat esetében ez nem ér­dekes — mondta a főosztályvezető. — Nem találmányról, hanem olyan eszköz­ről vagy módszerről van szó, amit nálunk még nem alkalmaz­tak. így aztán megszü­lethetett a döntés; az újítási javaslatot el­fogadták. S mivel a XXX. század embe­rei legalább annyira hagyománytisztelők, mint például a XX. század emberei vol­tak. az ősi gyakorlata hoz ők is hűek ma­radtak. Vagyis a köz­pont A. és B. főosz­tályvezetői, valamint C. főtanácsadó haté­konyan bekapcsoló­dott az újítás tovább­fejlesztésébe. X. fő­rajzoló nagy kéz­ügyességgel megáldott unokájával lerajzol­tatta a vödröt és az ecsetet. Y. főirattáros szabályosan legépel­tette. Végül a nyolc­vankilenc tagú újí­tócsoport javaslatára rákerült a pecsét: „Bevezetésre elfogad­va”. Az újítás további sorsáról sajnos töb­bet nem tudhattunk meg, hiszen a króni­kások sem halhatat­lanok ... Szente Pál legalább hetente egyszer? A nagyobb közterülettel rendel­kező vállalatokat felikértük, hogy gondoskodjanak a meg­felelő parkosításról. Ugyanakkor kéréssel for­dultaik a lakossághoz is. Első­sorban arra hívták fel a hiz- tulajdonosok figyelmét, hogy ne öntsenek az utcára, a köz­ségen átfolyó patakba szenny­vizet, szemetet. Ha valaki mégis megteszi, 1000 forint büntetést kell fizetnie. Tudat­tuk a lakossággal, hogy a tel­keik előtti járdát és árokrészt kötelesek tisztán tartani. — Mi történt a felhívás óta? — Örömmel mondhatom, hogy a lakosság a legnagyobb megértéssel fogadta kérésein­ket. Kitisztítottak az árkokat, elhordták telkeik elől az épí­tőanyagot s a szennyvíz sem kerül már a patakba. A nép- frontaiktivisták a község na­gyobb részén megszervezték a virágos utcáért mozgalmat, ennek eredményeként szület­tek például a házak előtti kiskertek. A vállalatok is mindent megtettek, hogy Törökbálint tisztább és szebb legyen. A téglagyár előtti részen tízezer köbméter földet és törmelé­ket hordtak el, jelenleg föld­gyaluval rendezik a területet. — Azt is örömmel mondha­tom, hogy a község rendezé­sében társadalmi munkával segített Törökbálint apraja- nagyja egyaránt. A helyi út­törők a Hegyaljai utat hoz­ták rendbe, a Mechanikai Mű­vek, az állami gazdaság dol­gozói is részt vettek a hegyi utak tisztításában. — Milyen feladatok várnak megoldásra? — Az illegális szemétlera­kás szerencsére megszűnt, de a hulladékok elhelyezésére még nem találtunk végleges megoldásit. Jelenleg a község határán túl lehet lerakni a szemetet. Mivel azonban ez az üdülőtelkekhez közel van, pár éven belül újabb helyet kell kijelölnünk. A másik problémát a községen átfolyó patak jelenti. A medrét ren­dezni kellene, de erre az öt­éves tervben nem kerülhet sor. í Ko. É. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom