Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-19 / 168. szám
1978. JÚLIUS 19., SZERDA Heti jogi tanácsok I panaszát érdemben kellett I volna vizsgálni, mert, bár a | döntőbizottság helyesen ítél- ! te meg, hogy ez a vállalati le- ! vél figyelmeztetésnek minősül, éppen ezért a figyelmeztetés ellen is van helye munkaügyi vita kezdeményezésének. Abban igaza van amun- ' kaügyi döntőbizottságnak, ] hogy a figyelmeztetés egymagában jogkövetelményekkel nem jár, de sérelmes lehet a dolgozó számára, ha az alaptalan, indokolatlan. Egyrészt a figyelmeztetés a dolgozó társai előtt kedvezőtlen megvilágításba helyezheti, másrészt következményekkel járhat, mert később, például felmondás vagy fegyelmi ügy kapcsán felhasználható a dolgozó munkájának, magatar- ! tásának értékelésénél. Ha- I sonló esetben a Legfelsőbb | Bíróság egy törvényességi óvás j kapcsán kimondta, hogy módot kell adni a dolgozónak a védekezésre, ha a figyelmeztetéssel szemben azt állítja, hogy az említett hiányosságok nem helytállóak. A figyelmeztetés alaposságát — vita esetén a munkáltatónak bizonyítania kell. A kialakult joggyakorlat megkívánja, hogy a figyel- i meztetés komoly legyen. Mert csupán a munkavégzés módjára, vagy a dolgozó magatartására vonatkozó egysze- ! rű megjegyzés valóban nem J adhat okot a munkaügyi vita kezdeményezésére. Amit olvasóinknak a vállalat a levélben leírt — véleményünk szerint —, olyan súlyosan elmarasztaló magatartásra, a munkavégzés hiányosságaira utal, ami miatt helye lett volna érdemi vizsgálatnak. A munkaügyi döntőbizottság tévedése úgy javítható ki, ha olvasóink a munkaügyi bírósághoz fordulnak., ♦ Kezdeményezhetnek-e munkaügyi vitat az üzletszerzők, MOZIMŰSOR JÚLIUS 20-TÖL JÚLIUS 26-IG CEGLÉD, Szabadság FÓT 20—23: Polyce Python 357** 24—26: Városok és évek I—II. 24—26; esti előadáson: Bakaruhában** CEGLÉD, Mese 20—26: Szarvacska, manócska CEGLÉD, Művész 20—23: Szegénylegények 24—26: Égibárány GÖDÖLLŐ 20—23: Kincskereső kis Ködmön 20—23; esti előadáson: Dominó elv* 24—26: Száguldás gyilkosságokkal* SZENTENDRE 20—23: Száguldás gyilkosságokkal* 24—26: Blöff 26; matiné előadás: Peti és a barométer VÁC, Kultúr 20—23: Blöff 24—26: A farkas nyomában 24—26; esti előadáson: Komédiás** ABONY, Szabadság 20—23: Már ez is probléma? 24—26: Polyce Python 357** ABONY, Mese 22—25: Farkas és a kisdiák ABONY, Művész 22—25: Fényes szelek BUDAÖRS 20—21: Állami áruház 22—23: A farkas nyomában 24—26: Dominó elv* DABAS, Kossuth 20—21: Holttest a Temzéböl* 22—23: Kálvária 24—25: Amerikai cigaretta* DUNAHARASZTI 20—23: A javíthatatlan 24—25: A leigázottak bolygója DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—23: Csizmás kandúr a világ körül 20—23; esti előadáson: Megöltek egy lányt 24—26: Dominó elv* DUNAKESZI, Rákóczi 20—21: Csendes-óceán kalózai 22— 23: A komédiás** 24— 25: Magyarok ÉRD 18—20: A választ csak a szél ismeri* 22: A csendes otthon 23— 24: Fekete gyémántok I—II. 25— 27: A Csendes-óceán • kalózai 20—21: Scotland Yard vendége* 22—23: A Csendes-óceán kalózai 24—25: Rákóczi hadnagya GYAL 20—21: Kálvária 22—23: Hollywood, Hollywood 24—25: Ilyenek voltunk* KISTARCSA 20—21: Zsarutörténet** 22—23: Elveszett expedóció I—II. 24—25: Csizmás kandúr a világ körül LEÁNYFALU, Kert 20—21: Magyarok 22—23: Hollywood, Hollywood 24—25: Akasztani való bolond nő* NAGYKÁTA 20—21: Cséplő Gyuri 20—21; esti előadáson: Neveletlenek* 22—23: Déryné 22—23; esti előadáson: Holttest a Temzéböl* 24—25: A két aranyásó 24—25; esti előadáson: Előkelő alvilág** PILISVOROSVAR 20—21: Sellö a pecsétgyűrűn I—II. 22—23: Neretvai csata I—n. 24—25: A választ csak a szél ismeri* POMÁZ 20—21: Hattyúdal 22—23: A választ csak a szél ismeri* 24—25: Hollywood, Hollywood RÁCKEVE 20—21: Ki megy a nő után? 22—23: A leigázottak bolygója 24—25: A javíthatatlan SZIGETSZENTMIKLÓS 20—21: A leigázottak bolygója 20—21; esti előadáson: Nézd a bohócot*** 22—23: Kaland a szigeten 22—23; esti előadáson: Júlia és a szellemek** 24—25: Bosszúállókújabb kalandjai 24—25; esti előadáson: Keserű csokoládé** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott! •* Csak 16 éven felülieknek! ••* Csak 18 éven felülieknek! szervezők a jutalékkulcs mértékének megállapításával kap csolatban? Egyik olvasónk a munkahelyével szemben támasztott követelését arra alapította, hogy az új munkakörbe áthelyezését megelőzően, az alperessel megállapodott a jutalék mértékében. A megállapodás szerint — ugyanúgy, mint elődje — forgalmi és eredményességi jutalékban részesül, a kétféle címen járó jutalék együttes összege azonban nem lehet több alapbérénél, amelyet havi 2 ezer 500 forintban állapított meg a munkáltató. Ismét csak a legfelsőbb bírósági gyakorlatra tudunk utalni. Ezek szerint, a munkaügyi vita során bizonyítani kell, hogy a feleik milyen mértékű jutalékkulcsok alkalmazásában állapodtak mag, és hogy milyen mértékben határozták meg a kifizethető jutalék összegének felső határát. Ennek figyelembevételével lehet aztán eldönteni, hogy milyen jutaléklkulcs illetheti meg olvasónkat. Ugyanis jelen esetben az történt, hogy a dolgozóval áthelyezésekor csak az alapfizetést közölték, a jutalékkulcs tekintetében va lóban szóban volt megállapodás, és erről csak hónapokkal később kapott értesítést a dolgozó. A kiértesítésben azonban — olvasónk állítása szerint — nem a megállapodás szerinti jutalékkulcs szerepelt Tehát az a megoldás a munkaügyi vita elbírálásánál, hogy a döntőbizottságnak be kell szerezni a jutalékmegál- lapodásra vonatkozó bizonyítékokat, el kell döntenie, hogy a felek milyen mértékű jutalékkulcsok alkalmazásában állapodtak meg, és, hogy milyen mértékben, határozták meg a kifizethető jutalék felső összegének határát. Az eljárás során be kell szerezni a jutalék kiszámításához szükséges adatokat is, Természetesen, ha nem sikerül bizonyítani, hogy létrejött a felek között az alkalmazandó jutalékkulcsok mértékének és a kifizethető jutalék felső határára vonatkozóan megállapodás, akkor olvasónknak magasabb mértékű jutalékra támasztott igénye nem bizonyítható. Dr. M. J. Jelenleg 95 ezer — Pest megyében A jogban járatlanok eligazítása A minisztertanácsi rendelkezés — amely a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről határozott — 1976 elején látott napvilágot. Ezt követően születtek meg a SZOT-irányelvek, s értelmükben Pest megyében 73 vállalatnál — azok 98 gyáregységét és telephelyét is beleértve — kellett a jelzett év végéig helyi lehetőségeket teremteni a munkások ügyes-bajos dolgainak intézésére, s a jogban járatlanok eligazítására. Jelenleg megyénkben mintegy 95 ezer dolgozó — a szak- szervezeti mozgalomban Teszt vevőknek 48 százaléka — részesülhet jogsegélyszolgálatban. A jog, a lehetőség tehát adott, de vajon élnek-e vele, igénylik-e az emberek? Ezt vizsgálta a közelmúltban a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. kapott valami vitás ügye megoldásához, eleve propagandát is kifejt a jogsegélyszolgálat mellett. Magyarán; felbátorítja munkatársait saját jól megoldott dolgára hivatkozva. Mindenekelőtt megállapította a testület, hogy a szervező munkát irányító szakszervezeti szervek felismerték a, jogsegélyszolgálat politikai jelentőségét. Világosan- látták, nem egy újabb típusú hivatal létrehozása volt a céL Sokkalta inkább: hozzájárulni a munkások helyzetének, körülményeinek javításához, a munkaidő-kiesések csökkentéséhez, s általában a szocialista jog megismertetéséhez, a szocialista tudat formálásához. Elég egy telefon A politikai célkitűzéseknek megfelelően a vállalatok 85 százalékánál a SZOT-irányel- vekben javasolt formában szervezték meg a jogsegélyszolgálatot. Vagyis, bizottságokat hoztak létre. Tagjai legtöbb helyen a vállalati jogászok, igazgatási osztályvezetők, munkaügyi előadók és hasonló munkakörben dolgozók. Gondként jegyezték fel a vizsgálatot végzők, hogy a bizottsági. tagoknak mintegy 65 százaléka az adott vállalatnál főállásban dolgozik. S ez mit jelent? Azt, hogy a munkaviszonnyal összefüggő panaszok esetén bizonyos érdekösszeütközés keletkezhet, s a dolgozó gyakorlatilag jogsegély nélkül maradihat. Megerősítette ezt a véleményt Nagy Lajos, a Csepel Autógyár szak- szervezeti tanácsának titkára is. Elmondta ugyanis, hogy helytelen gyakorlat, ha a vállalati jogtanácsos a jogsegélyszolgálat vezetője. Viszont, ha a szakszervezeti bizottságok rendszeresen ellenőrzik a"jogsegélyszolgálat munkáját és élnek beszámoltatási jogukkal, elkerülhetők a nézeteltérések, nem károsul a dolgozó. Annál is inkább igaz ez, mert tapasztalatuk szerint nem ritka, hogy egy telefonbeszélgetéssel is tisztázni lehet ügyeket. S ez nem csupán azt hozza magával. hogy jóval kevesebb esetben kell döntőbizottsághoz fordulni igazságért, azt is, hogy jobb a munkakedv, csökkennek az emberek termelést is zavaró napi gondjai. A jogorvoslás — politikai munka. Egyetértettek ezzel, az elnökség tagjai. Hangulatkeltő hatása nem elhanyagolható, s nemcsak önmagában hasznos. Az a dolgozó, aki segítséget Ami a legtöbb Az SZMT elnökségének megbízásából végzett vizsgálat természetszerűleg még gyerekcipőben járó tevékenységről szerezhetett tapasztalatokat, nyert képet. Ez azonban máris sokat elárul. Kiderült például, hogy a várakozástól eltérően a dolgozók nem munkajogi és társadalombiztosítási kérdésekkel keresték fel elsősorban a jogsegélyszolgálatot. Legnagyobb számban polgári és családjogi témák kerültek terítékre. Ezt jól illusztrálják a számok is. 1977- ben 8500-an fordultak a jogsegélyszolgálathoz, s közülük 2465-en polgári jogi és 1870- en családjogi ügyekben kértek tanácsot, vagy konkrét intézkedést. Ugyaniakkor például társadalombiztosítási panaszra mindössze 765_en vártak orvoslást. Az is érdekes, miként sikerült egy-egy téma rendezése. Az elintézés legelterjedtebb módjának a felvilágosítás, tanácsadás bizonyult. Beadványt és iratot pedig 2550 esetben szerkesztettek a társadalmi jogászok. S hogy nem lehet célja a jogsegélyszolgálatnak, a hivatásos ügyvédek dolgának átvétele bizonyítja, 340 dolgozó részesült csak jogi képviseletben. Az első tapasztalatok kedvezőek, állapította meg az elnökség, a főhangsúly ezentúl a tartalmi munka színvonalának javítására kerül Ezt elősegítheti a különféle szervekkel kialakított szoros együttműködés. A bíróságok, ügyészségek és más hatóságok sok konkrét segítséget adhatnak a szakszervezeti jogsegélyszolgálatnak. Máris vannak e téren jó példák: a Csepel Autógyár, a KKMV és a Nagykőrösi Konzervgyár jogsegélyszolgálata megállapodásokat kötött a tanácsok szakigazgatási szerveivel. Például ezek rendkívüli félfogadások lehetőségére, tanácsi nyomtatványok beszerzésére, kihelyezett tanácsi fogadóórákra terjednek ki. Jobb propagandát S melyek még a további feladatok? Bőséges a tennivaló. A rendelkezések értelmében a jogsegélyszolgálati munka területi összefogása, irányítása és ellenőrzése továbbra is a megyei szakszervezeti tanácsokra vár. E bonyolult, szerteágazó feladat elvégzéséhez létre kell hozni megyei jogsegélyszolgálati bizottságot. A vállalatoknál pedig el kell érni, hogy legalább évente egyszer a szakszervezeti bizottságok napirendre tűzzék a jogsegélyszolgálati tevékenységet. Ezenkívül jelentős mértékben javítani kell az üzemekben a jogpropagandát, s nem utolsósorban a jogpolitikai felvilágosító munkát. Csakis így várható el, hogy teljes egészében betöltse hivatását az emberekért létrehozott szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Dódé Györgyi Tíz nap rendeletéiből A tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javító- szolgálatáról, a Magyar Közlöny 42. száma tartalmazza a 35/1978. Mt. rendelkezést. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzésről a 13/1978. Bk. M. számú rendelet, a belkereskedelemben foglalkoztatottak műszakpótlékáról pedig a 14/1978. Bk. M—rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 43. szám.) A sajtóval kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1959. (V. 1.) korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 4/1959. (VI. 9.) MM. sz. rendelet módosításáról a kulturális miniszter a 3/1978. (VII. 7.) Új vásárlói kalauz A minőségi kifogás bejelentése Azokat a termékeket, amelyekre nincs jótállás, a kereskedelem szavatossági felelősséggel értékesíti. Az élelmiszerek, kozmetikumok és háztartási vegyi cikkek. Vagy. is azok, amelyek általában egyszeri elhasználásra, illetve fogyasztásra szolgálnak. ha hibásak, nem javíthatók. Ezért az ilyen hibás árut a boltok kötelesek kicserélni, illetve az árát visszafizetni. Más áruknál, például a ruházati cikkeknél a nem jótállással eladott iparcikkeknél hiba esetén a kereskedelem felajánlhatja a termék megjavítását. Ezzel azonban az új szabályozás értelmében csak akkor kell beérnünk, ha a javítást nyolc napon belül elvégzik, s ezzel nem csökken az áru értéke. (Például, ha egy varrás felfeslik a ruhán, a cipőről leválik egy díszítőelem, akkor ezt gyorsan és egyszerűen ki lehet javítani.) Ha a hiba nagyobb, vagy javítása huzamosabb időt venne igénybe, akkor kérhetjük, a termék cseréjét, a vételár visszatérítését, vagy az ár arányos leszállítását. Reklamációval általában abban a boltban kell jelentkezni, ahol a hibás terméket vásároltuk; ennek igazolásául kérhetik a blokk felmutatását. (Ha a blokkot elvesztettük, tanúkkal, vagy a házhozszállítás okmányával igazolhatjuk a vásárlás helyét és idejét.) Nem vonatkozik ez az előírás az élelmiszerekre, a kozmetikumokra és a háztartási vegyi cikkekre: ezeket az árukat bármelyik olyan üzletbe visszavihetjük, ahol hasonlót árusítanak. Minőségi kifogásunkat valamennyi ilyen bolt köteles elintézni, s így nem is kérhetik a blokkot. A minőségi kifogás bejelentésére általában a vásárlástól számított hat hónapon belül van mód. De az új Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy a vásárló a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles közölni minőségi kifogását. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a hibás termék használata ne járjon további értékcsökkenéssel. Bizonyos esetekben azonban hat hónapon túl is érvényesíthetjük jogainkat. Olyankor, amikor az eladáskor már fennállt hibát korábban nem lehetett felismerni, a vásárlástól számított egy év áll rendelkezésünkre, illetve á tartós fogyasztási cikkek hibáját három éven belül reklamálhatjuk. Természetesen nem tekinthető hibának a rendeltetésszerű használattal járó elhasználódás, az emiatt bekövetkezett értékcsökkenés. Az élelmiszerek, a kozmetikumok és a háztartási vegyi cikkek minőségét általában csak a fogyaszthatósági időn belül, illetve addig kifogásolhatjuk. amíg a terméknek meg kell őriznie a minőségét. Köztudott. hogy ezt a határidőt az árun fel kell tüntetni. Ha a feltüntetést elmulasztották, akkor ezekre a termékekre is a hat hónapos határidő érvényes. De ugyanakkor érvényes az a szabály is, hogy a hiba felfedezése után, haladéktalanul kötelesek vagyunk közölni kifogásunkat. Ha például felbontottunk egy konzervet. nem várhatunk a reklamációval, hiszen így vita esetén nem tudnánk bizonyítani, hoev a termék eleve hibás volt- G. Zs. KM. számú rendeletében Intézkedett. Többek között rendelkezés történt abban, hogy milyen kiadványok mentesülnek tárgyuknál fogva az engedélyezés alól, továbbá a sajtótermék kiadásának és terjesztésének engedélyezése iránt —, ahol az engedély beszerzése kötelező — előterjesztett kérelemben milyen adatokat kell megjelölni. A termékforgalomról a 36/ 1978. Mt.-rendelet, az árszá- bályozás módosításáról a 37/ 1978. Mt.-rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 44. szám.) A kisipari mestervizsgáról, a kisipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről a 2/1978. (VII. 13.) Kip. M., illetve a 3/1978. (VII. 13.) Kip. M. számú rendelet rendelkezik, és itt kell megemlíteni a kisiparosok vásári (piaci) árusításáról kiadott 4/1978. (VII. 13.) Kip. M. rendelkezést is. (Magyar Közlöny 44. száma.) SZENTENDREI MOZILÁTOGATŐK FIGYELMÉBE! Közöljük, hogy a július 9-én elmaradt képzőművészeti kisfilmeket július 19-én 17 órai kezdettel tűztük újra a Felszabadulás Filmszínház műsorára. A ,/Szentendrei nyár" KERETÉBEN BEMUTATJUK A FESTŐK VAROSA MOZAIK ARANY HÁTTÉRREL? AZ AGYAG POÉTÁJA VANKÓNÉ: DUDÁS JULI A SZENTENDREI PARKMÜZEUM című rövidfilmeket. PEST MEGYEI M0ZIUZEMI VÁLLALAT ♦ Fordulhat-e a flgyehnez- tetés ügyében a dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz? P. Z. gödöllői olvasónk és egyik munkatársa érdekes munkaügyi vitájukban keresett fel bennünket. Olyan értelmű levelet kaptak munka- hélyükről, amelyben kifogásolták magatartásukat, munkavégzésüket. A levél tartalmazza azt is, ha a jövőben nem változtatnak magatartásukon, nem tartanak igényt munkájukra. Olvasóink a fentiek miatt panasszal fordultak a munkaügyi döntőbizottságihoz. Sérelmezték, hogy fegyelmi eljárás nélkül, őket meg sem hallgatva kapták ezt a súlyosan elmarasztaló figyelmeztetést, és kérték, hogy a döntőbizottság helyezze hatályon kívül, megalapozatlanság miatt A döntőbizottság érdemben azonban nem foglalkozott a panasszal, azzal utasította el, hogy figyelmeztetést kaptak tulajdonképpen, ami ellen pedig nincsen panasznak helye. A munkaügyi döntőbizottság tévedett, de tévedtek olvasóink is. Olvasóink tévedése azonban kisebb, minta döntőbizottságé. Ugyanis ők azt is vitatják, hogy a szó- banforgó levél egyáltalán figyelmeztetésnek minősül-e, tekintettel arra, hogy a vállalati elmarasztaló értesítés egy szóval sem említi, nem is használja a „figyelmeztetés” kitételt. Mivel olvasóink tévedése kisebb fokú, ezért először ezzel foglalkozunk. Jogi szempontból nem jelentős a figyelmeztetés kitétel elmaradása. A levelet tartalma szerint kell megítélni, az pedig vitán felül figyelmeztetésnek minősül. . A munkaügyi döntőbizottság tévedése azonban nagyon lényeges. A dolgozók
