Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

1978. JttLIUS 19., SZERDA Cigánycsaládok élet- és munkakörülményei Pest megyében kilencszáz család költözött új lakásba \ V. A Hazafias Népfront titkársági ülése Az elmúlt két esztendőben 900 cigánycsalád költözött új otthonba Pest megyében, Ba­ranyában pedig 130 putritelep tűnt el a föld színéről másfél évtized alatt. Az állami hatá­rozatok végrehajtásának, a szociálpolitikai intézkedések­nek és a társadalmi összefo­gásnak az eredményeit jelzi az is, hogy az 1971. évinél már mintegy 30 százalékkal több cigány férfi és nő állt munka- viszonyban az idén. A kétségtelenül számottevő fejlődés ellenére a cigányla­kosság társadalmi beilleszke­dését még ma is sotk nehézség és ellentmondás jellemzi — állapították meg a közelmúlt­ban a Hazafias Népfront tit­kársági ülésén. A HNF orszá­gos tanácsában elmondották: még nagyobb segítséget kíván­nak adni a cigánylakosság to­vábbi munkába állításához, az állampolgári jogok és köteles­ségek megismeréséhez, gya­korlásához, valamint a kultu­rális neveléshez és a tanköte­lezettségi törvény betartásá­hoz. E célok jegyében hívták nemrégiben életre a cigányság helyzetével foglalkozó albi­zottságot A putritelepek felszámolása — amely a beilleszkedés egyik legfontosabb mozzanata — a jelentős építési kedvezmények hatására az elmúlt években felgyorsult. Több megyében olcsó telket, bontott építő­anyagot adnak segítségül az építkezni kívánkozóknak. Az ausztrál parlamenti küldöttség programja A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó ausztrál parlamenti küldöttség — élén Kevin Newman, liberális pár­ti képviselővel, az ausztráliai államszövetség fejlesztési mi­niszterével — kedden az Or­szágházban megkezdte tár­gyalásait. A magyar tárgyaló csoportot Péter János, az or­szággyűlés alelnöke vezette. A megbeszélést követően Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, délután Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese fogadta az ausztrál parla- menti delegációt Látogatást tettek a Nehéz­ipari Minisztériumban; megte­kintették a magyar koronázá­si ékszereket, majd ismerked­tek a főváros nevezetességei­vel. A fúvósok - és egy egész osztá! Csemő-ZöldhaJom: a KISZ Pest megyei Bizottságának építőtáborában Szokatlan képet nyújt ezek­ben a napokban a ceglédi já­rásban a Csemőhöz tartozó zölühalmi általános iskola. A fölszintes épület tantermeiben padok helyett pokróccal leta­kart vaságyak láthatók, s a táblán most nem számtanpél­dákat, oldanak meg, hanem Donald kacsa, Foxi Maxi és a két kőkorszaki szaki, Frédi és Béni közkedvelt figurája mo­solyog a belépőkre. S abban a a helyiségben, ahol a kisdiákok év közben főzni tanulnak, most hiába keresnénk a lábosokat, fazekakat, hiszen az ajtón jól olvasható a felirat: Parancs­noki szoba. S ha e nem mindennapi át­alakulás okáról a helybeli em­berektől érdeklődik az idegen, gyors választ kap: — Az iskolánkban laknak most a sínbontó fiúk. Nagyon derék gyerekek mindnyájan... A munka nem könnyű A történet azonban koráb­ban, hónapokkal ezelőtt kez­dődött. Beszámoltunk már ol­vasóinknak Pest megye KISZ- fiataljainak önzetlen vállalá­sáról: társadalmi munkában felszedik a síneket az időköz­ben megszüntetett Cegléd és Hantháza közötti vicinális út­vonalán, s azt felhasználják a közkedvelt börzsönyi úttörő­vasút pályájának átépítéséhez: A hantházi bontás március első napján kezdődött: a húsz kilométeres vonalszakaszon először a Hantházától Ereklyé- sig terjedő három és fél ki­lométeres szakasszal végeztek, ezt követte a Felcsőcsemőig terjedő rész felszedése. A je­lenlegi helyzet szerint még hozzávetőlegesen tíz kilomé­ternyi hosszúságban kell fel­szedni a síneket — az eredeti terv szerint október végéig. S annak érdekében, hogy a fatalok vállalásukat teljesít­hessék, a diákok a nyári szün­időben a KISZ Pest megyei bi­zottságának építőtáborában folytatják a munkát: a fiúk tíznapos turnusokban váltják egymást. A sínbontás vezetője már­cius első napjától egy hosszú hajú, farmernadrágos fiatal­ember, aki határozottan, ener­gikusan irányítja a fiúkat a sínek mentén. A neve: Szűcs László, aki egyúttal az épí­tőtábor nevelési felelőse is. Cegléden él a családjával, de most az önkéntes munkavál­lalókkal együtt szintén a zöld­halmi általános iskola lakója: minden kérést a lehetőségek­hez képest igyekszik teljesí­teni. — Lényeges dolog: a sín- bontásnak folyamatosnak kell lennie. A munka egyáltalán nem könnyű, s idő kell ahhoz, is, amíg a módfelett nehéz szerszámokkal megtanulnak bánni. Eddigi tapasztalataim: csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok valameny- nyiükről: — mondta Szűcs László. Hangszerek a szekrényben Javasolta: győződjünk meg saját szemünkkel az elhang­zottak igazáról. Ottjártunkkor egyébként két brigádban hu- szonketten dolgoztak: a Fóti Gyermekvárosból és a váci Sztáron Sándor Gimnáziumból érkeztek fiatalok az építőtá­borba. A Fóti Gyermekváros tizen. kéttagú brigádjának "tagjai most fejezték be az általános iskolát, s valamennyien to­vábbtanulnak középiskolában, szakmunkásképzőben. Az már találkozásunk első pil­lanatában kiderült, hogy a fiúk bontás közben gyorsan megtanulták a síncsavarkulcs és a másik fontos szerszám, a sínfogó kezelését. S miért hangsúlyozzuk különösképpen mindezt? Azért, mert a fótiak döntő többsége a gyermekváros fúvószenekarának tagja, s most rövid ideig — amíg a sí­neket bontják — a kedvenc hangszerek a szekrényben pi­hennek. A jelek szerint azon­ban Farkas László brigádve­zető és társai itt sem vallanak szégyent. — Reggel hatkor kelünk, igyekszünk hajtani, mert hal­lottuk, hogy minden turnusból a két legjobban dolgozó egy hétig ingyen üdülhet a Bala­tonnál — közölte mosolyogva a fótiak nevében Molnár Pé­ter. — Itt egyébként nem lehet lazsálni, mert ha például a talpfákat kocsikra rakjuk, s ha egyikünk nem emeli rende­sen, akkor csúnyán kiszúr a társaival, akiknek természe­tesen annyival több erőt kell kifejteniük... A napbarnított fóti fiúk egymást segítve, becsületesen dolgoztak. A váci Sztáron Sándor Gimnázium diákjai Kundrák László vezetésével érkeztek az építőtáborba. Valamennyien egy osztályba járnak, szep­temberben kezdik a harmadi­kat. — Tudtuk, hogy nem na­pozni jövünk ide: korábban két hetet dolgoztam a MÁV- nál, s jóalőre elmondtam tár­saimnak, mire számíthatunk — hangzott Kundrák László tájékoztatása. — így mi is igyekszünk eredményesen dolgozni. Tisztában vagyunk azzal: a vállalás teljesítése rajtunk is múlik ... S szavait társai egyetértőén helyeselték. A fótiak és a váciak dél­utánja a kikapcsolódás je­gyében telik el: gyakori láto­gatói a ceglédi Dózsa György ifjúsági klubnak, a strandnak, nagy a sikerük a játékos sport- vetélkedőknek. s a szolnoki kirándulásról is lelkesen be­szélnek a fiatalok. A legna­gyobb érdeklődés azonban kétségkívül az iskola mögötti focipályán lejátszott meccse­ket kíséri: amikor ott jártunk, a fótiak hamiskás mosollyal újságolták, hogy az előző nap két góllal megverték a vácia­kat ... A beszélgetések során fel­tűnt: a kosztot mindenki di­csérte. A program szerint délben a sínek mellett ebé­delnek, s esténként Cegléden, az Alfölü étteremben vacso­ráznak. Lesz elég talpfa Az elismerő szavakat hall­va Simon István, a KISZ Cegléd városi bizottságának titkára -— aki szinte minden napját a táborban kezdi reg gelente, s „forró dróton” ösz- szeköttetésben áll Szűcs Lász­lóval — megjegyezte: — Az ellátás ellen valóban nem lehet kifogás. Ami pedig a bőséges ebédeket és vacso­rákat illeti: ezért Pálinkás Ferenc étteremvezetőt illeti köszönet. Nyugodtan mond­hatom, szívügyének tekinti azt, hogy a fiúk jóllakjanak. S’ hadd említsem meg azt is, hogy a cegiédi kórház KISZ- fiataljainak jóvoltából min­den héten más vigyáz a sín­bontók egészségére. A jelek szerint tehát' tart­ják a szavukat a Pest megyei ifjúkommunisták: lesz elegen­dő sín és talpfa a börzsönyi úttörővasút átépítéséhez ... Falus Gábor Az új életforma részesei A szövetkezetek szocialista vonzásai Ma már egyre többen és egyre gyakrabban hangsú­lyozzák a szövetkezetek szere­pét, sokoldalú tevékenységük jelentőségét a szocializmus építésében. Ritka már az olyan vélemény, mely a szö­vetkezeteket valamiféle má­sodrangú gazdálkodási egysé­geknek tekintené az állami vállalatok mellett. A XI. pártkongresszus hatá­rozatai, a kongresszus óta el­telt időszak tapasztalatai, a Központi Bizottság állásfog­lalásai egyértelmű helyzetet teremtettek, újra megerősítet­ték, hogy á szövetkezeti tu­lajdon is egyenrangú szocia­lista tulajdon. Erősödő közösségi jelleg A mi szövetkezeteink szocia­lista társadalmi és gazdasági viszonyok között tevékenyked­nek. A szocialista állam szabá­lyozza működésük és gazdál­kodásuk feltételeit Ebből ele­ve következik az, hogy a szö­vetkezeteink szocialista jelle­gűek. Abban viszont már sok körülmény közrejátszhat, hogy a szövetkezetek szocialista vo­násai mennyire erősek, tevé­kenységükben a szocialista el­vek milyen mértékben érvé­nyesülnek. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalom ha­zánkban viszonylag rövid múltra tekint vissza. A tsz-ek tömeges megalakulásától mindössze 17—18, esztendő telt el. Mégis azt láthatjuk, hogy a közös gazdaságokban, az új körülmények között a különféle múltú-és gondolko­dású parasztemberek hamar egymásra találtak. A közös munka, a szocialista elosztás és a demokrácia elveinek tényleges érvényesülése ré­vén az új életforma tevékeny részesei lettek. A társadalmi gítélés alapjává a végzett rriuTrka, a közösségi magatar­tás vált. Tömören és kifejezően fog­lalja össze a bekövetkezett tényleges változásokat a XI. pártkongresszus határozata: Nagy utat tett meg a mun­kásosztály szövetségese, a szö­vetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményeiben, szem­léletében közeledik a munká­sokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializ­mus építésének aktív részese. Az elmúlt években tovább erősödött érzés és gondolatvi­lágában a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Emel­kedett a mezőgazdasági dol­gozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága, s ezeket jövőben is fejleszteni kell. Erősítsük tovább a termelő­szövetkezetek szocialista voná­sait, fokozzuk a tagok köz­életi aktivitását”. Mindebből következik, hogy az eddigi úton kell haladnunk tovább. A gyakorlatban bevált Bébidpők a szalagon szövetíkezetpolitikát kell ez­után is érvényre juttatni, aho­gyan azt a Központi Bizottság 1978. évi márciusi határozata szintén kimondotta. Ez vonat­kozik a tsz-ek szocialista vo­násainak a megítélésére és erősítésére is. Feioszthcrtotlan alapok Magától értetődő, hogy a szövetkezeti tulajdonnak, mint kollektív, szocialista típusú tu­lajdonformának a térnodítása a tsz-ekben egyben erősíti azok szocialista jellegét is. Márpedig várnató, hogy az eddigi gyakorlatnak megfele­lően a következő években is egyre több föld kerül önkéntes — nem kampányszerű — fel­ajánlások révén a szövetkeze­tek tulajdonába. Az a korosz­tály ugyanis, amely földdel lépett be, egyre inkább ki­öregszik. A szövetkezeti tulaj­donba viszont nemcsak a föl­dek, hanem az épületek, gé­pek, öntözőberendezések stb, is beletartoznak és ezek is nö­velik a tsz-ek közös, fel nem osztható alapját. Termelőszövetkezeteinkben hatékonyan érvényesül a munka szerinti elosztás szocia­lista elve is. Köztudott, hogy szövetkezeteink azért szilár­dultak meg viszonylag hamar, és jórészt azért gazdálkodnak sikeresen, mert igazságos, ösz­tönző jövedelemelosztási for­mákat alakítottak ki. Ma is sokféle munkadíjazási, premi­zálási módszer érvényesül a tsz-ekben. Ezek lényege és célja az, hogy minél inkább megteremtsék a tagok közvet­len anyagi érdekeltségét a munkában és annak eredmé­nyében. Ezek továbbfejleszté­se, finomítása állandó feladat. Nagy figyelmet érdemelnek a kezdeményezésre ösztönző ön­elszámoló módszerek. Ezt a fejlődési folyamatot — a szocialista elosztási elv tel­jesebb érvényesülését — ta­pasztalataink szerint nem za­varja a földjáradék fizetése. Különben is a szövetkezeti földtulajdon gyarapodásával arányosan a földjáradék ösz- szege évről évre csökken és már ma sem számottevő. A tsz-ek által kifilézett összes munkadíjnak, a részesedésnek általában kevesebb mint a há­rom százaléka földjáradék. Érvényesülő elvek Nagyon lényeges a háztáji gazdaságok szerepének, jelle­gének helyes megítélése, hi­szen a tsz-tagok jövedelmének tekintélyes része ma is a ház­tájiból származik. A gyakor­latban tapasztalhatjuk, hogy a háztájit egyre több kötelék kapcsolja a közös gazdálko­dáshoz, azzal egyre inkább szerves egységet alkot. Ezek á háztáji gazdaságok tehát nem gyöngítik a tsz-ek szocialista jellegét, sőt segítsé­gükkel lehetővé válik a helyi adottságok teljesebb hasznosí­tása a tagok, az egész társa­dalom, a szocializmus építése javára. Termelőszövetkezeteink egyik igen lényeges szocialista vo­nása, hogy demokraikus ön- kormányzat alapján működ­nek. A tsz-tagok titkos szava­zással maguk választják ve­zetőiket, döntenek a közös gazdálkodás legfontosabb kér­déseiben, a választott ellenőr­ző bizottság csak a közgyűlés­nek felelős. Az utóbbi évtizedben a tsz-ek általában jól éltek nö­vekvő gazdálkodási és pénz­ügyi önállóságukkal is. Nagy­mérvű kezdeményezőkészség­ről tettek tanúságot, jól alkal­mazkodtak a gazdasági szabá­lyozókhoz, a központi célki­tűzésekhez. A szocialista vonások erősí­tése megköveteli a tsz-ekben az önkormányzat erősítését, a demokratikus elvek még tel­jesebb érvényesülését. Külö­nösen nagy figyelmet kell fordítani a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülésére, a küldöttgyűlések tevékenységé­re a munkahelyi közösségek szerepének növelésére, az egyesült, megnövekedett ter­melőszövetkezetekben. Téves az az elképzelés, mely szerint minél nagy’obb egy termelőszövetkezet, annál erősebbek a szocialista voná­sai. A gyakorlat, az utóbbi években szerzett tapasztala­taink épp azt bizonyítják, hogy ahol nagyobbak az üzemméretek, ott fokozott fi­gyelmet, több energiát kell fordítani az emberi kapcsola­tok megfelelő alakítására, a közösségi élet formálására, a demokratizmus érvényesülésé­re. Egyeztetett érdekek Államunk alaptörvénye, az alkotmány szerint „a szövet­kezetek a szocialista társadal­mi rend részei, a szocialista állam társadalmi és gazdasá­gi céljaival összhangban szol­gálják tagságuk érdekeit”. A szocialista vonás erősíté­se éppen ezért feltétlenül megkívánja a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangjának megteremtését. Megfelelő gazdasági ösztön­zéssel, a szabályozórendszer körültekintő formálásával el lehet érni, hogy a tsz-ek,érzé­keljék és kielégítsék a nép- gazdasági igényeket. A mi el­telt évtizedünk jó példa erre. Szocialista követelménynek tekintjük, hogy a szövetkeze­tek törődjenek tagjaik boldo­gulásával, művelődésével, em­beri fejlődésével. Legtöbb szö­vetkezetünk ennek eleget is tesz. Sok viszont még a kiak­názatlan lehetőség a szocia­lista brigádok tevékenységé­ben. Ezek a kisebb közösségek a munkában, az emberi fejlő­désben, a művelődésben egyaránt hatalmas erőt képvi­selnek. A termelés korszerűsödése, az iparszerű módszerek térhó­dítása, a munkaköri speciali­zálódás ösztönzi az embere­ket az előrelépésre, ismereteik gyarapítására. Így fokozatosan változik az emberek gondol­kodásmódja, korszerűsödik életszemléletük. A szocialista öntudatban megerősödött em­ber pedig már többet tud és hajlandó tenni a szövetkeze­tért, a gyorsabb társadalmi, gazdasági haladásért. Tóth Benedek GÉPESÍTETT szolgáltatóegységek Vakond a csatornában Nyolcszáz pár bébicipőt készítenek naponta Cegléden, a PEMÜ cipőgyárában Bozsán Péter felvétele Szeretnénk változtatni a nevünkön — ezzel a hírrel, óhajjal fogadott bennünket Arató Jenő, a Pest megyei 'fő- zegkitermelő Vállalat igazga­tója. Hogy miért? — A tőzeg kitermelése és feldolgozása munkánknak cse­kély hányadát adja csupán — mondja az igazgató — elsősor­ban csatorna és szennyvíztisz­títással foglalkozunk. Persze azért tőzeget is szállítunk a kereskedelemnek évente mint­egy 150 vagonnal, 50 kilós zsá­kokban. A vállalat közületek- től is vállal munkát, egyebek között biológiai derítők mosá­sát és derítését. Gépállomá­nyunk számottevően gyarapo­dott az utóbbi években, dol­gozóin^ 60 csehszlovák típusú géppel látják el feladatukat. Munkájuk értéke az idén el­éri a 90 millió forintot. Elmondta az igazgató, hogy az ötéves tervüket előrelátha­tóan hat hónappal előbb tel­jesítik. — A közelmúltban újabb átcsoportosításra kerítettünk sort. Budapesti részlegünket felszámoltuk és a fótihoz csa­toltuk. Az idei feladataink közé tartozik ócsai telepünk rekonstrukciója: az elavult korszerűtlen épületek helyett új műhelyeket, öltözőket, zu­hanyozókat építünk, s új gé­peket állítunk munkába. H. Sz. Gy. t 1 L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom