Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

PEST MEGYEI VI'ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGY €1 BIZOTTSÁG A É $ *r\*/ E GYEI TANÁCS XXII. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM Áll A 80 FILI.ÉlS 1978. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Kürtök sem mellékes jellemző á költségek, a teljes ráfor­dítások . emelkedésében, hogy a gyár immár hosz- szú esztendők óta nagy összegekkel járul hozzá a termelő gazdaságok nö­vényvédelméhez, az új­fajták termesztésbe véte­léhez, a gépesítéshez. Igaz, a partnerek többségével kellemes is a kapcsolat, ám gondok némely helyen akadnak, a szigorú tech­nológiák betartása nincs ínyére mindegyik növény- termesztési ágazatvezető­nek, vagy brigádvezető­nek, s a következmény: a nyersanyag nem felel meg azoknak a minőségi elő­írásoknak, melyeket a kül­földi vevő diktál. S akitor még említést sem tettünk olyasfajta tényezőkről, mint bizonyos zöldségfé­lék, gyümölcsök most már állandósuló hiánya, romló minősége. Éppen a na­pokban emelte a felvásár­lási árat a gyár például az apró, a vevő által cse­megeuborkaként ismert terméknél, de még így sem bízhatnak abban, hogyany- nyit kínálnának fel a me­zőgazdasági üzemek, ameny- nyit ők gond nélkül elad­hatnának, a kereslet ugyan­is nagy és tartós ennél az árunál. 1 r éretlen prókátorként |\ mindössze a kusza hatások egy töre­ti - '' emiítFTtefh, hiszen elsőként a körösiek tilta­koznak amiatt, ha kizáró­lag külső okokban keres­ném a fejlesztési, hala­dási gondok magyaráza­tát. Közrejátszanak e gon­dokban gyári mulasztások, kényelmességek, 1 nehéz­kességek is, ám nem okai, hanem már okozatai ezek annak az általános gazda­sági környezetnek, ami­ben a gyár dolgozik, árut termel. A legszigorúbb mérle­gelés sem mutathatná ki, mit fizetnek rá a körösi gyárban mások kényel­mességére, gazdasági ér­zéketlenségére. rövidlátá­sára. Az ugyanis kétség­telen, hogy a kürtöket a konzervgyárban hallják; a gazdaságos kivitel fokozá­sára biztató éppúgy, minta termelékenység növelését, a költségek elemzését kö­vetelőt, s a többit. Csak­hogy példánk azért példa, mert bizonyítja, a kürt nem egy-egy termelőhely­nek szól csupán, hanem a népgazdaság egészét alko­tó termelőhelyek háló­zatának, s az ágazati kap­csolatokat szervező, . for­máló irányító szerveknek szintén. Ha most a kürtszót csak iti-ott hallják, értik, veszik komolyan, akkor nehéz helyzetbe kerül ' az, aki valóban lépni akar; gondok tömegét vállalja fel. Igaz, ennek fejében előbbre jut, ám — a meg­lehetősen merev adózási és elvonási, illetve visszaté­rítési rendszer következté­ben — akkora áron, hogy már-már kétségessé válik, ő cselekedett-e helyesen, avagy azok, akik eleresz­tették a kürtök hangjait a fülük mellett. Ezért nem szabad a belátásra bízni, ki hallja, s ki nem a társa­dalmi érdekek kottáját fú­jó kürtöket, kürtösöket. A Szabályozás-ösztönzés kény­szerével lehet csak elérni, hogy mindenütt' hallja­nak, sőt, cselekedjenek. Mészáros Ottó Az ausztrál parlamenti küidüffség programja A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó' ausztrál parlamenti küldöttség — élén Kevin Newman liberális párti képviselővel, országos fejlesz­tési miniszterrel — szerdán az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyárba látogatott. A szená­tus és a képviselőház tagjait Toldi József vezérigazgató kö­szöntötte és tájékoztatta őket a nagyvállalat munkájáról. Délben Hetényi István, az Országos Tervhivatal állam­titkára fogadta a Kevin New­man vezette küldöttséget. Délután Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadé­mia mezőgazdasági kutató in­tézetébe látogatott a delegá­ció, amelyet útjára elkísért Páter János, az országgyűlés alelnöke. Megtekintették a kutatóközpont fitotronját, a mesterséges növényneveiő há­zat is. Az ausztrál parlamenti kül­döttség vezetője, vendéglátói­nak tiszteletére, este az Inter­continental Szállóban fogadás’ adott, amelyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Péter János, Hetényi István, az Országos Tervhivatal ál­lamtitkára, Soós Gábor, mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár. Malomban az új búza Or. Romany Pál miniszter fogadta az idei első kenyérgabona-szállítmányt a Pest megyei gazdaságokból Begördültek az új búzával rakott teherautók a Budapesti és Pest megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat budai: malmába. Az első szállítmányok két Pest megyei szövetkezetből, a dabasi Fehér Akác Tsz-ből és a maglódi Rákosmezeje Tsz- ből érkeztek, elkísérték az új termést a közös gazdaságok elnökei is, Kakucsi Gabriella, illetve Tóth József. Erre az ünnepélyes, mindig izgalom­mal várt eseményre eljött dr. Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, hogy jelképesen — egész országunk nevében — fogad­ja az idei első búzát, híven a hagyományokhoz. Tóth József, a Rákosmeze­je Tsz elnöke elmondta, hogy szövetkezetük 1200 hektáron termel búzát, a termésnek 27 százalékát takarították be a mai napig. A rossz időjárás ellenére termésátlagaik hek- táronltént meghaladják a 44 mázsát. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mindent megtesznek a jó ter­més szemveszteség nélküli be­takarításáért Ezt követően dr. Romány Pál mondott ünnepi beszé­det — Régi hagyomány, hogy az új búzát ünnepélyesen fo­gadjuk. Alkalom ez a jelen­tős esamény arra, hogy tisz­telettel emlékezzünk az ara­tókra és mindazokra, akik az GYORS JELENT ES, FÉLIDŐDÉN Műszerek, motorok, talpak A Mechanika Művekben 640 millió forint értékű terméket állítottak elő az elmúlt félév­ben. Nem kevesebbet az elő­irányzottnál. TŐkésexport-ter- vüket is teljesítették: több mint kétmillió dollár bevételt könyvelhettek, el. Lendületes munka és jó kereseti intézke­dések eredményezték a sikeres félidőt. A számítottnál ugyanis kisebb létszámmal oldották meg feladataikat. A tavalyihoz hasonlóan az első félév során is öntvénygon­dok nehezítették az Ipari Sze­relvény és Gépgyár folyamatos termelését. Ennek éllenére két százalékkal túlteljesítették fél­éves tervüket; 036 millió forint termelési értéket értek el. A KGST-n belüli szakosodásban részt vevő vállalat a szükséges összetételben és az éves üte­mezésének megfelelően teljesí­tette a szocialista exportját. Viszont az öntvényhiány miatt kissebb adósságuk van tőkés partnereikkel szemben. S vé­gül még egy, munkájukat il­lusztráló adat: 101 és fél millió forint nyereségük tíz százalék­kal több a vártnál. Tervének megfelelően tevé­kenykedett a Gsepal Autógyár munkásközössége is. 5881 autóbusz alvázat gyártottak, igazodva az Ikarus igényeihez; s adósság nélkül zárták a fél­évet merewázss tehergépko­csikból és pótalkatrészekből. A tervezettnél kevesebb készült viszont a D—450-es és a VOL­VO terepjáró gépkocsikból. Az összkép végül is nem kedvezőt­len. Készáru és árbevételi ter­vüket egyaránt túlteljesítették, egy, illetve 0,6 százalékkal. S még mindig a gépiparnál maradva, ütemes termelésről adhat számot a Gödöllői Gép­gyár. A tavalyi első félévi ter­melésüket alapul véve hatszá­zalékos termelésfelfutást értek el, s ez pusztán a termelékeny­ség növelésének az eredménye. Sikerült javítaniuk — öt szá­zalékkal!— a nagy teljesítmé­nyű gépek, berendezések ki­használtságát. Amihez jó mód­szerként alkalmazták az úgy­nevezett kétgópes üzemelte­tést. Nagy munka várt a gödöllői Ganz MM Árammérőgyár dol­gozóira is. Hat százalékkal magasabb árbevételhez jutot­tak az előirányzottnál, s a tő- késexport-tervüket is túltelje­sítették két százalékkal. Nőm kevés gönddal küsz­ködtek megyénk könnyűipari üzemei. A Váci Kötöttárugyár ban például nem számolhattak előre egy jelentős tőkésexport­rendelés meghiúsulásával. Pe­dig 80 tonna kelme gyártása maradt el, ami azt vonta maga után, hogy a tervben rögzített­nél öt százalékkal kisebb az árbevételük; 455 millió forint. Eredmény viszont, hogy ütei mesen, a szállítási határidőket betartva juttatták el termékei­ket a belkereskedelemnek, s indították útnak szocialista piacra. Tervszerűen, jó tempóval végezték dolgukat a Lenfonó és Szövőipari Vállalat dolgozói. Ezt bizonyítja az előállított 13,6 millió négyzetméter len- áru. Nemcsak termelési, érté­kesítési tervüket is teljesíteni tudták. Kár, hogy ezúttal nem említik a legjobbak között a Budakalászi Szövőgyárat. Sikeres félévet hagyott ma­ga mögött a váci Forte gyár, a hazai fotokémiai ipar felleg­vára, Mind fotópapír, mind pedig a filmgyártásban az elő­írtnak megfelelően alakult a termelésük és a kiszállításuk. Tőkés exportjuk értéke várha­tóan meghaladta a 4 millió dollárt. Lehetetlen lenne felsorolni hány féle terméket gyártottak a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál. Polyuretán talpból például 2 millió 727 ezer pá­rat; thermokaucsuk talpból 672 ezer párat és műanyag cső­ből 1 millió 120 ezer kilogram­mot. Termelési értékük meg­haladta a 700 millió forintot, jóval több a vártnál. Termé­szetesen a számítottnál na­gyobb a féléves nyereségük is. 15—17 százalékos túlteljesítés­re számítanak. D. Gy. aratáshoz segítséget adtak. Az idén öt országban gyártott ki­tűnő kombájnok aratnak fö'ld­Pü jeinken. A legnagyobb meg- | becsülés mégis a velük dől- fjf; gozó embereket illeti meg. A továbbiakban szólt arról, hogy az Idei aratásról más­fél hónappal ezelőtt is megál­lapítottuk, nem lasz könnyű. Komoly nehézségeink van­nak, de bízunk abban, hogy a gazdaságok — ha több erő­feszítés és több gond árán is — jó termést fognak betaka­rítani. — A siker érdekében az aratásra minden alkalmas időt ki kell használni —mon­dotta a miniszter. — Szük­ség van a minél teljesebb se­Dr. iromány Pál mezőgazdasági és éiclmczősügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. ömlesztők az új búzát a fogadógaratba Halmúgyi Péter felvételei gítőkészségére mindazoknak, akik az aratással kapcsolat­ban állnak. Így elsősorban az alkatrészellátókéra, kül- és belföldiekre egyaránt Beszéde végén köszöntötte dr. Romány Pál a malomipar dolgozóit. Az ünnepségen megjelent dr. Szlatnenicky István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyette­se, dr. Molnár Károly bel­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, dr. Lénárt Lajos, a Ga- bonatrö-szt vezérigazgatója, La­katos Tibor, á Pest megyei Tanács elnökhelyettese és Bo­ros András, a Budapesti és Pest megyei Gabanaforgalmi és Malomipari Vállalat igaz­gatója is. Valamennyien meg­nézték az új malom vezériő- ■iezését, h'Tí # laboratóriumát, -o ndrejkovivs József, a malom vezetője el­mondta, hogy az újjáépített üzem június elején kezdte meg próbaüzemelését, éves tervük 30 ezer tonna gabona őrlése, amely mintegy 3 ezer tonnával haladja meg a ta­valyit. Űj technológiával dol­goznak, 'berendezéseik a leg­korszerűbbek közé tartoznak az országban. V. B. dolgozniuk. Már a mostani esőzés előtt is kétszer 10 órás műszakban működtek a szárí­tóüzemek, a, továbbiakban is hasonló erőfeszítésekre lesz szükség, ha lépést akarnak tartani a betakarítás ütemé-, vei. Pest megyében egyébként a kedd-szerdai esőzést megelő­zően 877 kombájn dolgozott a gabonaföldeken, az őszi árpát lényegében betakarították, a búza aratásával pedig a vetés- terület 11—12 százalékán vé­geztéin KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kolumbia nemze­ti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Alfonso Lopez Michelsent, a Kolumbiai Köz­társaság elnökét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is részt vett azon az ülésen, amelyen a Zala megyei .népfront elnöksé­ge az aprófalvas települések gondjairól tárgyalt. Dr. Johannes Balsert, a Né­met Szövetségi Köztársaság magyarországi rendkívüli , és meghatalmazott nagykövetét szerdán bemutatkozó látogatá­son fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Várkonyi Péter, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke fogadta a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének meghívására hazánkba látogatott Jírzi Kubkát, a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet elnökét, aki a NUSZ és MUŐSZ közötti együttműkö­dés továbbfejlesztéséről tár­gyalt Budapesten. i S okféle kürtön hang­zik az ébresztő a nép­gazdaság különböző területéin, s ahogy mond­ják, csak azok nem hall­ják, akik nem akarják. Ér­demes 'azonban töprenge­ni rajta — vajon tényleg a csinált süketség eseté­vel éllunk-e szemben, avagy nyomós okai van­nak annak, hogy a kürtszó olykor a semmibe vész? A hetvenes évek ele­jén, a rekonstrukciónak köszönhetően minden te­kintetben korszerű körül­mények között állította elő korszerű, kelendő termé­keit a Nagykőrösi Kon­zervgyár. öt-hat esztendő nem tartható nagy idő­nek, ám a termelésben márföldes léptek megté­teléhez elég a nemzetkö­zi porondon. A körösi kon- zervek híre ma is csorbí­tatlan, ám kissé halövá- nyabb, mint volt koráb­ban, igaz, a hazai tartó­sítóiparnak még mindig a legpatinásabb egysége, külföldi vevők sora kizá­rólag Kőrösről származó árut hajlandó átvenni. A hír halványodása termé­szetesen figyelmeztetés, s a gyárban nem eresztették el azt a fülük mellett, mert hiszen itt valóban kollektív magatartás az, hogy a rangot kötelessé­gek szüléjeként értelme­zik. Nincs baj a hallással, az igyekezettel úgyszin­tén nincsen, d&nchogy köz­ben sok minden megvál­tozott. Meredeken csök­kent például a termelés gazdaságossága, s _ nem azért, mert a gyár téhetart- lenkedett, nem ügyelt a termelékenységre, a faj­lagos ráfordítások alaku­lására, hanem, mert szin­te mindenféle nyers- és kiegészítőanyag, amivel dolgoznak, jóval drágább lett. A vevőit érthetően csakis az áru és annak ára érdekli. B izonyos jdeig a gyár megteheti, hogy nye­resége terhére — ahogy azt a szakma fogalmazza — lenyeli az áremelkedésekből számlá­zó, s a vevőre át nem há­rítható költségek okozta veszteséget. Ez történt itt is. Ezzel a lehetőséggel azonban csak idsig-óráig lehet élni, közben ki kell alakítani azokat az új uta­kat, melyek ismét távlati fejlődést kínálnak. Rend­kívüli módon megnőtt a különféle' . importanyagok ára például, ezért a gyár érthető erőfeszítéseket tett és tesz azok hazai terme­lésből történő helyettesí­tésére. Olyannyira igyek­szik, hogy kényszerűen, bár, de maga jár el új lakkfajták kikísérletezé­se ügyében a hazai ter­malőnél. aki máskülön­ben a füle botját sem moz­gatja amiatt, milyen tem­póban emelkednek az im­portból származó fedő- lakkok árai, mert hiszen ez az árnövekedés őt köz­vetlenül nem érinti, a nép- gazdasági veszteség meg olyannyira elvont dolog, hogy azzal törődni sem ér­demes. Folytathatjuk a töpren­gésre okot adó tények so­rolását azzal, hogy a gyár — megintcsak más vá­lasztás híján — tekintélyes értékű gépgyártási tevé­kenységet folytat, mert er­ről lemondva a termelési lánc alapvető szemei hiá­nyoznának, okoznának örökös fennakadásokat. Az AZ IDŐJÁRÁS HÁTRÁLTATJA AZ ARATÁST Pest megye valamennyi já­rásában — mint az MTI je­lenti.— megállt az öt nap óta teljes erővel folytatott aratás. A nagykátai járásban több mint 30 milliméter csapadék hullott, Szentmártonkátán és környékén, a monori járásban, Üllő és Gyömrő térségében jég verte a gabonatáblákat. Eddig sem volt könnyű dol­guk a kombájnoknak, mert megyeszerte erősen megdőlt a gabona, s ezután még nehe­zebb körülmények között kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom