Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1978. JtLIÜS 15., SZOMBAT Versenyben a iizennyolc brigád Kedvezőbbek a munkakörülmények Épül a műhelycsarnok és a központi raktár Derűs kép fogadja a Váci Városgazdálkodási Vállalat Zrínyi utcai központi telepére érkezőt: a tágas udvar köze­pén zöldellő terület, a kaputól jobbra helyezték el az ingat­lanközvetítő szép faházát, ide került a Széchenyi utcai épü­letbontás miatt. Túlteljesítés Bizakodó a hangulat a vál­lalat dolgozói között. Eredmé­nyesen zárták az első félévet: mintegy 11 százalékkal telje­sítették túl a tervet, az előze­tes számítások szerint, az V. ötéves tervben előirányzotta­kat jóval 1980. szilvesztere előtt megvalósítják. Vigh Ferenc párttitkárral arról beszélgetünk, hogy mennyi sok kedvező körül­mény járult hozzá a sikeres tervteljesítéshez. A létszám­gond megszűnt: a tavalyi 269 helyett 300 dolgozót foglal­koztatnak. A megfelelő mun­kakörülmények, a jobb anyagi megbecsülés, az egyhónapos nyereségrészesedés vonzó ha­tást gyakorol. A vállalat eredményesebb munkáját segítette a 18 szo­cialista brigád; a tizennyolc Cipészmonológ ötvenkét év... Hosszú idő, annyi bizonyos! Márpe­dig több, mint fél évszázada, hogy kitartok a kaptafa mellett. Hajdanán volt egy apró műhelyem Makón is. Rákos­palotán is. Most meg Szobán ez a kis sufni. Másfél­szer másfél méter. Éppen, hogy meg­fér benne az em­ber. A tanács ke­csegtet is egy na­gyobb helyiséggel. Szó, ami szó, az sem állna üresen! Nézzen csak kö­rül, telis-tele mindegyik zug ci­pőkkel és egyéb holmikkal, lószer­szám, nadrágszíj, bőrkabát, kézitás­ka ... Amit tudok janitok. Van egy öreg Singer bőrvarró gépem, meg egy tucatnyi, velem egykorú szerszá­mom, ők az én se­gítőtársaim. Napi nyolc-tíz órán ke­resztül. Pedig nem vagyok már fiatal, a hatvannegyedi­ket taposom. Hat gyereket neveltem fel, három leányt, három fiút. Má­sok már letennék a lantot. Én nem tudom abbahagy­ni! Ne higgye, nem a pénzért csiná­lom. Szép nyugdí­jam van, elélde­gélhetnék csende­sen. Tudja, sok éven át készítet­tem az ortopéd cipőket a Gyógyá­szati Segédeszkö­zök Gyárának, on­nan a havi két- ezerhatszáz. Még­egyszer mondom, nem a pénz! Csak hát a környéken nincs több cipész. Ha én becsuknám a boltot, hová vinnék a népek a beteg lábbeliket? Így meg jönnek hozzám, szépen. Nézze, a cégtáb­lát is az üzleten belül akasztottam ki. Hiába, ennél több sarkalást, varrást, talpalást már nem győznék. Azért ennyivel, amennyit itt lát, még elbírok! És tudja, mi lenne a szép? Ha ennek a harminc­esztendős kala­pácsnak, itt. a ke­zemben, az ötve­nedik születésnap­ját is munka köz­ben ünnepelhet­ném ... Lengyel István cipészmester mo­nológját lejegyez­te: Hegyi Iván Bútorkiállítás r r es vásár JÚLIUS 30-IG Szobon a gimnázium termeiben. • LAKÓSZOBÁK, SZEKRÉNYSOROK • KÁRPITOS GARNITÚRÁK • GYERMEK- ÉS KONYHABÚTOROK nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat! közül kettő, a Váci Mihály és az Ybl Miklós harmadszor ér­te el az aranykoszorús fokoza tot. Határidő előtt Tavaly kiemelt féladatuk volt a Hámán Kató Általános Iskola háromnegyedszázados épülettömbjének felújítása, amit a tervezett határidőnél jóval előbb befejeztek, s le­hetővé vált, hogy kulturáltabb körülmények között taníthas. sainak, tanulhassanak a nagy­hírű tanintézetben. Hasonlóan szép feladatuk a jelenlegi, a Báthori utcai Általános Iskola rekonstrukciója. Általános törekvésük a ha táridők előbbrehozása. Ha kell mint legutóbb, a Lőwy Sándor utcai lakóház tatarozásakor, alkalmi társadalmi munkát is vállalnak, szabad szombatju­kat áldozzák fel a cél érdeké­ben. A lakóépület megszépült, s gondot fordítottak az udvar parkosítására is. A központ marad A Váci Városgazdálkodási Vállalat, 50 milliós tervét tel jesítve, jelentős feladatok el. végzésére képes. Munkáját 'se­gíti a város másik területén épülő, új műhelycsarnok és központi raktár. A központ ott marad a busz- pályaudvar szomszédságában, ahol az állami házak lakói, házfelügyelői könnyebben fel­kereshetik. Papp Rezső Nehéz az eligazodás Segít a jogsegélyszolgálat Széles körben ismertetik az új rendeleteket — A törvény nem tudása nem mentesít a felelősség alól — hangsúlyozza az egyik legré­gebbi jogelv, sok magyar ál­lampolgár azonban nem képes az örökké változó, módosuló jogszabályok és rendeletek kö­zött kiigazodni. Az emberek gyakran kerül­nek kapcsolatba a jogszabá­lyok rendszerével, például munkaügyi vitákban, adásvé­teli szerződések megkötésekor, gyám- és hagyatéki ügyekben, hogy csak a leggyakoribb ese­teket említsük. A SZOT enyhí­teni akart az állampolgárok gohdjain, amikor kötelezővé tette, 1977. január elsejétől a jogsegélyszolgálat megszerve­zését a középkategóriájú válla­latoknak is. A Forte-gyárban arról ér­deklődtünk, hogy milyen ta­pasztalatokat szereztek a jog­segélyszolgálat működéséről ? Dr. Surman János jogügyi elő­adó, a vállalati jogsegélyszol­gálat munkatársa válaszolt kérdéseinkre. Régi gyakorlat — Üzemünkben a rendelet életbelépésével régi gyakorla­tunk kapott törvényes kere­teket — mondotta. — Dr. Tát­rai Istvánnal, a jogsegélyszol­gálat vezetőjével régebben, már e rendelet életbelépése előtt is segítettük tanácsaink­kal a hozzánk fordulókat. Ak­kor még csak tanácsadásra szo­rítkozhattunk, de most már, szükség esetén, képviselhetjük a dolgozót a hatóságok előtt. — Nem összeférhetetlen e ténykedésük a gyárban betöl­tött állásukkal? önöknek, mirtt a vállalat jogászainak, mindig a gyár érdekeit kell figyelem­be venniük, hogyan adhatnak mégis pártatlanul tanácsot? — A SZOT rendelete megha­tározza azt is, milyen kérdé­sekben állhatunk a dolgozók rendelkezésére. Még tanácsot sem adhatunk vállalatunkkal szembeni jogvitákban, azok­"Öá'n a szakszervezet égy má­sik vállalat jogtanácsadó szol­gálatát kéri fel. A büntető­ügyekbe ugyancsak egyáltalán nem avatkozhat bele a jogta­nácsadó. — Ismerik a jogsegélykérés lehetőségét a gyár dolgozói? — Nagyon hamar megismer­ték. Tavaly 185 .ügy kapcsán, százhatvanketten vették igény­be. Nemcsak konkrét esetek­ben adunk tanácsot, hanem, ha megjelenik egy-egy közér­dekű rendelet, megismertetjük a szakszervezeti és a pártak- tíva üléseken, egyben közöl­jük a vállalati lapot helyette­sítő kiadványunkban is. Saj­nos, nagyon sok rendelet jele­nik meg, a dolgozóink nem tudják figyelemmel kísérni őket, de nekünk sem könnyű. Teljesen ingyenes — Ki veheti igénybe szol­gáltatásaikat? — A gyári dolgozók, család­tagjaik, a nálunk dolgozó ta­nulók és mindazok, akik in­nen mentek nyugdíjba. Ellen­tétben az ügyvédi munkával, ez a szolgáltatás teljesen in­gyenes. — Milyen gondokkal keresik meg leggyakrabban a jogse­gélyszolgálatot? — Főleg családjogiakkal, gyámügyiekkel Sokszor kérik segítségünket, fogalmazzunk meg helyettük egy-egy kér­vényt, beadványt. A szakszer­vezettel, a társadalombiztosítá­si kirendeltséggel közösen, mi intézzük a nyugállományba vo­nuló dolgozók nyugdíj-előkészí­tését is, amelyben a szakszer­vezet, a Társadalombiztosítási Központ is részt vesz. További törekvések — Mennyire ismerjük jo­gainkat és kötelezettségein­ket? — Az állampolgári jogok és kötelezettségek ismerete alap­fokon, a mindennapi gyakorlat szintjén, amelyet jogi kultú­rának neveznek, sajnos, na­gyon hiányos. E megállapítás nemcsak a mi gyárunkra, ha­nem a magyar állampolgárok nagy részére érvényes. Csak az örökös bíróságlátogatók és egyes jogászprofesszorok is­merik teljes egészében, igazod­nak el a mindig változó ren­deletek, jogszabályok között. Kevesen tudják, hogy érvény­ben van még néhány, jóval a [elszabadulás előtt keletkezett jogszabály is. A törvény nem ismerete látszik a televízió Jo­gi esetek című műsorában fel­tett kérdésekre beküldött sok helytelen válaszból is. Szeret­nénk elérni, hogy jobban meg­ismerhesse gyárunk minden dolgozója jogszabályainkat. Persze jó lenne, ha lehetőleg minél kevesebb jogszabály lát­na napvilágot, ha minél ritkáb­bak lennének a változásoké Kis János HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK — Megérkeztek az első je­lentkezések a Dunakanyar Fo­tóklub kezdeményezte, augusz­tus 10. és 20. között, Vácott megrendezendő diaporáma al­kotótelep munkájában való részvételre. — Klímaberendezést kap a Pamutfonóipari Vállalat váci gyára. A szükséges építési munkát az érsekvadkerti tsz vállalta, a gépi beszerelést előreláthatólag szeptemberben kezdik el. Építőtábor Zöldhalomban Vágányok, talpfák, diákok Másfelé fut majd a vonat Már Zöldhalom közelében járnak a Cegléd—Hanlháza vasútvonal bontásával Cegléd és Zöldhalom között még a régi helyén a sínpár. Délutá­nonként végigfut rajta a moz­donyból és egyetlen utazóko­csiból álló szerelvény. Amint megáll a Kossuth téren, a gőzös csühög, sóhajt: utolsó útjait teszi meg ezekben a na­pokban. Huszonkét fiú száll ki a ko- csibóL Együvé tartoznak vala- hányan, mert csapatba verőd­ve, sorban vonulnak át a té­ren. A Rákóczi út felé tarta­nak. Talán épp a strandra igyekeznek, fürödni, úszni egyet a nehéz munka után. Ök a zöldhalmi építőtáboro- zók: szedik föl a vasúti talp­fákat és a síneket. Szállásuk a zöldhalmi általános iskola épülete. Délelőtt a pályán dol­goznak, délután bevonatoznak Ceglédre. Sínek az úttörővasútnak A zöldhalmi építőtáborba június 12-én érkezett meg az első turnus Nagykátáról és Szentendréről. A mostaniak a Fóti Gyermekvárosból és Pác­ról jöttek: tizenkét fóti fiú és tíz váci gimnazista dolgozik, két nevelő, valamint néhány vasúti műszaki szakember irá­nyításával A fiatalok bontanak, való­jában azonban építenek: a Bu­dapesti MÁV Igazgatóságtól ugyanis a munka fejében meg­kapják a vasútvonal anyagát, amelyet a királyréti úttörő­vasút felújításához használnak majd fel. A síneket és egvéb tartozékokat egyelőre Verőce­marosra szállítják el. A délutáni városbeli prog­ram után, busszal utaznak ki a diákok. Közel már az este, amikor kiérnek. Ám takarodó előtt lehet még egyet játsza­niuk az iskola sportudvarán. A szalonnasütés épp úgy tarto­zéka a tábori életnek, mint az esti mókázás, a játék. Osztálytársak — együtt Farkas László, a fótiak bri­gádvezetője, szívesen beszél munkájukról: — Reggelenként, fél nyolc­kor jön értünk a vonat, mely kivisz bennünket a munkate­rületre. Csavarozunk, fölszed­jük a talpfákat. A munka ne­hezebbje a váciakra hárul hi­szen ők az idősebbek. Nyol- can-tízen is emelnek egyszer­re egy-egy sínt. Délben meg­jön az ebéd. Kint a pályán ebédelünk, aztán még két óráig dolgozunk. — Hogyan telik a délután? — Majdnem mindig Ceg­léden töltjük. Ismerkedünk a várossal, mert az utolsó héten vetélkedő lesz, Cegléd történe­téből Strandra, moziba me­gyünk, aztán vacsorázunk az Alföld Étteremben. Voltunk már egyszer Szolnokon, a jövő hétre a Május 1. Ruhagyár KISZ-eseit és a Kaláris együt­test várjuk. — Mi, tízein, a váci Sztáron Sándor Gimnáziumból jöttünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Soós Zoltán harmadikos gim­nazista. — Elhatároztuk, hogy ebben az évben mi is részt veszünk valamelyik építőtá­borban. Mindannyian osztály­társak vagyunk. Ez jó, együtt jobban megy a munka, és az is igaz, hogy itt ismerhetjük meg egymást igazán. — Könnyű a feladat? — Elég nehéz, szokatlan, bár nekem az első napokban kifejezetten jólesett. A város széléig Ahhoz, hogy ezen a nyáron építőtábor működhessen Zöld­halomban, a KISZ és a válla­latok, üzemek összefogására Volt szükség, hiszen a diákok szállásáról, biztonságáról és teljes ellátásáról kell gondos­kodni. A szervezésben sokat segí­tett a városi és a járási KISZ- bizottság, valamint a csemőí November 7. Tsz vezetősége. A műszaki irányításért az er­dei vasút tulajdonosa, az Ipolyvidéki ErOó- és Fafel­dolgozó Vállalat felelős. Szállí­tóeszközökről és rakodógépek­ről gondoskodik. Az Alföld Étterem vállalta a reggeli, ebéd és vacsora előállítását, konyhai felszerelést, edénye­ket, hűtőszekrényt bocsátott a tábor rendelkezésére. A Dózsa György Ifjúsági Klub vezető­je a délutáni kulturális prog­ram szervezésében volt segít­ségükre. Mivel a fiúk fizikai munká­ja balesetveszélyes, nehéz, a ceglédi kórház állandó egész­ségügyi felügyeletet vállait. Mindennáp velük van egy or­vos vagy egy szakképzett nő­vér. Az építőtábor szeptember elejéig dolgozik. Szeptember végéig szeretnék befejezni a vasútvonal bontását. Eddig körülbelül 10 kilométer hosz- szúságú nyomvonalat szedtek föl. A cél az, hogy őszig el­jussanak a város széléig, a gerjei bejáróig Dobozi Eszter — Bevált a Patyolat-busz, mely a Pest megyei Csoma­goló- és Szolgáltató Vállalat kezdeményezésére, Észak-Pest megye községeit látogatja s járásunkban is segíti a ruha- tisztító hálózat munkáját. — Nagy rugalmasságú für­dőruhák gyártását kezdték meg a Váci Kötöttárugyárban. Az egyszínű, illetve nyomott mintás kelmét maguk állítják elő. A termék a hazai"pT3'con importot helyettesít. Már Vá­cott is kapható. — Vácott is működik a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat jogsegélyszolgálata, amely iránt nagy érdeklődés mutatkozott az év első hat hó­napjában. — Munkavédelmi tanácsko­zást tartottak az egyik járá- sunkbeli honvédlaktanyában, Jészenői Jenő mérnök őrnagy értékelte a Vezess balesetmen­tesen mozgalom eredményeit, majd 400—900 forint pénzju­talmat kaptak a mozgalom élenjárói. — Átiratot küldött az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség a váci műemlék-épületek őrzőihez, kérve, tegyék lehe­tővé az országos honismereti akció során a műemlékek aka­dálytalan megtekintését. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon az újburgonyát, fajtájától füg­gően, 4—8, a juliskababot 9—12 forintért árusították. A levesnek való zölúség 3—4 forintba került csomónként. A karalábé darabja 2—7 forint, a hegyes csípős paprikáé 1,50 volt. A tölteni való paprika kilóját 24—34, a paradicsomot, 28—36, az uborkát 4—10 forin­tért mérték. A karfiol 10, a kel 8, a fejeskáposzta 8—9, az újhagyma csomója 2—4, az idei vöröshagyma kilója 8—10 forintba került. A tök kilóját 3—4, a borsóét 8—10 forintért mérték. Javult a gyümölcsfelhozatal. Az új alma 18—27, az ősziba­rack 20—40, a sárgabarack 6—16 forintba került, de még' meglehetősen rossz minőségű volt. A meggyet 10—26, a cse­resznyét 18, az egrest 10—14 forint közötti áron kínálták. A málna kilója 30 forint volt. A csirketenyésztők az élő csirkéért átlagosan 28—30 fo­rintot kértek kilónként, a to­jásárak 1,60 és 2 forint között mozogtak. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom